Békés, 1902 (34. évfolyam, 1-53. szám)
1902-06-15 / 24. szám
zással, a Szamárhurut )5 esetben 3 halálozással, a bárányhimlő 9 és a járványos fültőmirigy gyuladás 8 gyógyulással végződött esetben. Az uralkodó járvány még mindég a kanyaró, kissé emelkedő halálozási százalékkal. Az óvó intézkedések betartására, valamint a köztisztaságra kellő gondot fordítottak. Orvosrendőri vizsgálatot végeztek élőn 263, hullán 9 esetben, orvostörvényszékit 15 könnyű és 6 súlyos testi sértés esetében. A trachomas betegek száma 214 volt. Gyógyszerummal beoltottak 10 egyént, a kik közül 5 meghalt, 5 meggyógyult, védő oltást 2 esetben sikerrel alkalmaztak. A bizottság a jelentést tudomásul vette és megkereste a Körös-Tisza- Marosi ármentesitó társulat igazgatóságát, hogy a Qyoma közelében levő holt Körösmedrek vizének időnként való felfrissítéséről gondoskodjék. A kir. pénzügyigazgatóság jelentése Bzerint az adóbefizetés eredménye az egyenes adóknál 27980 korona 37 fillérrel, a hadmentességi díjnál 974 korona 11 fillérrel kedvezőtlenebb, mint a múlt év hasonló szakában. A III. osztályú kereseti adó és a nyilvános számadásra kötelezett vállalatok és egyletok adójának, valamint a badmentességi díjnak kivetését május hónap folyamán mindenütt befejezték. Néhány kisebb adóügyben beadott felebbezést intézett el ezután a bizottság. Rezey Szilviusz kir. tanfelügyelő havi jelentése szerint, május hónapban összesen 135 tantermet látogatott meg. Ezen bivül tárgyalásokat folytatott Békésen és Köröstarcsán gazdasági ismétlő iskolák, valamint Dobozon állami óvoda felállítása ügyében. Részt vett a békésmegyei általános tanító egyesület igazgató választmányának Szarvason tartott ülésé ben és elismeréssel emlékezik meg annak lefolyásáról. Az évzáró vizsgák nagy részét már május hónapban megtartották és itt sajnosán konstatálja a tanfelügyelő, hogy a gyakori és nagy kiterjedésű járványok miatt, melyek a tanítást hosszabb ideig akadályozták, az eredmény nem a legjobb. A szarvasi járás főszolgabirája és szolgabirája azt a vitás kérdést vitték a közigazgatási bizottsághoz, hogy a szarvasi kenderáztató ügyének helyszínén való tárgyalásáért van-e igényük napidijra. Többen hozzászóltak a kérdéshez és a vélemények igen megoszlottak, mig végre szavazás utján akként döntötték el a kérdést, hogy napidij nem illeti meg őket, de esetleges készkiadásaikat fölszámíthatják. Néhány mezörendőri és cselédügyet intézett el a tiszti főügyész előadásával a bizottság, elutasítván a beadott felebbezéseket. Haviár Lajos kir. főmérnök jelentése szerint, a müutak helyreállítására a kavics kiszállíttatott és annak behengerelése is megtörtént. A vészéi hid átépítése folyamatban van. A pusztaföldvár—orosházi ut építését a május havi esőzések hátráltatták ugyan, de a kőalap rakása igy is befejeztetett, a hengere- zés pedig folyamatban van. A jelentés tudomásul vétele mellett a bizottság újból lépéseket tesz az interurban telefonhálózatba Békésvármegye nagyobb községeinek bekapcsolása ügyében. Békéscsaba Erzsébethelyen külön távbeszélő központ létesítése iránt a szükséges intézkedéseket megtették, mig Ducsatelepre nézve, miután ott posta- hivatal nincs, egyelőre a távbeszélő létesítését függőben hagyták. A III. tranzverzális müut földmunkái folytán előállott közlekedési akadályok elhárítása tekintetében