Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)

1992-11-14-15 / 269. szám

1992. november 14-15., szombat-vasárnap j HAZAI TÜKÖR Gyermekszeretettel A Citroën rákapcsol A Citroën magyarországi ve­zérképviseletének a Lézer Au­tomobil Kft.-nek ez évi eladásai elmaradnak a tervezettől, az eredetileg kalkulált 500 autó he­lyett jó ha 300 darabot értékesí­tenek. Mint Gyarmati Lajos ke­reskedelmi igazgató csütörtö­kön az MTI tudósítójának el­mondta: a Citroën AX kis- és középkategóriában a Suzuki az erős versenytárs, míg a ZX kate­góriában — amely eladásaik felét teszik ki—az Opel Astra a nagy konkurencia. László Istvánt, a békéscsabai 611-es Villamosipari Szakkö­zépiskola és Szakmunkásképző Intézet igazgatóját a napokban búcsúztatták kollégái. Nyugdíj­ba ment 40 év után, amelyből rekordideig, 36 esztendeig szol­gált igazgatóként. O maga vall­ja ugyanis, hogy pedagógusnak lenni nemcsak hivatás, de szol­gálat is egyben. — Mi más is lenne — erősíti meg —, a mindenkori ifjúság nevelése és felkészítése a jövő számára, tudás és emberség te­kintetében. Én már gyerekként vágytam erre a pályára és sze­rencsém volt, hogy sikerült. Mint parasztgyermek, tehetség- kutatás révén, állami ösztöndíj­jal kerültem gimnáziumba, on­nan a debreceni egyetemre, ahol fizika, matematika és ábrá­zoló geometria szakokon vé­geztem. Feleségem és lányom is pedagógus. Gimnáziumban Miskolcon kezdett tanítani, majd gyorsan Szeghalom következett, ahol 1956-ban a fiúkollégium igaz­gatója lett. Ezzel párhuzamosan tanulmányi felügyelő is. A me­gyeszékhelyen 1962-ben veszi át az itteni fiúkollégium igazga­tását, s ezt és a tanulmányi fel­ügyeletet egészen 1976-ig vég­zi. Akkor bízzák meg a 611-es iskolavezetésével, itt szolgál 16 évig, s nevéhez a felfejlesztése fűződik. Beszélgetés közben mégis vissza-visszatérünk a kollégiumi évekhez, élethez. — Mindig arra törekedtem, hogy a kollégium ne megőrző­helye legyen a főleg falusi, ta­nyai diákoknak, hanem máso­dik otthonuk, ahol jól érzik ma­gukat. S ahol emberi és kulturá­lis magatartásuk is formálódik, nemcsak tanulnak. Vagyis, hogy az ottani évek ne múljanak el nyomtalanul. —Mi adott erőt a munkához ? — A gyermekszeretet, ami nélkül ne menjen senki erre a pályára. Csak szeretettel lehet megérteni a tanulót, beleérezni a helyzetébe, lelkivilágába, s elérni, hogy a gyermek felfogja: becsüli őt a nevelője. — Nem furcsa ez az új álla­pot? — Nagyon is, hiszen most kezdem az átállást. Szerencsére nem vagyok munka nélkül. To­vább is tanítok a levelező tago­zaton, tagja vagyok a megyei önkormányzat kulturális bizott­ságának és az Előre labdarúgói­nál is tevékenykedem. Vass Márta Amit a sertéspestisről tudni kell Megyénkben október—november hónapban négy település öt nagyüze­mi telepén sertéspestist állapítot­tunk meg. Az érintett állományokat (13 865 db) felszámoltuk. A beteg és vágóértéket nem képviselő' állatokat vértelen úton leöltük (9630 db) és fehérjefeldolgozóba került takar­mánylisztgyártás céljából. Az egész­séges állatok úgynevezett zárt vágás keretében levágásra kerültek, be­lőlük hőkezelt termékek készültek. Jelenleg a telepek takarítása és fer­tőtlenítése folyik. A sertéspestis ví­rusa emberre veszélytelen, a zárt feldolgozás s a hőkezelés kizárólag állategészségügyi érdekek miatt tör­ténik. A betegség továbbterjedésének meg­akadályozására a fertőzött telepekre he­lyi, az érintett települések sertésállomá­nyára községi zárlatot rendeltünk el (ser­tés és sertéstermékek ki- és beviteli tilal­ma, házi vágások engedélyhez kötése, mesterséges termékenyítés a természetes fedeztetés helyett). Az érintett települé­sek állományait a betegségre nézve több alkalommal leszűrtük, átvizsgáltuk, eltitkolt esetet nem találtunk. A november első napjaiban megállapított újabb esetek miatt, tekintettel a betegség hosszú (30 napos) lappangási idejére Békéscsaba, Békés, Gyula, Sarkad, Mezőberény, Vésztő, Medgyesegyháza