Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-08-17 / 33. szám
teni attól, hogy medreikből kicsapnak, de mi, a kik ismerjük közönségünk mérsékelt tempóban való lelkesedését, jelezhetjük, hogy a tetszésnyilvánítás az est folyamán superlativusokban nyilatkozott Zilahy társulata és maga Zilahy szeretetreméltó, kedves egyénisége iránt. A színészet ügye iránti érdeklődés nagy lendületet vett tavaly óta nálunk, mióta az Erkel- szinkör emelkedik ki a népkert lombjai közül. Közönségünk soraiból valósággal teremtett szinházi közönséget ez a modern, minden igényeket teljesen kielégítő színház, melynek technikai kivitele eleve lefegyverzi a kritikát s a melyben megfelelő társulat mellett teljes művészi nívón álló előadások prodn kálhatók. Mint tavaly Krecsányitól, ez idén Zilahy- tól teljes joggal elvárhatjuk, nem, — meg vagyunk róla győződve, hogy minden előadás művészi magaslaton, fővárosi nívón fog állani. Garanczia erre a Zilahy tetterős egyénisége, a direktori ambiozió, az ifjúi hév, melylyel az igazgatáshoz kezdett s az igazi művész ihlete, ízlése, hivatottsága, a mely a művészi érdekeket minden más érdekek fölé helyezi. így ismerjük Zilahyt s igy fogja őt megismerni, megszeretni közönségünk is, erről meg vagyunk győződve. A társulat tagjai egyébként már a hét elején Gyulára érkeztek s megjelentek az utczákon, nép kertben, nagy érdeklődést támasztva a közönség körében. A szinházi rekvizitumok, a nagymennyiségű díszletek és ruhatár szállítása már a múlt hét elején kezdődött s napokat vett igénybe. A hetek óta tartó érdeklődés, az úgynevezett szinházi láz meghozta az idei szezon bérlőközönségét is. Közönségünk dicséretre méltó szép arányban teljesítette kulturális kötelességét s mindenki, a ki erre anyagilag képes volt, bérelt a színházra nézve létező közönség soraiból. A bérletek nagyságából ÖTÖmmel konstatálható, hogy tavaly óta haladtunk, bérlőközönségünk nagyobb a tavalyinál, ha finan- cziális szempontból nem is, de kiterjedtebb az érdeklődés. több a bérlők személye, mint tavaly. Hogy financziális szempontból nem egészen éri el a tavalyi állapotot, daczára a több bérlőnek, annak oka egyes nagyobb tételek hiánya, amelynek magyarázatául lehetetlen, hogy erős kritikát ne gyakoroljuk publikumunk ama része fölött, mely a szinházpártolás terén csak jogokat ismer, kötelességeket nem, mely halálos sérelemnek tekintené, ha részére első rendű helyek fenn nem tartatnának s amely publikum e pretenziói mellett nem röstelli utolsó perczben visszamondani a fentartott helyeket kicsinyes okból képzelt sérelmekért, vagy talán csak merő szeszélyből, egyáltalán nem tartván az igy anyagilag is] károsodó színházzal szemben a maga részéről semmitl sem kötelezőnek. S igy maradnak olyan helyek,] melyeket kevesebb pretenzióval, de több morális érzékkel bíró, szerényebb emberek annak idején kivettek volna, a megnyitás előtti utolsó napokban üresen. Ettől eltekintve, bérlő közönségünk igen szép számmal van. Krónikát is írván, egyúttal ide iktatjuk a gyulai szinházbérlők neveit. Páholybérlők: Lukács György, Keller Imre, dr. Zöldy János, Novák Kamill, özv. Kövér Lászlóné, Dutkay Béla, Haviár Lajos, Erkel János, Szarvasy Arzén, Gálbory József, Braun Mór, dr. Berkes Sándor, dr. Berényi Ármin, Beisner Zsigmond, dr. Keppich Frigyes, Weisz Mór, Ferentzy