Békés Megyei Hírlap, 1994. november (49. évfolyam, 258-283. szám)
1994-11-02 / 259. szám
BÉKÉS MEGYEI HÍRLAP GAZDASÁG 1994. november 2., szerda Üzleti ajánlatok — Orosz cég nagykereskedelmi mennyiségben vásárolna élelmiszereket (hús- és halkonzervet, édesipari termékeket, rágógümit, ivóleve- ket, zöldség-gyümölcs konzerve- ket). Fizetés: a ténylegesen leszállított áru után. Az első üzleteknél előrefizetés lehetséges. (222) — Orosz cég (üzlethálózattal és raktárakkal) állandó felvásárló lenne élelmiszerekre (fagyasztott marha- és sertéshús, szárnyas, hús-, zöldség-, gyümölcskonzervek) hetente 1—1 gépkocsival. Szállítás: CPT Moszkva, fizetés részben előre, részben később. (223) —- Orosz cég élelmiszereket vásárolna: csokoládé, keksz, rágógumi és egyéb édesség, továbbá zöldséggyümölcs konzervek, ivólevek, üdítők, borok és pezsgők. (224) — Orosz cég (széles üzlethálózattal Dél-Tyumenyben, konfekciógyártással) gyümölcsöt, zöldséget, élelmiszereket, közszükségleti cikkeket vásárolna árusításra. Közös vállalkozást is javasol. (225) — Orosz cég gyártót/szállítót keres akváriumi halak eleségének 20 vagy 30 grammos kiszerelésére, csomagolására (lehetőleg polietilén, műanyag, üveg — szövegfelirattal). Szükséglet: 500 ezer db/év (legfontosabb az olcsó ár). (226) — Orosz cég őrdíszműárukat közvetlen gyártóktóvenne (227) — Orosz cég papírszalvétát és wc-papírt/ vásárolna (előrefizetést garantál). (228) — Orosz cég vásárolna: fagyasztott húst, növényolajat, egyéb élelmiszereket, hűtőberendezéseket élelmiszerboltok részére. (229) — Bolgár cég érdeklődik üveg- feldogozó gépek iránt. (230) — Bolgár cég klimatikus berendezéseket és központokat kíván vásárolni Magyarországról. (231) — Szófiai cég ajánl: rézcsöveket, labor üvegárut, kerámiai termékeket, vásárolna üvege, porcelánt és kozmetikai termékeket. (232) Üzleti ajánlatainkhoz kapcsolódóan felhívjuk a figyelmüket, hogy az Orosz Föderációban az importvámok a következőképpen változtak: Az OF kormánya az 1994. július 1-jétől érvényes importvámok közül egyes húsáruk vámjait 1994. szeptember 22-i, a növényi olajok importvámjait pedig 1994. október 1- jei hatállyel megváltoztatta. BMKIKí Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Békéscsaba, Szabadság tér 16—18. Télefon: (66) 324-976, 442-311 Nehéz talpon maradni Tizenegy évvel ezelőtt Karcag József elnök nagy adóssággal vette át a Csaba Szőnyegszövő Háziipari Szövetkezetei, majd évek szorgos munkája nyomán mindent kifizettek. Aztán szinte minden kezdődött elölről, bár egészen más gazdasági környezetben. 1991 még a legsikeresebb évük volt 190 millió forintos árbevétellel, amit a nyolc telephely produkált. A baj 1992-ben kezdődött a 150 millióval, tavaly meg már csak 110 milliós forgalmat értek el a központtal együtt öt telephelyen. Az adósság meg csak szaporodott. — A visszaesésben biztos, hogy közrejátszott a nyugati recesszió is, hiszen mi mindig nyugatra exportáltunk, tehát érzékenyek vagyunk az ottani gazdasági helyzetre. Az is igaz viszont, hogy a kellő időben nem történt meg a létszámcsökkentés, ami a ráfizetés zömét zúdította a szövetkezetre — mondja az elnök. — De hát Battonyán 40 személyről volt szó, s bár később csak megtörtént a leépítés, de akkor is nehéz szívvel. Az állandó mozgás, az átalakulások, nyolc közgyűlés, ebből egy a vagyonfelosztó stb., mind a munka rovására ment és még a Bajza utcai igen értékes részleg is kivált. Végül Békés, Mezőberény, Dévaványa, Gyónta és Békéscsaba maradt meg. — Jelenlegi teljes létszámunk 210 körül van, és hogy nem keveset tettünk a rentabilitásért az is mutatja, hogy a 70 fős nem termelői gárda ma összesen 13! Vagyis mire jött az idei év, kezdtünk beállni a