településeken sertésvásár- (piac-) tartási tilalmat ren­deltünk el. A zárlati intézkedések betartá­sának ellenőrzésére igénybe vesszük a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság se­gítségét. Az FM a megállapított eseteket jelen­tette a Nemzetközi Állategészségügyi Hi­vatalnak és a Közös Piac Állategészség­ügyi Bizottságának. Az első bejelentése­ket követően a Közös Piac szakértői vizs­gálatot tartottak. E vizsgálat kiterjedt a betegség elleni védekezés minden területére, így a betegség diagnosztizálá­sának rendszerére, a telepek zárlatára, a felszámolás módjára, a betegség tovább­terjedésének megakadályozására tett in­tézkedésekre. Megtekintették az Orszá­gos Állategészségügyi Intézetet, a Békés Megyei Állategészségügyi Intézetet, a fertőzött telepeket, a Hódmezővásárhelyi Fehérjefeldolgozót, a ceglédi vágóhidat, a gyulai határállomást. A szakértők jelentése alapján dönt a Közös Piac Állategészségügyi Bizottsága a korlátozó intézkedések időtartamáról és földrajzi kiterjedéséről. A sertéspestis a sertések vírus okozta fertőző betegsége. A sertéspestist (sertés­vészt) Európába a múlt század második felében hurcolták be Észak-Amerikából. Magyarországon 1895-ben állapították meg először. Az ’50-es évekig mind az öt vi­lágrészen jelentkezett. A tervszerű men­tesítési munka eredményeként Nyugat- Európa, Skandinávia, Észak-Amerika, Ausztrália megszabadult a fertőzéstől. Hazánk a védőoltások tervszerű korláto­zásával, az állategészségügyi igazgatási rendszabályok következetes végrehajtá­sával szabadult meg a betegségtől 1964- ben. Azóta külföldről importált élő serté­sekkel, fagyasztott hússal, árvizek idején pedig az országba sodródott hullákkal került be a fertőzés, s okozott egy-egy járványgócot, de a szigorú igazgatási in­tézkedésekkel (leölés, zárlat, fertőtlení­tés, állatforgalom korlátozása) mindig si­került a betegséget rövid idő alatt helyhez kötni és felszámolni. A jelenlegi eseteket megelőzően me­gyénkben 1990-ben fordult elő a beteg­ség. A sertéspestis vírusának ellenálló ké­pessége nagy, a fertőzőképességét a kör­nyezeti hatások befolyásolják. A vírus a hűtőszekrényben tartott húsban legalább 30 napig, pácolt és füstölt húsban fél évig is, fagyasztott húsban még hosszabb ideig is életben marad. Bélsárban, vizeletben és rothadó hullában a vírus 1 hét alatt elpusz­tul. Hőkezelés hatására is viszonylag gyorsan elpusztul a vírus, így 80 °C-on már öt perc alatt. A vírus érzékeny a lúgos fertőtlenítőszerek iránt, így a legbiztonsá­gosabb fertőtlenítőszer a 3—5 százalékos hypós oldat. A betegség vírusa kizárólag a sertést és a vaddisznót betegíti meg, mentes állományokba a betegség vírusát elsősorban beteg vagy a betegség vírusát hordozó sertésekkel vagy azok húsával lehet behurcolni. Alkalmas a betegség terjesztésére az állatok bélsara, egyéb vá­ladéka, továbbá mindazon tárgyak (zsák, ketrec, mázsa, szállítási jármű, lábbeli), amelyek fertőzött állatokkal, annak ter­mékeivel vagy váladékával érintkeztek. Szeretném kiemelni a betegség terjeszté­sében a fagyasztott hús szerepét arra való tekintettel, hogy szinte gyakorlattá vált a nem evő állat levágása, s húsának fa­gyasztása. A fagyasztott hús adott esetben a betegség ismételt megjelenésének oko­zója lehet. A betegség úgynevezett lázas általános tünetekkel (40,5—42 °C hőmérséklet, bá- gyadtság, étvágy csökkenése) kezdődik, kezdetben bogyóznak, majd hasmenés je­lentkezik (a híg bélsár véres is lehet). Néhány napos betegség után észlelhető az állatok imbolygó járása, kötőhártya-gyul­ladás (csipás) és bőrvérzés (fülön, lába­kon, hasalján), majd pár nap múlva követ­kezik be az állat elhullása. Rendszerint az állományban a betegség 1-2 állaton je­lentkezik, csak 1-2 hét múlva betegszik meg a többi állat. Boncolásnál jellemző a vérzéses jelleg, a vírus elsősorban a vére­rek falát támadja meg (tűszúrásnyi vérzé­sek a vesén, a