tartandó tárgyalásra a kir. államépitészeti hivatalt és dr. László Eleket kiküldötték. Az alföldi gazdasági vasút 305—307 szelvényei között feltételes megállóhely létesítése ügyében pártoló felterjesztést intéztek a kereskedelemügyi miniszterhez. Gróf Wenckheim Frigyes gazdasági vasutjának bejárásához dr. Daimel Sándor főjegyzőt és a kir. államépitészeti hivatalt küldötték ki. Az árvaszéki elnök és a kir. ügyész jelentéseinek meghallgatása után az ülés véget ért. vonatkozású, éppen azért kevósbbé szellemes megjegyzést, melynek humorát, czélzatnélkülisé- gét azonbun nem értik, de sötét lelkűk irigy indulataitól hajtva rögtön formálja a hallottat s adja tovább más hitvány felebarátjának, aki azt egyéniségéhez képest ismét tovább formálja s igy szájról szájra szállva keletkezik egy jól kiformált rágalom, a melynek eredete azonban is meretlen. Ez a pletyka. „ A pletykázó igy elérte nyomorult czélját, lerántotta a magánál jobbat, nemesebbet s örül diadalának. S sajnos a pletyka hatalma még a mai reális korban is elég nagy. Okos, komoly ember nem hiszi el, csak a miről maga is meggyőződött, de hát ki ér erre rá, s az emberek fele nem okos, a másik fele pedig nem komoly. Az első áldozat után következik a többi. A pletykázó minduntalan talál magának különb és különb erkölcsű és jellemű embereket, akik esetleg az ö emelkedésének, haladásának s érvényesülésének is útjában állanak. Jaj azoknak. Sokat írtak és fognak még Írni a nagy Gale- ottóról, erről a tragikumokat termő szörnyről s vajmi kevés a remény hozzá, hogy valamikor legyőzhessék. A társadalom — sajnos nem elég erős hozzá, hogy gátat vessen ennek az egyptomi tizenegyedik csapásnak, már csak azért sem, mert azokat a nyomorultakat, a kiktől ered, erősen védik a jó- hiszemüek, az ártatlanok, a kiknek hátaraögül büntetlenül röppenthetik el mérgezett nyilaikat. S minthogy a tulajdonképeni bűnös, a rosszhiszemű szerző, mindig ismeretlen, a baj ellen védekezni nem lehet. A kultúra legmagasabb de igen magas fokán — talán — majd megszűnik a plyetka, — addig azonban még sok áldozata lesz. K. S. 2039- 1902. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1902-ik évre előirt töld, I. II. oszt. kereseti adó, tőkekamatadó, III. oszt. kereseti adó, IV. kereseti adó és a nyilvános számadásra kötelezett egyletek és vállalatok adójaira kivetett országos betegápolási pótadó kivetési lajstrom a kir. pénzügyigazgatóság által számvivőleg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében junillS hó 16-tól 24-ig, a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, a kik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. junius hó 12-én. Dutkay Béla, 212 1—1 polgármester. 2029—1902. Hivatalos hirdetés. Gyulavárosában az 1902-ik évre előirt III-ad osztályú kereseti adó és a nyilvános számadásra kötelezett egyletek adó kivetési lajstroma a kir. pénzügyigazgatóság által 8zámvevőileg megvizsgáltatván, az 1883. évi XLIV. t.