szőnyegigénynek megfelelő létszámra. Ismét lett kereslet, de nem belföldi lett több, bár ez is fontos lenne nekünk. De az árbevétel nem esett vissza a tavalyihoz képest, a veszteség pedig a múlt évi felére csökkent. És ez már nagy szó. Ebbe besegít, hogy a székház nagy részét, raktárakat, irodákat bérbe adtuk. Még jó, hogy annak idején ez a nagy ház megépült. Továbbá: adóskonszolidációs pályázatot adtak be, tehát van remény tőketartozás- és kamat- elengedésre és a futamidő előnyös hosszabbítására. Még munkahely-megtartó pályázattal is próbálkoznak, mert ez is komoly támogatást jelent, ennek várják most a kedvező elbírálását. S az sem semmi, hogy egy volt nyugatnémet vevőjüktől 300 ezer márkás kölcsönt kaptak kedvező kamatfeltétellel. Úgy néz ki tehát, hogy lélegzethez jutottak! Igaz, hogy szoros, nem egyszer kegyetlen feltételek közepette. A nyersanyagért például készpénzzel kell fizetni, ők meg 30 napos fizetési határidőt kénytelenek nyújtani. — Most kezdenek helyrejönni a nyugati kapcsolatok, ami létkérdés nálunk. A kiesést nagyrészt a keleti sző- nyegdömping okozta. Azt is, hogy kiesett az olasz piac egy időre, és szörnyű nagy lett a konkurencia Indiában. Az olaszoknál most új cégekkel és új árut kínálva vettük föl a kapcsolatot, talán Svájccal is sikerül. Új német partner is van és lépésről lépésre fejlődik az amerikai üzlet. Folyik tehát a létért való küzdelem, ha fellendülésre még nem is számítanak egyelőre, csak a sikeres kilábalásra. Ehhez kiváló minőségű árut kell gyártani, a divat kívánalmainak megfelelni. Ez azt jelenti, hogy exportálni manapság egyre színesebb, de egyszerű mintájú szőnyeget lehet, egészen laza fonálból szőve. A kívánság pedig az üzleti életben parancs. Vass Márta Hol tart a szervezés? Ez év májusában Békés megyében is megalakultak mindhárom kamara létrehozására az ideiglenes szervező bizottságok és megkezdték törvényben meghatározott feladataik végrehajtását. Legsürgetőbb tennivalójuk a megyében működő összes vállalkozás, gazdasági szervezet számbavétele volt, hiszen a törvény kötelezővé tette a kamarai tagságot. A céglisták összeállításához a települési önkormányzatok nagyon sok segítséget nyújtottak, amire nagy szükség volt, hiszen a legkézenfekvőbb megoldás, az APEH-nél meglévő nyilvántartásnak a szervező bizottságok rendelkezésére bocsátása a törvényi előírások ellenére sem történt meg. A céglisták elkészülte után a vállalkozások tevékenységi körének, nagyságának és tulajdonosi körének megfelelően a Békés megyei cégeket, illetve egyéni vállalkozókat az ideglenes szervező bizottságok három csoportba sorolták, a kereskedelmi és ipar-, kézműves- és agrárkamarákba. A besorolás eredményét, az adott településre vonatkozó listákat Békés megye valamennyi jegyzői hivatalában közszemlére tették. A közzététel alatt a törvény jogot biztosított vállalkozóknak tagsági besorolásuk megváltoztatására, de csak abban az esetben, ha a vállalkozások módosítási kérelme nem volt ellentétes a törvény rendelkezéseivel. Megyénkben a Kereskedelmi és Iparkamara vonatkozásában mintegy 14 000 cég, illetve egyéni vállalkozó került regisztrálásra, akik a jövendő Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara tagságát alkotják. A regisztrált tagokat az ideiglenes szervező bizottság a törvény szerint hét ideiglenes kamarai választási osztályba sorolta. Ezen választási osztályok a törvény által kötelezően előírt két választási osztályon kívül öt szakmai gyűjtőosztályból állnak. Az egyes választási osztályok számára választási gyűléseket kell szervezni, amelyeken az adott választási osztályhoz tartozó vállalkozások megválasztják küldötteiket a megyei küldöttközgyűlésbe, valamint azon delegáltjaikat, akikkel kibővül az ideiglenes szervező bizottság. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara küldöttgyűlését 1994. december 2-án tartja, melyen elfogadja a kamara alapszabályait, megválasztja a küldötteket az országos kereskedelmi és iparkamara küldöttgyűlésére, a kamara testületéinek tisztségviselőit és tagjait. Valutaárfolyamok (XI. 1.) vétel közép eladás Angol font 173,6 175,3 177,08 Japán yen (100) 109,3 110,4 111,55 Német márka 70,5 71,2 71,99 Svájci frank 84,5 85,3 86,21 USA dollár 105,8 106,9 108,02 ECU (Közös Piac) 134,5 135,9 137,26 A Magyar Kárpótlási Részvénytársaság ezúton értesíti a tisztelt érdeklődőket, hogy az adóalap-csökkentésre is felhasználható Magyar Kárpótlási Részvények 1994. október 24. és november 11. között készpénzért, illetve kárpótlási jegy felhasználásával is jegyezhetők. A kárpótlási jegyeket a névérték 160% -án vásároljuk meg. Felvilágosítás a (06) 1 267-4203-as telefonszámon. Részvényértékesítés a következő bankfiókokban és takarékszövetkezeteknél: Takarékbank Rt., Békéscsaba, Szabadság tér 11-17. Endrőd és Vidéke Takarékszövetkezet, 5502 Gyomaendrőd, Hősök Tere 10/2. Revenues ás Vidéke Takarékszövetkezet, 5744 Revenues, Felszabadulás u. 2/a. Gazdaságunk rögös útja (3.) Folyamatosan csökken a reálbér Az árak emelkedése önmagában az egyénre nézve nem sokat 'jelent. Ezért azt a kifizetett nettó bérekkel összefüggésben kell megvizsgálnunk. (1. ábra) A bérből és fizetésből élők reálbére a 80-as évek második felében kismértékben, majd 1989 után jelentősen csökkent. Ma 15 százalékkal kevesebbet ér a keresetünk, mint 1983-ban, s ez azt jelenti, hogy reálértékben annyit keresnek, mint 1970- ben! Ennek ellenére vannak — külföldön is —, akik túlságosan magasnak tartják a magyarországi béreket. Az Iparszövetség például a következő 2—3 évre évenként 4—6 százalékos reálbércsökkentést javasol a kormánynak. Ez természetes, hiszen a munkaadó számára könnyebb, ha műszaki fejlesztés helyett — mert az pénzbe kerül — a munkaerő árát alkudja le. Ez a profit növelésének egyik klasszikus módja! Csak a teljesítményhez képest magas a bérköltség. Ismerjük meg Magyarország előtt és után álló országok béradatait. (II. ábra) A bérek közötti arányok nem feltétlenül azonosak a teljesítmények közötti arányokkal, de az arányok elsősorban a termelékenységi színvonal közötti viszonyokat fejezik ki. A differenciákban elsősorban a termelési folyamat, a technika, a technológia korszerűségének, a minőség, valamint az irányítás színvonala közötti különbség jut kifejezésre. Amíg ezen a termelési tényezőket a fejlett nyugati országok színvonalához nem tudjuk közelíteni, addig az életnívónkat meghaladni nem tudjuk! Józsa Lajos, (Folytatjuk) közgazdász I. Bérek és árak növekedési üteme %-ban (előző év= 100%) Év Nominálbér Ár Reálbér 1984 105,6 108,2 97,6 1985 108,3 106,9 101,3 1986 107,4 105,4 101,9 1987 108,1 108,5 99,6 1988 110,1 115,8 95,1 1989 118,2 117,2 100,9 1990 124,1 128,9 96,3 1991 124,3 135,0 92,0 1992 121,3 123,0 98,6 1993 117,9 122,5 96,2 1994 (várható) 125,0 120,0 104,2 időszakonként 1989/1993 172,8 179,5 69,3 1994/1989 275,8 314,6 87,7 1994/1983 476,5 564,8 84,4 II. 1 órára jutó bérköltség a termelésben ($) 1993 % (becslés)(Magyarország=100) Nyugat-európai országok: Németország (NSZK része) 24,87 1366 Ausztria 19,26 1058 Dánia 19,21 1055 Franciaország 16,26 893 Olaszország 14,82 814 Magyarország előtt és után álló országok: Dél-Korea 4,93 271 Portugália 4,63 254 Hongkong 4,21 231 Brazília 2,68 147 Mexikó 2,41 132 Maevarország 1.82 100 Malajzia 1,80 99 Lengyelország 1,40 77 Csehszlovákia 1,14 63 Thaiföld 0,71 39 Románia 0,68 37 (Forrás: DRI McGrew-Hill. Morgan Stanley Research)
