Békés, 1896 (15. évfolyam, 1-53. szám)

1896-11-29 / 49. szám

Pettner Ferencz 203-77 Bródy Adolf, ügyvéd 203-38 Sál József 61., iparkamarai tag 202-46 Schmidt Gyula ­200‘77 Schriffert József 1046. 200-73 Békésmegyei takarékpénztár 19618 Schriffert István 1198. 195-03 Szénásy József 194-58 Miskucza Illés örök. 193-95 Biró Ferencz 192 26 Schriffert István 1003. 191-83 Álb György 189-49 Moskovicz Herman 188-46 Sonnenfeld Miksa 188-35 Kövér László 186-95 Uferbach Mari és Betti 185-10 Nuszbek Józsefné örök. 183-13 Schriffert Mihály 1005. 182-09 Csausz Lajos 180-10 Lusztig Adolf 178-50 Bauer Márton 177-51 Szilágyi Imre 173-04 Kern Márton 171-72 Özv. Mondák Györgyné 171-18 Góg Mátyás 169 73 Ruck Ádám 169-27 Özv. Uferbach Jánosné 16904 Gergely Pál 167-53 Örley Mária örök. 167-40 Özv. Bilitz Yilmosné 165 60 Szverle János 165*08 Székács Lajos 165-02 Szilágyi István 164 68 Hírek. A vármegye igazoló választmánya e hó 24-én ülést tartott, melyen Keller Imre elnöklete alatt jelen voltak Ladies György, Schröder Kornél, dr. Berényi Ármin, Oláh György vál. tagok és Csánkil Jenő jegyző. A választmány a törvényhatósági bi­zottsági tagok 1897. évre érvényes névjegyzékének kiegészítésével foglalkozott, a legtöbb adók fizetők közé pótlólag felvevőn a következő egyéneket: Lehóczky Györgyöt Tót-Komlós 358 frt 70 kr adó­val, Szeberényi Zs. Lajost Csaba 357 frt 96 krral, Griécs T. Györgyöt Csaba 356 frt 04 krral, T. Szabó Mihályt K.-Tarcsa 355 frt 99 krral és Hacker Mátyást Öcsöd 355 frt 19 krral, miután a legtöbb adót fizetők közül Hegedűs Mihály, Veres József, Oláh Antal, Dezső Antal és Tolnay Ferencz mint választott bizottsági tagok óhajtják jogukat gyako­rolni. Ezenkívül megvizsgálta az igazoló választ­mány a november 4 én Békésen tartott bizottsági tag választás iratait és a megválasztott Zolnay Bélát igazolt megyebizottsági tagnak jelentette ki. A képviselőtestület Dutkay Béla polgármester elnöklete aiatt folyó hó 25 én rendkívüli közgyű­lést tartott, melyen a képviselők szokottnál nagyobb számban jelentek meg és vettek részt a tanácsko­zásban. Az érdeklődést az első tárgy, nevezetesen a róm. kath. egyháznak kérelme keltette a Nap­korcsmának iskolai czélra való eladása ügyében. A képviselőtestület tudvalevőleg már egyszer elvileg kimondotta, hogy a kérdéses épületet 2000 forintért átadja az egyháznak, de törzsvagyon elidegeníté­séről lévén sző, két közgyűlés — a képviselők tör­vényben előirt számban nem jelenvén meg — hatá­rozatképes nem volt. Időközben Domby Lajos és több városi képviselő ez ügygyei kapcsolatban azon indítványt tették, hogy a Napkorcsma épület után befolyó vételár a többi hitfelekezetek között osz- tassék szét. Hosszas, részben szenvedélyes vita in­dult meg, melynek eredménye az lön, hogy a köz­gyűlés 54 szóval 34 ellenében elhatározta a „Nap“- nak a felajánlott 2000 frtért a róm. kath. egyház­nak iskolai czélra való eladását, de miután a kér­déses épületet 4000 frt értékűre becsüli, újabban megejtett névszerinti szavazással és pedig 56 szó­val 2S ellenében elhatározták, hogy a befolyandó 2000 frtot a helybeli ev. ref., gör. kel. és izr. hit­községek között lélekszám arányban az általuk fentartott felekezeti iskolák segélyezése ozéljából felosztják. A legtöbb adót fizető városi képviselők névjegyzékének kiigazításával megbízott küldöttség jelentését a kiigjzitott névjegyzék kapcsában be­terjesztvén, eme jegyzék a lapunk más helyén kö­zölt tartalommal megállapittatott. A névjegyzékbe felvett erkölcsi testületek, a képviselői jognak sze­mélyes gyakorlatára nem hivatottak, valamint a nem Gyulán lakók felhivatnak arra nézve, hogy megbízottjaikat 15 nap alatt a vármegye