Békés Megyei Hírlap, 1994. augusztus (49. évfolyam, 179-205. szám)
1994-08-12 / 189. szám
MEZOKOVACSHAZA ES KORNYÉKÉ „Szakmát adni a gyerekek kezébe” 1994. augusztus 12., péntek Egy szívvel és akarattal Lehet, hogy sokakat nem foglalkoztat különösebben a hír, amely szerint egy település a napokban ünnepi díszbe öltözve emlékezett meg 150 vagy 270 éves évfordulójáról. Azok viszont, akik megtapasztalták az élet árnyékosabb oldalát, esetleg maguk is múltjuk, családjaik megtagadására, vagy elhagyására kényszerültek, bizonyára áttudják érezni a kitelepített almáskamarási és eleki magyar, illette német anya- nyelvid emberek sorsát. Ezen szomorú és meghatározó történelmükre emlékeztek—szerencsére ma már békés és nyugodt légkörben, háborítatlanul—ekét településen, hogy a baráti és testvéri szálak újrakötésével megerősítsék a magyar és külhoni települések egymásra találását. Mint hallottuk, Almáskamarás apraja-nagyja január óta készül e jeles évfordulóra: naponta szépítette, formálta a település arculatát. Feltétlen említést érdemel — s ezt a német vendégek is többször kihangsúlyozták — Ambrus Attiláné polgármester asszony személyes közbenjárása és fáradhatatlan munkája annak érdekében, hogy a településre érkező vendégek, valamint a falu lakossága egyaránt élménygazdagon ünnepelhetett. De—mint éppen ő mondta—mindez nem valósulhatott volna meg az emberek közös munkája, szívük eggyiittdobba- nása nélkül. Köszönet érte! Suli újság 1993/94 A településért végzett munkáért „Március 31: a tanító nénik reggel beültek a padba, órán ettek, nagyon rosszul viselkedtek, nem tudták kiszámolni a matek példát, nem volt felszerelésük, nagyon rendetlen diákok voltak” — fogalmazódott meg a fordított nap egy-egy ellesett pillanata a mezőkovácsházi 1. Számú Általános Iskola „Suli Újság”-jában. A tetszetős, humoros és tartalmas iskolai lapot ez évben alapították és összesen 5 száma jelent meg a tanév ideje alatt. Az újság fedéltervét Kisházi Sándor, 1. osztályos tanuló készítette. A szerkesztő bizottság tagjai: Németh Gyuláné, Balázsné Cseke Borbála és Varga Gusztáv. A híreket a tanulók „szállították”, a cikkeket pedig a 6/c. osztály 6 tanulója „gyártotta” az előre meghatározott szerkesztői terv alapján. Az egyes kiadványok általában aktuális eseményekhez kapcsolódtak, mint a húsvét, anyák- napja és más érdekes események. Az elkészült lapot fénymásolón sokszorosították és házon belül terjesztették. A tarifa ez alkalommal 20 forint volt, amit a kiadási költségek egy részének fedezetére használtak fel. Mivel köztudottan az iskola nem gazdálkodó szervezet, így szponzorokat is kerestek, amelyet a Colonia Biztosító és a Kereskedelmi banknál találtak meg. A visszajelzések szerint a kiadványok sikeresnek bizonyultak, ezért tervük, hogy a szeptemberben kezdődő tanévtől folytatják a munkát. Mindehhez jó „Kobak-törést” kívánunk! Almáskamarás címere és zászlaja éÜiKÉKÉS MEGYEI HÍRLAP Almáskamarás új címere Hírek Napközis ellátás. Nagykamarás képviselő-testülete a gyermekétkeztetési napközis térítési díjakat az alábbiakban állapította meg. Ebből adódóan, szeptember 1 -jétől az általános iskolások 70, az óvodások 60 forintot fizetnek az étkezésért. Ingyenes tankönyv. Medgyesbodzás képviselő- testüle legutóbbi ülésén úgy határozott, hogy a Népjóléti Minisztérium pályázatán nyert 1,5 millió forint felhasználásával szeptembertől minden általános iskolásnak térítésmentesen biztosítja a tankönyveket. Továbbá minden továbbtanuló gyermek személyenként 3000 forint egyszeri beiskolázási segélyben részesül. Az iskola élete. Az iskolai munka gondjai, bajai elsősorban az ott dolgozó pedagógusok és tanulók mindennapjainak része — emlékeztek a napokban