Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-12 / 189. szám
1994. augusztus 12., péntek MEGYEIKÖRKÉP Épül a parkoló. Okány- ban a Polgármesteri Hivatal környékén nem volt könnyű a parkolás az oda autóval érkezők számára. Ezen segít most új parkoló építésével az önkormányzat, munkalehetőséget adva közhasznú munkavégzésre és saját kommunális dolgozóinak is. Eszközbővítés. Végegyháza önkormányzata a lakosság régi óhajának eleget téve ez évben új erősítő berendezést vásárolt a köztemetőben levő ravatalozóhoz. Az eszközbővítés, amelynek értéke 40 ezer forint, a tartalékalap terhére valósult meg. Helyreállítás. Medgyes- bodzáson, a már jól ismert falrepedések következtében, a napközis konyha is megrongálódott. Ennek kapcsán az önkormányzat visszmajor pályázaton nyert 2,7 millió forintot, ame- lyetteljes egészében az helyre- állítására fordítanak. Munkanélküliség. Nem csökken, sőt mintegy 25 százalék körül stabilizálódik a munkanélküliek arány Okány- ban. Nagy gondot jelent, hogy közülük sokan, 148-an már csak jövedelempótló támogatásra jogosultak, számuk az év végére elérheti a kétszázat is. Horti dinnyések Nagyszénáson :— Cigány egy élet ez! — mutat körbe birodalmukon Csuka András. — Dinnyésnek lenni soha nem volt leány álom! Az L-alakban felállított két lakókocsi a szoba, a konyha, a nappali, s minden más funkcióját viseli. —A kőházuk hol van? — Heves megyében, Horton. Egertől hatvan kilométerre... — Miért jönnek el ilyen messzire? — Én azt mondom, itt jobb a föld a dinnyének. Tizennyolc éve minden tavasz itt ér bennünket Nagyszénáson. Előtte is ebben a megyében dolgoztunk, hol itt, hol ott. —Megéri? — Régebben igencsak megérte. Ma már nem olyan biztos. Majd az ősszel számvetést csinálunk! —Nem szeretik az emberek a dinnyét? — Szeretni szeretik, csak kevés a pénz. Meg baj van a felvásárlással is. Régebben szerződésünk volt az államiakkal, biztos volt a piac. Ma meg... Van úgy, hogy könyörögni kell a felvásárlónak, vegye már meg, ő pedig egyre kevesebbet fizet kilójáért... —Miért csinálják mégis? — Mert ehhez értünk, ezt csináltuk mindig. A feleségemnek már a nagyapja is dinnyés volt, a fiam is, ők Szentesen vannak. Velünk pedig itt van a nyolcvan évnél idősebb édesanyám, akit már nem lehet egyedül hagyni... — Lőrinc-nap itt van a nyakunkon. Azt mondják, azután már nem olyan jó a dinnye... — Ez csak hiedelem, amúgy dinnyéje válogatja. Manapság már vannak későn érő, finom fajták. De tény, ha vége a szezonnak, kerékre rakjuk a lakókocsikat, s irány itthonról haza. Mert már mind a két helyen otthon vagyunk... J.V. K. Ma már vannak későn éré, finom fajták, amelyek Lőrinc-nap után is kiválóak Fotó: Kovács Erzsébet V Vestel 900. Á GSM mobiltelefon rendszer. Sokak élete már elképzelhetetlen nélküle. Mert a Westel 900 a szabadságot, a biztonságot és a minőségi szolgáltatásokat jelenti az Eurofon-tulajdono- soknak. több az olyan hely, amelyet már bekapcsoltak a rendszerbe, s egymás után jönnek létre más országokkal is a barangolási szerződések. A Westel 900 most örömmel tudatja, hogy megyeszékhelyén, illetve környékén már Ön is egyszerűen és gyorsan hozzájuthat GSM készülékéhez, az Eurofon kártyához és szolgáltatásainkhoz. Westel 900. A leggyorsabb hálózatfejlesztés Magyarországon és kapcsolat- teremtés külföldön. Hazánkban egyre Westel Rádiótelefon Kft. üzlet: Békéscsaba, Gyóni Géza u. 21., Tel.: (06-60) 384-000 Ofotért üzlet: Békéscsaba, Andrássy u. 10., Tel.: (06-66) 325-385 Budapest Hol a környezetbarát füzet? Gajdács Jánosné pedagógus Békéscsabán. Okítja tanítványait a környezet védelmére. Fülükbe rágta, csakis környezetbarát füzeteket vegyenek. Kiderült, csak a mesében létezik. Bejárta ugyanis a megyeszékhely papírboltjait, de sehol nem kapott az áhított füzetből. A kereskedők azt mondták, nem is rendelnek belőle, mert a vásárlók nem keresik. Azért nem — állítják a kereskedők —, mert az orvosok szerint a sárga lap (ilyen ugyanis a környezetbarát füzetjrontja a szemet. Gajdács Jánosné szerint a klórozott lapok is károsak, azokat mégis árusítják. Az igaz — mondja —, hogy az Univerzálban lehet osztrák környezetbarát füzetet kapni, körülbelül 50 forintért, a magyar 18 forint lenne, ha lenne. Már a temetőben is lopnak Szabó Attila, Békéscsabáról a Ligeti Szilencium temetkezési vállalkozásból hívta felháborodott hangon szerkesztőségünket. Elmondása szerint ellopták a fekete selyem 1-szer 1,70 méteres drapériájukat. Véleménye szerint ezt a dekorációt szolgáló drapériát semmire sem lehet felhasználni. Arra kéri a „becsületes megtalálót” szíveskedjék visszaszállítani jogos tulajdonosának, azaz a Szilenciumnak. | Olvasóink írják ......................... A z itt közölt vélemények nem okvetlenül azonosak a szerkesztőségével. Az olvasói leveleket a szerzők előzetes hozzájárulása nélkül, mondanivalójuk tiszteletben tartásával, rövidítve jelentetjük meg. Veszélyes hulladék - minden rendben Lapjuk 1994. június 27-ei számában, „Közép-Európa járó vegyszerek” címmel cikk jelent meg, amelyhez az alábbi megjegyzést kívánjuk fűzni: A fejlett országokból származó veszélyes hulladékimport a keletnémetországi vegyipari és egyéb üzemek tulajdonjogának változásával valóban nőtt. A befogadó célországok részben Közép-Kelet- Európa államai. A cikkben szereplő két illegális veszélyes hulladék szállítmány azonban teljesen eltérő időpontokban került Romániába, illetve Magyarországra. A romániai illegális szállítmányt a romániai hatóságok intézkedései alapján — széles sajtónyilvánosságot és támogatást kapva—Magyarországon keresztül szállították vissza, magyar környezetvédelmi és vámszervek teljes körű, mindenre kiterjedő engedélyező és ellenőrző tevékenysége mellett. Alapvetően téves a cikknek az a feltételezése, hogy valahol a Duna mentén, Kecel táján „elakadt” a szerelvény. A szerelvény megérkezéséről megfelelő dokumentumokkal rendelkezünk. A másik, a cikk aktualitását adó téma a „keceli” illegális veszélyes hulladék Magyarországra történő becsempészése. A hulladékok 1993. II. negyedévében, meghamisított vámpapírokkal három helyre kerültek Magyarországon. Asotthalmon 20 tonna lejárt szavatosságú vegyszert helyeztek el jó állapotú csomagolásban, zárt helyen. Kiskunhalason 80 tonna használt festékek, lakkok, oldószerek letárolása történt meg, szintén megfelelő csomagolásban, zárt helyen. Kecelre mintegy 207 tonna mosószer-alapanyag folyékony hulladékot szállítottak, amely a cikkben közöltekkel ellentétben nem okozott mérgezést a homoki szőlővidéken, a kis mennyiségű, a környezetbe kijutott hulladék szakszerű eltávolításáról a környezetvédelmifelügyelőség munkatársai gondoskodtak. Az első jelentéseket az illegális szállítmányokról a német nagykövetség munkatársai küldték a környezetvédelmi szervezeteknek. Ennek alapján került sor a tények alapos feltárására,németországi