Békés, 1894 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1894-06-24 / 25. szám

A békésmegyei telefon hálózat.

A vármegyei távbeszélő ügyében a vármegye alispánja következő felhívást küldötte szét a telefon előfizetőinek: A vármegyénkben létesítendő közhasználatú távbeszélő előfizetőivel van szerencsém tudatni, hogy a távbeszélő hálózata az építés teljesítésével megbízott nagy-váradi postaigazgatósággal történt megállapodás szerint, a f. év augusztus havában fog építés alá vétetni, úgy hogy októberben a távbeszélő minden valószínűség szerint az egész vármegye területén már átadható lesz a köz- használatnak.

A postaigazgatóság kiküldött főmérnöke által már véglegesen megállapittatott a távbeszélő hálózat tervezete s jelenleg van munkálat alatt a távbeszélő költségvetése, mely munkálat alapján ha- tároztatik meg az, hogy mily mennyiségű anyagszereket kell az államnak az építés czéljaira augusztus havára beszereznie.

A költségvetés megállapításánál fontos annak tudása, hogy az állam épiti-e ki az egyes előfizetők szárnyvonalait is, avagy azokat az előfizetők maguk, vállalkozók által építtetik ki, mivel a szerint, hogy az állam épiti ki-e a szárnyvonalakat vagy sem, kell az építési költségvetésben több vagy kevesebb anyagszerről gondoskodni, s aszerint kell gyárban több vagy kevesebb huzalt, szigetelőt, csavarokat stb. megrendelni.

A nagy-váradi postaigazgatóság részéről legközelebb, valószínűleg már e napokban, fel is lesz szólítva minden egyes előfizető a tekintetben való nyilatkozatra, hogy az állam által óhajtja-e onalát (lakásától a postáig) kiépíteni, avagy vál- alkozó által építteti azt ki, s 3 nap lesz a válasz megadására előírva, mely 3 nap alatt ha a postaósághoz a válasz be nem küldetik, úgy tekintetik, hogy az illető előfizető az állami munkát nem óhajtja igénybe venni.

Tudomással bírva e felhivss legközelebbi kibocsátásáról s tudva másrészt, hogy az egyes előfizetők nincsenek tájékozva a tekintetben, hogy mennyibe fog kerülni a vezeték kiépítése az állami özegek által s mennyiért teljesitik azt esetleg gyes czégek. s hogy ennélfogva válaszuk megadásánál esetleg zavarban lehetnek : kötelességemben Hónak tartoltam beszerezni az épitési költségekre vonatkozó adatokat, s van szerencsém azok alapján tájékozás végett értesíteni Czimedet, hogy az ajánlat tételre felszólított hat czég közül kettő adott be ajánlatot, még pedig az igen előnyösen ösmert Deckert és Homolka, valamint az Egger és társa égek. Az előbbi hajlandó a vezeték kilométerjét frt 60 krért, az utóbbi 40 frtért elkészíteni, mig az állam a fennálló szabályzat szerint minden nye- észkedés kizárásával annyiért késziti a vezetéket, mennyi kész kiadása annak építésénél magának lesz, s mely kész kiadás a postaigazgatóság főmérőkének kiszámítása szerint mintegy 86—38 frtra ghat kilométerenként. (Az oszlopok s azok be- ásási munkáján kivül.)

Ily körülmények közt azt bátorkodom javasolni a tisztelt előfizetőknek, hogy az állami építést éltóztassanak igénybe venni, s a nyilatkozatot a postaigazgatóságnak erre vonatkozólag a felszólítás után késedelem nélkül megküldeni. Valószínűleg olcsóbb lesz ugyanis az állami közegek munkája, nt a vállalkozóké, mert az állam nyereséget nem iván, de bizonynyal jobb lesz az, mert az állam csakis kitűnő anyagot szolgáltat s igy a fenntartás evesebbe fog kerülni és czélszerübb lesz, mert gyanegy közeg, ugyanegy anyagból fogja a fővo- lat s a mellékvonalakat eszközölni, s felelős leend a vállalkozók által való esetleges hibáért a mellék tatnék.