Almáskamaráson a tanév végén történt eseményekre. És hogy milyen apropóból? Mindenki kíváncsian várja ugyanis, hogy a törvény által előírt ötévenkénti igazgatói pályázatra ezúttal hányán jelentkeztek és szeptembertől ki lesz az igazgató. Másrészt hallottuk, hogy év végén a bal- lagókkal egyidőben családias hangulatú búcsúztatóval köszöntek el Nagy Lászlóné pedagógustól, aki ez évtől megy nyugdíjba. Mint megtudtuk, összesen 32 évet dolgozott a településen és sok, később diplomát szerzett, fiatal került ki a kezei közül. Gratulálunk és jó pihenést! Az oldalt írta és szerkesztette: Halasi Mária. Telefon: 68/381-555. Fax: 68/381-851. — Gyerekkorom óta pedagógusnak készültem. A sors fintora, hogy csak nagy vargabetűkkel sikerült a szakmát megszereznem — mondta elöljáróban Kmetykó Gyuláné, aki a mezőkovácsházi gimnázium nyugdíj előtt álló pedagógusa. Mivel nem egy általános tantárgyat — gépírást — tanít, ezért is érdemes megismerni a tapasztalatait. Másrészt a gimnázium kollégiumának vezetőjeként is sok jót hallottunk személyéről, munkájáról. — Tulajdonképpen dacból jelentkeztem a gépíró iskolába. Csak azért is megcsinálom — makacskodtam. Roppant érdekes volt a gépírás, gyorsan megkedveltem. Később munkába álltam és mégiscsak megszereztem a diplomát. Nem volt könnyű a család mellett, de végül 1968-ban kézbe vehettem a tanítói oklevelet. Ezután a szegedi tanárképző következett. A mezőkovácsházi gimnáziumhoz 1975-ben kerültem, amikor a fakultáció indult. Szakképzett pedagógusra volt szükség, hát éppen kapóra jöttem a „speciális” végzettségemmel. Az iskolavezetés segített a beilleszkedésben. —Sikerült bizonyítani? — Úgy érzem, igen, hisz tíz évig a fakultáció mindkét ágát Almáskamarás önkormányzata a lakosság nevében díszpolgári címeket adományozott 10 személynek, amelyek átadásával a településért vállalt önzetlen tevékenységéért, a testvérkapcsolat kiépítéséért és a község érdekében végzett maradandó munkáért érzett hálájukat próbálták kifejezni. A díszpolgári címeket az alábbi személyek vehették át: Herbert Ehrbar, Leimen főpolgármestere, Adam Strifler, a Kitelepítettek Almáskamarási Logopédia Végegyháza. — A mind nagyobb számban növekvő igények miatt Végegyháza képviselő-testülete úgy határozott, hogy lehetőséget biztosít egy óvodai dolgozónak az intenzív logopédiai tanfolyam elvégzésére. E szerint Göncziné Dávid Éva vállalta a továbbképzésen való részvételt, amelynek anyagi támogatását az ön- kormányzat magára vállalta. Az iskola elvégzésének egyik feltétele; a dolgozó vállalja, hogy megszerzett tudását 5 évig a településen hasznosítja. (gépírás, gyorsírás) gyakoroltam a gyerekekkel. Bevallom jó érzés szakmát adni a fiatalok kezébe. Magam se gondoltam, hogy nyugdíjig végzem ezt a munkát, ráadásul a vezetés kérésére, még néhány évig a folytatást is felvállaltam. — Hogyan értékeli az eltelt időt? — Szerencsésnek mondhatom magam, mert a gyerekkori álmom valósult meg. Fontosnak érzem, hogy e szakmában nem csak a jeles tanulók juthatnak sikerélményhez. Sajnos a gyorsírás a szűkös órakeret miatt kicsit visszaszorult, pedig Baráti Klubjának elnöke, Christa Bierkenmeier, a Walldorf város képviselő-testületének tagja, Magdalena Schneider, wall- dorfi Kleiderstubbe vezetője, Bánfalvi János Péter matematika—fizika szakos tanár, aki 6500 tanulóval sajátítana el a betűvetés tudományát és a matematika alapjait, Hammer Szabina, Almáskamarás szülötte, a település történetének megírásáért, dr. Jeszenszky Géza, a megyei közgyűlés alelnöke, az Almáskamarásért Alapítvány kuNévhasználat Gábortelep lakossága megtette az önállóvá válás felé az első lépést. Az azonban már korántsem biztos, hogy a település neve ugyanaz