Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)

1902-08-17 / 33. szám

Melllet a „Békés" 1902.33-ik számához. Nichtenhauser. a népszínház zenekarának tagja, aki tárogatón előadott kurucznótáival elbűvölte a hall­gatóságot. A kurucznóták magukban is szépek, tárogatón és pedig úgy előadva, a hogy Nichten- hausertől hallottuk, még sokkal szebbek. A művészt többször kitapsolták s ő a kurucznótákhoz szebbnél- szebb magyar nótákat is adott elő remek játék mellett. Kár, hogy a vendégművészt nagyobb kör­ben, egy az egész város intelligencziáját magában foglaló társaságban nem hallhatták, mert a maga­sabb zenei élvezet, melyet játéka nyújtott, meg­érdemelte volna, hogy többen részesüljenek benne. A programm következő pontját Rácz Mariska éneke töltötte be, kellemes csengésű, szép tiszta hangjá­val. Énekét többször megujrázták. A sikerült piogrammot Kiss Ferenoz nagy derültséget keltő monologizálása fejezte be. Előadás után táncz kö­vetkezett, amely a legjobb hangulatban kezdődött s tartott reggelig, A négyeseket állandóan 40 pár tánczolta. Jelen voltak : Asszonyok: Popovics Jusz­tinná, özv. Rácz Jánosné, Ritsek Jánosné, özv. Vékes Sáudorné, Varga Károlyné, Lusztig Adolfné, Nádor Mórné, Berkovits Sámuelné, Goldstein Gyuláné, özv. Repold Károlyné, Hölczer Kálmánné, Tar Jánosné, Kocsis Lajosné, Puskás Gyuláné, özv. Balázsi Péterné, özv. Kardosdé, Fáskertinó, Fischer Dávidné stb. Leányok: Popovics Lenke, Serbán Irénke, Vékes Emmuska, Rácz nővérek, Varga Irma, Goldstein Margit, Stankovics Irénke, Kardos nővé­rek, Balázs nővérek, Puskás nővérek, Fáskerti nő­vérek, Hölczer nővérek, Repold Anna, Novák Rózsi, Grosz Ilona, Junászka Rózsi, Petyko nővérek, Puczkó Rózsika stb. Tűz. F. hó 13-án özv. Kopasz Péternónek a Damjanics utcza, 226. szám alatt levő bérbe adott háza reggel fél 8 órakor kigyuladt és egy fél óra alatt teljesen leégett. A tűzvész tovább terjedését a szélcsend, a nappali esős idő és a tűzoltóság gyors működése meggátolták, de a 800 koronára biztosított rozoga nádtetőzet leégésén kívül odave­szett a bérlőnek 520 korona értékű ingóságuk is. A tűz gondatlanság következtében keletkezett, a mennyiben az 50 évvel ezelőtt épült s folytonos használattal össze-vissza repedezett szitaszerü rozoga kéményt nem hozták rendbe s akkor nap tartott nagy mosás alkalmával a szikrák a kémény repe­désein át a rozoga nádtetőzetbe harapództak s az kigyuladt. Halálozás. Oppenhauser Gyula városának szü­lötte, a ki azonban még zsenge ifjú korában elszár­mazott Gyuláról és Aradmegyében gazdálkodott, f. hó 8-án 55. éves korában Aradon meghalt. A bol­dogult halálát özvegye, 3 leánya s kiterjedt tekin­télyes rokonság fájlalja. Holttestét hazaszállították Gyulára s a józsefvárosi családi sírboltban helyez ték örök nyugalomra. Béke hamvaira ! Eljegyzés. Kiss Gyula törvényszéki irodatiszt eljegyezte Blaskó Béla vendéglős szép leányát Lujzát. Az orosházi színkör megnyitása. Augusztus 15-én ismét szaporodott a vármegysben a Múzsák csarnoka, szép ünnepélylyel megnyittatott az oros­házi színkör. A külsőleg is igen csinos kivitelű színkör a szabó piacz-téren emelkedik s úgy ki­képzésével, mint belső berendezésével dicséretére válik a tervező községi