-cz. 16. §-a értelmében junius 9-tŐI 17-ig a városi adóhivatal helyiségében közszemlére kitéve tartatik. Azon adózók, akik eme lajstromban foglalt adónemmel, már a múlt évben meg voltak róva, a lajstrom közzétételének napját követő 15 nap alatt, akik pedig most első ízben lettek megróva, adójuknak könyvecskéjükbe történt bejegyzését követő 15 nap alatt felszólamlásukat hozzám adják be. Gyulán, 1902. junius 5-én. Dutkay Béla, 199 2—2 polgármester. Hírek. Anyakönyvi kinevezés. A belügyminister Bakó Jakab elhalálozása folytán a gyulai anyakönyvi kerületbe II. anyakönyvvezető helyettessé FeW: István anyakönyvi dijnokot nevezte ki. Községi jegyzői nyugdij-választmány folyó hó 10-én délután 3 órakor ülést tartott dr. Fábry Sándor kir. tanácsos alispán elnöklete alatt, melyen több folyó ügyet tárgyalt s Péteri József szentandrási Ijegyzőt felvette a nyugdíjintézet tagjai közé. A gyulai negyedik gyógyszertárra újabban Király Gáspár és Wieland Gyula gyógyszerészek is beadták kérvényeiket. Névváltoztatás. Pollák Adolf békési lakos belügyminiszteri engedélylyel vezetéknevét „Polgár“-ra változtatta át. Virágbarátok! A „Florol• virágtrágya-kivonat használata bámulatos hatással van a virágok fejlődése, szinpompája és' illatára. Postán bérmentve küldi 1, 2*4 és 4 korona ellenében Waltersdorfer B. Pál droguista. Budapest, VII , Kerepesi-ut 8/z. Az aradmegyei telefonösszeköttetés a megvalósulás stádiumába jutott, amennyiben most már Arad város is beleegyezett a telefon költségeihez való hozzájárulás czimén 300 korona fizetésébe. így a telefonösszeköttetés a Békésmegye, Arad város és az aradmegyei érdekelt vállalatok hozzájárulásával közelebbről üzembe helyeztetik. Közigazgatási bejárás. A gróf Wenckheim Frigyes békési birtokán létesíteni szándékolt gazdasági vasút közigazgatási bejárása folyó hó 13-án volt Békésen. A tárgyalást Ney Ferencz vasúti és hajózási főfelügyelő vezette, a vármegye közigazgatási bizottsága részéről dr. Daimel Sándor a vármegye főjegyzője s Haviár Lajos kir. főmérnök, az államépitészeti hivatal főnöke voltak jelen, s a vármegye képviseletében Baross Dezső békési szolga- biró vett részt a tárgyaláson. Harczászati gyakorlólovaglás. Az első honvédkerület törzstisztjei e hó 10-étől 17-ig nagy harczászati gyakorlólovaglást tartanak, mely gyakorlaton Gyuláról Petöcz János alezredes, Jászberényből Schnörch Gyula alezredes vesznek részt. Csapatösszpontositás. Mig máskor nyár folyamán Gyulán szaporodott mega katonai állomány, mert a jászberényi zászlóalj ezredösszpontositásra 1 hónapra bevonult Gyulára, addig az idén a mieink is elmennek, nagy busulására a szépnemnek s mindazoknak, akik katonáékkal akár szivbelileg, akár üzletileg összeköttetésben vannak. Az idén csapat- összpontosítás lesz. Az 1. honvédkerületnek mind a négy ezredét összpontosítják s e czélból távozik a gyulai 2-ik honvédgyalogezred is e hó 26-án. A gyulaiak vonaton mennek Nagyváradig, honnan 27-én gyalog indulnak Debreczenbe. Itt maradnak julius 1-től 11 ig. Később, persze mindig az apostolok lován utazva, 14 -15-ig Hadházon, 21—22-éig pedig Székelyhidon állomásozik az ezred. 27-én pedig Nagylétáról a gyakorlatok befejeztével 3 napi gyalog menetben hazajön Gyulára. Tehát netto egy hónapig lesznek távol Gyulától, ami bizony keser- vetes állapot katonáéknak is, meg a 16 esztendős barna kis lányoknak is. A képviselőtestület folyó hó 9-én Dutkay Béla polgármester elnöklete alatt rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a lapunk múlt heti számában közölt tárgyak nyertek elintézést. Pomucz Péter és kiskorú gyermekeivel kötött szerződés érdemleges tárgyalásául, miután képviselők a törvény által előirt számban nem voltak jelen, határidőül