Békés, 1895 (14. évfolyam, 1-52. szám)
1895-03-03 / 9. szám
Hock János Orosházán. Az orosházi kereskedő ifjak estélyén Hock János orsz. képviselő és Holtai Jenő felolvasást fognak tartani. A felolvasás már- czius 9-ikén, szombaton este lesz. A vasárnap esti műkedvelői előadásról nincs referálni valónk; csupán kronikairói kötelezettségünknek felelünk meg, a midőn konstatáljuk róla, hogy nem sikerült anyagilag és — bármennyire méltányoljuk a közreműködők szorgalmát, ügybuzgalmát — nem sikerült erkölcsileg sem. A bevétel alig volt 25 forint, ami azt bizonyítja, hogy a közönség tüntetőleg éreztette az állandósulni Ígérkező műkedvelői előadások elleni hangulatát, a mely hangulatnak különben — mi már a második előadás alkalmából szószólói voltunk. — A vasárnapi fiaskóval — remélhetőleg — ép oly elkerülhetlen mint üdvös pauza fog a műkedvelői előadásokban bekövetkezni. A nómetvárosi olvasókör febr. 24-én tartott bálján felülfizettek: 1—1 irtot: Sál Sebestyén, P. Schriffert Józssf, Groh Márton, Hoffmann Alajos, Kneifel Mátyás, Hoffmann Ferencz. 50—50 krt: K. Schriffert József, Hack József, Schröder István, Kis István, Nánási István, Ritsek János, Berndt Károly. Szikes György, ifj. Steigervald Ferencz, Prekup Illés, Metz Antal, Szikes András, Eisele József. Witt- mann József 30 krt. Kneifel Antal, Renke János 20—20 krt. Összesen 13 frt 20 kr. A tűzoltó egyletnek hétfői bohóczestélye erkölcsileg és anyagilag jól sikerültnek mondható. Az ünnepély két részből, u. m. a délutáni körmenetből és az esti bálból állott, a körmenet jelmezes alakjai közül kiválóan sikerültek a csikósok, egy tambour, egy zsidópap, ki a menet alatt jegyek és bohóczlapokból 18 frt 60 krt árult, a bohóczok is jól tarkították a menetet és némelyik igen ügyesen alakított. Legérdekesebb volt a Carneval herczeg gruppja. Egy társzekéren állott a már ismerős óriási elefánt, körötte 12 lándzsáé szerecsen. továbbá törökök, matrózok, gavallérok stb. Az elefánt nyakán ült a herczeg, díszruhájában, az elefánt kis sátorában pedig neje a hófehérbe. — A menet élén, oldalán és végén az önkéntes és városi tűzoltók képeztek sorfalat Kisérte a menetet óriási néptömeg, mely sok helyen a haladást lehetetlenné tette, úgy, hogy a csikósoknak kelle utat nyitniok; az egész menet oly ügyesen volt rendezve és összeállítva, hogy igazán érdemes volt a többszöri megtekintésre, sőt a Népkertbe visszatérvén, az egész menet újból rendezve, ott lefényképeztetett. A zenét a tűzoltó egylet saját zenekara szolgáltatta. A bohócz estély rendkívül népes volt, és közönsége ugyanaz, mely a kath. olvasókör és az iparos ifjúsági bálakon a termet zsúfolásig megtöltötte, névszerinti felsorolás lehetetlen: a túlnyomó rész a polgárság köréből telt ki, de többen voltak az úri osztályból is. A karzatot válogatott közönség töltötte be az utolsó helyig. Rövid csárdás után bevonult a 24 tagból álló álarczos menet s a termet háromszor körül kerülte; utána ismét rövid táncz volt, majd a dalárda lépett fel szabatosan adva a „Párisi ifjúság“ czimü, nagy szorgalmat igénylő és fárasztó darabot, melyet a közönség