mérnöknek, Széli István­nak. A megnyitó ünnepélyes előadásra zsúfolásig megtelt a színkör s az orosháziak örömére meg­jelent az ünnepélyen dr. Lukács György, a vár­megye szeretett főispánja, kinek maradandó érdemét fogja képezni a vidéki színészet fejlődése terén a nyári színkörök építésének kezdeményezése, — továbbá gr. Festettek Andor vidéki színészed fel­ügyelő, ki mindenütt jelen van s buzgón közre­működött ott, a hol arra a vidéki színészetnek szüksége van. A közönség lelkes hangulatban hall­gatta végig a műsort, mely a színtársulat karmes­terének ez alkalomra irt nyitányával kezdődött; majd Palágyi Lajos szavalta el Rössler Lajos csi­nos, gördülékeny prologját, mely után az egész színtársulat festői csoportozattá alakulva elénekelte a Szózatot, végül Kurucz Feja Dávid adatott ki­tűnő előadásbán. Makó Lajos színigazgató az első előadással meghódította a közönséget s nincs két­ség benne, hogy az egész sziniidény alatt erős tá­mogatásban fog részesülni. Előadás után az ünneplő­közönség majdnem kivétel nélkül az Alföld szál­loda nagy termében gyülekezett társas vacsorára, amelyen egymást érték a szebbnél-szebb felköszön­tők s nagy ovácziókban részesítették a főispánt, a ki legfőbb tényező volt Orosháza örömnapjának megteremtésében. Adakozás a Kossuth szoborra. Dr. Daimel Sándor a Gyulán létesítendő Kossuth szoborra 10 koronát küldött be lapunk szerkesztőségébe. Ezzel az eredménynyel a gyűjtés eddigi eredménye 110 kor. A könyelműség áldozata. Korán véget vetett életének Enyedi András gyulai lakosnak 17 éves György nevű fia, ki folyó hó 10-én délelőtt fél 12 órakor az oláhszénáskert közelében egy-két csövű pisztolylyal szivén lőtte magát s meghalt. Az eset előzményei a következők: Enyedi György a múlt hetekben özv. Leopold Ignácznénál mint hetes volt szolgálatban, mely idő alatt egy Kovács Mihály nevű ozimborája társaságában Mogyorósy Sándor kertjé­ből baraczkot loptak, s mezőrendőri kihágás miatt elítéltettek; ezt megtudta Leopoldné, Enyedi Györ­gyöt nyomban elkergette. Ekkor Enyedi összebarát- kozott, a régebb idő óta csavargásban levő Varga János vasúti munkásnak 16 éves János nevű fiával és csavargásra indultak, magukkal vivén Enyedinek egy-két csövű pisztolyát a szőlőkben gyümöloscsel és az Enyedi által a mezei munkásoktól lopkodott kenyér és szalonnával tengették magukat, közben Enyedi György ellopta Hajdú István bánumi csősz kunyhójából ennek kétcsövű pisztolyát, s igy mind­ketten felfegyverkezve csavarogtak nappal a bánom földeken, éjjel pedig a városban, hol a lakosságot ijeszgetve lövöldöztek pisztolyaikkal. Folyó hó 10-én délelőtt 11 óra tájban Hajdú Ferencz gátőr a kukoriczák között két lövést hallott, s a lövés irányában menvén, ott találta Enyedi György és Varga János suhanezokat, s felszólította, hogy pisz­tolyaikat adják át. Varga át is adta, Enyedi azon­ban megugrott és menekült Hajdú elől, de Hajdú mindenütt a nyomában volt, s haladtak a szegények földjén keresztül, s miután Enyedi látta, hogy az őt barátságos szólitgatásokkal megállásra birni akaró Hajdú nem marad el tőle, egy hereföldön meg­állóit, kivette a nullás söréttel töltött pisztolyát, s magát mellbe lőtte s rögtön meghalt. Hajdú Enyedi- bez sietett, s