bizottság magyarországi vizsgálataira. Mindezekről és arról a több hónapig tartó egyeztető tárgyalássorozatról is folyamatosan tájékoztatjuk a közvéleményt, a sajtót, több esetben tartva sajtótájékoztatót, a legutóbbit 1994. június 14-én. A tárgyalások eredményeként 1994. június 3-án a hajnali órákban 307 tonna hulladékot szállító szerelvény elhagyta Magyarországot, és még aznap megérkezett rendeltetési helyére, a németországi Sachen-Anhalt-i tartományba. Reiniger Róbert, a Környezetvédelmi Főfelügyelőség vezetője, Budapest A szép magyar beszédért Bizonyára Wenckheim gróf is gyönyörködve nézte volna azt a lelkes kis csapatot, akik 1994. július 9—14-ig Tarhoson, a volt rezidencia évszázados fáinak árnyékában összegyűltek, és szövetséget kötöttek. E szövetség célja: szép anyanyelvűnk művelése, a magyar irodalmi nyelv legszebb hagyományainak ápolása volt. Kis csapatunk tagjai főleg magyar szakos tanárok voltak, jó néhányon határainkon túlról, Erdélyből érkeztek, hogy részvételükkel is bizonyságot tegyenek a magyar nyelv mellett. Az egy hétig tartó kurzus tartalmas programja lehetőséget nyújtott az elmélyült tanulásra, de szervezőink, köztük Szatmári István egyetemi tanár, dr. Gyarmath Olga és Vámos László arról is gondoskodtak, hogy színvonalas, léleküdítő zenei programokon is részt vegyünk. Neves professzorok, egyetemi tanárok vállalkoztak arra a szép feladatra, hogy tudásukból a mindennapok munkájában helytálló tanároknak minél többet átadjanak. Tudomány és nyelv, zene és anyanyelv, szoros egységet alkotva jelent meg a kurzus előadásain, jól szolgálva azt a közös célt, amit úgy nevezhetünk: édes anyanyelv, zenei anyanyelv. A csodálatos környezet, a vendéglátó, a tarhosi gyógypedagógiai intézet igazgatójának és dolgozóinak munkája, szervezőink gondoskodása és odafigyelése élménydús, értékes napokat jelentett valamennyiünk számára. Nem tudom, van-e nemesebb cél, mint az anyanyelv szolgálata, van-e szebb feladat, mint a szép magyar beszéd művelése, e cél érdekében pedagógusok mozgósítása? Szerintem nincs. Ezért gondolok én is és nyilván valamennyien nagy szeretettel és hálával mindazokra, akik ezt a kurzust munkájukkal és anyagiakkal is támogatták. Külön öröm volt számomra és számunkra, hogy találkozhattunk a sok neves előadó sorában Szente Imre Svédországban élő magyar professzorral, akinek Kalevala-jordítása és Arany János balladáiról tartott előadása lenyűgözte a hallgatóságot. Közös óhajként fogalmazódott meg bennünk, hogy az eddig csak Münchenben megjelent Kalevala-fordítás Magyarországon is kiadásra kerülhessen. Biztosan megérné valamelyik magyar kiadónak is, ha ez a könyv eljuthatna a szakemberekhez, de mindenki másnak a kezébe is, aki a szép magyar nyelv „szerelmese”. > Nem feledjük, nem is feledhetjük e csodaszép hétnek az emlékét, mert nemcsak tudásban, hanem emberségben is gazdagodtunk. A nyelv és a zene, a természet és az ember csodálatos egysége valósult meg, és őszintén sajnáljuk, hogy vége van. Amikor július 14-én búcsút intettünk az árnyat adó hatalmas tölgy-, platán- és fenyőfáknak, azzal a gondolattal köszöntünk el egymástól, egy év múlva találkozunk. Viszontlátásra, Tarhos, te kicsi falu, ami megmelegítetted a szívünket, helyet, otthont adtál nekünk, fészke voltál a zenének, irodalomnak: szereteteddel, nyugalmaddal átöleltél minket! Viszontlátásra, Tarhos, találkozunk 1995-ben! Telek Mihályné tanárnő, Kétegyháza