folyó hó 26-ik napja tűzetett ki. A városi elöfogatozás a megejtett árlejtéshez képest Schwimmer L. Adolf előfogatos- nak adatott bérbe, mint legelőnyösebb vállalkozónak, oly feltétel mellett azonban, hogy a városi orvosok jövőben előfogatot természetben nem kapnak, hanem minden orvos részére évenként 400—400 korona utiátalány adatik, mely összegből kötelesek az összes városi orvosi teendőket ellátni, kimondotta egyúttal a képviselőtestület, hogy miután a város bel és kül területe az Élővizcsatorna által két részre van osztva és pedig a csatorna jobb partja dr. Kovács Károly, mig a balpart melletti rész dr. Bárdos Arthur v. orvos részére van beosztva; a szegény betegek az illető kerületi orvosokhoz kötelesek menni. Az újvárosi szenáskerti telkek eladása és az uj szénáskert vétele ügyében érdemleges határozat hozatal idejéül julius hó 14-ike tűzetett ki. A nyomtatványok szállítására utasittatott a városi tanács, hogy az árlejtés iránt sürgősen intézkedjék. Az árvaügyi szabályren delet módosítása tárgyában kelt miniszteri rendelet tudomásul vétetett. Az orosházi tanonezotthon részére, miután a városnak oly jövedelme, melyből azt létesíthetné, nincsen, a képviselőtestület alapítványt nem szavazott meg. Kinevezés. A pénzügyminister Csiszár János szarvasi kir. adóhivatali tisztet a tiszaroffi kir. adóhivatalhoz ellenőrnek nevezte ki. Színházbérlet. A mint lapunk múlt számában megírtuk, az aradi nemzeti színház igazgatója, Zilahy Gyula a részletfizetéses színházi bérletet életbelépteti Gyulán is. A hét folyamán járt itt Zilahy igazgató s a színházi bérletok mikéntjére vonatkozólag a következő megállapodásokra jutottak, melyeket készséggel hozunk tájékoztatásul a közönségnek tudomására : A bérleteknél a legnagyobb fokú méltányosság és körültekintéssel járnak el. Minden bérlő, aki tavaly az Erkel színház megnyitó éve alkalmából bérlője volt valamely helynek, elsősorban feltétlen igényt tarthat ez idén is az általa tavaly bérelt helyekre. — A bérletrészletfizetési idő holnap 16-án kezdődik, amikor is a bérletösszeg első részletének befizetésével az illetők a bérletet megköthetik. A bérletfizetési idő 10 hét, vagyis tiz részlet. Kezdődik junius 16-án s végződik augusztus 16-án, a megnyitó előadás napján vagyis, aki holnaptól kezdve 10 héten át befizette a bérletösszeget, a sziniszezon megkezdésekor már rendezte a színházzal szemben fizetési kötelezettségét. — A bérletek körüli eljárás tehát az, hogy a bérelni akaró bejelenti igényét a bérletek eszközlésével — a közönség kényelme és megszokása szempontjából — megbízott Dobay könyvkereskedésében a bérelni szindékolt hely iránt. A bérlőt az általa megjelölt helyre előjegyzésbe veszik s az esetben, ha egy tavalyi bérlő sem köti magát a helyhez, azt rendelkezésére is bocsájtják, ha azonban tavalyi bérlő akarja ismét a helyet, úgy annak az uj bérlővel szemben természetesen előnye van. Ez esetben az uj bérlő más megfelelő helyet kap. A tavalyi bérlők mind felszóllittatnak, hogy fenntartják e igényüket helyeik iránt az idén is s ha igen, úgy helyeik első sorban őket illetik, ba azon ban erre igényt nem tartanak, úgy helyeik az uj bérlők rendelkezésére bocsáttatnak, kik, ha egy és ugyanazon helyre többen jelentkeztek, sorshúzás utján kapnak igazságot, vagyis a hely több uj jelentkező közül azé