húgyhólyag, a végbél hár­tyáján). Amennyiben az állattartó a leírt tünetekkel találkozik állományában vagy disznóvágásnál, forduljon állatorvoshoz. Ha az udvarban betegséget állapítanak meg, az állomány állami kártalanítás mel­lett leölésre kerül, a leölt állatokat az ATEV-telepre szállítjuk. Az állami kárta­lanítás mértéke a piaci árakon kialakított becsérték 90 százaléka, ha a termelő ter­mékértékesítési szerződéssel rendelke­zik, 80 százaléka, ha nincs szerződése. Nem jár azonban kártalanítás, ha a tulaj­donos állatának megbetegedését, elhullá­sát nem jelentette az állatorvosnak. A betegség megállapítása: élőállat-vizsgá­lattal, kórbonctani vizsgálattal, kórszö­vettani vizsgálattal, virológiái vizsgálat­tal történik. A megelőzés lehetősége a leírtakból adódik. A vásárolt állományt nem keverjük saját állományunkkal, a vásárolt hús mosólevét, maradékát csak felfőzve etessük, takarmányt egyszer- használatos zsákban vásároljunk. Á gaz­daságban használt jutazsákokat ne adjuk kölcsön, illetve annak más gazdaságba való szennyeződését kerüljük el. A köl­csönkért eszközöket (ketrec, mázsa, szál­lítóeszköz) használat előtt és után fertőt­lenítsük, utcai öltözetben ne menjünk az állatok közelébe, az esetleges igénybe vett segítséget is kérjük meg lábbelije fertőtlenítésére. Akadályozzuk meg, hogy saját vagy más kutyája állatainkhoz a fertőző anyagot behurcolja (disznóvá­gási időszakban különösen fontos), ne vásároljunk ismeretlen eredetű sertéshúst vagy húskészítményt (piac, házalók stb.), az ól környékét rendszeresen fertőtle­nítsük (Hypó, formalin, iosán stb.). Magyarországon a betegség ellen igaz­gatási eszközökkel védekezünk és az or­szág vírusmentességére törekszünk, te­kintettel az ország külkereskedelmi érde­keire. Ugyanis Nyugat-Európába kizáró­lag olyan ország exportálhat nyers sertés- terméket, amely állományait sertéspestis ellen nem oltatja. Ezen előírásnak az az oka, hogy az oltott állat tünetmentes ví­rushordozó lehet, s az ilyen állatokból kitermelt nyers készítmények az ottani oltatlan (tehát fogékony) állatokat meg- betegíthetik. Az igazgatási védekezés­ben az állatforgalom korlátozásának ki­emeltjelentősége van. Sajnos az állatfor­galom szabályozásában döntő jelentősé­gű marhalevél a ’60-as évek végén meg­szűnt, így az állatforgalom-korlátozás si­kere elsősorban az állattartók öntudatán múlik. Bízom abban, hogy ezzel az írásommal a sertéstartó gazdákat a betegség megelő­zésében segítem, az esetleg fellépő be­tegség leküzdéséhez megnyerem. Dr. Joó Jenő IGAZGATÓ FŐÁLLATORVOS Visszhang Nem crossbar! Az 1992. október 9-ei számukban megjelent Crossbar Keverme- sen című újságcikkre válaszolva az alábbiakban tájékoztatom. Kevermes településen manuális (kézi) kezelésű CB távbeszélő- központ működik. Ez az önerős távbeszélő-fejlesztés után sem változik meg, tehát a belföldi és a nemzetközi távhívásba az előfizetők csak a távbeszélő-kezelőn keresztül tudnak bekapcso­lódni. A crossbar azt jelenti, hogy az előfizetők közvetlen tárcsá­zással kapcsolódnak be a távhívásba. Az újságcikk szövege félreértésekre adhat okot. Engedi Antal ÜZEMVITELI IGAZGATÓHELYETTES Javaslat a kormánynak Hazánk külföldi adóssága 20 milliárd dollár, az államháztartás összes adóssága 1100 milliárd forint. Állampolgári jogon sza­badjon deklarálnunk, a leghatározottabban elhatároljuk magun­kat ezen katasztrofális adósság keletkezésének minden fillérjé­től, mert soha egyetlen olyan peták sem került a zsebünkbe, mely indokolttá tette volna nem az államadósság tényét, de még a látszatát sem. A nemzet iránti felelősség érzetétől indíttah’a írjuk segítő szándékú .javaslatunkat”, a megoldás kulcsát ezennel a kormány „kezébe” adva! Az elmúlt 40 év, de különösen az utóbbi 33 év haszonélvezői hatalmas ingóságra és ingatlan vagyonra tettek szert. Meggyőződéssel állítjuk, hogy ezen emberek semmi­vel sem tettek többet— elenyésző