alispán­jánál jelentsék be. Az eperjesi tanyai iskolánál szükségelt munkálatoknak A. Sál József vállalkozó terhére történt elkészíttetéséről szóló tanácsintéz­kedés tudomásul vétetett. A Schriffert József és érdektársai indítványa, mely szerint a vadászterüle­tek bérletéből befolyó jövedelem az érdekeltség között osztassék ki, alkalmas kiosztási kulcs hiánya folytán is mint kivihetetlen, — el nem fogadtatott. A vármegyének a jövő évi közpénztári költségve­tésre vonatkozó rendeletéből kifolyólag a városi fa­iskolában gyümölcsös és szőlőtelep létesítése hatá­roztatok el s hogy az ily telep szakszerüleg kezel­hető legyen, a kertészeti tanfolyamot kellő ered­ménynyel végzett Pikó Ferencz képzett kertészt jövő évtől kezdve ily minőségben alkalmazzák. A gyümölcsös- és szőlőtelep rendezéséhez és fentar- tásáhőz szükséglendő napszámos és egyéb kiadá­sok a közpénztárból fognak fedeztetni. , A községi közmunka költségvetésre vonatkozó törvényhatósági határozat folytán a vármegyéhez felvilágosító je­lentés tétetik ; eszerint a községi közlekedési s köz­dűlő utak jókarban tartására összesen 3050 forint fordittatik, tehát a bevételnek majdnem fele része. A bevételbe sorozott 1833 frt 53 kros tétel ugyanis az érdekelt ház- és telektulajdonosokat terheli s azok részéről a betonjárda készítés költségeinek részbeni fedezése czimén lesz fizetendő, igy a községi köz­munkapénztárt betonjárda alapon 2425 frt 20 kr. kiadás terhelendi. A Józsefvárosi s bárdoséri hi­dak mellett levő épületek bérbeadására vonatkozó szerződések, a közdűlő utak hálózatára vonatkozó előterjesztés, úgyszintén az alsó-feher-körösi ármen- tesitö társulat október 8-án tartott közgyűlésének jegyzőkönyve tudomásúl vétettek és ezzel a köz­gyűlés befejeztetett. A „Békésmegyei Közlöny“ nek sehogy sem tet­szik az a — jó lélekkel mondhatjuk hogy enyhe — pár megjegyzés, amit a millennáris kitüntetések |közlése alkalmából megkoczkáztattunk és ami nem volt intencziónkban, azt olvassa ki belőlük, hogy a Ibékésmegyei gazdasági egyletet akartuk megtámadni. Legyen megnyugodva csabai laptársunk, hogy ez nem volt intencziónkban, mert bölcsen tudjuk mi is és igy kárba veszett a „felnőttek oktatási“ jó szándék, hogy mint gazdasági egylet a kiállításon \csupán monográfiájával volt képviselve és épen erre vonatkozott oly zokon vett megjegyzésünk is, hogy a „békésmegyei gazdasági egyletet mint ilyent, a jury nem tartotta semminemű kitüntetésre méltó­nak.“ Abban pedig csalódik osabai laptársunk, hogy a „Békés“ ennek örülne és még inkább csalódik, ha azt hiszi, hogy csodálkoznék rajta. Dehogy cso­dálkozik, sőt egészen természetesnek találja. — De hogy mi az, a min csodálkozik és hogy mi az, a mit nem talál természetesnek nemcsak a „Békés,“ hanem minden igazán elfogulatlan ember, aki a ki­állításon fen volt és eme érzületben osztozott és osz- tozik a mezőgazdasági helyi bizottság tagjainak túl­nyomó száma : azt is megmondjuk. — Csodálkozik azon, hogyan történt és történhetett meg, hogy — bár elismerésével annak, miszerint a békésmegyei gazdasági egylet mint ilyen, teljesen távol tartotta magát a kiállitá-tól és világért sem folyt be annak rendezésébe, — miképen tudott mégis oly fegyelmet tartani nemcsak az egylet székhelyén lakó tagjai, hanem az egész város lakossága fölött, hogy meg­tudta akadályozni, miszerint.az állattenyésztési ki­állításra egyetlen lábas jószágot, úgyszólván egy árva rúgott tinót is felhajtsanak? Lám, a termény- kiállításon már meglazult a fegyelem, mert azon mégis volt hat kiállító Csabáról, a gazdasági egy­let. székhelyétől, ami csak úgy érthető meg, hogy Zlinszky István, nem gazdasági egyleti titkári, ha­nem helyi