Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-02 / 259. szám
1994. november 2., szerda HONISMERET f*Q feRÉKÉS MEGYEI HÍRLAP / „Oh, gyászos óra!” Dokumentumok a körösladányi nagy tűzvészről „Hassatok és a jelent használjátok...” A reformerek eszmetársa: A XVIII. század folyamán rohamosan fejlődtek az újratelepült Sárrét falvai, így Körösladány is. Az 1787-es népszámlálás adatai szerint 243 lakóházában 1823 lélek lakott. Harminc esztendővel későim, az 1817-ben megtartott népességösszeíráskor már 444 házat és 3236 lakost vettek nyilvántartásba. A növekedés harminc év alatt a házak tekintetében 183 % -os, míg népességszámban 177 % -os volt. Székács József Orosháza 1744. évi újratelepítésének 250. évfordulójára jelent meg Elek László könyve a város neves szülöttjéről, Székács József evangélikus püspökről, a Békés Megyei Levéltár kiadásában. Elek László ismert, kiváló kutatója vidékünk művelődés- történetének. írsai világosan jelzik élete és munkái során kialakult kötődéseit. Dolgozatai megtalálhatók az óvónőképzés szakmai kiadványaiban, amelyek közül többnek szerkesztője is volt, alapvető fejezeteket írt meg Orosháza szellemi életének történetéből, ezentúl a Békési Élet című folyóiratban és önálló kötetekben számos tanulmányt és forráskiadványt publikált Békés megye kultúr- históriájából. Székács József (1809— 1876) elmagyarosodott evangélikus vallású szlovák családból származott, édesatyja szerény anyagi helyzetű tímármester volt. A tehetséges, eszes fiúból tanulmányai elvégzése után 1837-től a pesti evangélikus gyülekezet magyar lelkésze, később a bányai egyházkerület főjegyzője, 1860-tól püspök és nemcsak az evangélikus egyházi élet, hanem általában a magyar közélet tekintélyes alakja lett, akinek írói munkássága is figyelemreméltó. A reformkor nevelte érett férfiúvá, s ennek megfelelően a nemzet felemelése és haladása, vagyis polgárosodása és tőkés fejlődése lebegett szeme előtt. A szellemi értékek felkarolói régen elsősorban az egyházak voltak. Székács sem folytathatta volna tanulmányait gimnáziumban, ha Szigethy János lelkész meg nem győzi a szegény tímármestert, hogy fiát engedje továbbtanulni. A következő nemzedékek vidékünkről származó evangélikus ifjait (pl. Zsilinszky Mihály, Győry Vilmos) pedig már Székács támogathatta pályájukon. Az ifjú Székács útját az orosházi iskolától a mezőberényi gimnáziumig, majd a soproni líceumban töltött éveket részletesen ismerteti Elek László. A szorgalmas ifjú mindenütt támogatókra, pártfogó, kitűnő tanáregyéniségekre talált. Érdeklődése ezekben az években és később is még sokáig elsősorban az irodalom, a költészet felé fordult. Sopronból egy időre a délvidéki Rudnai Nikolics családhoz ment házitanítónak. Ennek az időszaknak legnagyobb eredménye volt, hogy megismerkedhetett a szerb nyelvvel és kultúrával. A nyelvet pedig éppen Vuk Karadzsics szerb dalait és hősregéit olvasgatva sajátította el. E mű reá tett hatását mutatja, hogy fordítására is vállalkozott. 1836-ban jelent meg kötete, amelyben 102 dalt és 21 hősregét tett közzé Karadzsics antológiájából. E művével Székács bekapcsolódott a korabeli 1 860-tól püspök, a közélet tekintélyes alakja értelmiség egyik nagy mozgalmába, szellemi áramába, amely a 18. század utolsó harmadától indult és a népi kultúra, ezen belül is különösen a népköltészet felfedezését hozta. Székács könyve a magyarországi nemzetiségi folklór első magyar nyelvű gyűjteményes kiadása volt, akkor, amikor a magyar népköltészet gyűjtése is még csak a kezdeteknél tartott —amint azt Elek László megállapítja. Sajnos, a tanítványaival Pestre került és az irodalmi életbe bekapcsolódó Székácsot pesti mentorai (Vörösmarty, Bajza, Toldy) a klasszikus görög irodalom fordítása felé terelték. Újabb fordításai és Székács eredeti versei sem tartoznak azonban a legelső vonalba. A nép- költészet felé irányuló figyelem, a nemzeti irodalom gazdagítása új műfordításokkal a reformkor időszakának egyik legsúlyosabb kérdése, a nemzeti öntudatosodás és a nacionalizmus kibontakozását jelzi, amely legelőször is nyelvi és irodalmi téren jelentkezett e térségben. Különösen veszélyes helyzetet teremtett ez a nemzeti ébredés a soknemzetiségű