maradhat a leválás után is—hallottuk a szervezőktől. Ehhez ugyanis névhasználati kérelmet kellett benyújtani a Földművelésügyi Minisztérium Földrajzinév Bizottságához, ahol dokumentumokkal kell igazolni a történelmi településnév érvényességét. Amennyiben ez hitelesnek bizonyul és nincs azonos név, akkor végleges és jogos a használata. nagyon izgalmas téma. A gépírást tantervbe építették és érettségi tantárgyként szerepel. A záróvizsga eredménye bekerül a bizonyítványba. A gépparkot fokozatosan építették ki. Már kezdetben is korszerű gépíró termünk volt, majd 8 éve elkerült a gimnázium épületéből. Igaz messzebb kell járnunk, de megfelelő tantermet, több, erősebb írógépet kaptunk. Kicsit elszigetelten dolgozok, de a fiatalokkal jó együtt lenni, családiasabb a hangulat. Évente 20— 25 tanuló végez igen jó eredménnyel. Mostanában a számítógépes lehetőség miatt megoszlik a választás lehetősége, de ez érthető. A lányok zöme értékeli, hogy egy szakmával kapcsolt érettségije van. A munkaügyi központok is könnyebben ajánlanak így lehetőséget. —A diákotthon vezetése is az ön feladata volt? — Először nevelőtanár voltam, majd elvállaltam a vezetést. Nagyon szeretek a fiatalok között lenni. E munkával jár, hogy az éjszakát is ott kell tölteni, ezért ezt már nyugdíj mellett nem tudom ellátni. Azért nem feledem el a „lányaimat” és jó érzés találkozni a régi tanítványokkal a hivatalokban, a munkahelyeken. Talán ezért is mondhatom: nincs ennél szebb hivatás. ratóriumának elnöke, dr. Rem- port Katalin, volt országgyűlési képviselőnő, a településért kifejtett segítségéért, Tóth Rozália festőművész, Almáskamarás szülötte. (A művésznő képeit egyébként a rendezvény résztvevői is megtekinthették az általános iskolában rendezett kiállításon — szerző.) Posztumusz díszpolgári címet kapott Leimeter József, a római katolikus templom egykori plébánosa, aki egyházi munkásságával gyarapította a település hímevét. Útépítés Mezőkovácsháza. — Az év elején betervezett útépítésekre (Kodály és Táncsics utca) az önkormányzat pályázatot nyújtott be. A Kodály utcai pályázat, amelynek 6,3 millió forint a tervezett bekerülési költsége sikeresnek bizonyult. Ezen belül 1,5 millió a lakossági befizetésből, a saját erőt képező 1,8 millió pedig hitelfelvételből valósul meg. A Táncsics utcai pályázatot ugyan elutasították, de a testület úgy döntött, hogy a beruházás összegét más bevételi forrásból teremti meg. Augusztus 5-én bensőséges hangulatú ünnepség keretében emlékeztek meg Almáskamarásmegalapításának 150. évfordulójáról. Az ünnepi program egyik történelminek is nevezhető eseménye volt a település új címerének és zászlajának a felavatása. A múlt történéseit jól kifejező címer grafikáját Szereday Ilona grafikus, festőművész készítette. A képviselő- testület június 30-ai ülésén fogadta el a helyi címer és zászló alapításáról és használatáról szóló rendeletet, amely a jelképek leírását is tartalmazza. A címer: „Pajzsforma: csücskös talpú. Kék mezőben, a díszhelyen Szent Vendel alakja, mely aranyra van színezve. Szent Vendel a jószágtartó gazdák, pásztorok, elsősorban a juhászok védőszentje. A Rajna vidékén az uraság nyáját legeltette. Német bevándorlók révén terjedt el Magyarországon. Hazánkban a XVIII. században bukkant fel. Alatta a pajzstalpon jobbra és balra szimmetrikusan kettő aranyszínű dohánylevél, a település dohánykertész őseinek emlékét őrzi.” A zászló: „Függőleges téglalap alapú, fehér mezőben a címer, felette a felirat: Almáskamarás.” Az önkormányzat címere a községháza homlokzatára, a zászló a községháza dísztermében kerül elhelyezésre. Szorgalomra és erkölcsi erőre alapozott felemelkedés A 150 esztendős történelmi múlt