annak a lövéstől meggyuladt ruháza tát oltogatta, a ruhán a tűz azonban tova terjedt, mig az inge elejében lévő lőporhoz jutott, mely meggyuladva felrobbant. Hajdú telephonon értesítette a rendőrséget, honnan dr. Bárdos Arthur városi orvos és Bessenyey rendőrbiztos a helyszínére men­tek, kik már a beállott halált konstatálták. Ezen tragikus eset leforgása közben Varga Jánosié kézre került, és ellene foglalkozás nélküli csavargás, és a városban való lövöldözésért a kihágási eljárás folyamatba tétetett, és jelenleg pusztai fáradalmait a rendőrség vendégszerető szobájában piheni. Uj harisnya szövőgyár Békéscsabán Minden igyekezet daczára lassan fejlődik hazánk 'gyáripara és bár ezért örülnünk kellene minden újabb fejlő­dési mozzanatnak, bármiféle uj gyártelep létesülésé- nek, most mégis oly gyáralapitási tervről Írunk, a melyet — bármely szempontból tekintünk is — helyeselni nem lehet. Gyáriparunknak legtöbb ága ugyanis a kezdet kezdetén van, még jelentékeny támogatás mellett is idő kell hozzá, hogy megerő­södjék, hasonló rendeltetésű concurrens gyáraknak egymás mellett való felállítása tehát ma még nem előhaladást, hanem szándékos visszafejlesztést jelent. Kifejezést adunk ennek a nézetünknek azért is, mert abban a tudatban, hógy nem a helyi érdek iránt való elfogultság vezet, az uj gyár létesítését támo­gatni szándékozó testületnek egyik tekintélyes tagja, a ki szavának szakértelmei s különös súlyt ad, hasonló irányban tett felszólalásával megerősít minket. Arról van szó ugyanis, hogy Schwarcz Ábrahám, a gyulai első kötött és szövött iparárugyár volt művezetője most Békéscsabán akar egy ilyen gyárat létesítem és ehez a község támogatását kérte. Békéscsaba köz­ség képviselőtestülete kedden tárgyalta a kérvényt és ajánlatot, a mely szerint Schwarcz az első évben 30—40, később 60—80 munkást • foglalkoztatna a gyárban, a melyhez támogatásul hat évre épületet kér a községtől. Az elöljáróság épület hiányában hat évre évi 1200 korona segély megszavazását ajánlotta. Rosenthal Ignácz szólalt tel a javaslat előadása után a tárgyhoz. Bármennyire kívánatosnak is tartja a megyei gyáripar fejlődését, mégis ez alkalommal nem jár ’Ihat az elöljáróság indítványához. Amint köztudomású, van Gyulán is hasonló vállalat, mely elég szépen prosperál. Ismeretes az az ellenséges és irigy viszony, a melylyel Gyula Csabára néz. Nem támogathat egy olyan vállalatot, a mely énnek az ellenségeskedésnek még nagyobb tápot adhatna. A csabai gyár concurrens vállalata lenne a gyulainak. A vállalkozót senki sem hívta ide, azt se tudják so­kan, kicsoda! Nem akar újabb tápot adni annak a téves hitnek, hogy Csaba folyton versenyezni akar, azért nem fogadja el a javaslatot. Szeberényi Lajos Zs. kifejezést ad annak, hogy Csaba nem tekinthet arra, mi tetszik Gyulának, mert akkor elpusztulhat, azért elfogadásra ajánlotta a javaslatot. A képviselő- testület megszavazta az 1200 korona évi segélyt. Rosenthallal a lényegben egyetértve újból kiemeljük, hogy nem az az állítólagos irigység vezet bennünket véleményünk kimondásánál, azt Gyula részéről nem is tapasztaltuk, mert hisz eddig senkinek sem jutott eszébe, hogy Gyulán dohánybeváltó és kisérleti állo­más, földmi vés