Az itt közölteken kivül tartozom még egy felvilágosítással is szolgálni az előfizetőknek. A távbeszélő előfizetésre való „felhívásiban a szárnyvonalak kiépítési költsége a fentebb is említett két czég árjegyzéke s megyei mérnöki kiszámítás alapján legtöbb 50 frtban állapíttatott meg. E kiszámítás egyes huzalra történt s egész helyesen, mert az egyes huzal költségeit bőven fedezi is. Azonban legújabban a nagyméltóságú m. kir. kereskedelmi miniszter úr által kiköttetett, hogy a vezetékek mindenütt kettős huzallal készítendők, mivel nagyobb berendezésű távbeszélőknél az tapasztaltatok, hogy egyes huzal használata mellett a hang igen tompa s e miatt az előfizetők sok panaszt emeltek. A miniszter úr elkerülni óhajtván a panaszokat s az előfizetők igényeit kitünően óhajtván kiszolgálni, a kettős vezeték alkalmazását rendelte el, mi az építés költségét tetemesen emeli. Remélem azonban, hogy az által, hogy a huzalok közös oszlopokra és esetleg a házakra erősített vastartókra fognak kifeszittetni, sikerülni fog a költségeknek eként emelkedését ellensúlyozni, s az emelkedés nem fogja igen sokkal túlhágni az előirányzott 50 frtot. Mindazonáltal e körülményt kötelésségemnek tartottam tudomásukra juttatni.

Gyulán, 1894. junius hó 15-én.

Dr. Fábry Sándor,

alispán.

kiépíteni, a kapcsolást a vezeték jóságáért, mig építés mellett minden huzal rosszasága okozT a a ü g 3TAz ev. ref. egyház elemi iskoláiban a záró vizsgálatok következő renddel tartatnak mes:

ímos I kintette] arra, hogy a most említett új hfd megé 5 ón, tésének befejezéséig a most fenálló fahíd fog a ki de lekedésre felhasználni, ezen rozzant állapotban 1c jcsz- tahidnak mielőbbi megerősítéséről és biztositásái isze-jkésedelem nélkül gondoskodjék, íető. Tudatom egyúttal, hogy az államépitészeti okra vatalt utasítottam, miszerint az újonnan épiten sem, hidra vonatkozó műszaki műveletet engedélyez zség végett hozzám haladék nélkül terjessze fel, ho ház- ezen felette sürgős hídépítés még a folyó évb igén megindítható, illetőleg befejezhető legyen, útba Ezen határozatának a kondorosi átkelési s: mi- kasz megépítésére vonatkozó részét illetőleg fente pül, kimerítően nyilatkoztam; a kondorosi-csabai útsz ika- kaszban a 62 kmnél, valamint a csaba-gyulai útsz ileg kaszban a vészéi hidnál a műút vonalának kiégj dési nesitése czéljából szükséges kisajátítás költségein óján L közúti-alap terhére történt megajánlását jóváhagyó: n®k Azon egyes útszakaszokon, a melyeken a te QeHtént megállapodásokhoz képest, vagy a műút eg 1 .[maga és annak árkai, vagy pedig a nyári úti !nnl kapcsolatosmüút és anyagárkai elhelyezést nem t Iáinak, amég szükséges területek kisajátítás útji 'og- szerzendők meg I az e czimen felmerülő költségi itei, az érdekelt községek vagya községek által törvén hatósági útalapja terhére viselendi.

