Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-03 / 9. szám
pénztári tisztségéhez: Eddigi gyűjtés volt Iparos ifjúsági műkedvelők Achim Adám (Szarvas). Az Erkel bál rendezői Dr. Fábry Sándor Br. Vécsey Miklós Bandhauer György Br. Drechsel Gyula Hoffmann Béla Sárossy Gyula Dr. Deák Zsigmond Dr. Deimel Sándor Stern László Edelényi Árpád Mogyoróssy Elek Németh Béla Weisz Zsigmond Báthori Béla Eoho Dávid Dr. Bartoky József Eun Géza Képes Jakab Katona Elek Uandó választmány javaslatai nagyon is kompri- szó iáit alakban mondattak el; némelyike annyira kos omprimálva, hogy a megjelent bizottsági tagok feji agy része aligha értette meg. miről van szó? — rao Izinte hajlandók volnánk fogadni rá, hogy — az és btartási szabályrendelet módosítását véve például dit- a nagy többségnek sejtelme sincs róla, hogy ján elentékeny teher többletét szavazott meg, mert ha az negérti, bizonyára ellene szavazott volna. Äzt kai ledig, hogy amidőn a vármegye egyszerre 70,000 A [érintőt szavaz meg egy partikuláris czélra — a ha loboz-apáczai közúti vasútat értjük alatta — még Fá föl szú Hal ás se történjék: (ha legalább a dekórum do kedvéért is) azt egyszerűen hallatlannak, a gyulai mi bizottsági tagoknak e kérdésben tanúsított maga- vé viseletét pedig — nem találunk rá enyhébb szót — tei botránynak kell bélyegeznünk. A virilisek köztük kő számoljanak le lelkiismeretükkel, de a választót- ke taknak épen nincs mentségük. Olyan mulasztásban te hibásak, mely végzetes következménnyel jár Gyula to városára nézve; rászolgáltak, hogy választóik bi- ne zalmatlanságot szavazzanak rideg közönyük és gyá- ke moltalanságukért. A keserves vereség konzekven- sé cziáit levonjuk és miután — sajnos — úgy alakult 88 a helyzet, hogy Gyula városa érdekeinek, még ftl pedig természetszerű igaz érdekeinek is e lapon 8* kívül nincs több szószólója ; ennek tudatában jövőre he komolyabban kell vennünk kötelességünket és nem ei fogjuk sajnálni a keményebb hangot, sőt nem ha- :1| bozandunk kellemetlenek is lenni a többnyire üres 18 önteltséggel parádézó gyulai bizottsági tagokra 21 nézve, kik rendesen vagy nincsenek jelen a me- 82 gyegyüléseken, vagy ha jelen is vannak, olyan a' hidegvérrel hallgatják, sőt szavazzák meg a Gyula V! városát nemcsak fejlődésében, hanem exisztencziá- ei jában támadó előterjesztéseket vagy indítványokat, k mintha ennek a szerencsétlen városnak nem is z] polgárai, nem is választottjai, hanem fizetett el- á lenségei volnának. Sokszor volt ezt alkalmunk n tapasztalni, de soha oly szembeötlőleg, mint a doboz-apáczai vasút kérdésénél; hogy ne akadjon H egyetlen egy bizottsági tag, aki eme, Csabán kívül *-1 a vármegye minden részében visszatetsző, Gyulára íi nézve pedig valóságos csapást képviselő vállalat n ellen még csak fel is szólaljon, ne akadjon egyet ^ 1 len egy, aki, ha már nem múlhat el rólunk e ke- serű pohár — pedig játék lett volna az egészet v leszavaztatni — a gyula-békós-dobozi kőút forsziro- 6 zásával legalább ellensúlyozni még csak meg is ki- 11 8 éri éné! Igazán elmondhatjuk hogy „difficile est 2 satyram non seribere !* 6 1 A közigazgatási bizottság márczius havi ren- *j ; des ülését folyó hó 11-ikén fogja tartani. *1 t Hamvazó szerdán A keresztény katholikus f esztendőnek két igaz gyásznapja van: az egyik a ? \ nagypéntek, a másik a hamvazó szerda. A nagy- f- péntek egy gyönyörű mithosz, amely a fellegek közé *- emeli lelkünket; a hamvazó szerda egy fájdalmas 6 | szimbólum, amely arra int, hogy el ne bizzuk va- f t lahogy magunkat, mert ide vagyunk kötve mind- * s örökre ehhez a fekete röghöz, amely a mi anyánk, |- mert belőle véteténk. „Por vagy és porrá leszesz!