lesz, a kinek a szerencse kedvez. A mint látható tehát, az uj direktor a leg apiólékosabb gondossággal igyekszik a bérletekre vonatkozólag a közönséget a méltányosság, figyelem és rend szempontjából kielégíteni s viszont a közönség részéről is, amelynek érdekeit ily minu- cziózus pontossággal és részrehajlás nélküli abszolút igazságossággal igyekszenek kielégíteni — elvárható, hogy a szinházbajárást és bérlést kicsinyes dolgoknak, személyi és érzelmi szempontoknak alá ne rendelje s megelégedjék azzal, amit a minden érdek és igény kielégítését az igazság érdekében szem előtt tartó direktor s megbízottja a Dobay- ezég, részére nyújt s az adott körülmények között nyújthat. A főtörekvés minden igényt kielégíteni, viszont azonban az igényeknek is óhajtandó némi határt szabni, mert például igen keserves volna, ha az etetlegesen megüresedő — mondjuk — 7-ik számú páholyra 30-an is jelentkeznek s ezek közül 29 megaprehendálna és nem járna színházba azért, a miért a protekeziót sőt annak látszatát is kizáró sorshúzáson nem neki kedvezett a szerencse. Az ilyen lehetetlen igények kielégítéséről szó sem lehet. Ismerve közönségünk intelligencziáját, ezt nem is tesszük fel. — A bérleti helyek ily elosztása, illetve a bérlői igények rendezése azonban megoldást körülbelül csak közvetlenül a színház megnyitás előtt nyernek, ami azonban legkevésbbé sem akadályozhatja a bérleti részleteknek rendes fizetését. A bérelni akaró egyszerűen jogot szerez befizetésével nem egy meghatározott, hanem egy meghatározatlan, de bizonyos helyre s hogy a pénzéért megfelelő helyet kapni fog és kapni kell, az bizonyos. Szóval nagyjából vázolni igyekeztünk a bérletkötés mikéntjét és a melyet egyébként az elárusi fással megbízott Dobay kereskedésben még körülményesebben meglehet beszélni. A helyárak a következők lesznek : 40 előadásra páholy 240 korona, (részlet 24 korona) I. r. zártszék 60 korona, (r. 6 korona) II. r. zártszék 42 korona (r. 4'20 korona) III. r. zártszék 30 korona, (r. 3 korona) 20 páros, vagy páratlan előadásra. Páholy 120 korona (r. 12 korona) I. rendű zártszék 30 korona, (r. 3 korona) II. r. zártszék 21 korona, (r. 2 korona 10 fillér) III. r. zártszék 15 korona (r. részlet 1 korona 50 fillér.) Megjegyzendőnek tartjuk még, hogy az igazgatóság tekintettel kíván lenni azokra is, a kikre a heti bérlet, miután fizetéseiket havonta kapják, nem képez előnyt. Lehet tehát nemcsak heti 10, hanem havi 2 részletben is fizetni a bérlet összeget, vagyis a bérlet összeg első részét julius, a másodikat augusztus 1-én. Amint látható tehát, minden irányban igyekeznek az igényeket kielégíteni, ami viszontszolgálatra kötelezi a közönséget, annyiban, hogy komoly pártolója legyen a színháznak. A direktornak körültekintése, figyelme, előzékenysége, mely a bérleti ügyeknél is megnyilatkozik, fokozott mértékben érvényesül a színház mintaszerű vezetésében. Az aradi színház ma az első vidéki társulat, a mely talán még a fővárosban Bem lenne az utolsó. Vezetése, kiállítása, személyzete, díszletei, repertoárja mintaszerű, mindenképen első kvalitás s a Zilahy áldozatkészsége, mely a művészet iránti lángoló lelkesedésben találja magyarázatát — határt nem ismer. Az aradi publikum kedvéért a lefolyt szezon alatt eddig Pálmai Ilkát, Szirmait, Ivánfit vendégszerepeltette, Gyulára pedig