A megszerzendő ezen területekre vonatko: se* I kisajátítási tervek és összeírások elkészítésére 8 a államépitészeti hivatalt utasítottam s intézkedtél ?m’ hogy a szükséges területmegszerzés foganatosithi ^ ItAsa czéljából ezen tervek és összeírások Czimnc es rendelkezésére bocsáttassanak.- A bejárási bizottság javaslatához képest ho: ési zájárulok azon megállapodáshoz, hogy a műútns iej szarvas-, kondoros-, csaba-, békési szakaszán, a mel; ^ nél a rendelkezésre álló terület a szükségesnél szí 3jm lesebb s hol a műút, az anyagárok s a nyári í ' által elfoglalt területen felül még egy kiesebb ni

gyobb szélességű területsáv megmarad, ezen feni .elmaradó terület közlekedési czélokra leendő felhas: taj nálás végett vagy ott, ahol a területre ily czélbi szükség nincs értékesítés végett is — Czim tula a dóimban thatósági útalapja javára meghagyassók. |á- Nem teljesíthetem azonban Czim képviselőmé y.la bejáráskor előadott azon kérelmét, melyszerint ,s. csaba-gyulai útszakasznak a gyulai határba eső rész 9e akkép épittossék. a mint ez ugyanezen útszakaszna al a csabai határba eső részére nézve megállapittatoi vagyis akkép hogy a máris felöltött úttest 12.0 n }n széles koronája a tengelyvonalnak középre helye zése mellett a mostani magasságban használtassé m fel, a műút pályájának képzésére s a használhat n útszélesség 9 0 m.-re, vagyis a tengelyvonalté jj| jobbra-balra 4.5—4.5 m.-re elhelyezett kerékvető c_ I által fixiroztassék.

1- Ezzel szemben ugyanis czélszerübbnek találón ra a bejárási bizottság részéről mepállapitott azon el 1- rendezést, hogy a 12 m. széles töltésen haladi mostani úton, a műút tengelyvonala, jobbra annyin r_ eltolassék, hogy a műút jobboldali széle a jelenleg ej földút jobboldali szélével összeessék, a 8.0 m. koro in naszélességgel létesítendő műút mellett baloldal is (pedig a létező útfeltöltés 50-60 cm. mélyre leásat j. ván az ekként nyert és esetleg csekély részben a: árkokból is pótolandó anyaggal a leásott úttöltéi Q szélessége 6'0 mre kiegészíttessék, a végből, hogj Íj ez által a műút mellett az útépítés ideje alatt meg .. felelő ideiglenes út, továbbra pedig nyári út is lé- 1 tesittessék.

r, Czélszerübb pedig ezen utóbbi elrendezés azért i- mivel e mellett a nyári útnak előnyei is kellőké n pen biztosítva lesznek, mivel továbbá a műút koro- e naszélességének 9 0 m.-rel kért építése esetére s ó műút kőpályájának elsárosodása kikerülhető neír volna 8 ennélfogva a fentartási költségek jelentékenyen szaporodnának; mivel végre az út koroná- i- jának 9 0 m.-rel való megállapítására indok fenn nem forog, mert a csatlakozó s a csabai határban ~ fekvő 8 0 m. széles útrészen a forgalom nem kisebb, 1 mint a szóban forgó útrészen s mivel a Czim képviselői által felhozott ama kifogások, melyek szerint az útpálya ferde, lépcsőzetes s a csabai határbeli résztől elütő, tehát csúnya, közveszélyes és nem a egységes leend, minden alapot nélkülöznek, illető- a leg a közveszély az út egyik oldalán alkalmazandó I kerékvetők folytán ki van zárva, a csúnya és nem j egységes rendszerre vonatkozó megjegyzés pedig elesik annak következtében, mert az átmenet a kerékvelőkkel határolt csabai határbeli útpályából a lépcsőzetes nyári úttal ellátott gyulai határbeli út- i pályába épen oly helyen fog történni, hol az út- s irányban törés van I igy a két rendszer közti kü- _ lönbség szembetűnő nem leend, különben is a főszempont a gyakorlati használhatóságra fektetendő, mindezeknél fogva a bejárási bizottság megállapo- 1 dúsait a jegyzőkönyv értelmében jóváhagyom.