iskola, selyemgubóraktár vagy más egyéb Békéscsabán meglevő intézmények létesítésé­ről álmodozzék, ellenkezőleg a vármegyei közkórház kiépítése után azonnal lépéseket tett Csaba község kór­házának kibővítésére, a fehér-kereszt-egylet gyermek- menhelyének létesítése után rögtön felajánlott egy há - zat az államnak gyermekmenhelyre, a vármegyei köz­művelődési egylet múzeumának fejlődése rovására meg lett a békéscsabai muzeum. Mindezek daczára és nem felejtve még el a szintén nem Gyulán kezdemé nyezett székhely kérdés mozgalmát, nem hárítjuk visz- sza Békéscsabára a nekünk imputált irigység vád­ját, csupáu azt gondoljuk, hogy nincs meg Csabán az elöretörekvéshez szükséges leleményesség és más példa mutatására van szükség, hogy törekvé­seinek utat találjon. Pedig hiszen az emberbaráti és közgazdasági intézmények egész sorozatára volDa szükség, amelyek sem Gyulán, sem az egész vármegyében, sőt azon túl az országban sincse­nek. Ilyenek létesítésére kellene Békéscsabának haladásra jogosító erejét fordítani, mert a társa­dalmi és gazdasági fejlődést a gyulaiak is öröm­mel látják, de a meglevő jó oknélkül való meg rontására irányuló ténykedést akkor is rosszalják, ha e szándék nem gyulai, banem más községbeli intézmény ellen irányul. Különben reméljük, hogy a község határozatának felülbírálására illetékes vár­megye gondoskodik majd róla, hogy egy prosperáló szövőgyár mellett ne legyen kettő, a melyik nem tud megélni és ha szükséges, irányt mutat arra hogy mit tegyen Békéscsaba a saját és a várme­gye örvendetes haladására. Könyvvezető választás, a gyulavidéki taka­rékpénztár részvénytársaság igazgatósága a Fischer Jakab lemondása folytán megüresedett intézeti fő­könyvvezetői állásra egyhangúlag .Sísrn László gyulai magánhivatalnokot, a kir. törvényszék könyvszakértőjét választotta meg, kiben városunk ezen szép jövőjű fiatal pénzintézete igen jeles szakerőt nyert. A távozó Fischer Jakabot Debre- czenben választották meg könyvvezetőnek. Figyelmeztetés. A telefon-előfizetők nagyrésze zivatar, (villámlás) alkalmával a baloldalon levő mozgó horogról a kagylót leveszi azon hiszemben, hogy ez által a villámcsapás ellen védekezni lehet. Illetékes helyről figyelmeztetik a telefon előfizető­ket, hogy a kagylót a mozgó horogról zivatar al­kalmával ne vegyék le, mert ha leveszik, a köz­ponttal nincsenek összekötve és az ott levő föld­vezetékből is ki lévén kapcsolva, a villám össze- roncsolhatja a készüléket és becsaphat, holott ha a kagylót a mozgó horgon hagyják, a villám az állo­másról a központba s ott a földbe vezettetik és villámcsapás ki van zárva. Villámlás alkalmá­val nem tanácsos a telefont használni. Betöréses lopás. Kovács Mihály és Szőke Jakab gyulai lakosok T. utczán lévő lakásukra f. hó 11-én virradó éjjelen ismeretlen tettesek betörtek, s az előbbi kamrájának lakatját letörték és abból 10—15 frt. értékű szalonnát; — utóbbinak pedig becsu- katlan pinczéjéből 10 forint értékű szalonnát és egy kulacs bort magukkal vittek. Az ismeretlen tettesek kézrekeritése iránt erélyesen nyomoz. Arató ünnep Gerendáson. Vig délutánt szerzett Apponyi Albert gróf gerendási uradalmában f. hó 10-én aratóinak. Rendeletére ugyanis úgy a békés­csabai, miut