“ J tt Leéled ezt a piczike életet, amely szenvedéseket I n és örömeket bőven terem s egyszer csak azt ve- ;- szed észre, hogy tökéletesen megértél a nagy át- r- alakulásra. Testedben, telkedben megvénhedtél, el- tt gyöngültél, összeroskadtál; elkövetkezett rád az idő,- amikor egyetlen örömed van még: a pihenés — és 1- egyetlen szenvedésed: az élet kényszerűsége. Oszszetöpörödöl, mint a hernyó, amely bábbá készül k, válni, ki mégy régi formádból egészen, aki fiatalsá- é- god óta nem látott, rád nem ismer többet, megun döbben; hogyne 1 tűkör vagy ő neki, melyben saját magát látja; hisz’ aki az aggot ifjú korában ös itt merte vala, az bizonynyal öreg ember már maga k- is. A föld lehúz magához, erőszakosan kínálja kehié- lét az utolsó megpihenésre, mely a testi élet örök tti halála. Kedden éjjel még a farsang tréfáival volt ;or tele a világ, minden mulatóhely tömve megszomorodni nem igen vágyó alakokkal s másnap egyszerre vége a nagy hejjehujának; elhallgat a dal, aTa nem pördülnek többé tánezra a bokák. A böjt első gye napjának, a hamvazó szerdának megvan a maga nyomasztó hangulata, mitől nehéz szabadulni. A p| templomokat vezeklők serege keresi fel; az élettől _ duzzadó iskolás gyerek-nép éppoly meghatva hajtjt me g fejét a „pulvis es et pulvis eris“ (por vag] 9.— és porrá válsz) szomorú igéinek a hallatára, min azok, akikre jóformán itt az idő, hogy bekövet kezzék rajtok a természet rendje. Ki tudja, hán; l'_ van e közt a sok reménykedő élet közt, amelyike 2 _jövő ilyenkorra már egészen betakar a por, amely l. — bői vétetett? De azok számára is ott van a leg 6-— nagyobb megvigasztalódás, a nagy böjtöt bezárt 2,— örömünnepben, amely az egész világnak hirde majd, hogy csak a testünket adtuk vissza a poi l._ nak, a lelkünk megnyugvással számitbat a félté 1.— madásra! !•— A telefon ünnepélyes megnyitása — a ténylí 2'~ ges megnyitás után természetesen csak szimboliki , _ san — február 26-ikán volt. — A gyulai közpoi 1 _ a törvényhatósági hálózat összes húzalait egymái 1.— sál összeköttetésbe hozva Tallián Béla főispán következő beszédet mondotta a telefonba: „Hivi talos távollétem folytán csak ma vagyok azon hel; zetben, hogy kereskedelmi miniszter úr megbízási ból és nevében a Békés vármegyei távbeszélő hál egy zatot tényleg megnyittassam, annál nagyobb örör árgy mel teszem ezt, mert ez alkotás úttörő és első ( ; a országban, a mely a vármegye minden községét, s y az majdnem minden uradalmi pusztáját egymással öe Összesen 4119.29 Hírek. A vármegye rendkívüli közgyűlése csak egy zatot tényleg megnyittassam, délelőttöt vett igénybe. Noha mindössze négy tárgy mel teszem ezt, mert ez alkotás úttörő és első az volt, amelyhez egyátalán felszóllalás történt, a országban, a mely a vármegye minden községét, sőt gyors tárgyalás csak úgy volt lehetséges, hogy az majdnem minden uradalmi pusztáját egymással ősz-Inak jóváhagyása megtagadtatott. szeköti és a cultura, közigazgatás, nemzetgazdaság, közbiztonság, ipar és kereskedelem szükségszerű fejlődésének egy hatalmas eszköze lesz; köszönetét mondok a vármegye közönségének, a községeknek és a hálózat létesülését anyagi áldozattal előmozdítóknak áldozatkészségükért, a vármegye alispánjának pedig tevékeny támogatásáért. -— Üdvözlöm az előfizetőket s a vármegyei hálózatot a közhasználatnak átadom.