Alajosné, Farkas Lajos, Bulboka János, Czóbel Károly. Zártszékbérlők: Reisner Arthur, Nagy Jenő, Hoffmann Mihály, Czingulszky Józsefné, Somossy Zsigmond, dr. Márki János, Deimel Lajos, dr. Konkoly Tihamér, dr. Ladies László, Jantsovits Emilné, Popovics Jusztin, Wolf Zsigmond, Deutsch Jakab, özv. Filippné, Berthóty István, Heks Miksa, Vértesi Arnold, Stern László, Vékes Sándorné, Bálint Géza, Diósy Béla, Diósy József, Lend vay Mátyás, Schwimmer Adolf, Szénásy József, Karácsonyi Károly, Braun Vilmos, Winkler Lajos, Dömény Lajos, Rosenzweig Hermann, Misley Kálmán, dr. Bárdos Arthur, dr. Martos József, dr. Kóhn Mór, Frailer István, Kocsis László, Takácsi Lajos, Rosenthál Lipót, Rannik Kornél, Misley Elemér, Singer Mihály, Székely Zsigmond, Hanner Gusztávné, Fáy Leontin, Schröder István, Nóránt István, Tóth Erzsiké, Farkas Izsó, Klonda Péter, Székely Lajos, Sál József, Szűcs GyőzőjtKovalszky Róbert^Kóhn Dávid, Weisz Salamon Pick József, Multas Mór, Lusztig Adolf, Békés Gyula, özv. Schwartz Sándorné, Balogh József, Wertheim Simon. ifj. Sál József, Gróh Mihály, Mayer István, Goldmann Sámuel, Blum Norbert, Bartos József, Beck Gusztáv, Szántó Soma, Morvái István. Illich József, Hoffmann Károly, Niedermayer Béla Dóczy Béla, Ötvös János, Gubás János, Balog József, Ehrenfeld Salamon, Kemény Sándor, Goldstein Béla, dr. Fábry Sándor, Kiss László, Dubányi Imre Bodoky Mihály, dr. Varga Lajos, Gyepes Gergely, Balaskó Béla, Reisner Emánuel. Sommázván az előzmények ímpressióit örömmel tölt el bennünket az érdeklődés, a közönség melegsége, érdeklődése az ügy iránt s bizton remélve a legszebb sikert ebben a reményben üdvözöljük Zilahyt és művész gárdáját Gyulán, óhajtván, hogy | rövid szezon alatt kellemes otthonra, meleg szi vélyességre találjanak városunk falai közt. Megnyitó előadás. Pénteken este 7 óra után daczára a hűvössé vált kellemetlen időnek, amelyben minden perczben félni lehetett az eső megeredésétél, nagy közönség özönlött a népkertbe, a színházba, melynek kivilági tott előcsarnokában álló diszruhás szinházi portás, a színház e reprezentácziós külsősége, melynek figyelmében először részesül a gyulai publikum, kellemesen lepte meg a közönségét. íme már az ilyen külsőségben is megnyilatkozik Zilahy figyelme, »megadja a módját ahogy kell,« mondták elégedetten, nem tud snasz« lenni, ami biztató jelenség a szezonra nézve is. Csakhamar helyet foglalt a közönség az arénában. A színház szépen festett, — tele volt publikummal minden páholy, minden ülőhely, nagyobbrészt ünnepi öltözetben, a hölgyeket illetőleg különösen kedvező színben tüntetve fel közönségünket. Itt ott mutatkozott csak üres hely egy-két zártszék, megfelelő időjárás mellett bizonyára ezek sem maradtak volna betöltetlenül. A pontosság egyik nagy erénye a társulatnak. A közönségnek nem annyira. Pont fél nyolezkor jelt adott tavalyról kedves ismerősünk Orbán karmester s a zenekar rázendítette a »Szózatot« finom, művészi összjátékkal, úgy a vezetést, mint a játszók művészetét dicsérő magasztos érzelmeket keltő szép harmóniában. — Közönségünk állva hallgatta végig az ünnepi hangokat. — E közben természetesen folyton szállingózott a közönség. Ünnepi nyitány után három rövid, de úgy a] személyzet erőit, mint a színpadi díszleteket techni-l kai előnyeit sikeresen dokumentáló darabot