Magyarországon, de a három nemzetiséget (magyar, német, szlovák) egy hitfelekezetbe tömörítő evangélikus egyházban is. Talán ez a helyzet és a Békés megyében megszokott nemzetiségi együttélés a nyelvkérdésben és általában a nemzetiségi konfliktusoknál a tolerancia hívévé, a nemzetiségek kulturális közeledésének segítőjévé tette Székácsot és a hozzá hasonlóan az eperjesi evangélikus líceumban tanuló csabai Haan Lajost, és a korábban Füzesgyarmaton nevelkedett Sárosy Gyulát is, akik ezt az Eperjesi Magyar, illetve a Szlovák Társaság (önképzőkör jellegű) munkájában igyekeztek érvényesíteni. Az evangélikusoknál a hazai tanulmányok befejeztével szokásos németországi egyetemjárás és tapasztalatgyűjtő utazások után került Székács döntés elé: a tanári katedrát vagy a papi pályát választja. Végül a pesti evangélikus gyülekezet meghívását fogadta el, s ezzel elősegítette ott is az önálló magyar egyházközség létrejöttét. Ezután az evangélikus egyházi élet és a közélet területén kifejtett aktivitása egyértelműen fontosabbá vált, mint irodalmi tevékenysége. Bár azt vallotta, hogy a papi rendnek hivatása kiválóan szellemi hivatás, tehát a papnak a nyáj mellett, nem a politika porondján a helye, kivette részét a közéleti küzdelmekből. Az 1848—49-es szabadságharc és forradalom leverése után az osztrák neoabszolutizmus önkényével való mindenféle, akár egyházi, akár polgári fellépés, még ha csak szimbolikus jelentőségű is volt, politikai tettnek számított. Székács ekkorra már az evangélikus egyházi elit első vonalába került, s ki kellett állnia az alkotmányosság védelmében egyháza élén és „az ország papjaiként. A megemlékezések a nemzet nagyjairól, s az ezek alkalmával mondott emlékbeszédei Berzsenyiről vagy Kazinczyról politikai eseményt jelentettek, s a megemlékezések tüntetésekké váltak, ezért Széchenyi sírja fölött már nem is mondhatta el beszédét, a hatalom betiltotta. Székács tevékenységének e fejezeteit is behatóan ismerteti Elek László, akinek könyvét jól válogatott képanyag teszi teljessé. Dr. Dusnoki József A XVIII. századi faluképet az 1782-es, II. József királyunk idején végzett katonai felmérés térképe alapján tudjuk rekonstruálni. A terebélyes templomépületet zegzugos utcácskák vették körül, melyek nagyjából sugárirányban haladtak kifelé, Köröstarcsa, Gyoma, Dévaványa, Szeghalom határának. Az utak mentén apró, kinek-kinek lehetőssége szerint épült nádfedeles, vályog- vagy tapasztott falú, nád- és deszkakéményes épületek sorakoztak. Komolyabb épület talán a lelkészlak, az iskolák voltak. Ekkor a falu iparát egy száraz és két vízimalom képviselte. 1817-re kastéllyal gyarapodott e kép, viszont a kezdeti folyószabályozások következtében eltűntek a vizet visszatartó vízimalmok. Rövid kitérőként említem meg, hogy 1800-ban minden elöljáróság kézhez kapta a megyei tűzrendészeti utasítást, amelyet szigorúan be kellett tartani, így az építési, pipázási tilalmakat, a főzéshez és melegítéshez használt tűz időbeni megszorításait. Alkonyaitól községi vigyázó járta, ellenőrizte a házak rendjét. De bármennyi óvatosság, elővigyázatosság is van, véletlenek mindig előfordulhatnak... A körösladányi református templom gömbjét 1828-ban újították fel. Ebből az alkalomból Polgár Márton, akkori nótárius versbe szedett emlékiratot szerkesztett, így ő lett Körösladány tragédiájának hű krónikása. Az ifj. Nagy Károly által összeállított A Tiszántúli Református Egyházkerület Története című monográfia második kötetében tudósít arról, hogy Körösladányban két ízben pusztított tűzvész, az utóbbi 1821-ben. Polgár Márton pontos adatokkal szolgál erről a tragédiáról. 