“ — — — — — _ — A főispán megnyitó beszéde után sok éljenzés hangzott fel, ennek lecsillapulása után pedig dr Fábry Sándor alispán a következő szavakat mondotta a távbeszélőn: „A midőn ő méltósága, a vármegye főispánja átadja a közhasználatnak a törvényhatósági telefont, kedves kötelességemül tekintem Békésvármegye törvényhatósága képviseletében köszönetemet fejezni ki főispán úr irányában, ki e közhasznú intézmény létesitésének eszméjét felvetette s ez által mintegy annak megteremtőjévé vált, továbbá felkérni ő méltóságát, hogy a vármegye nevében köszönetemet fejezze ki ő excellentiája, a kereskedelmi miniszter úr előtt, ki előzékeny készséggel nyújtott módot arra, hogy a törvényhatósági távbeszélő megyénkben aránylag rövid idő alatt kiépíttessék s ez által közigazgatásunk, közgazdaságunk s közforgalmunk a fejlődés egy hathatós eszközét nyerje meg. Azt vélem, nem lesz érdektelen ez alkalommal közölnöm a távbeszélő kiépítésére vonatkozó egyes főbb momentumokat is. A törvényhatósági bizottság múlt évi február hó 26-án tartott közgyűlésében határozta el a távbeszélő kiépítését és szavazta meg anuak költségeit akként, hogy az oszlopok árát a törvényhatóság viselje, a huzalok árából kilometerenkint 20 frtot és az építéshez szükséges durva munkát pedig a községek fedezzék.. A többi költségek, u. m. a huzalok több költsége, az állomási gépek stb. a/, állam által voltak fedezendők. A kereskedelmi miniszter úr hozzájárulván a megye határozataihoz, lelkesültséggel indult meg az előfizetők gyűjtése, minek kedvező eredményét mutatja az, hogy ime 130 előfizetővel nyílott meg most a közhasználatú telefon. A hálózat építési tervezetét Balta Pál mi- iszteri főmérnök készítette, az oszlopokat a Braun- Czinczár és Löwy e czélra egyesült ezégek szállították, s szakadatlan munkálkodással biztosíttatsz épités összes különböző feltételei, a múlt év őszén Darvas Sándor és Weigner Károly táv- rda főtisztek megkezdték az építést s átlag 160— 200 munkás állandó alkalmazásával már deczember elejére elkészültek a külső vonalakkal, s a f. év február közepére a belső berendezésekkel. A telefon létesítése a megyei közúti alapnak 14,482 frtba, a községeknek 10,645 frtba került, a magán előfizetőkre vonalaik kiépítése fejében 14,538 frt vettetett ki s a kereskedelmi tárcza ezeken felül az építést vezető főmérnöktől nyert értesülés szerint mintegy 20—25,000 frt költséget visel. E szerint a hálózat mindennemű összes költsége 60— 65,000 frtra tehető. Kétségtelenül nagy kiadás, de meg vagyok győződve, hogy megyénk közigazgatá jsának tökélyesebbé tételében közgazdaságunk, va gyonosodásunk, közbiztonságunk és kultúránk emelésében meghozza kívánatos kamatait. — Az Isten áldása kisérje e közhasznú intézmény működését.“ Zsilinszky Mihály államtitkári kinevezése, mit már régebben jeleztünk, tényleg megvalósult és őszinte örömünkre szolgál, hogy a kulturminiszteri- umba oly egyén jutott, aki mint e vármegye szülötte, annak területén működött tanár, több cziklu son keresztül országgyűlési képviselő, nemcsak ismeri Békésvármegyének kulturális igényét, sőt több mint igényeit, mert már kiáltó szükségletei, hanem hatás körében mindent el fog követni azok kielégítésére, nem úgy mint néh. Trefort Ágoston, ki békésmegyei ember létére halálos gyűlölettel viseltetett ezen vármegye iránt és ezt a gyűlöletét éreztette is vele, mert nemcsak hogy nem tett érdekében semmit, (máig sincs egyetlen állami kulturális intézetünk Bem) hanem valóságos akadálya