játszottak Elsőnek Herczeg Ferencz »0«-jét, melyet az aradi hasonló programmu megnyitóhoz irt. Kedves apróság, minden izében Herczeget vallja teremtőjének. Sándor ur, akit Ternyei játszott, sehogysem tud lemondani a legényéletről, megátalkodott ellensége a házaséletnek s bár a kastély legbájosabb kisasszonya Ninácska (Haller) fülig szerelmes bele, még sem tudja magát a döntő lépésre elhatározni. Visszatartják őt a régi emlékek, a régi legényszerelmek, viszonyok, melyeknek szereplőiről egy fénykép-albumot tart. Ezek az »e>£« ezek az emlékek nem hagyják őt] el — mondja Zoltán barátjának — (Mariházy) —I ki őt kapaczitálni akarja. A kastély termében áll a] bál, Zoltán magára hagyja s Sándor elszenderedik a kanapén s álmában megjelennek a fénykép-album személyei. Mindenik egy egy jelenés. Mariska (Parlagi) az első ideál, Hedvig (Répási) és Margit (Gazdy) s] az egyes jelenések között megszakítja az álmot Zoltánl aki minduntalan benyit a szendergő Sándorhoz, keresni a bajuszkötőjét. A kellemetlen álmok, jelenetek, — mindenik ideál a maga hibáit érvényesíti — vége az, hogy Sándor belátja hogy Ninácska többet ér egy egész garmada grisett szerelemnél s tüzbe- dobván az albumot, az emlékeket, siet Ninácska után >ő< után, a boldogság felé. A darab kedves, jelenetét kedvező játékkal érvényesítették valamennyien. Pernyeit, Haliért, — tavalyi kedves ismerősként fogadta a publikum meleg tapsa. — Mindkettőnél haladást konstatált a közönség, Haller pláne még szebb lett, megtelt, fellépése biztosabb, hangja csengőbb mint tavaly, pedig már tavaly is kedvencze volt a gyulaiaknak. — Parlagi Kornélia szépen iskolázott hangjával, Gazdy Aranka elegáns megjelenésével, Pajor Ágnes, Mariházy természetes jó játékkal álltak a siker szolgálatába sí a szép Bejczinét is örömmel látta viszont a közön-] ség, aki most is a tavalyi szép asszony, jó színésznő. A második darab »Mohács után« kis lélegzetű, de nagy stylü történelmi drámája Bartóknak. Inkább dekorátiv elemeivel, a díszletek, festői csoportozatok, korszerű ruházatok, a darab légkörével hat, mert cselekmény nem sok van benne s a klasszikus verssorok közül az is nehezen hámozható ki első hallásra. De a jelenetek, tablók, csoportozatok hatásosan s a színpadi technika szépen érvényesül benne s a zsinórpadlásunk kitünően szuperál. — Nagy szelepe van benne Gazdy Arankának (Perényi özvegye) s Csiky Lászlónak, kik teljes igyekezettel és sikerrel töltötték be szerepeiket, amihez a többiek Ternyei, Gőzön, Győré, Tukoray, Garay Ilona sikeres játékai is járultak. A csoportozatok, tablók, jelenések, nyílt változások, a rendezés preczizitását, kiválóságát igazolták. Negyedik pontja volt az estnek a Prolog. — Szép dekoráczió mellett Gazdy Arankának buza- kalásszal, mezei virággal ékített szép alakja jelent meg. Kedves jelenségként, sarlóval kezében s művészi szép előadásban elszavalta Ábrányi Emilnek az aradi megnyitásra irt költeményét. Amint az első darab az operett s vígjátéki, a második drámai, azonképen a harmadik darab a »Falusi tréfa« a népszinmü személyzet bemutatója ‘Ebben már Békesy Gyula volt az uralkodó plánéta. A jóizü kis apróságból — Géczy (az uj népszínmű- irodalom Tóth Edéje) darabjából — alkalmunk volt látni, hogy a népszinmü személyzet is sikerekre hivatott eleme a társulatnak. Sz. Karácsonyi Mariska