A transversalis műút által elfoglalandó jelen- t légi földutak mellett a műút építésének ideje alatt . a közlekedés akadálytalan biztosítása czéljából fen . tartandó ideiglenes útnál szükséges fentartási munkák legczélszerübben a jelenlegi földutaknál alkal- 5 mázott útkaparói személyzet által lévén toljesithe- t tők, hozzájárulok a bejárási jegyzőkönyvben foglalt i azon megállapodáshoz, hogy az ezidőszerint fenálló ) útak az építés megkezdéséig, azontúl pedig az azok I helyébe lépő ideiglenes útak Czim által fognak fen- tartatni és az e czimen felmerülő költségek fedezé- ‘ sére Czimnek azon összeget fogom a műút épitési 1 alapjából rendelkezésre bocsátani, amely összeget i Czim ed lig is a műút által elfoglalt törvényható- i sági út fentartására fordított, illetőleg amely össze- . get Czim a műút épitési alapjához való hozzájárulási tőke beszerzésre évi törlesztési részletül meg I szavazott.

A vármegyében fennálló szocziális mozgalmakra való tekintetből s a végből, hogy a vár- ' megye szegény lakossainak tisztességes kereset- forrás nyújtassék, hozzájárulok a bejárási jegyző- ; könyvben foglalt azon megállapodáshoz, illetve

teljesíteni hajlandó vagyok utóbb idézett közgyü lééi határozatában is kifejezett azon kérelmét, mi- 1 szerint a műút építésénél teljesítendő földmunkák * — a vállalatba adás kizárásával, — házi kezelés- ■ ben hajtassanak végre, s azokhoz lehetőleg vidékbeli szakmánymunkások alkalmaztassanak és ez irányban a szükséges intézkedést megtettem.

Végül e helyen is felhívom czim figyelmét, a felveendő kölcsönre vonatkozólag 38,666. sz. a. kiadott rendeletemre.

Budapest, 1894. junius 4-én.

________ Lukács.

ho

gy fentebb a sokoldalúságáról, tehetségérő! mondottakat csak megerősítette.

A kis alamuszi, de főleg Rózsahegyi, a ju talmazandó csütörtökön zsúfolásig megtöltötte 1 színházat. A közönség kedvenezét szép számi tisztelői értékes emlék tárgygyal lepték meg, némi viszonzásául annak a sok derült órának, a mit nekik a színpadon okozott.

Az előadás különben egyike volt a legjobbaknak. A szereplők egytől-egyig jókedvvel, igyekezettel játszottak s igy, a magában véve is ügy libretto, mint zene tekintetében kitűnő darab élvezetes estét szerzett a közönségnek.

A mi a részleteket illeti, Tiszayné vicomtja egyszerűen extasisba hozta a közönséget. Eltekintve szép csengésű, kedves hangjától, melyet ez este is minden vonalon érvényre emelt; pajzán játéka s nadrágszerepekre különösen alkalmas formás alakja belopta magát a közönség (s az egyesek) szívébe. I. felvonásbeli belépőjét nagy tapssal fogadták, míg a II. felvonásban előforduló populáris számot (a kis alamuszi) megujrázta a közönség. Kedves volt a Tómmal való kettőse az I. felvonásban (az első ember pár).

Pethesné (Sarah) és Galyasi Paula teljesen hangjuknál voltak s nem egyszer ragadták tapsra a közönséget. A Serpentin tánezot Pethesné a tőle megszokott ügyességgel lejté. Kozma és Földváry ezúttal is szépen énekeltek.