K. Hegyesi Marit, Gyulaváros régi kedvencze jön bérletfolyamban, állandó vendégszereplésre. Utczák locsolása. Nem mondható épen aktuálisnak, mert az ég gondoskodik épen ez idő szerint mindennap bőségésen az utczák locsolásáról eső alakjában s igy ezt. Medárd 40 napra gondoskodott arról, hogy port ne nyeljünk, de tekintve, hogy nyári szezonban vagyunk és októberig még igen sok alkalmunk lesz port nyelni, jólesőleg vesszük tudomásul, hogy az égieken kívül a földiek, a városi hatóság is gondoskodott az utczák locsolásáról. Gyulaváros képviselőtestülete Dutkay polgármester indítványára megszavazta azt a maximális összeget, melyet költségvetése locsolásra még elbír. Ez az összeg pedig 100 frt. Oly csekély összeg, hogy abból bizony 1 hónapig is alig lehetne locsolni az utczákat, de még ennél a tételnél is igen sok városatya va-_ karta a fejét és pedig nem a financziális érdekek miatt — ami a városi pénztárak jelenlegi állapota mellett még érthető lett volna, — hanem egyszerűen csak azért, mert feleslegesnek tartja a locsolást. De gustibus non est disputandum, de nevetséges, tüdőbeteg sanatorium nálunk leendő felállítására vágyódnunk, nevetséges volt ártézi kutat furatnunk nagy költséggel s nevetséges minden közegészségügyi kérdés, ha, ami legfőbb, a levegő tisztításáról gondoskodni feleslegesnek tartjuk. S aki főbb közlekedési utczáiuk, az Erdélyi-ut, a városház utcza, a megyeház-utoza, szt. István-utcza nyári állapotát ismeri, akinek abban a nyári porfellegben kell a nyarat tölteni, amely ott hömpölyög, az meg tudja érteni azt is, hogy az utczák locsolása Gyulán első rendű közszükségletet képez, amely szükségletnek évi rendes költségvetésbe vétele többé el nem odázható. A város egyébként az idén is megtette azt pótlólag, amit túlterhelt pénztári állapota mellett még megtehetett, de amit a financziális érdekek nem engednek, azt társadalmi utón, gyűjtés utján kénytelen beszerezni. Hisszük Gyulaváros polgárságát annyira intelligensnek, hogy rokonszenvvel tekint a megindult mozgalom elé, fel fogja az utczák nyári locsolásának közszükséglet voltát s igyekszik hozzájárulni tehetsége szerint a locsolás költségéhez. A gyűjtő iveket hatóságilag köröztetik. Halálozás. Bálint Mihály czipész iparos, e hó 8-án 55 éves korában meghalt. Temetése hétfőn délután volt nagy részvéttel. A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Ozv. Bálint Mihályné szül. Kohlmann Katalin, valamint gyermekei Katalin és férje Pető János, Mihály és Róza, valamint kiterjedt rokonság nevében mély fájdalomtól megtört szívvel jelentik a felejthetetlen jó férj, szerető apa, testvér és rokon id. Bálint Mihálynak folyó évi junius hó 8-án délután 2 órakor, életének 55-ik, boldog házasságuk 14-ik évében rövid szenvedés és a halotti szentségek ájtatos felvétele után történt gyászos elhunytát. A megboldogult földi maradványai folyó hó 9-én délután 5 órakor fognak a róm. kath. egyház szertartása szerint a helybeli Szent- Háromság temetőben beszenteltetni és örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent mise-áldozat pedig folyó hó 11-én reggel 7 órakor fog az anyatemplomban az elhunyt lelki nyugalmáért az egek Urának bemutattatni. Áldás és béke poraira. A‘nemzetiségi pénzintézetek ellen. A délmagyarországi magyar államellenes „Alldeutsch“ mozgalmak veszélyeiről a magyar