tavaly óta óriási nagyot haladt és népszínműben kitűnő. Temperamentuma, kedélye, megjelenése határozottan erre utalják, még pedig nem annyira lány, mint tűzről pattant menyecske szerepekre. Polgár Sándorban elsőrangú erőt, kitűnő színészt bir a társulat, hasonló méltó partner Follinuezné. A komikai elem képviselői J. Pajor Ágnes, Tukoray Lóránd kiválói e szerepágnak s a közönség hálásan honorálta is őket játékukért. A jóizü apróság nagy hatást tett. A függöny legördülte előtt impozáns szép látványosságban részesítette Zilahy a közönséget. A darab végjelenete után felhuzódott a hátsó függöny s a háttérben fényes világításban szép tabló keretében megjelent ő felsége babérkoszoruzott arcz képe. Az összes személyzet a színpadra vonult s rázendítették kórusban a zenekar diszkrét kísérete mellett a »Hymnusz«-t. A közönség meglepetve s megilletődve állt föl helyéről s a közönség soraiból többen félhangon kiséyték a magyar nép ez ünnepi zsolozsmáját, mely a perez nagyságát jelezte, a nagy kulturális jelentőségű momentum kifejezője volt, a magyar színművészet városunkba való bevonulásának nagy erkölcsi horderejét éreztette a közönséggel. Perczekig tartó lelkes tapsvihar követte a szép jelenetet s Zilahyt többször a lámpák elé hívták a szereplőkkel. így folyt le a gyulai szezon első estélye, melyen úgy a társulat, mint a közönség megnyerték egymás vonzalmát, szeretetét, mely bizalom nélkül nem képzelhető el sikeres színi szezon. A közönség és társulat közt e már meglevő kapcsolatra támaszkodva bízunk a szezon teljes, elementáris sikerében, kívánva publikumunknak és színészeinknek egyaránt kitartást, kedvet a szezonhoz. Közgazdaság. Értekezlet a munkás-segélypénztár ügyében. Két hét előtti számunkban közöltük azt a felhívást, amelylyel dr. Lukács György, vármegyénk főispánja az összes közigazgatási — vármegyei és községi — tisztviselőket egy közös értekezletre hívta össze, hogy a gazdasági munkás- és cseléd segélypénztárról szóló törvény végrehajtása érdekében a teendőkre és módozatokra nézve irányt- adó megállapodásokra jussanak. Ez az értekezlet csütörtökön folyt le a vármegyeházának nagytermében és azon a meghívottak teljes számmal megjelentek. A főispán megnyitván az értekezletet, kiemeli a szóbau forgó törvény kiváló fontosságát, amelylyel szemben a közigazgatási tisztviselőknek becsületbeli feladatát képezi, hogy a leghumánusabb magyar törvénynek az életben érvényt szerezzen. A közigazgatás mindennapi szolgálatában állók tapasztalják, hogy a nép körében a paczifikáló irányzatnak mily jelentősége van, ha a cselédet és munkást megelégedetté tudjuk tenni, akkor legjobban megvédjük a besúgók és izgatók káros befolyásá tői. A Begélypónztárról szóló törvény két év óta életben van és eddig a végrehajtásban mondhatni semmi az eredmény, ennek okát a nép konservativ.smusán kívül az újítások iránt'való bizalmat anságban és nagyrészben a volt kiházasitási- és temetkezési egyletek által okozott károk hatásában keresi. Az eredeti törvényt módosító J.902. évi XIV. t.-cz. sokat fog segíteni, mert elmegy a vég.