élénk tetszéssel fogadott. A medvetánczot egy derék dalárdista kitűnő talentummal produkálta, nagyon mulatságosan adta. Gyulavár bevételét megelőző s térdelve előadott capella; kedves, fülbemászó dallamával nagy tetszést nyert, s a végén ágyúzás mellett berohanó törökökön ugyancsak pufogott a magyarok kezében dagadó marhahólyag, mit előbbiek karddal kihasítani igyekeztek, de kevés szerencsével. Végre is a törökök leveretvén, kezdetét vette az „Isten adj hazánk felett“ czimü induló, mely szintén lelkes hatást tett és tapsot nyert. A kart Székely Lajos vezette s tanította be. — A programm igy letárgyaltatván, tovább folyt a táncz, s az álarczo- sok is belevegyültek, sőt újabb felöltözőkkel egyre szaporodtak. A négyeseket 2 kolonban 2 tánczmes- ter ügyes rendezése alatt 96 pár tánczolta, de legalább is még ennyi helyszűke miatt nem tánczol- hatta. A bálon a jegyek számából Ítélve 600 nál többen vettek részt, ott volt és jól mulatott az egész város. A szünóra alatt egy torta sorsoltatott ki, melyet Diószeghy László asztalos nyert meg. Tekintve az alacsony belépti dijat, a rendezőség igazán sok mulatságot nyújtott a közönségnek; a tiszta jövedelem igy is tekintélyes összeg, habár a díszletek, jelvények itt helyben, részben Bécsben készülve, sok kiadást okoztak, azonban más hasonló alkalmakkor használhatók lesznek. Az estélyen vidékről is igen sokan vettek részt. Hogy a szűk helyiségek miatt a női és férfi ruhatárakban minő rendetlenségek voltak, arról jobb hallgatni. Az önkéntes tűzoJtó testület által február 25-én rendezett „Bohócz estély“ bevétele 298 frt 10 kr. kiadás 204 frt 61 kr s igy tiszta maradvány 93 frt 49 kr. — Felülfizettek; Gróf Almásy Kál- mánné 6 frt, Tallián Béla főispán 5 frt, Oláh György főparancsnok 5 frt, Dobay János elnök 2 frt és Á. Schriffert József 1 frtof. 50—50 krt: Krizsán András, Oszuszki János, Somogyi Pál, Kohlmann János, Berényi Ármin, Furka Mihály, Kolozsi Péter, Gerlein Reinhardt. Botyán Ferencz 30 krt. Foll- mann Ferencz, N. N. 20—20 krt. Múlt Rezső, Papp István 10—10 krt. A békési kaszinó bál nem volt népes, de máskülönben minden tekintetben igen jól sikerült. Jókedv, fesztelenség uralkodtak a bálban, mely reggeli hat óráig tartott. Ott voltak: Asszonyok: Bán Istvánná, özv. Déry Istvánná, dr. Hajnal Albertné (Ó-Kigyós), Horváth Jánosné (M.-Berény), Ottrok Gyuláné, Pándy Istvánná (O-Kigyós), Peschli Sámu- elné, Séllei Péternó, Timáry Alajosné, ifj. Vigh Ferenczné, Wieland Sándorné (Gyula), továbbá led nyok: Albrechtovics Mariska (Csaba), Buchwald Margit, Déry Stefiké, Durkó Eszti, Hajnal Gjza (Ó-Kigyós), Horváth Margit (M.-Berény), Ottrok Mariska, (Gyula), Pándy nővérek (O-Kigyós) és Török Ilona. Gyomán a nőegylet által múlt szombat este adott jelmezbál erkölcsileg és anyagilag egyaránt fényesen sikerült mulatság volt, melynek ügyes rendezéséért a választmányt méltán a legnagyobb dicséret illeti meg. A bálban résztvett hölgyek számához képest ugyan kevesen voltak jelmezben, de ezek valóban mutatósán néztek ki. A négyeseket negyvenkét pár tánczolta, A bálban résztvett hölgyek névsora következő : 'Asszonyok : Dr. Barabás Béláné (Arad), dr. Bácsi Lajosné, özv. Bácsyné, Belcsák Zoltánné, (P. Telek), ifj. Biró Benedekné, özv. Brengl Lajosné, Divald N.