bizottsági előadói minőségében „koldultál lösszé“ a terményeket. Annyi bizonyos, hogy a gaz­dasági egylet, székhelyének közönségét erős kor­dában tudja tartani. A „Békésmegyei egyetemi ifjak köre“ Buda­pesten ez évben is mint megalakulása óta minden évben megkezdte rendes évi működését, a mely működés nem csupán a kör Budapesten levő rendes tagjait, hanem Békésmegye közönségét is melegen érdekli s ezen érdeklődésének számtalanszor adott kifejezést, egyrészt azon erkölcsi és anyagi támo­gatásával, melyet az évenként rendezett mulatsága­inkon nyújtott körünknek, másrészt azon kiváló barátaink által, kik a körnek alapitó és tisztelet­beli tagjai. A kör humánus czélja megyeszerte is meretes, azon jótékonyság, melyet a szegényebb sor­sú megyebeli egyetemi hallgatók segélyezésével gyakorol. E nemes czél elérésére az alig három esz tendŐB ifjú körnek íngy szüksége van a megye kö­zönségének jóindulatára, különösen a mely jóindula­tot megtartani csupán egy módon tart lehetőnek; s ez az, hogy a közönség azon kör működését, mely úgy szólván kebeléből alakult meg s virágzott fel, a helyi lapokban figyelemmel kísérheti és a körről mint életre való intézményről folyton tudomást sze­rez. A kör már októberben tartotta alakuló gyűlé­sét, azonban rendes kerékvágásba csupán a legutóbbi gyűlésen juthatott, annyira, hogy most minden fi­gyelmét jótékony- czélja elérésére fordítsa. Tiszti­karát a következőkép választotta meg; Elnök Rell Lajos b. h. alelnök: Vidovits István m. e. h. első jegyző: Varga K. János b. h. másod jegyző: Máté János m. e. h., pénztáros Józsa Kálmán m. e. h. ellenőr: Geiringer Károly m. e. h. háznagy : Bos- nyák Lajos j. h. választmányi tagok: Adámy János m. e. h. és Leszich Endre b h. Szabályrendelet jóváhagyása. Öcsöd község hirdetési és mérleghasználati szabályrendeletét a kereskedelmi miniszter jóváhagyta. Kinevezés. Az igazságügyminiszter Pethes Ma­nót a csabai járásbírósághoz aljegyzőnek nevezte ki. A megyei tiszti nyugdíjalap gyarapításának ügyében, melyre vonatkozólag a közgyűlés azt ha­tározta, hogy' azon alapok, melyek terhére újabban állásokat rends/.eresitettek, a fizetésnek megfelelő összeggel.járuljanak a nyugdíj alaphoz, leérkezett a belügyminiszter leirata, a ki hozzá intézett is­mételt'felterjesztés daczára sem hagyta jóvá a vár­megye határozatát azon indokból, hogy a kérdéses alapok rendeltetésüktől el nem vonhatók. A sugárút kiszélesítése és ezzel együtt a vár­megye folyó évi útépítési programmja szerint kié­píttetni rendelt gyulai útszakaszok kikövezése a kór­ház utczai szakasz kivételével befejeztetett. Az ál- lamépitészeti hivatal előterjesztést tett az alispán­nak, bogy I munkálatok felülvizsgálata iránt intéz­kedjék. A kórház ‘utcza építése, mely különösen a betegeknek a kórházba szállítását, valamint a kór házban elhaltak eltemetését fogja megkönnyíteni, miután az ide vonatkozó határozatot csak később hagyta jóvá a miniszter, a jövő évre marad. A nőegyleti hangverseny, Az idei farsangnak bizonyára legkiválóbb mulatsága lesz az a tánczczal egybekötött hangverseny,-melynek terminusa egye­lőre nincs még ugyan megállapítva s a programm- ján is most tanácskozik özv. Fábry Mártonná nő­egyleti alelnök vezetése mellett a gyulai nőegylet rendező bizottsága, de a mely az edddig felkért szereplő^ garancziája szerint minden bizonnyal ma­gas színvonalon álló konczertnek s kiválóan kedé­lyes mulatságnak ígérkezik. Mint hírlik, egyik első­rangú népszínházi művésznő is közre fog működni a hangversenyen s a helyi szereplők is biztosítják a teljes sikert, Miután a programm teljes részletei­ben még megállapítva ninos, egyelőre nem árulunk el belőle többet, mint