Még a jutalmazottról Rózsahegyi Kálmánról kell megemlékeznünk. Csak helyeselhetjük választását, midőn Tomot vette jutalmául, mert ez tényleg egyike legjobb szerepeinek. Hogy kitünően töltötte be, azt szinte felesleges a színi évad végén oly sok jó szerepei után mondanunk. A közönség ugyan a kadét szerepében szerette meg, mi azonban e szerepét legalább is ígyenrangunak tartjuk a Dolovai nábob kadétjával.

Szombaton Szép Heléna, vasárnap a Gzigány, létfőn a kar jutalmául és búcsú előadásul a Próbaházasság kerül színre,

_______ r. a.

Az est hőse ezúttal Pethes Imre (Róbert) voll Mai alakítása különben csak megerősítette az ál tálunk róla már mondottakat: ha nem is szerel mes színész, de mint drámai hős oly esetekben midőn nem hangja varázsával, hanem erejével kitöréseivel kell hatnia, számottevő tehetség. Ma alakítása nagy tanulmányra, mély gondolkozásra s nagyfokú intelligentiára vall. Úgy látszik, mé lyére hatolt szerepének és annak minden apri részletét nagy műgonddal kidolgozta előbb, mi előtt megjátszotta. Csak természetes ilyeténképen hogy a közönséget ezúttal először, meghódította Daczára, hogy jó volt az előadás egész folyamán mégis kiemeljük két jelenetét, midőn a közönsé get drámai ereje, szenvedélyes és jól alkalmazót kitörései - - mondjuk egyszerűen, — művészi já téka által magával ragadta. Ezek pedig a III f-lvonás végén a családjától való búcsú és a IV felvonásban Mühlinggel való az a jelenete, mi dőn a tolvajság vádjára kitör belőle a meggyü lemlett keserűség és visszafojtott szenvedők és harag.

Cserni Berta Almának kissé érdes, nyer: szerepét, melyhez kevesebb finomság vala szűk séges, mint Francillonhoz, meglepő természetes séggel I megfelelően erős színezéssel adta. Ki tűnő volt Krémer Jenő Heinekéje úgy maszk, min alakitás és megjátszás tekintetében. Egyáltalábai a Heineke-család személyesitői (köztük Locsa rekné), talán Borcsainé (Auguszta) kivételéve jeles vonásokkal, megdöbbentő hű-.éggel tárt; elénk a német munkás-nép ferde erkölcsi f -lfo gását s a becsületről táplált furcsa fogalmait élénk contrastot képezve a családból kikerül Róbert világnézletév-d.

Bács Károly mint Trast gróf minden tekin tetben kifogástalan alakítást nyújtott, mig Ró zsahegyi és Bende meglehetősen kiríttak az en sembleből. Péchy Kálmán ellenben ezúttal is be bizonyította, hogy intelligens, jó felfogású szinész

Sándor Emil jó volt, mint mindig.

Kis Irén Leonéjáról csak elismeréssel szólhatunk. E komoly s meglehetősen drámai szerepet oly hűen, oly meglepő precisitással adta.

ki I Megjegyzem egyébiránt, hogy a csabai vá s- utón gyakorolt vámszedésijog a f. é. november IS a a gyulain gyakorolt vámszedésijog pedig 1895. íz czember 1 én fogván lejárni, a vámhatár kitérj 1- Itése ezen utakra nézve legczélszerübben a vám it désijog meghosszabbításával együttesen lesz kérh 6 Az idézett határozatában előadott indokc

‘• való tekintettel, nincs észrevételem az ellen s " hogy az építendő állami útnak a Kondoros kö: ‘• belterületére eső szakasza az ugyanottani indói n hoz vezető által kapcsolattal a vármegye költse- építtessék ki, kikötöm azonban, hogy az állami i á eső átkelési szakasznak legkésőbb azon időre, i- korra az állami útnak szarvas-csabai része megé] '' szintén készen kell lennie. Ami az ezen utsza ‘ szókra vonatkozó vámszedési jogot illeti, elv: 'Inem teszek észrevételt az ellen, hogy a vámszei I, jogot ezekre az 1890. I. t.-cz. 81—99. §§-ai alap

annak idején kérelmezhesse. Az épitési anyagi t(kedvezményes áron és szállítási kedvezmények n- lett leendő engedélyezése iránt ma még nem hs Orozhatván, ezen kérelmét később fontolóra ve

[hajlandó leszek.