a majorjából kikerülő takaróknak Korossy János számtartó sikerült arató ünnepet rendezett. Vasárnap délután vonult ki Békéscsabáról vasúton mintegy 110 munkás; férfiak, asszonyok vegyesen, kiket a csorvási állomáson már az ura­dalom kocsijai vártak. Zeneszó mellett elhelyez­kedtek a szekereken és vigan hajtottak a mintegy fél órányira fekvő majorba. Itt a körülbelül ugyan­olyan számú helybeli aratókkal együtt legelőször az uradalom csinos kis templomába mentek litáni­ára és ünnepies „Te Deum“-ra. Azután a zöld lombokból hevenyészett, virágfüzérekkel ékesített sátorba gyűltek, hol a számtartó rövid, de tartal­mas beszédben kifejezte előttök munkájok felett való megelégedését és utalt arra, hogy a kormány intentiója szerint az uradalom ez ünnepség rende­zésével tehetségéhez mérten, elismerését akarja kifejezni szorgalmuk és becsületes viselkedésükért nemkülönben fentartani és ápolni kívánja továbbra is azt a jó viszonyt, mely eddig az uradalom és munkásai között fennállott. Figyelmeztette őket, hogy ros8zlelkü izgatok és békebontók szavainak a tényleg tapasztalt bánásmóddal szemben, hitelt soha ne adjanak. Végül tolmácsolta előttük a gróf táviratát, kit nagymérvű elfoglaltsága, sajnálatára meggátolt abban, hogy jó munkásainak örömében személyesen résztvegyen. Zúgó éljenzés követte a számtartó szavait, melyből a nemesszivü birtokos­nak és a szónoknak egyaránt jutott. Ezután kez­detét vette a vacsora. Már előbb fejenkint 1—1 üveg sört kaptak az aratók, most pedig hatalmas porczió (1 kg) pörkölt, kenyér és 1 liter bor jutott minden embernek. Ha nem irnók is, gondolható, hogy ezek után hamar tánezra perdült a vig cso­port és a Csorvásról hozott banda pompás talp alá való nótái mellett járta késő estig a tánozot. A csabaiak este 10 órakor indultak vissza vonaton, éppen ugv mint jövetkor, az uradalom költségén. Villámütés. Gróf Csáky Albin csákói pusztáján a villám Szonka bérlő tanyájába leütvén, azt fel­gyújtotta. A tüzet elegendő oltóeszközök hijával nem sikerült elfojtani s igy az épület porrá égett. Lábat lábért. A közmondás ugyan „szemet szemért, fogat fogért“ módon szól s mindkét szerv­nél emberi tulajdonokat ért alatta, de a közmon­dást lehet módosítani. Kovács János szarvasi lakos ezt úgy módosította, hogy „lábért láb“, még pedig disznólábért emberláb. Vett ugyanis egy malaczot Oskó Jánostól s mikor megvette észrevette, hogy be van csapva, mert a malacznak egyik lába törött. Ezen összeveszett az eladóval és verekedésre ke­rülvén a dolog, eltörte az Oskó lábát is. így szer­zett magának elégtételt a disznó lábáért. 836 iktatmány. Elképzelhető, micsoda barát­ságos ábrázattal fogadta a szarvasi járásbíróság iktatója azt a küldönezöt, aki nem kevesebb mint 836 drb beadványt hozott beiktatás végett. Történt pedig ez úgy, kogy az öcsödi telekkönyvi átalakí­tási munkálatok be lettek fejezve s az erről felvett 836 drb jegyzőkönyv egy napon lett beterjesztve a járásbírósághoz, ahol bizonyára nagy örömet kel­tett, mert az iktatóban ez egy napon beérkező be­adványokat még az nap be kell iktatni, bármennyi legyen is. E csekély kis beadvány csomag való­színűleg meg is hosszabbitotta a hivatalos órát. HŐSÜlyedés. Alig jöttünk még