-nó (Orosháza), dr. Eisler Yilmosné, Garzó Gyuláné, Gál Istvánné. Illéssy Gyuláné, dr. Jakus Benőné (Endrőd), Kálmán Farkasnó, Kherndl Györgyné, dr. Kiss Istvánná, Kovács Lajosné, Kádas Jánosné, Király Ferenczné, Klein Adolfné, Kner Izidorné, özv. Má- dai Aladárné, dr. Nagy Jánosné, Nagy Győzőné, Leutmann Adolfné, Osapai Lajosné, özv. Plavecz Jenőnő, özv. Prigl Ferenczné, Sárosy Samuné (Szarvas), Schultz Jenőné, Schvartz Mórné, Scheiber Adolfné. Turgonyi Gyuláné (M.-Túr), dr. Veress Józsefné, Veress Lajosné, özv. Weidingerné, özv. Zimka Ferenczné stb. Leányok: Brengl Ma- tild, Blascsok Gizella fGerla), Bácsy nővérek, Díváid Margit (Orosháza), Garzó Bella, Hajnal Erzsi, Hartenstein Ilka, Holczer Fánny (Endrőd), Jakab Mária, Kherndl Ida és Adél, Kálmán Jolán, Kálmán Milcsi, Nagy Blanka, Prigl Olga és Ella, Sárosy Lina (Szarvas), Veres Ilonka. A szeghalmi polgári olvasóegylet által február 23-án rendezett tánczvigalom úgy anyagi, mint erkölcsi tekintetében a legsikerültebbek közé számit- ható. Rég nem volt az egyletnek ily látogatott bálja, melyen a vidék is szép számban képviselve volt. A tágas tánczterem csaknem szűknek bizonyult, el- annyira, hogy a négyesre gondolni sem lehetett éjfél előtt. Összes bevétel 164 frt | kr, összes kiadás 87 frt 70 kr. maradvány mint tiszta jövedelem 86 frt 36 kr, mely összeg egy népiskola alapjára felajánlott egyleti részvények beváltására fordittatik. Az orosházi veres kereszt egylet m. hó 23-án jelmez-estélyt rendezett, amelyen jelen voltak: Bayer Mariska akácz virág, Bulla Ilonka tavasz, Czédly Rózsi (Apácza) czigány leány, Deutsch Vilma csillagos ég, Divald Margit szerencse here, Guggen- berg Ida csipke rózsa, Hauser Vilma magyar leány, Hauke Henritte (Tót-Komlós) tót paraszt leány, Hunyady Vilma (Nagy-Szent-Miklós)^ román leány, Jurenák Ilona vadrózsa, Kalmár Berta Gretchen, Kunos Berta szivar és dohány, Láng Rózsi vadrózsa, Róth Irma spanyol tánczosnő, Sperlágh Elvira ten- gerésznő, Schwarcz Rózsika magyar paraszt leány, Székács Linka arató leány, Tafller Rezsi (Megyes- Egyháza) csipke rózsa, Wallner Marika magyar hölgy, Vangyel Jolán görög nő, Zilahi Margit ga lambposta. — Asszonyok: Alstädter Antalné baba, Cohn Gyuláné éj királyné, Kalmár Istvánné (Szeged) bécsi baba, Künsztler Miksáné spanyol czigánynő Kosztra 'Lajosné (Tót-Komlós) román nő, Pollák Kálmánná rózsaszín szegfű, Pollák Mártonná vörös szegfű, Spalek Józsefné török nő. A kondorosi kaszinói tánczestély. Kedves emlékezetű marad azoknál, kik a hideg időjárás daczára is megjelentek — sokan messziről — hogy a mulatság sikerét emeljék. S a jelen voltak nem is szólhatnak egyébről, mint a legszebb sikerről, mert mindenki jól mulatott a mi fő. — Jelen volt úrnők : Bállá Sándorné, Baross Istvánné, Bruszniczkyné, Fekete Kálmánná, Győry Imréné, Herczberger Kál- mánné, Jánosy Gézáné, Reviczky Lászlóné, Kon- stantinovics Györgyné, Leszich Kálmánná, özv. Nyá- csik Sománé, Suhajda