volt, hogy az államon kívüli egyéb tényezők is valamit kultúránkon len ditsenek. — Ismételten örömünket fejezzük ki megyénk kiváló fiát ért kitüntetés fölött; szerencse kivánatunk őszinteségét fokozza, hogy Zsilinszky Mihály két évtized előtt (L875-ben) a „Békés“-nek szerkesztője volt és igy bennünket kegyeletteljes reminisczenczia fűz az ő nevéhez és egyéniségéhez Áthelyezés. A pénzügyminiszter Szakács Lajos állami végrehajtót Székesfehérvárról hasonminőség- ben a gyulai kir. pénzügy igazgatósághoz helyezte át. Ülések a vármegyén. Kedden, folyó hó 5-ikén délután a monográfiái és az Erkel Ferencz szobor bizottság tartanak ülést a vármegyeház kis termében. Előbbi a monográfia részére megrendelendő llusztrácziók, — utóbbi a szobor létesítése ügyében. A honvédség köréből. 0 felsége a király Fürdők István ezredesnek, a gyulai 2-ik honvéd gyalogezred parancsnokának, ezen állása alóli felmentése mellett, ezredénél létszámon felül való vezetését elrendelte, — a gyulai 2-ik honvédgyalogezred parancsnokává pedig Kőődi Lázár Sándor alezredest nevezte ki. Alapszabály jóváhagyás. A békési malomvégi III. éB IV-ik olvasókör czimének „békési malomvégi I. és Il-ik függetlenségi és 48 as kör“ czimére való megváltoztatására módosított alapszabályait a belügyminiszter jóváhagyta. — Ugyancsak jóváhagyást nyertek a szarvasi társas kör alapszabályai is. Ellenben a mezőberényi munkás kör alapszabályaiA posta köréből. A nagyváradi m. kir. pósta- jgazgatóság olyan üdvös intézkedését van alkalmunk regisztrálni, melynek régóta éreztük hiányát, amelyért ez ideig már annyi hivatalos és hivatalon kívüli lépések tétettek eredmény nélkül. Vfvmány számba jövő dolog tehát, hogy a gyulai pósta- és -táviró állomáson folyó hó elsejétől kezdve reggeli 8 órától esti 9 óráig megszakítás nélkül vesznek fel és adnak le táviratokat. Egyben megelégedéssel említjük meg azt, hogy amiért magunk is annyiszor felszólaltunk, a hivatali létszám is szaporodott és pedig két egyénnel: Gründl Erzsébet p. t. kiadó s Kuczik Márton segédtisztjelölttel, akik ily minőségben a gyulai póstához kineveztettek. Jótékonyság. Wenckheim Frigyes gróf békés- megyei nagybirtokos 1300 frtot bocsátott rendelkezésére Tallián Béla főispánnak oly feltétel mellett ' hogy abból 1000 forint a békési, 300 forint pedig a sámsoni segélyre szorultak javára használtassák fel. Ezen adomány újabb bizonyítéka a nemes gróf áldozatkészségének, mely egyszerű regisztráláson kívül nem igényel egyéb méltató kommentárt, mert önmagában foglalja a legnagyobb elismerést és jutalmat. A vármegye házi ipari bizottsága dr. Fábry Sándor alispán elnöklete alatt szerdán délután ülést tartott, melyben elhatározták az összes minisztériumokat felkérni, hogy házi ipari szükségleteik itt feldolgozás alá eső részét Békésvármegyében szerezzék be. A csabai szövőiskola ellen — mint amely nem felel meg rendeltetési czéljának, mert még mindig az a húsz lány van benne, akik először beiratkoztak és azok is vállalkozónak dolgoznak, szóval az egész intézet privát érdek szolgálatában áll — a kereskedelmi minisztériumhoz felterjesztést intéznek. Elhatározták a községek felszóllitását, hogy |a békési kosárfonó tanműhelybe községenkint egy- egy alkalmas egyént küldjenek, ki a kosárfonást elsajátítaná, végül felhívják a vizszabályozó társulatokat, hogy az ártereket nemes fűzzel ültessék be. A békésmegyei régész és művelődés történelmi társulat f. év márczius hó 10-én délután 4 órakor Gyulán, a megyeháza kistermében közgyűlést tart, melynek tárgysorozata a következő: 1. Elnöki jelentés. 