bele a kánikula szidásába s az idő hamarosan nagyot fordult. Szinte őszieB, borongós hűvös esős idő jár napok óta, meg meg ered az eső s hüs szél lóbálja a falombokat. Az idő szerencsére kedvünkben jár. Valóságos ál­dás a kukoriczára a múlt heti esőzés s más ter­ményekre is, melyek a múlt hetek alatt tartó szá­razság folytán már csehül állottak. így most már van remény, hogy az őszi vetemények is az idei jó terméshez csatlakoznak s igy általános jó termés lesz az egész esztendőben, a mire már csakugyan nagy szükség volt a sok rosszul sikerült esztendő után. S azért mindazok, kiknek a hűvös idő és eső kellemetlen, nyugodjanak bele az időjárásba hasz­nos voltánál fogva. Műkedvelők Gyomén. A gyomai fiatalság múlt szombaton nagysikerű műkedvelői előadást rende­zett a gyomai Erzsébet ligetben. Előadták a „Tünde­lak Magyarhonban“ czimü vígjátékot színészeknek 1 is becsületére váló összevágó előadásban, czéltuda- tos jó játékkal. Különösen kitűnt még a sok jó játékos közül is Kálmán Ilonka, a ki szép csen­gésű hangjával nagy furorét keltett s szép csokrot is kapott. A betanítás érdeme Pétermann Jánosé, ki | szerepeket és Kálmán Farkas ev. ref. lelkészé, ki a dalokat tanította be. A sikerült előadást táncz követte. Tánczvigalom és diszgyűlés. A békésszeut- andrási ifjúsági önképzőkör csütörtökön Léderer Rudolf védnöksége és Hutiray György diszelnök­i sége mellett tánczczal egybekötött diszgyülést ren- ’ dezett, melynek tiszta jövedelmét a könyvtáralap jávára fordították. A diszgyülésen Bencsik József tartotta a megnyitót, Nyitrai Bálint és Hajas Pál pedig szavalattal működtek közre. Uj ügyvéd Szeghalmon. Grósz Mátyás dr. buda­pesti ügyvéd Szeghalmon nyitott ügyvédi irodát. Eljegyzés. Huszár József budapesti m. kir. posta és távírda tiszt és hírlapíró eljegyezte Bella Annuskát Kondoroson. Járda Csorváson. Csorvás község képviselő­testülete elhatározta, hogy az egész községre kiter­jedő téglajárdát létesít s e czélból a munkálatokra pályázatot hirdetett. E hó 2-án érkeztek be az ajánlatok s az öt ajánlattevő közül Vágner József ajánlata fogadtatott el, ki 35537 korona 75 filléres ajánlatot tett. Az elöljáróság Vágnerrel már meg is kötötte a szerződést. TŰZ. Öcsödön Seres András gazdának a háza ismeretlen okból kigyuladt e hó 2-án és a nagy szárazság folytán veszélylyel fenyegette a szomszé­dos nádfedelü házakat. A lakosság a veszélylyel szembeszálva emberfeletti erővel dolgozott a tűz­oltósággal együtt s sikerült a veszélyes tüzet loka­lizálni. A csabai őszi sziniszezon. Kövessy Albert, a kecskeméti színház igazgatója adott be kérvényt a csabai szinügyi bizottsághoz, hogy szeptember 10-ikétől kezdve előadásokat tarthasson. A bizottság e héten tartott ülést és kedvezően intézte el a jó- nevü direktor kérelmét. Kövessy most Nagykanizsán tart előadásokat s onnan jön szeptember 10-iken Csabára nagy és kiváló társulatával, melyet a kecs­keméti téli szezonra szerződtetett. A vidék legjobb igazgatóinak egyike Kövessy Albert s műsorában benfoglaltatnak a legújabb újdonságok, úgy a szín­művek, mint az operettek : így a legjobb remé­nyekkel várhatja a csabai közönség az őszi színi szezon megnyíltát. Nagy tűzvész pusztított e héten kedden dél­előtt