hogy lesz szavalat, melodráma, zongora piece és egy alkalmi költeményt is szaval el annak Írója, s mindezeket betetőzi a népszínház művésznőjének éneke. Az estély a legnagyobb való­színűség szerint már január elején lesz. A vármegyei telefon kibővitése tárgyában ho­zott határozatot, melyben kimondotta a közgyűlés, hogy a nagy forgalom könnyebb lebonyolithatása végett Mezőberény—Csaba—Orosháza és Szarvas kö­zött egy újabb vonalat építtet 1600 frt költséggel, a kereskedelemügyi miniszter nem hagyta jóvá, mert a megszabott felebbezési határidő még nem telt le. Különben is — mondja a miniszteri leirat — tekintettel az idő előrehaladott voltára, a kiépítés iránt ez évben már úgy sem intezkedhetik. Ebből folyólag az új vonal kiépítése csak a jövő tavaszra várható. — Ä telefonhálózatnak Aradmegyével való összekapcsolása tárgyában már válaszolt Aradvár megye alispánja. Válaszában elfogadja az álispáni hivatalunk által ajánlott tervet, megjegyzi azonban, hogy Csaba és Gyula között egy második vonal­nak, valamint a kétegyháza-eleki kitérő vonalnak kiépitését nem tartja szükségesnek már csak azért sem, mert az összekapcsoló vonal nem annyira közigazgatási, mint inkább közforgalmi érdekeket fog szolgálni, mihez a két székhelynek, Aradnak és Gyulának összekapcsolása elegendő lesz. A választás halottja. Szegény Olár Péter azért ment Kétegyházáról Orosházára, hogy alkotmányos jogát gyakorolva, ott meg is haljon. A Zay-párti Kétegyháziak külön vonaton érkezve egyenesen a szavazó helyiség elé vonultak, itt leszavaztak és azután elmentek a Daubner féle vendéglőbe ebédelni. Köztük volt Olár Péter is, asztalhoz ült ő is ebé­delni, egy-kettőt harapott is, mikor egyszerre csak lefordult a székről. Gyorsan előhivatták dr. Kellen Vilmos orvost, de ez már nem segíthetett, csak a szivszélhüdés által okozott halált konstatálhatta. A szerencsétlenül járt embert haza szállították Kétegy- házára, a szabadelvű párt koszorút helyezett sírjára. Katonai szemlék. A helyben állomásozó hon­véd huszárBzázad fölött e hó 18—19-én tartott CBa- patszemlét Hollóéi Dániel dandárparancsnok ezre des, a honvédgyalogság fölött pedig Major Ferencz ezredes dandárparancsnok tartott szemlét 21. és 22-én. Mindkét esetben a legnagyobb elismerés és megelégedés mellett. Ugyancsak e hó 25- és 26 án Lázár Sándor gyulai ezredes utazott Jászberénybe, az ottani zászlóalj megszemlélésére. Mulatság a gyulai kaszinóban. A gyulai ka­szinó vigalmi bizottsága deczember 8-án tánezmu- latságot rendez, melyre a meghívók közelebbről fognak kibocsájtatni. Az első hó. Tisztán, fehéren esett le az első hó pénteken reggel s betakarta az utakat, ház­tetőket, erdőket, mezőket, a természet „halotti szemfedőjének“ emlegetni szeretett fehér lepellel, nagy örömet csinálván nemcsak a gazdának, ki szívesen bízza a fehér takaró védelmére féltett vetését, hanem az emberiség boldogabb részének a gyerekeknek is, kik hamarosan meg is próbálták, hogy vájjon jó e az idői hó a hóember csinálásra és arra a kedves játékra, melynek egy pár betört orr. egy-egy tönkretett keztyü, veresre változott kéz és temérdek boszankodás a szülők és tanárok részéről szokott eredménye lenni, néha néha egy betört ablak kellemes keserűségével is elegyülve. Vidám lármával, kaczajjal konstatálták, hogy a millennáris első hó is csak olyan, mint a többi kollegái s csak olyan délezeg legényt lehet belőle gyúrni s csak úgy be lehet vele orrot és ablakot verni, mint eddigi közönséges kollegáival. A gyere­kek öröme nem tartott soká, mert a déli olvadás lepergette a csatornákon keresztül a házfödelek fehér lepedőjét, az utakon pedig össze kasmatol- ták az emberek talpai, lovak patkói és kocsik kerekei a poétikus szenifedől és lett az első hóból sár, nagy keserűségére papírkosarunk munkatársaink, kik közül kilencz készült rigmusokba szedni az első hó ösz- szes eddig ismert tulajdonságait, félre teve az eddig inspiráló „szárazán zörgő leveleket.