ő határokig a kedvezmények megadásában, uj és népszerű biztosítási nemeket vett fel, mint a halálesetre szóló segély és bizonyos idő elteltével nyerhető segély, a mi megfelel a házassági- és temetkezési egyletek biztosításának. — Ezeken kívül is több kedvezményt nyújt, a novellaris törvényt. Tapasztalta és meg van győződve, hogy a köz- igazgatási tisztviselők a törvény végrehajtása körül eddig is igen fáradságos munkát végeztek, mégis csak Békéscsabán lehetett a helyi bizottságot megalakítani, de ha eddig kevés az eredmény hiszi, hogy az állandó lelkes törekvés sikert fog hozni. És a társadalomnak, a testületeknek bevonásával folytatandó munkának meg lesz a gyümölcse és a nép bizalmát és takarékossági ösztönét sikerül felkelteni. A teendőkre nézve legjobbnak véli, ha mi den községben a népre legjobban hatni tudó körök bevonásával széles körű értekezlet tartatik a pénztár központja és a gazdasági egylet képviselőjének meghívásával és ott a helyi viszonyokhoz képest legalkalmasabb módok megjelöltetnek. Sokat vár a gazdasági egylet támogatásától a gazdák érdeklődésének felkeltését illetőleg. Beimel Lajos főszámvevő szükségesnek tartja hogy minden község beírassa mezőőreit. Ezek legtöbbet érintkeznek a mezei munkás néppel és a pénztár által nyújtott kedvezmények igy leghamarabb közhírré jutnak, kedvező hatású példát szolgáltatva. Petneházy Ferencz köröstarcsai jegyző bajnak tartja, hogy á dijak félévenként fizetendők, a hitel szövetkezetek felkérendők volnának, hogy a kisebb részletekben befizetett dijakat addig, mig a fél évi dij összegyűl, kezeljék. A főispán utal arra, hogy a fizetés megköny- nyitésére szolgál a bélyegragasztás rendszere, de mivel tudja, hogy a nép ily dolgot nehezen szokik meg, helyesli az eszmét. Csánky Jenő szeghalmi főszolgabíró szerint a teendők különböző vidékek szerint módosulnak, ő járási értekezletet szándékozik összehivni, a mely megadná az irányt a propagálás munkájának. Nussbaum Károly dr. egyik okát az eddigi sikertelenségnek abban találja, hogy a nép nem ismeri teljesen a törvényt, a másik ok a szocziá- listák ellen izgatása. A szocziálista körökbe kellene valahogy beférkőzni és ott felvilágosítani a népet. Utal arraj hogy a felvilágosítás munkájában nagy szerep jut az orvosoknak. Sztraka György békéscsabai főszolgabíró előadja, hogy a néppel igen sok utón-módon megismertették a törvényt, járásában nincs ellenizgatás. Legnagyobb baj, hogy a nép nem hiszi el a pénztár nagy előnyeit és azt mondja, hogy takarékpénztárba viszi inkább a pénzét, az is ád annyi kamatot. Itt csak is a nép köréből vett egyének alkalmazásával lehet sikert elérni, mert a nép hason- sorsban levőknek inkább hisz. Tardy Lajos vésztői jegyző, utal arra, hogy minden módon terjesztették a törvényt, de nem annak nem ismerése az akadály, hanem Várkonyi- nak és a „Földmivelő“ czimü lapnak izgatásai, a kik rabszolga törvénynek mondják a pénztárról szóló törvényt, mely egy uj adót hozott be. Ezek a törvénynek legkisebb gyengéit is kihasználják, hogy bizalmatlanságot keltsenek. Felsorol egy pár kevésbé gyakorlati intézkedését a törvénynek, melyek ugyan valójában lényegtelenek, de elegendők arra, hogy a nép tartózkodjék a beiratkozástól. [Kevesli az állami hozzájárulást. Korosy László békéscsabai jegyző, Csánky főszolgabíró tervét helyesli. Magasaknak tartja a dijakat a nép ‘szegénységéhez, a nép nem lép be aztán, mert azt mondja, úgyis köteles gondoskodni róla a község. A munkásközvetitőket is belevonná a propagálásba. Ambrus iöándor orosházi főszolgabíró szerint a nép csak