Tót-Komlóson. Kigyuladt és teljesen leégett a községi gőzmalom ; a körülfekvő házak nagy ve­szélyben forogtak, de végre is sikerült a tüzet nagy erőfeszítés mellett csupán a malomépületre szorí­tani. A község kára — daczára hogy a malom 30 ezer koronára biztosítva volt — igén nagy, amihez hozzászámítandó, hogy a gőzmalom a fel­építésig éppen most, a fő őrlési üzemidő alatt nem dolgozhatik. Kútba fűlt. Szülői gondatlanság gyakran okozta halálát a gyermekeknek, de népünk nem igen okul belőle, részint pedig nincs módjában szegénysége miatt gyermekei felett vigyázatot gyakorolni. így történt Szarvason, hogy Burzsók Pál tanyai lakos 6 éves kis fia, egyedül hagyatván a tanyán, 3 éves kis bugának vizet akart huzni a kutból s e közben elszédült és beleesett a kútba. Hazatérő szülei megfulladva találták. Körözés. Szívós Mihály szeghalmi lakos, folyó évi julius hó 28-án eltűnt. Személyleirása a kö­vetkező : Termete növésben, testalkata erős, arcza kerek, haja gesztenyebarna, kinézése bamba, kora 15 éves. A községi elöljáróságok felhivattak, hogy körözzék s feltalálása esetén a szeghalmi járás főszolgabíróját értesítsék. Billiárdgolyók. A gyulai járás főszolgabírója bejelentése szerint Kétegyházán csavargás miatt letartóztatták Groszlinger István ezukrászsegédet, akinél 7 drb billiárdgolyót találtak, amelyeknek jogszerzését nem tudta igazolni s igy kétségtelenné jvált, hogy azok lopott jószágok. A tulajdonos elentkezhetik a járási főszolgabírói hivatalban. Ezrek köszö hetik az R. B. 86967. sz. villany­delejes keresztnek megrongált egészségüknek csodás helyreállítását. Müller Albert ur, Budapest, V,, Vadász-utcza 42/11. o. e készülék feltalálója, kihez naponta számtalan elismerő levelek érkeznek, me­lyek közül egyet itt közlünk : T. Müller Albert ur ! Szíveskedjék kérem még 4 drb 6 koronás R. B. 86967. sz. villanydelejes keresztet küldeni. A küldött kereszt súlyos csúz- és köszvény-bajomból teljesen kigyógyitott, fogadja ezúttal is hálás köszönétem kifejezését és vagyok kiváló tisztelettel: Gillich Ádám. Vodjinec, 1902. julius hó 5. 276 í _1 Jo gosult hírnévnek örvend a Khuner Manó és fia bécsi ezég által cocusdióból készített „Kunéról“ garantált tiszta növényzsir, melynek használatát irányadó körök háztartások,, szállodákban és ven­déglőkben 8 átalában mindenkinek a legjobban ajánlják. „Henneberg selyem“ csak akkor valódi, ha a gyárból lesz hozatva. — Blusok és felöltök fekete, fehér vagy bármely szinben méte­renként 60 krajczártól 14 frt 65 krig. — Minden rendelőnek vámolva és bérmentve házhoz szállitva. Schweitzba kettős levélportó. G. Henneberg selyemgyára (cs. és kir. udvari szállító) Zürichben. io 21—30 Színészet Gyulán. — Megnyitó előadás. — Előzmények, bérletek. Ünnepnapja volt pénteken Gyula városának. Zilahy Gyula kitünően szervezett, a legkényesebb igényeket is nemhogy kielégítő, de messze felül­múló társulata ekkor kezdette meg a nagy sikerű­nek ígérkező gyulai szezont fényes előadással, melyen a publikumnak osztatlan tetszését nyerte meg mindjárt az első alkalommal. Nehezen szokta kimu­tatni közönségünk a színész iránti véleményét, szóval a taps és lelkesedés hullámait Gyulán nem kell fél-

Next

/
Oldalképek
Tartalom