Antalné, özv. Túryné. Kisasz- szonyok: Michnay Irma, Győry Jolán és Etelka, Konstantinovics Szidónia, Leszich Erzsi és Róza, Bruszniczky Zsuzsika, Mátéffi Szalka, Böszörményi Vargha Irén, Velter Aranka, Kuczián Linka, Harza Francziska, Zsivkovics Goraldin, Nagy-Váthy Eszter. A gyulai iparos tanonczok folyó évi február 24 én Geist János házánál tánczvigalmat rendeztek, melynek tiszta jövedelmét az iparos tanoncz munka verseny kiállítás díjazására fordítják; a szives adakozók, kik e bál megtartását elősegítették, fogadják az összes tanonczok hálás köszönetét. Beküldetett. A népkerti pavilion karzati feljáró csigalépcsője a falból ki lévén mozdulva, a fel és lejárás alatt úgy inog, hogy azon járni életveszélyes állapot, s valóságos csuda, hogy ott még eddig szerencsétlenség nem történt. Másik kiáltó botrány a karzat lépcsőnek lejárata a karzatról kez- dődőleg, mert a lelépő éppen a páholyok előtti közlekedési vonalat szakítja meg s a végig menetnél elég egy véletlen félrelépés, hogy az illető a nyitásba lezuhanjon. — A lépcsőkibuvónak nyitása a mai helyéről az egész csigalépcsőnek elforditása által a fal mellé eltolandó lenne, s az egész lépcsőnek szilárd beerősitését követeli a közönség közbiztonsága. Gyermek árúsitás a heti piaczon. Az elmúlt héten a heti piaczra Lakatos Gusztáv (GyuBzák), czigány felesége eladás végett egy 8 hónapos fiú gyermeket vitt ki s azt 1 pengő forintért kinál- gatta a piaczi közönségnek. Több fiatal asszonynak feltűnt már az életerős, fehér bőrű kis fiú, de még sem mertek érte- semmit sem ígérni; félvén, hogy ha megveszik, ki lesznek téve a gyanúsításoknak; — végre egy 60 évet meghaladó mamóka bátorságot véve magának, a gyermekért 50 fillért, majd hosszas alkudozás után 50 krt ígért, — természetes, hogy elébb a gyermek súlyát megbírálta s csak ezután ígért érte 50 krt. — A czigány asz- szony azonban a gyermeket 1 írton alól nem volt hajlandó adni, miért is a vásár nem sikerült. Az ügy a rendőrségnél végződött, hol első sorban a piaczi árak közé bejegyeztetett, hogy egy egészséges, 8 hónapos fiú gyermek piaczi ára 50 krajczár, másod sorban pedig Lakatosné megkérdeztetek, hogy a gyermeket hol vette ? mire előadta, hogy ő biz azt csak úgy kapta egy másik asszonytól, kinél dajkaságba volt adva, de miután már 6 hónapja nem fizettek érte, a gyermeken túl adott. A kis gyermek ezek után egy tisztességes asszonynak adatott ki ápolás végett s a lelketlen anya hol léte iránt a nyomozás folyamatban van. Hűtlen segéd. Kádár Ferencz komádi illetőségű szabó segéd. Szabó Sándor gyulai szabó iparosnál töltött 14 napi próba idejét azzal tette emlékezetessé, hogy gazdájának ollóját, gazdasszonyának pedig egy kendőjét magához véve, megszökött. Osztozkodás a zsákmányon, Lupás János n.