akkor fogja megkedvelni azintézményt, ha már látja a hasznát. Addig pedig nincs más mód, mint tanulni a biztosítótársaságoktól és ügynökökkel rainéltöbb tagot gyűjteni, hogy tényleg alkalma legyen a népnek az életben megismerni a pénztár előnyeit. A főispán kiemeli, hogy nincs ugyan e tekintetben ellenvetése, de a törvény azért nem kon- templálja az üzletszerű kezelést, mert teljesen erkölcsi alapon kívánja tartani az intézményt és mert ezzel a közigazgatási szervek tehetetlensége dosu- mentáltatnék. Petneházi kívánatosnak tartja, hogy a segélyezési esetek közhírré tétessenek és e czélból azok, Hiv. közlemények számára bejegyeztessenek. Kiss László, vármegyei aljegyző szerint e rek- lamirozást teljesitik a szocziálista lapok, de fordítva, a mennyiben álokoskodással a népet elidegeníteni igyekesznek, az volna a feladat, hogy e lapok állításainak alaptalanságáról meggyőzzük a népet. Miután a főispán kívánatosnak tartja szocziálista lapokkal szemben a Néplap jelentését, összegezi az értekezlet eredményét, kimondván, hogy a közigazgatás minden községe nemcsak hivatali, de lelkiismereti kötelességének tartja a törvény végrehajtására tovább propagálni és ha kezdetben kicsiny is lesz az eredmény, újra és újra felveszi a küzdelmet; az időpont erre kedvező nemcsak a novelláris törvény alkotása folytán, de most a termés jó^, Az értekezleten nyert benyomások alapján a társadalmi faktorok, gazdasági egylet és a pénztár igazgatóságának bevonásával értekezletek tartatnak a teendők megállapítása czéljából, melyek közé a hitelszövetkezeteknek, a munkásközvetités közegeinek bevonása, esetleg bizalmi egyének alkalmazása tervbevótetnék. A járási értekezletek alapján lesz azután egy széles alapokra fektetett községi értekezlet tartandó. Ezután megköszönvén a megjelentek érdeklődését, lelkes szavakkal buzdította őket a munkára a nép javára alkotott törvény érdekében és általános éljenzés között berekesztette a tanácskozást. Heti piaci. Gyula, augusztus 15-én. A budapesti árutőzsdén alig változó árak mellett a hangulat gabonanemüekben szilárd. Hetipiaczunkon a felhozatal még mindig gyenge. Elkelt 50 klgmonként koronában: búza (uj) .... 6‘30—6-70-ig takarm. árpa (uj) zab (uj) . . . kukoricza . . 460—4‘90-ig 4-70—4-80-ig 4-70—4 90-ig Szerkesztői üzenet. Nesztornak, helytt. Miután úgy a válasznak, mint a viszonyálasznak helyet adtunk, olvasó közönségünk tehát 3 héten keresztül olvashatta az ügyet, nem hisszük azt any- nyira fontosnak és érdekesnek, hogy még a negyedik héten is akadjon rá publikum. Ebben a nézetben a beküldött nyilatkozatát —re munkatársunk privát tudomására hoztuk, ki az abban foglaltakat tudomásul vette. Ny i Itt ér. Külön bejáratú szép szobák folyó év szeptember hó 1-től teljes ellátással kaphatók Budapesten YII., Dob- utcza 87. szám alatt Blonder Mórnál. 270 2—3 Berger-féle gyógyhatású és hygienikus szappaua, 1868-ik év óta van forgalomban és a legtávolabb fekvő országokban is tért hódított magának. A gyógy és desinfectio hatása a Berger-féle kátrány szappannak ezerfélekép lett kipróbálva. A mindennapi használatra, mosás és fürdéshez kitünően megfelelnek a Berger-féle glycerin-szap- pan és a minden gyógyszertárban kapható más Berger-féle gyógyhatású és hygienikus szappanai. Minden darabon rajta van az itt bemutatott védjegy. 172 2—2