“ így aztán csak prózában bátorkodunk elmondani az első hó eddigi feljegyzett tulajdonságait. Az első hó az, ami az első fecske, az első száraz levél, az első bál, az első gesztenyesütő, az első rügy, prelúdium az ensomblenek, jelképe az ártatlanságnak, ellensege a tolvajoknak s szimbóluma a Don Jüanok szerel­mének állandóság tekintetében, halála az ősszi poe- zisnek s általában pedig többnyire derült hangu­latra keltője az emberiség ama felének, mely vár valamit a „krisztkindlitől“, a farsangtól, s a kinek telve a fás szinje, kamarája, az óljában pedig négy hizott disznója röfögi hattyúdalát. Ilyenkor puczol- ják a korcsolyákat, ilyenkor hímezik a karácsonyi meglepetéseket 1 ilyenkor sóhajtanak leghosszab- bakat a szegény emberek, akiknek a téli poezisból csak a hideg jut, kristkindli, bál, hizott disznó és korcsolya nélkül. A téli fagyos szél pedig nagy vigan fütyülve zörgeti meg az átizzadt ablakokat, tudtára adva mindenkinek, hogy ezután ő az ur a rónán s kint a szabad ég alatt nincs joga másnak dudálni csak ő neki. Behajtják a téli istállóba az eddig kintlevő legelő jószágokat s hosszu-hosszu hónapokig meghal az élet odakünt s rügyfakadásig virágnyitásig nem kolompol a nyáj, nem szól a fehér gulya kolompja, nem furulyái a juhász bojtár keser­vesen a babája ablaka alatt. íme ezek az első hó reflexiói. A másodiktól már úgy megijedünk, hogy nem írunk róla semmit. A második már nemcsak théma, hanem valóság, keserű és többnyire állandó valóság I Halálozás. Részvéttel értesülünk lapunk zár­takor, hogy Zboray Jenő pénzügyigazgatósági szám- vizsgáló, tegnap délután szélhüdés következtében jobblétre szenderült. A boldogult egyike volt az általánosat, szeretett és tisztelt alakoknak, kik le­bilincselő modorukkal, szeretetreméltóságukkal, első pillanatra rokonszenvet gerjesztenek maguk iránt s annál nagyobb a gyász, mely rövid Gyulán tartóz­kodása daczára is, számos jóbarátait és ismerőseit sújtja s a részvét, mely mélyen lesújtott családja felé fordul. A gyulai pénzügyigazgatóság számvevői osztálya főnökét és munkás vezetőjét vesztette el az elhunytban s ifjú özvegyén kívül, három kiskorú gyermeke gyászolja. A pénzügyigazgatóság és adó­hivatal tisztikara ravatalára koszorút helyez. — A halálesetről kiadott családi gyászjelentés a következő: Özvegy Zborai Zboray Jenőné született Fischer Berta a saját, valamint gyermekei Elza, Jönőke és Mariska, továbbá számos rokonok és jó barátok nevében is fájdalmasan megtört szívvel tudatja a legjobb férj, gondos apa, testvér, vő, sógor, rokon és jó barátnak Zborai Zboray Jenő m. kir. pénz- ügyigazgatÓ8ági számosztály főnöknek folyó hó 28-án délután háromnegyed öt órakor életének 46-ik, boldog házasságának 9 ik évében, a halotti szentségek ájtatos felvétele és rövid szenvedés után történt gyászos elhunytét. A megboldogultnak drága tetemei folyó hó 30 án délután 3 órakor fognak a róm kath. egyház szertartásai szerint a Szent- háromság temetőben örök nyugalomra tétetni; — az engesztelő szent-mise-áldozat lelki üdvéért de* czember hó 1-én reggeli 8 órakor fog a róm. kath. nagytemplomban az ég urának beinutattatni. Áldás és béke hamvaira. Halálozás. Szeghalomról gyászlapot veszünk, mely szerintChrisztó Athanász, a községnek fél év­századot meghaladó időn át méltán tisztelt és köz- becsülésben állott, a község közügyei iránt mindig érdeklődést tanúsított, annak előrehaladása s