-péli lakost az alatt, mig ő Moskovics boltjában egy porczió hosszú lépést nyeldesett, Horváth (Ficsur) János átölelte az atyafit, Faraszán György pedig kiemelte a zsebében volt 12 frtot tartalmazó pénztárczát, melylyel aztán a két suharcz — kiknek még Sebestyén János társuk is ott volt — el- szeleltek a boltból s az Elővizcsatorna partján osztozkodtak meg a prédán. A három jó madár átadatott a bíróságnak. A ki fuvarosát lopja meg. Csicsely János med- gyesi lakost Boskó György csabai ember felfo gadta, hogy neki Gyuláról 7 mázsa almát szállítson el Csabára. A mint Gyulára érkezve, Ludvig József házába szálltak, addig mig Csicsely a lovakat kifogta, tót atyánkfia fázván, felvette annak 14 forintos bundáját, bement Vinternicz korcsmájába, honnan aztán a bundával együtt eltűnt; híjába kereste fuvarosa, hogy mutatná meg, honnan kell az almát szállítani. TŰZ Gr. Wenkheim Dénes tulajdonát képező dobozi Rudolf majorban m. hó 12-én Czinánó Károly vigyázatlansága folytán, midőn ez pipájára rágyújtani szándékozott, a gyufa feje a közelben levő törek kazalba pattant, a mitől az meg is gyuladt. Ennélfogva egy 9 öl hosszú szalma és egy 14 öl hosszú törek kazal majdnem egészen leégett. Biztosítva volt. Állategészségügy. A dobozi uradalomban uralgott és szigorú vizsgálat tárgyát is képezett száj és körömfájás megszűnt. A zárlat ennélfogva hatóságilag feloldatott. A járványok krónikájából. A hét folyamán is számos járványos betegséget jelentettek be a vármegye alispánjánál; különösen vehemens a kanyaró, mely miatt Vésztőn is bekellett zárni az iskolákat. Hamisított fekete selyem. Égessünk el egy kis mintát a venni szándékolt selyemből, és a hamisítás rögtön kiderül: Mert mig a valódi s jól festett selyem az elégetésnél nyomban ősszepődörödik és csakhamar kialszik, maga után -csekély barna hamut hagyván: addig a hamisít ott selyem (mely zsíros szinü-szalonnás lesz és köny- nyen tönk) lassan tovább ég ,minthogy rostszállai a fest- anyagtól telittetten tovább izzanak) és sötét barna hamut hagy maga után, mely valódi selyem módjára soha össze nem pödörödik, csak meggörbül. Ha valódi selyem hamuját össze nyomjuk, elporzik, a hamisítványé nem. — Henneberg G. (cs. kir. udvariszállitó) selyemgyára Zürichben, házhoz szállítva postabér és vámmentesen szívesen küld mintákat, akár egyes öltönyökre való akár egész végekben levő valódi selyem szöveteiből. Svájczba czimzett levelekre 10 kros, és levelező lapokra 5 kros bélyeg ragasztandó. Magyar nyelven irt mégrendelések pontosan elintéztetnek. 43. 1—6. Zongorát, pianinót harmoniumot, a legkitűnőbb bel és külföldi gyártmányokat, legnagyobb választékban és a legjutányosabb feltételek mellett csakis Heckenast Gusztáv zongora-termében lehet beszerezni Budapesten, Kigyó-utcza 7. sz. alatt. Felhívjuk t olvasóink ügyeimét e régi jó hir nevűnek országszerte elismert czégre, melynek külön e czélra épített termeiben legnagyobb raktára van minden ízlésnek megfelelő kiállítású, fekete, dió vagy matt fában faragott vagy vésett diszitésü zongorák, pianinok és harmoniumoknak. A külföldi elsőrendű gyárakból a világhírű „Schiedmayer és fia“ stuttgarti czég egyedüli képviselete, valamint a legjobb nak és legolcsóbbnak elismert „Thuringia Organ Comp.“ har- moniumjainak főraktára van itt, valamint átjátszott zongorák nagy választékban, melyekért öt évi jótállást vállal a czég. Arjegyezékét kívánatra díjmentesen megküldi. 3 5—12 Nyílt-tér.