1821. április 5-én délben heves szélvihar kerekedett a falu Körös felőli, déli végén. Valahol az ebédfőzés tüze erre fellobbant, amiből a déli szél által hajtott tűzvihar kerekedett. A falu méreteihez képest szinte elviselhetetlen kár keletkezett, ami még nagyobb lett volna, ha időközben a szél elükével nem jön kiadós zápor, mely megakadályozta, hogy a templom is kiégjen, valamint a Körös mentén a keleti részek és a tűz gócától messzebb lévő északi, nyugati házsorok is megmenekültek, az elszenesedett romokat félkaréjban koszorúzva. A tűz okozta károk a református egyházat súlyosan érintették, hiszen psak a templomuk vészelte át az esetet. A lelkészi lak, az ottani kétszáz kötetes könyvtárral, az ott tárolt egyházi dokumentumokkal és az egyház edényeivel együtt megsemmisült. A három iskolaház teljes felszerelésével együtt kiégett. A faluban több, mint kétszáz ház vált a lángok martalékává, ami a falu épületeinek 43-45%-át jelentette. Ez az arány azért is megdöbbentő, mert a tíz évvel korábbi, nagy debreceni tűzvész a cívis városnak harmadára terjedt ki. A ladányi tűz emberáldozatokat is követelt. A korabeli népesedési statisztikákat nézve, a lángok közt elhaltak számát 35-40 főben lehet meghatározni. A jobbára eltűnt falu segítségére messzi tájak lakói és eklézsiái is megmozdultak. Elsősorban a helyi gyülekezet munkáját kell kiemelni, hiszen á parókia házai hamarosan újból álltak. Az elpusztult egyházi felszerelést báró Wenckheim Ferenc özvegye, Rosenfeld Karolina pótolta önzetlenül. A sárréti emberek pénzzel, ruhával segítették a körösladányi károsultakat, valamint az éhhalál elkerülésére élelemmel. Körösladány arculata, köz- igazgatási beosztása a vész után jelentősen megváltozott. Ekkor nyerte el a faluközpont a ma is ismert szerkezetét, ami elsődlegesen a szélesebb, egyenes utcákban jelentkezett, továbbá a szűk összekötő utcácskákat is „kiegyenesítették”. A települést három tizedre osztották fel. A református templom véglegesen 1828-ban újult meg, amikor tetejét bádoggal vonták be és a csúcsán elhelyezték a toronydíszt, mely gombjában őrizte 1912-ig a verses krónikát. Kele József A református templom 1828-ban újult meg Archív fotó A Szegedi Paprika Rt. márkaképviselete Békéscsabán a fűszerpaprika teljes választékát kínálja nagy- és kiskereskedőknek. A közkedvelt boszorkánytermékek is megvásárolhatók. I FÄRBUNG IPARI KERESKEDELMI SZOLGÁLTATÓ BETÉTI TÁRSASÁG ______________________ B ékéscsaba, Bajza u.—Urszinyi u. sarok Telefon: 324-828, 443-664. Fax: 324-828. A teljes választékkal, azonnali kiszolgálással várjuk vásárlóinkat! Vásárolunk vöröshagymát készpénzfizetéssel. ZÖLD-KER Kft., Makó. Telefon: (62) 412-406. ^HBSBBSBSBiSBSSSSSBBBSSBSaSSSSBS^ KEDVEZMENYES CSERÉPVÁSÁR! Bramac cserép 1/1-es 80 Ft helyett 62 Ft Hódfarkú bramac cserép 40 Ft helyett 32 Ft Hejőcsabai cement — telepi ár 690 Ft/q — művi ár 600 Ft/q Az árak az áfát is tartalmazzák. Buti Kft., Gyomaendröd, 5b9 ftA Ipartelep u. I. Telefon: (66) 386-461. 'ÜZÉP NYÍLÁSZÁRÓBOLT BUTI Kft., Békéscsaba, Csorvási út 17/4. Telefon: (66) 445-070. Nyílászárók termelői áron nagy választékban: ♦ ajtó ♦ ablak ♦ Velux ablak ♦ villanyóraszekrény Hőszigetelő anvaook: ♦ Thervolin ♦ Hajdúcell Erotikus új műsorral, hangulatos, diszkrét környezetben várja kedves vendégeit a Relax Center Pósteleken mindennap 17—4 óráig. Telefon: (66) 321-566. TÜZELŐK, ÉPÍTŐANYAGOK NAGY VÁLASZTÉKBAN l__________-KEDVEZŐ ÁRON- ______ Im port cement: telepi ára 670 Ft/q. Heiőcsabai cement telepi áron: 30 q feletti vásárlásnál 680 Ft/q. Import cement 30 q felett Békés megyében házhoz szállítva 720 Ft/q. Hejőcsabai cement 30 q felett Békés megyében házhoz szállítva 749 Ft/q. Közületek figyelem: hejőcsabai diszpozíció befizethető 595 Ft-os áfás áron, szállítás: saját fuvareszközzel. Nyílászárók nagy választékban. VELUX, SCHINDLER tetőtéri ablakok. LB—Knauf nemesvakolatok. Oltott mész 490 Ft/q. Orosz pala 370 Ft/db. Bramac-cserepek megrendelhetők! Wienerberger, Jamina Téglagyárak termékeinek értékesítése. Natúr és laminált bútorlapok több színben. __ Szigetelők széles választékban._________________________ T ÜZEL. d#C/ pécsi iszap 610 Ft/q lengyel darabos 930 Ft/q koksz 1390 Ft/q orosz EP—2 dió 880 Ft/q dorogi brikett 890 Ft/q orosz EP—3 dió és darabos 950 Ft/q cseh darabos 790 Ft/q vágott tűzifa 540 Ft/q lengyel lángborsó 900 Ft/q 30 q felett díjtalan házhoz szállítás. Áraink az áfát is tartalmazzák! Kisebb tételek házhoz szállítását is vállaljuk! VÁRJUK KEDVES VÁSÁRLÓINKAT SZEMÉLYESEN ÉS TELEFONON. Telefonszámaink: (66) 441-264, 453-687, 449-331. Nyitva tartás: hétfőtől péntekig 7—17 óráig, szombaton 7—13 óráig. “/// Ti3Zkr Borbély Gáborné tüzelő- és építőanyag-kereskedő, Békéscsaba, Berényi út 140.