megünneplése Almáskamarás lakóinak példamutató összefogásával valósult meg. „A szorgalomra és erkölcsi erőre alapozott felemelkedés, a természeti csapásokat, világháborúkat, diktatúrákat követő újjászületés végül mindig erősebbnek, tartósabbnak bizonyult, mint a fizikai vagy a lelkiszellemi rombolás.” — mondta Ambrus Attiláné polgármester asszony a jeles évforduló bevezetőjében történelmi visszatekintésként. Tanulságul pedig felelevenítette a község múltjának meghatározó eseményeit, amelyet összegezve adunk közre. „Az 1844. január 18-án aláírt bérleti szerződés alapján az akkor Arad megyéhez tartozó nagykamarási kincstári pusztán települt Almáskamarás. A dohánykertész község lakosságának élete a bizonytalanság jegyében kezdődött. Az Elekről idetelepült 80 családfő és háza- népe, valamint a hozzájuk pár év alatt csatlakozott más dohánykertészek sorsa a kincstári pusztákon létesült kertésztele- pítvényekével együtt az 1873- ban hozott törvényig a felszámolást is jelenthette. A közvetlen szomszédok is hasonló helyzetben voltak. Az almásiakat elkerülte az ilyen csapás. Szorgalommal, takarékossággal teljesítették a nagyon egyoldalú feltételeket, 1873. után pedig évtizedeken át fizették a megváltásijárulékot. Az 1844. tavaszától felépült Almáskamarás lakosságát a közös érdekképviseletet ellátó politikai községgel együtt a római katolikus egyházközség megalapítása és az iskolázás megindítása kovácsolta össze. 1847 nyaráig az almásiak még az eleki plébániához tartoztak, majd saját építésű imaházzal rendelkeztek. Az itt szolgáló Babarczy plébános a lakosság anyanyelvén, németül látta el a feladatát. 1865-ben a fiatal falu felépítette a — jelen évfordulóra felújított — templomot. Az egyetlen tanteremből álló iskola 1845—47-ben kezdte meg működését. A megtelepedés után az első világháborúig a község békés fél évszázada következett. A település megőrizte német anyanyelvét és római katolikus voltát. Figyelemre méltó, hogy a lakosság 16,5 százalékát ekkor már a kisipar tartotta el. Ha a vasút kiépítése Széchenyi István terve szerint történt volna, ma itt futna át a Szolnok—Arad közötti fővonal. Az áldozatokkal járó első világháború, de különösen a trianoni határmegvonás az addigi terveket megsemmisítette. Almáskamarás határon belül maradt, de periférikus helyzetbe került. 1920 és 1950 között több megyéhez, míg végül Békés megyéhez tartozott. A felemelkedésre épülő nyugodtabb légkörbe csapott be a második világháború és annak következményei. Természetellenes formában próbálták széttépni, egymással szembefordítani a község lakosságát. Ettől kezdve egy zuhanási, visszafej- lődési folyamat indult el a németnek minősített lakosság erőszakos kitelepítésével. A szociális okokból, de politikai indíttatásra ide hozott 326 család 10- nél több településről jött. A falu sorsában a termelőszövetkezet szervezése hozott válaszutat, de csak egy irányban. 1960-ban a népesség száma még 2053 fő volt, de a megyei „fejlesztési terv” 1980-ra már csak 1713 lakossal számolt. Az 1990-es népszámlálás 1200 lakost mutatott ki. A település életében jelentős eseménynek számított az önkormányzati választás, amikor a község közigazgatásilag önállóvá vált. Ezáltal megadatott a lehetőség, hogy elinduljon a fejlődés útján. Az „elszármazottak” és az itt élők összefogása pedig Almáskamarás további sorsának irányításához nagy segítséget adhat.” Újjászentelve. Az atmási katolikus templom újraszentelé- sére az épület teljes felújítása után került sor. E feledhetetlen eseményen dr. Gyulay Endre megyéspüspök magyarul, majd németül szólt a hívekhez. Az ünnepség estéjének fénypontjaként a templom csodálatosan kivilágítva, teljes pompájában ragyogott