* A „Békés“ 7-ik számában a gyulai 48-as kör választmányától egy öndicsérő s személyemet lealázni akaró nyilatkozat látott napvilágot azon .tojásból, melynek kotlója a nemes választmány, ki a békés egyetértést személyem kizárásakor kotyogja. A februárusi farsangi csirkék a néném asszonyok tapasztalatai szerint is rövid életűek, de a ki arról meggyőződni akar, fáradjon hozzám s olvassa a gyulai 48-as körnek szégyenét s élhetetlenségét azon jegyzőkönyvi másolatban, melyet nem átallott az eszmékért küzdő választmány aláírni mint olyat, mely hemzseg a nyelvtani és stylisztikai bűnök abszurditásaitól. Ennélfogva irányt és elvet tévesztett körükből való kizáratásomért — melyet kotlójuk kotyogására, mint morális és igaz 48-as polgárok nyilvánosan kotyogtak, fogadják ezúttal forró köszönetemet. A szerecsennek fehérre való mosdatni akarása önöknek, mint kárvallottaknak nagyon rosszul áll, akkor midőn az én múltamat g az Önökét Gyulán mindenki ösmeri. — Azért az Önök éretlen határozata, s a világ szigorú Ítéletével szemben is büszkén jelentem- ki, hogy az igaz és valódi 48-as eszmékért tovább is küzdeni fogok az Önök díszes társaságuk nélkül is, s ha már a 48-as eszmékérti küzdelmeim közben sanyarú sorsot mért is reám a végzet, el nem csüggedve harczolni fogok addig, mig a kezembe nem jut az a zászló, melyre a kivívott eszmék diadala lesz irva, dicső múltú hazámnak 48-as eszméktől sok véres harczon át vezetett igaz és nemes szellemétől, s ha mostoha sorsom azt megfogja tagadni tőlem, ekkor a nagyon megérdemelt koldus botommal, melyet küzdésemben nye- rendek, majd úgy is vándor útra kelek, mint azok, kik ezen eszmékért harczoló dicső elődeim voltak. En nem alkuszok, s mert igen, azért vegyék le Önök zászlójukról a 48-as felírást, mert azt soha megnem értették. Most végre tehát válásunk érzékeny perczében szíveljék meg emlékezetül azon jó akaró ajánlatomat, hogy a fergétegtől Önök közé kergetett vén kotló alá ne tegyenek többé 48 tojást mert vagy 67 vagy 95 csirkét fog kikölteni. Miért? mert a szomszédnak sok és jó kakasai vannak. Ennélfogva maradjon Önökkel vénkotló — velem pedig márczius idusa s az én kedves Petőfi Sándoromnak az ilyen-féle társaságra irt „Nagy Károly- ban“ czimü áldása: Hát e falak közt hangozának el szavaid óh Kölcsey? Ti emberek nem féltek e szent helyet igy megszentségteleniteni? Nem féltek-e, hogy sirgödréből kikéi a megbántott halott? S hogy hallgassatok szent kezével szorítja össze torkotok. Nem, ő a sirt el nem hagyandja. De lent sírjában nem hiszem, hogy könnyei nem omlanának éretted, te aljasság sorába sülyedt nemzetem. Mily szolgaság, mily hízelgés s mindig tovább mennek tovább! ? A ki legszebben hízeleg az boldog, ha már kutyákká aljasodtatok, miért nem jártok négy kézláb? Isten küldd e helóta népre földed legszigorúbb zsarnokát, hogy kapjon érdeme dijául kezére bilincset, nyakára jármot, s talpára kancsukát. Császár Gyula. * E^en rovat alatt közlő ttokért felelősséget nem vállal a szerkesztőség. Irodalom. Újságírói kötelességünk hozza magával, hogy megemlékezzünk kollegánknak a „Fővárosi Lapok“- nak