társadalmat mélyen megdöbbentő adatok jönnek csaknem napról-napra, pártkülönbség nélkül a fővárosi lapokban felszínre. A tudósítások mindenike megegyezik abban, hogy eme veszélyes - mozgalmaknak legerősebb szitója, mondhatni egyik alapja s oszlopa az a pénz, amelyet az erdélyi szász nemzetiségi pénzintézetek az agitátoroknak nyújtanak. Frappáns adatok olvashatók továbbá eme pénzintézetek egyéb ténykedéseiről is; nevezetesen mint a dákoromán irányú bankok és takarékpénztárak Erdélyben azzal a czél- zattal adnak magyar kézben levő földekre kölcsönt, hogy azokat a magyar földeket megszerezzék és a dákoromán propaganda czéljaira értékesítsék, ép úgy a szász bankok és takarékpénztárak a szorosan vett Magyarországon és annak legfajmagyarabb részein ugyanilyen czélzattal adják a kölcsönöket, nevezetesen azt a már nem is leplezett czéljuk, hogy a jelzálogi bekebelezés révén tulajdonukba jövő magyar földön az alldeutsch törekvések kötelékében levő telepítéseket eszközöljenek. Ezen a téren már elért sikereik sokkal nagyobbak, sokkal veszélyesebbek, mint a minőt az indolens magyar társadalom a legnagyobb fokú pessimismus mellett is feltételezett volna. És ami leginkább bizonyít a mi társadalmunk indolentiája mellett, az a körülmény, hogy a szász nemzetiségi pénzintézetek a magyar Alföldet és annak szivét: Békés, Csanád, Csongrád vármegyéket is behálózták. Száz és százezer holdakra terjedő kis és középbirtoku magyar földeken milliókra terjedő kölcsönösszegek vannak eme hitelintézetek javára bekebelezve a ha eme vármegyékben nem is indult meg a magyar földbirtokok kisajátitása, annyi kétségtelen, hogy a szász nemzetiségi pénzintézetek első sorban és főleg eme magyar földekre adott kölcsönökből eredő óriási jövedelmükből képesek a magyar nemzet és magyar társadalomellenes tevékenységükre szükséges költségeket fedezni. A magyar pénzintézetek egyrészről maguk is szenvedtek a magyar társadalom indolencziájában, másrészről pedig a pénzpiacznak kedvezőtlen helyzete miatt kénytelenek is voltak a nemzetiségi bankok veszedelmes térfoglalását tétlenül nézni. Most azonban, midőn a pénz olcsóbbá lön és a magyar takarékpénztárak is leszállították a betéti kamatlábat, a vidéki takarékpénztárak jelzálog követelései átvállalására alakult és fenálló „Magyar takarékpénztárak központi jelzálog bankja“ kötelékében álló pénzintézetek is oly kedvező helyzetbe jutottak, hogy nemcsak ellensúlyozhatják a világos nemzetiségi czélzattal biró intézetek terjedését, nemcsak hogy versenyezhetnek velük, hanem határozottan olcsóbb és kedvezőbb, egyszerű s annuitásos betáblázási kölcsönöket adhatnak az alföldi gazdáknak, akik ennek folytán nemcsak nem lesznek többé a szász nemzetiségi bankokra utalva, hanem a tőlük már felvett kölcsönöket is áldozatok nélkül visszafizethetik. Ez a törekvés vezette a 1 Békésmegyei Takarékpénztári Egyesületet“ is a mikor a legtekintélyesebb vidéki pénzintézetek példáját követve, most már ő is a Magyar takarék- pénztárak központi jelzálog bankjával — melynek különben a békésmegyei takarékpénztár alapitó tagja s amelynek igazgatóságában egyik tagjával képviselve vau — üzleti összeköttetésbe lépett és ezzel olyan helyzetbe jutott, hogy a nemzetiségi bankok kiszoritása czéljából az eddigi 1000 forint helyótt már 1000 koronán kezdődő legelőnyösebb és