fejlő­dése körűi kiváló érdemeket szerzett tekintélyes polgára, a régi jó keroskedő gárdának kiváló tagja, kiterjedt, tekintélyes család feje, folyó hó 25 ikén hajnalban becsületben és munkában eltöltött életének 80 ik évében végelgyengülésben meghalt. A halál­eset nemcsak Szeghamon, hanem annak közeli s messze vidékén közrészvétet keltett, mely is impo­zánsan nyilvánult a boldogult derék aggastyánnak csütörtökön délután tartott vógtisztességén. A ha­lálesetről kiadott családi gyászjelentés a kövekező ; Fájdalomtól megtört szivei tudatjuk rokonaink ne­vében is a leggyöngédebben szerető atyának, nagy­atyának és dédatyának Chrisztó Athanasiusnak 1896. évi november hó 25-én reggel 5 órakor, életének 80-ik évében történt gyászos elhunyatát. A megbol­dogultnak hült tetemei november hó 26 án délután 1 órakor a szeghalmi reform epreskerti sirkertben örök nyugalomra helyeztettek. Dr. Chrisztó Pál. Chrisztó Gergely nejével Soós Klárával. Chrisztó Sándor nejével Petry Máriával. Chrisztó Miklós ne­jével Dús Ilonával. Chrisztó Helén férjezett Klaus- nitzer Miksáné. Chrisztó Izmén, Chrisztó Pál, Chrisztó Athanázka unokái, Klausnitzer Sarolta dédunokája. Áldás és béke lengjen a szeretett ha­lott hamvai felett! Vadászat Dobozon Wenckheim Dénes gróf dobozi uradalmában e hó 24 és 25-ik napján tar­tották meg az évente szokásos nagyszabású kör­vadászatot, melyen az arisztokraczia több tagja vett részt. A nagy vadászat igen szép eredménnyel végződött s a két napig tartó vadászaton szép szá­mú vad került terítékre. A vadászaton résztvettek: gróf Wenckheim Frigyes, gróf Wenckheim József, báró Trauttenberg Frigyes, gróf Almásy Dénes, gróf Széchenyi Antal és neje gróf Wenckheim Kriszta, Jankovich Gyula, gróf Wenckheim Tera, lakéi Antal, báró Walterskirchen és a házigazda gróf Wenckheim Dénes nejével Wenckheim Rika grófnővel. A sike- sült vadászaton elejtetett 1547 nyúl, 593 fáczán, 45 fogoly, 4 róka, egy őz és 2 szalonka. A vadá­szatok után mindkét napon kedélyes vadász lako­ma volt a dobozi kastélyban, a Badé Pista gyulai czigányprimás jeles zenekara mellett. A megyebeli domíniumok közül ez volt az első, melyet közelebb­ről követni fognak az Almásy a és többi Wenckheim uradalmak vadászatai. Esküvők. Szikes Ignácz gyulai születésű bács- feketehegyi állami rét felügyelő a napokban tartotta esküvőjét Bács-Topolyán a szép és kedves Zsótér Arankával. — Gyulafi Juliskát, Gyulafi Endre polg. iskolai tanár szép és kedves húgát kedden délután vezette oltárhoz a róm. kath. nagytemplomban Danszky Károly helybeli fiatal iparos. Goldis János méhkeréki jegyző a napokban esküdött örök hűsé­get Popovits Ellának, Popooits Elek volt kétegy- házi/jegyző bájos leányának. Harcz mindhalálig. A székhely kérdést, mely a közel múltban annyira felzavarta a kedélyeket s melynek kudarczát főleg a bizottsági í tagok nagy részének Gyula város védelmére való összetömö- rülése okozta, Csaba község képviselő testületé továbbra is felszínen akarja tartani. Ismeretes ugyanis azon tény, hogy Csaba község azon határozatát, melyben a székhely áthelyezése esetére pénzben, telkekben vagy épületekben 4ÖO.OOO frt érteket ajánlott fel, a vármegyei közgyűlés azon az alapon, hogy a határozat hozatalánál a törvényes alaksze­rűségek be nem tartattak és mert vagyoni kérdés ben csakis az tekinthető érvényes és kötelező hatá­rozatnak, a mely bir a törvényes forma-kellékekkel, megsemmisítette, A törvényhatósági bizottság ezen határozatát Csaba község képviselőtesülete megfe- lebbezte, vitatván felebbezésében, hvgy vagyoni kérdésben is hozhat a község „elvi“ határozatot és hogy a 400.000 írtnak, esetleg ingatlanoknak

Next

/
Oldalképek
Tartalom