rendkívüli sikereiről. Vagy tán nem is a sikereiről, hisz ez mind önként érthető, olyan szerkesztés mellett, a milyenben része van manapság a Fővárosi Lapoknak. A siker a közönség Ízlését dicséri, hogy rokonszenvével és pártolásával olyan méltó helyre fordult; ám a szerkesztés gondossága, találékonysága, ezer apró ötlete: ez már a lapnak az érdeme, amit mi sietünk is konstatálni róla. Most már — hiszen két hónapja múlt az újjáalakulásnak — igazán mindenki tiszta képet alkothat magának a Fővárosi Lapokról. Ki nem látja meg, hogy ennek a pompás újságnak a vezér elve az érdekesség és a szellemesség, mely egyként jellemzi irodalmi, politikai czikkeit, még a legapróbb újdonságát is. Diszkrét a hangja, de szellemes hogy gyönyörűséggel olvashatja a legkényesebb ízlésű is. Azt mondanánk, hogy kiválóan a hölgyek lapja: de lám, megtalálják benne az urak is a magukét. Politikai értesülései alaposak, biztosak, hírrovata terjedelmes. Mindent elmond, amit az urak tudni akarnak, de mindent oly szellemesen, élvezhetőén mond el, hogy még a hölgyek kedvét is meghozza az újságolvasáshoz. Magunk ismerünk egy művelt kisasz- szonyt (itt lakik közöttünk), a ki eddig a lapokból csak a tárczát meg a regényt olvasta; most, mióta a Fővárosi Lapokra figyelmeztettük, megbarátkozott a politikával is: „Hiszen olyan kedvesen, szépen mondják el azt is “ Ám nem volna teljes a referádánk, ha elfelednék megemlíteni a Fővárosi Lapok szellemes értékes meglepetéseiket, a mikben egyre másra részesíti az olvasóit. A múltkor farsangi tréfát rögtönzött; bemutatott egy sereg nevesebb irót álarcz alatt, tessék kitalálni, kiket rejt az álaroz. Jött három-négyszáz megfejtés; ezek között aztán olyan értékes emléktárgyat sorsoltak ki, a mi igazán párját ritkítja. Egy óriási diófa legyezőt (maga is drága díszmunka, tele a politikai és .irodalmi élet legjelesebb embereinek az autog- rammjával meg emléksoraival. Kezdődik a díszes névsor Jókaival és Tisza Kálmánnal, s végződik a szerkesztőség belső tagjaival (neves író ez is valamennyi), a kik már szerényen húzódtak meg valahol a sarokban. Ahogy budapesti levelezőnk írja, ezt a díszes legyezőt ma is elegáns közönség nézi folyton Calderoni kirakatában; persze irigylik a szerencsés nyerőt. — A farsang adta a Fővárosi Lapoknak azt a pompás ötletet is, hogy báli meghívót küldözzön szét. Olyan monogrammos, finom karton papír ez, mint a többi báli meghívó; elite- mulatságra szól ez is mint a többiek: a Fővárosi Lapok táborába hívja meg a művelt magyar közönséget. Ki ne menne szívesen ilyen mulatságra, ahol a rendezők, azaz munkatársak a legtalentumosabb magyar írók. Most pedig, hogy a milleniumi kiállítás plakát pályázata egy időre aktuálissá tette a plakátokat: íme egész sereg plakátot mutat be képben, régit, újat, hivatalosat, reklámhirdetést vegyesen. Már az összehasonlítás kedvéért is érdekes, hogy egyszerre látjuk a mi kiállításunk hirdetését, meg a bécsi, I más egyéb külföldi tárlatok plakátját. Különben, akár ne is beszéljünk tovább. .Azt hisszük, mindenki úgy jár vele, mindenki megszereti, aki csak egy számát is olvassa. •