Fentemlitett határozatának 5. pontjában f illáit s a közigazgatási bejárás alkalmával kiküldőt I [valamint Békés rt. város kiküldöttei által is e i adott azon kérelmet illetőleg, miszerint a csaba-! ; kési útvonal mint a fővonalnak kiágazása, vétesf ■ fel a tervezett transversalis műút hálózatába j fővonallal egyidejűleg építtessék ki, megjegyze miszerint méltányolva az ezen szárnyvonal kiépi lsét kétségtelenül támogató fontos közgazdasági közforgalmi indokokat, hajlandó vagyok a transvi salis műút fővonalának kiépítésénél esetleg eléren | m eg t a ka rí l ás o k at elsősorban ezen csaba-bék- (szárnyvonal kiépítésére forditaui azon kikötéss (hogy az erre szükséges épitési tőkének az esetleg megtakarításokból már nem fedezhető részét Czí thatósági útalapjából fogja hozzájárulásképen me ladni.

Az ezen kérdéssel kapcsolatosan nyilvánít! azon további kérelmet, hogy a transversalis műúti összeeső, már kiépített nem vámos thatósági i szakaszoknak 137700 frtot tevő épitési tőkéjét Czim terhére megállapított 145000 frtnyi hozzáj rulásba számítsam be illetőleg a csaba-bókési szám vonal kiépítéséhez a Czim által adott hozzájáruló nak tekintsem mint a transversális műút létesité körül felállított irányelvek és fedezeti módozatokk merőben ellentétben állót — nem toljesitbetem.

Áttérve 116. számú határozatára, annak azo részére, hogy az építendő utat az öcsödi határba i báboczkai és horgai gátak aljában helyeztesse: äl, utalok a fentebb már mondottakra, megjegyezvéi íogy határozatának azon részét, melylyel az öcsöi latárbeli útáthelyezés következtében esetleg szűk légessé válandó kisajátítási költségek fedezését e! rállalta, illetve a vármegye alispánját az e czéli íetán megállapítandó költségek utalványozására fe! íatalmazta jóváhagyom.

A közigazgatási bejárás alkalmából olém tér esztott javaslat, illetve az ugyanakkor küldött« iltal megajánlott vármegyei hozzájárulás alapjá □agamra vállalván a 21.,—21.2 km. között Szarva lözség előtt a Hármas körös holt medrén az ezidc zerint fenálló 110.s m. nyílású rozzant fahíd helyei ipitendő 15'0 m. nyílású végleges vasfelszerkezet: lidnak, mint a transversális út egyik műtárgyáoa! aegépitését, ezen határozatának azon részét is mely yel az említett hid épitési költségeinek 50 száza ék át közúti alapja terhére akként szavazta meg íogy ezen összeg az 1894. évi közúti költségelő rányzatba e czélra beállított 18,000 frtot meg nen eladhatja — utasítván a vármegye alispánját < lozzájárulásnak szabályszerű elszámolás alapján vall megállapítására és utalványozására, szintén jóvá lagyom.