kivétellel—ezért az országért azoknál, akik mindvégig a létminimum határán vagy az alatt tengették és tengetik életüket, sőt...! Az a körülbelül 250 ezerre tehető kiváltságos ember, akik végigtapsolták az adósságot adósságra halmozó vezetés minden kacsintását, mukkanását—tették, mert tombolt a kontraszelek­ció, a szocialista összeköttetés országunkban, ezáltal „ők” jogta­lan előnyöket élvezhettek. A törvényesség minden eszközének latbavetésével kerestessenek meg ezek az „emberek", és a kor­mány nyújtsa be részükra a JOGOS számlát. Mert igazságot kel! szolgáltatni végre! És akkor nem lesz szükség a kétkulcsos áfa-ra sem! Mert ebben az országban becsületes munkával nem lehetett milliókat felhalmozni sem ingatlanban, sem ingóságban. Meggyőződéssel állítjuk, hogyha a fentieket a kormány felvál­lalja, sokkal „népszerűbbé” válna. Az MSZDP—MSZDKSZ nevében: Botyánszki György ORSZÁGOS FŐTITKÁR Millióik asszonyára Csabán bukkantak az egyiptomiak Hat deci rum nyomra vezetett A kiöregedett zsivány — aki Takony becenévre hallgat szakmai berkekben — segítsé­gével sikerült motoros táska­tolvajokat nyakon csípnie a Békéscsabai Rendőrkapitány­ság munkatársainak. Persze a gyanúsítottakról készült mo­zaikképek igazán csak akkor váltak egészen ismerőssé szá­mára, amikor hat deci rumot megivott a rendőrök pénzén és egészségére. Ezek után fogták el az egyenruhások K. Z.-t — ezen a nyáron járta ki az általá­nos iskola 7. osztályát — és L. J. szakmunkásképzős tanulót, akik több lopással is gyanúsít­hatok. Módszerük a következő volt: motorral a kiszemelt ál­dozat közelébe húztak, letép­ték vállukról a táskájukat, majd a zsákmánnyal elrobog­tak. *** A tegnapi rendőrségi sajtótá­jékoztatón dr. Ábrahám Béla békéscsabai rendőrkapitány egy müncheni BMW autó­gyárban betanított munkás­ként dolgozó fiatalember „karrierjéről” is beszámolt. A magyarbánhegyesi származá­sú, de békéscsabai lakos Z. Z. hazalátogatva azt terjesztette baráti körében, hogy 30 száza­lékkal olcsóbban tud bárkit vadonatúj autóhoz juttatni. Egyik hiszékeny cimborájától át is vett 15 ezer márkát — a vételár felét —, majd később a további 780 ezer forintot is, de a bordó metál BMW-nek se híre, se hamva nem volt. Üz­letemberünk hasonló módon verte át csorvási ismerősét is, akinek Mercedest ígért. Ugyanakkor karambolos gép­kocsik néhány száz márkáért való behozását és felújítás utáni hasznosítását, vagyis a meggazdagodás útját is felkí­nálta „partnereinek”. Reper­toárjából még a videók, tele­víziók sem hiányoztak. Hasz­nát azonban a rulettkerék és a kártyaveszteség igencsak el­nyelte. Mindenesetre most több milliós csalás és sikkasz­tás gyanúja miatt folyik ellene eljárás. * * ¥ Egyiptomi férfiak csabai em­berrablása körvonalazódott ki egy bejelentés alapján, de az­tán a rendőrségi telefonváltás Budapesttel más megvilágí­tásba helyezte az ügyet. Történt ugyanis, hogy K. P. 30 év körüli budapesti hölgy érkezett családlátogatóba Bé­késcsabára. Amikor aztán a háziak — vásározó kereske­dők — búcsúba indultak árul­ni, a házban egyedül tartózko­dó vendéghez két egyiptomi férfiú toppant be. K. P.-t meg­kérték, üljön be Mercedesük- be és utazzon fel velük Pestre komoly anyagi problémák rendezése végett. Szó szót kö­vetett, főleg amikor a háziak is hazaérkeztek, de végül a fi­atalasszony hajlott arra, hogy a fővárosba utazzon. Szolidari­tásból még az anyósa is hagyta magát „elrabolni”. (Az ott­honmaradottak ugyanis em­berrablást jelentettek be.) A nyomozás során aztán ki­derült, hogy K. P. bűntársaival együtt több milliót lopott el készpénzben, valutában, aranyban — az addigi benső­séges viszonyt felrúgva — az egyiptomiaktól és a Budapesti Rendőr-főkapitányság köröz­te is. A két férfinak annyi pén­ze azért még maradt, hogy az éjszakai életben biztos infor­mációkhoz jussanak, hol is bukkanhatnak millióik asszo­nyára. Nyemcsok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom