Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-12 / 189. szám
iflÉKÉSMEGYEI HlRLAPMEGYEIKÖRKÉP 1994. augusztus 12., péntek o Földink volt. 103 évvel ezelőtt ezen a napon hunyt el Haán Lajos történetíró, evangélikus lelkész, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. Bölcseletet és teológiát Eperjesen hallgatott Német- országi tanulmányút után Selmecbányán, 1848-ban Nagylakon, 1855-ben Békéscsabán lelkész. A ’48-as szabadságharcban mint nemzetőr részt vett a délvidéki harcokban. Széles körű egyháztörténeti munkásságot fejtett ki. Legjelentősebb művei között tartjuk számon a Békés vármegye hajdana, valamint Bél Mátyásról szóló kötetét. Jutalmazás. Végegyháza képviselő-testülete a Semmelweis nap alkalmából megvendégelte és megjutalmazta a település egészségügyi dolgozóit. A jutalmazásra kiosztott összeg 45 ezer forint volt. Több az elsős. Bucsán az idén harminckét nyolcadikos végzett két osztályban és nagy örömükre ennél többen, negy- venketten iratkoztak be elsőbe. Továbbra is gondot jelent ugyanakkor, hogy többszöri pályáztatás ellenére sincs elegendő magyar szakos pedagógus, pedig — mint Majoros Gyuláné igazgató mondta — tárt karokkal és szolgálati lakással várnák a jelentkezőket. Miss Saigon Szegeden. A Szegedi Szabadtéri Játékok idei évadjának utolsó bemutatója lesz pénteken a Dóm téri színpadon, a Miss Saigon című musical. Boublil-Schön- berg szerzőpáros a Pillangó- kisasszony alaptörténetét dolgozta fel, a helyszín a vietnami háború. Az előadást a szegedi szabadtéri, az Operaház és a Rock Színház közös, nagyszabású produkciója. A főbb szerepekben Szolnoki Tibort, Bíró Esztert, Csengeri Attilát, Sasvári Sándort és Sáfár Mónikát láthatja a közönség. A digifon kényelme Gondolta volna, Mr. Bell? Akik nyomógombos készülékkel rendelkeznek és az új, digitális központba van telefonuk bekapcsolva a digifon számos szolgáltatásait is igénybe vehetik Archívfotó A technikai fejlődés eredményeképpen a távközlés digitalizálódott, megjelent a számítógép által vezérelt telefonközpont, melyet röviden digitális vagy TPV központnak neveznek. Ennek segítségével olyan szolgáltatásokra van lehetőség, amit talán Bell, a telefon feltalálója több mint száz évvel ezelőtt még nem álmodhatott. A rendszert működtető programot a légi- és rakétairányító rendszerekkel azonos szintűként emlegetik. Részletes tájékoztatást Búzás Zoltántól, a MATÁV Rt. békéscsabai üzemvezetőjétől kértünk. Az alapszolgáltatáson túl a digifon számos különböző szolgáltatást kínál az előfizetőknek megyénk több településén. Mindazon ügyfelek igénybe vehetik, akik az új digitális központba vannak bekapcsolva, tehát 4-es- sel kezdődik a telefonszámuk, továbbá rendelkeznek nyomógombos készülékkel. A digitális jeleket kibocsátó telefon segítségével lehet hozzáférni a központi intelligenciához. A számbillentyűk egy számítógép billentyűzeteként működnek, és a központ kezelőjének beavatkozása nélkül, otthon, a megadott kódszámok beütésével lehet a szolgáltatást aktiválni. A kínálatban szerepel az alkalmankénti és a rendszeres ébresztés, illetve figyelmeztetés. Ezek után talán ébresztőórára szükségünk sem lesz. Ha unjuk az állandó telefoncsörgést, akkor a megrendelés után a központ a bennünket hívókkal tudatja: „A hívott szám az előfizető kívánságára átmenetileg nem kapcsolható.” Vagy választhatunk másik három szöveg közül. Lehetőség van hívásátirányításra, a tartózkodási helyünkön a hívások utolérnek. A több telefonvonallal rendelkezők részére ajánlott a következő: ha az egyik szám foglalt, akkor a bejövő hívás a másikra érkezik. A forródrót lényege, hogy a kézibeszélő felemelése után ha öt másodpercig nem tárcsázunk, a központ automatikusan felhívja az előre megadott előfizetőt. A gyorstárcsázás segítségével maximum száz telefonszámot egy- vagy kétjegyűre rövidíthetünk le. Ezekkel a korszerű berendezésekkel három résztvevőjű konferencia is lebonyolítható. A telefonbetyárok nem sokáig fogják „áldásos” tevékenységüket folytatni, ugyanis ha valakit zaklatnak, akkor igényelheti a hívó számának megadását. Kérhető továbbá részletes telefonszámla, amely többek között tartalmazza a beszélgetések dátumát, időpontját, időtartamát és a hívott számot. A legújabb szolgáltatás július elsejétől él. Áz előfizető által vezérelhető híváskorlátozás lényege, hogy a készüléket csak azok használhatják, akik ismerik a négyszámjegyű jelszót. Letiltathatók a nemzetközi, a belföldi, szükség esetén a helyi hívások is. A kihelyezett díjmutató tájékoztatást ad az ügyfélnek a „forintok pergésé- ről”, de számlával kapcsolatos panaszra nem hivatkozási alap, mivel az ügyfél bármikor kikapcsolhatja. A megyében ezeket a szolgáltatásokat az előfizetők öttíz százaléka veszi igénybe, mind a magánszemélyek, mind a cégek között egyre népszerűbb. Leginkább a hívásátirányítást és a részletes számlát kérik az ügyfelek. A díjak általában két részből tevődnek össze, a megrendeléskor egy egyszeri összeget, az igénybevételkor pedig egy darabszámhoz igazodó, vagy átalánydíjat kell fizetni. SzaT Korszerűsítés a MÓL Rt. Füzesgyarmati Oktatási Központjában Nagy munkálatok folynak a MÓL Rt. Kutatási-Termelési Ágazat Füzesgyarmaton lévő Oktatási Központjában. Az alig néhány éve Hotel Gara néven üzembe helyezett épület felújításáról, a képzésről beszélgettünk az Oktatási Központ vezetőjével, Rajnai Miklóssal. — Csak névváltozásról van-e szó vagy divatos szóval élve profilt is váltott az épület? — Nemcsak a név változott meg, hanem a létesítmény rendeltetése is. Annak idején az olajipari dolgozók átmeneti elszállásolására épült a szálloda. A részvénytársasággá történő átalakulás során azonban a bányászati ágazaté maradt az épület. Az rt. korszerű, mondhatni világszínvonalú tréningközpontot kíván itt kialakítani. Jelenleg a technológiához, a vezetés és szervezés tudományköréhez kapcsolódó technikus- és mérnökképzések szervezése folyik, melyek a leghatékonyabb úgynevezett „karantén-formában” történnek majd. Ennek lényege, mivel a vezetőkön óriási terhelés van, egy idő után mechanikussá válik az életük, beszűkül a munkatevékenységük. A piaci körülmények között már hagyománya van annak, hogy azokat az embereket, akik komoly terheket viselnek, tervszerűen kiemelik, pihentetik. Itt értékes kultúrát, az építő jellegű dialógus-helyzeteket kínálunk, az esztétikus környezetet, ahol még a tapéta színének is fontos szerepe van. — Milyen munkálatok folynak jelenleg? — Hét, a képzés színtereit adó kabinetet alakítottunk ki, amelyekbe számítógépes rendszert telepítettünk. A nemrég vásárolt több millió forintos számítógépes programmal az üzleti angol nyelv képzését is beindítjuk, két kiváló nyelvtanárunk, Bartháné Balogh Anna és Novák Róbert közreműködésével. Kiépítettünk egy 12 csatornás belső adórendszert, kibővítettük a telefonhálózatot. Az épületben a többi felújítás, bővítés is mind-mind a korszerű szolgáltatás feltételeinek megteremtését szolgálja. —Az Oktatási Központ nyitott a környezete felé is, ezt igazolta a két Olajipari Galéria is. Lesz-e folytatása? — Igen. lesz újabb tárlat. Szeptember végén például Pi- kó Sándor füzesgyarmatról elszármazott, jelenleg Debrecenben élő festőművész kiállítása nyílik majd, de ilyen ügyben másokkal is tárgyalok már. —Az Oktatási Központ tudja-e és akarja-e segíteni a térség kulturális fejlődését? — Úgy gondolom, idete- lepülésünk nagy előnyt jelenthet Füzesgyarmatnak. Azon kellene közösen gondolkoznunk, hogyan lehetne kapcsolatunkat egyre hasznosabbá tenni. Mi szeretnénk a régió szellemi értékeit és kultúráját az értékteremtés szándékával támogatni. Ez megítélésem szerint különösen azért fontos, mert az egyén felemelkedése a térség elmaradottsága ellenére a kultúrával és a műveltséggel lehetséges. Én a magam részéről azok közé tartozom, akik a gyűlölet helyett a kultúrát ajánlják! Gáli Mónika Süni és Természet Természetről, állatokról, állatkertekről, az állat és az ember kapcsolatáról kíván többek között beszámolni a Süni és Természet című magazin. A Süni és a Természet című lap egyesülésével született természettudományos-ismeretterjesztő „ikermagazint” csütörtökön mutatták be a Fővárosi Állat- és Növénykertben. A lapgazdák — a Göncöl Alapítvány és az Állatkert képviselői — elmondták: a természettudományok csaknem minden ágával foglalkozni kívánnak a hellyel-köz- zel állandó rovatok hasábjain. Biztató kísérlet Vésztőn A terület harmada van csak befedve hálóval, de a fácántyúkok mégsem mentek el a számukra szinte ideális feltételeket biztosító nevelőből. A sarjúfészkek tojásaiból (kis Kép) legalább 1200-1300 naposcsibére számíthatnak a vésztői vadászok Ha az ország más részein nem haragszanak meg, akkor talán kijelenthetjük: sehol sem foglalkoznak olyan sokat a fácánnal, mint a „Viharsarokban”. Az elmúlt években rendre félmillió naposcsibét vásároltak a vadásztársaságok, vadgazdálkodási egységek, hogy azután az előnevelt madarakat kihelyezzék a területükre. Mert bizony a legtöbb társaságnál a fácán bérvadásztatása nélkül nem lett volna miből fedezni a kiadásokat. A természetes fácánszaporulat folyamatosan csökkent, nagyterítékű vadászatokról csak — igen költséges! — intenzív nevessél lehetett) szó. A mezei nyúl vadásztatás, befogás — a kiszámíthatatlan exportlehetőség miatt — és az őzbak vadásztatás úgyszintén tele volt (van) kérdőjelekkel. S akkor még nem beszéltünk az unalomig ismert, a vadásztársaságokat sújtó anyagi megterhelésekről, amelyek következtében a megye vadásztársaságainak a fele fizetési gondokkal küszködik. Ilyen előzmények ismeretében született meg a megyei vadászszövetségben a gondolat a fácánnevelés új alapokra helyezéséről. Nagy Sándor megyei fővadász a következőkkel kezdte az elképzelés ismertetését: — Jelenleg senki sem tudná megmondani, hogy hány helyről, és legfőképpen hányféle fácánt vásárolnak meg a vadásztársaságaink. Számításaink szerint elég lenne, ha a megyében — természetesen több vadgazdálkodási egység közreműködésével— 15—17 000 darabos tojó törzsállományt hoznánk létre, megfelelő koordinálással. Napjainkban mindössze 7000 tojó van, öt helyen. A tartási, nevelési körülményeken is változtatni szeretnénk, a mostani boxos rendszert fel kellene váltani egy olyannal, amely a lehető legjobban megközelíti a természetes viszonyokat. Az első ilyen próbálkozást a vésztői vadásztársaságban valósítottuk meg. Nagy Mihály vadőr vállalta, hogy a kertmegi vadászháznál lévő nevelőben gondját viseli a madaraknak. A vadászszövetség 700-as törzsállományt állított be. A mintegy egy hektáros területet két részre osztották, az egyhar- madát lefedték, de a fentmara- dó részt csak kerítéssel védték. A helyet persze gondosan előkészítették, bevetették gabonával, hogy a madarak búvóhelyet és élelmet is találjanak maguknak. Gondoskodtak az etető utak kialakításáról és a vízről is. De a lényeg, hogy a fácánok —r állandó felügyelet mellett — gyakorlatilag természetes körülmények között kezdték el a tojásrakást, kot- lottak el. S ha az első tojásokat a fészkekben hagyták, akkor ezek a nevelt fácánok is megfelelő kotlósoknak bizonyultak, zömében egy helyre rakták le tojásaikat. A keltetőbe 18 000 tojást vittek, a kelési eredmény 80 százalékos volt. (Az előnevelőnkben 7000 madarat gondoznak hathetes korukig.) De ezen felül rengeteg madár kikeltette a sarjú fészekaljakat is. Számításaink szerint legalább 1200, 1300 naposcsibénk lesz még ezekből. A tyúkok többsége ma is itt van, vagy — főleg napközben -— a nevelő közvetlen környékén. A csibék pedig olyan vadak, hogy szinte lehetlen megfogni őket... Összefoglalva a vésztői tapasztalatokat elmondhatjuk, hogy ezen az úton érdemes elindulni, ha valóban el akarjuk érni a megyében a korábbi 300 000 darabos természetes törzsállományt, no és persze a lehető leggazdaságosabb nevelést. Én személy szerint is nagyon szeretném, ha sikerülne a szemléletváltás, a valóban korszerű fácántartás kifejlesztése, tudományos feldolgozása és meghonosítása. Lovász Sándor