2. Pénztár állapotáról jelentés. 3. A múzeum építkezésről jelentés. 4. Az egylet „Közművelődési egyletté“ átalakítása s az alapszabályok megallapitása. 5. Folyó ügyek s indítványok tárgyalása. Gyulán, 1895. évi febr. 24-ón. Dr. Karácsonyi János főtitkár. Oláh György alelnök. Főúri eljegyzés. Özvegy gróf Uiberacker Ottóné, szent-andrási földbirtokos, a szarvasi nőegylet köztiszteletben álló elnökének leányát, l/iberacker Adél grófnőt eljegyezte Báró Braunecker Lamoral. Esküvő. Csernyeczky József, Báró Königwarter tiszttartója febr. 23-án vezette oltárhoz Csaba-Csü- dön Kristóffi Emmát. Kránitz László hajós kapitány, a cs. kir. szab. Duna gőzhajózás tisztviselője eljegyezte, özv. Szűcs Mihályné földbirtokosnő kedves leányát Erzsikét Kígyóson. Gratulálunk! Házasság. Tóth Péter csizmadia polgártársunk bájos leányát Tercsikét, kedden vezette oltárhoz a rom. kath. főtemplomban Szloboda Sándor az arad- j Csanádi vasútak raktárosa. A tél most is tartja magát; az elmúlt héten ugyan — február közepéhez képest lényegesen enyhült, de hétfőn mégis zúzmarának voltak a fák, tegnap reggelre még mindig öt fok hidegre viradtunk. Napközben azonban szépen olvad, a hó lassacskán összeesik, elpárolog és ami leglényegesebb magába szívja a föld, a mely — a túlsóknak látszó csapadék után alig hinné az ember — még mindig képes a nedvességet befogadni. Halálozás. Kohn Adolf helybeli könyvkereskedő szeretett nejét pótolhatlanul érzékeny, fájdalmas csapás érte. Szerető atyja Löwy Lipót február j27-én élte 80-ik évében végelgyengülés következtében elhunyt. A szép kort ért tiszteletreméltó aggastyán végtisztessége pénteken délután volt közrészvét mellett. Áldás és béke hamvaira 1 A vármegyei közkórház 1895. évi felszerelési szükségleteinek beszerzése tárgyában február hó 23-ikán a vármegyeház kistermében megtartott árlejtés eredménye a következő volt: I. Ágy felszerelések szállítására pályáztak: 1. Rosenthal testvérek gyulai kereskedők, kik az 1419 frt 40 kr. kikiáltási árból engedtek 5°/0-ot. 2. Horváth János és társai M.-Berényból, kika szükségelt vászonneműeketházi ipari készítményből való szállítási kötelezettség mellett 8.5% felül fizetést kértek. - III. Vasárúk szál- ilitására pályáztak 1. Schmidt Gyula vasáruB Gyulán ki a 604 frt 56 kr. kikiáltási árból engedett 5.50/í-ot, 2. Schütz Gusztáv vasárus Gyulán, ki a fenti kikiáltási árból 23"/0-ot engedett. - III. Bádog áruk szállítására pályáztak: 1 Sál István bádogos Gyulán, ki a 102 frt 80 kr. kikiáltási árra 22% felülfizetést kért és 2. Móricz János bádogos szintén Gyuláról ki a szállítást 25% árleengedéssel* nyilatkozott felvállalni. — Az árlejtező-bizottság a Rosenthal testvérek, Schütz Gusztáv és Móricz János ajánlatát fogadta el. Az endrődiek telepedóse Aradvármegyei Kresz- taménesen a volt Eggenhofer-féle 2460 holdas birtokot a mostani tulajdonosok, dr. Kell Lipót és Asbóth Gyula endrődieknek adták el, akik Békésvármegyéből kitelepülve, ott új községet fognak alakítani. 6 “Ez a 47%. különbözőt czikksorozatoknál meggyőzőbb ladat rá, miért nem tud az iparos boldogulni I (Szerk.) Á mennyiben az ezredéves kiállítására készi- i ndo történelmi képek ügyében az országos kép 1 'művészeti tanács odanyilatkozott, hogy Békésvár- I egye történeti múltjában nem volt oly esemény,- mely alkalmas tárgyat nyújthatna e czélra, — imondja a közgyűlés, hogy az e czélra megszava- )tt 1000 forintnak az ezredéves ünnepélyre miként ilhasználása iránt, majd annak idején fog intéz- edni. A vármegyei közigazgatási bizottság előter- jsztésére, a közkórházi szabályrendelet oda módosítóik, hogy jövőben a kórházi igazgatói állás, — közkórházban tényleg működő rangidősebb osz- ály orvosra fog bízatni, — a vármegye főorvosálak — a törvényben előirt felügyeleti joga termé- zetesen továbbra is fen áll. A küldöttségi jelentés alapján tárgyalt ebtar artási szabályrendelet, melynek főbb rendelkezése izerint az ebek jövőben, — szortírozva — lesznek negadóztatva, Horváth Károly bizottsági tag azon elfogadott módosításával, hogy — időközönkint az illetékes közegek által, úgynevezett kutya rázziak tartassanak — hosszas vita után elfogadtatott, — mely kellően meghirdetése után a belügyminister- hez jóváhagyás után felfog terjesztetni. Gróf Almásy Dénessel a kövezetvám átalányra nézve — 10 évre kötött egyezség — jóváhagyatik, A vármegye alispánjának, a vármegye gazda sági helyzetéről szóló jelentése általában tudomásul vétetik, — melynek tárgyalásából kifolyólag felhivatnak a megyebeli községek, községi takarékmagtárak létesítése iránti intézkedések megtételére s felkéretni határoztatott a békésmegyei gazdasági egyesület, hogy ez irányban szabályrendeleti javaslatot készíteni szíveskednék, végül pedig felhatal- maztatott a vármegye alispánja, hogy a járási főszolgabírók s az államépitészeti hivatallal egyet- értőleg, az útépítéseknél szükséges földmunkálatok- nak megkezdése és foganatosítása ügyében sajá hatáskörében intézkedjék. — Ezen alispáni jelentéi szerint — a kormány részéről 2000, gr. Wenckhein Frigyes nagybirtokos részéről pedig 1300 forint let a főispán rendelkezése alá bocsátva, — hogy a: alsóbb néposztálybeli munkakeresők sorsa, munka adás általi enyhítése eszközöltessék. Feliratilag felkéretik a kormány, hogy a kö rösi 18-ik számú átmetszésen készült vashid, i közúti forgalomra is használható legyen. Beliczey Géza és Rosenthal Ignácz által tér vezett doboz csába-apáczai keskeny vágánya, vasút se gélyezését a vármegye közönségé elhatározz' 70,000 frt értékű törzsrészvény megvásárlása álta de CBak azon feltétel alatt, hogy ha a tervezel vasút 2 év leforgása alatt, a közhasználatnak t fog adatni.. Hosszasabb vitát és felszóllalásokat keltő üg volt a szarvasi vendégfogadó építésének ügye, - melyet Szarvas városa 100,000 frt költséggel szál dékszik felépíteni, — mely törekvést örömmel üi vözli a vármegye közönsége, s ahhoz jóváhagyási ezúttal elvileg ki is mondja, de a Szarvas vár< által elfogadásra bemutatott Gábori József-féle te vezet, csakis az államépitészeti hivatal által te megjegyzések alapján kereBztülviendő módosiás úti fog véglegesen jóváhagyatni, mig az e czélra szü séges 100,000 frtnak honnan leendő felvétele ti gyában, az ügynek kellően el nem készítése mii a közgyűlés ezúttal határozatot nem hozhatott, miért is felhivatott Szarvas városa az ügynek k lően elkészítése melletti újabb beterjesztésére. Körös-Ladány község az iránti kérelmén' hogy az ottani I-ső jegyzői fizetés leszállítása üg; ben hozott határozata jóváhagyatnék, — hely n adatott. Mindezeken kívül a tárgysorozatban felv még több rendbeli — kevésbé körérdekü tárgy nak, állandó választmányi javaslat szerinti elic zése után a közgyűlés, még az első nap délei a/4 12 órakor bevégződött s másnap d. e. 10 óra hitelesítési közgyűlés tartatott. Erkel Ferencz Gyulán létesítendő emlékszob - irnoaflro?n adománvok folvtak be a vármi ülfízetésképen és ped