Figyelmeztetem egyúttal Czímet, miszerint tógazdasági érdekében áll, hogy a Zerind vid termények megszerzésére a lehetőségig biztosit! sék, nem látszik eléggé alaposnak azért, mert Zerind vidéki Lunkaság oly terjedelmű, hogy arról a gyulai vásárra szállítandó fatermékek sz litói a nagy távolság miatt inkább a vasúti, m a közúti összeköttetést fogják igénybe venni; még az esetre is, ha tényleg a fatermékek szá: tására a közúti összeköttetés vétetnék igénybe tekintettel arra, hogy eddig N.-Zerind és Gyű Varsánd közt közúti összeköttetés egyáltaláb nem létezett, a Lunkaság terjedelmes vidékéről, a debreczen-fehértemplomi állami közút, továb a talpasvadászi-miske-kisjenői és a seprős-színtj kisjenői törvényhatósági kőzútak segélyével K Jenő, illetve az ezzel összeépített Erdőhegy ke ségben amúgy is elérhető a Gyula-Varsánd-erd hegyi útirány, a melyen tovább, csekély kitéróv a gyulai piacz is elérhető.

4 zerindi útiránynak e tekintetben teh csakis azon előnye lenne, hogy a Lunkaság fatt mékei 50—60 km. szállítási távolság mellett legfeljebb 10 kilométerrel rövidebb úton juthatn nak Gyulára, mint az erdőhegyi útirányon.

Ezen még be nem igazolt s a vasúti szélliti olcsósága mellett mindenesetre kétséges előnyny szemben kiemelendő, hogy a zerindi útirány csak

8—10 és pedig arad- és biharmegyei községne érdekét képviseli, mig az erdőhegyi útirány feni tartása mellett jelentékeny számmal több, Arai megyében fekvő községnek érdeke szol.

Minthogy továbbá a két útirány közgazdaság és közforgalmi fontosságának megállapításánál els sorban azon vármegye kívánságai veendők figye lembe, a melynek területére esik a két útszakas: s minthogy tényleg mindkét útszakasz egesz hosz szában Aradvármegye területén halad, ezen vár megye képviselői pedig határozottan és kellőképe indokolva, az erdőhegyi útirányt kivánják s min első sorban illetékes és érdekelt vármegye, eze: útvonalnak építését kérelmezte nálam, ennólfogvi és a fentközöltekből kifolyólag elhatározta, hogy i már megállapított s a közgazdasági helyszínig bejá rás alkalmával részleteiben is tárgyalt erdőhegy útirányt fenntartom s ebez képest a muutat e sze rint fogom kiépíttetni.

Küldöttei által a közigazgatási bejárás alkalmával előadott s fent idézett határozata 4. pontjában megújított azon kérelmekre, hogy a szarvasi, csabai és gyulai vámos útak határait a szükséghez képest az útakat határoló bizonyos végpontokig mint pl. Csabán a szarvasi útban a vasúti töltésig a gyulai útban pedig a községi körgátig kitolhassa, továbbá hogy megengedjem, miszerint a vármegye az állami útnak Kondoros községén átvonuló átkelési szakaszát, valamint az azzal kapcsolatos vasúti indóházi útat vámszedésijog mellett kőburkolattal építtesse ki, s hogy végre az utóbb említett útépítkezésben a vármegyét azzal segítsem, hogy a szükséges épitési anyagot az állami kőzúzó telepekről kedvezményes áron s a legmesszebb menő szállítási kedvezmények engedélyezése mellett adjam, a következőket jegyzem meg.

Miként már f. é. 21591. sz. a. kelt leiratomban is kijelentettem, nem lévén észrevételem az ellen, hogy az építendő állami útba eső megyei vámos utakon a vármegye a vámszedési jogot azon önként értendő feltétel mellett, hogy ezen vámos útszakaszok további fentartásának kötelezettsége is a vármegyét terhelendi, továbbra is gyakorolhassa, nem kívánok észrevételt tenni az ellen sem, hogy a vármegye a szarvasi, csabai és gyulai belterületi kőburkolatú vámos útjainak határait az ezen utakat határoló végpontokig, mint azt pl. Csabára nézve jelezte — kiterjessze. Megkívánom azonban, hogy ezen vámos utaknak a meghatározandó végpontokig leendő kiépítése iránt mielőbb határozzon, s a vám határ kiterjesztését külön kérelmezze.