Békés Megyei Hírlap, 1992. november (47. évfolyam, 258-282. szám)
1992-11-14-15 / 269. szám
1992. november 14-15., szombat-vasárnap © Mondták... Mit tagadjam, én is bíztam benne, hogy nem kell vagy nem nagyon kell félni Magyar- országon. Talán nagyon még most sem kell félni, de azt nem hittem volna, hogy a demokratikus választások után durván két-két és fél évvel félni fognak emberek Magyarországon, és nem attól, amire két évvel vagy akár egy évvel ezelőtt is számítani lehetett. Vagyis nem attól, hógy itt valami konzervatív kommunista fordulat következik be. Nem hitte volna senki, hogy a politizáló vagy nem aktívan politizáló emberek szélsőjobboldali előretöréstől fognak félni. Ezt tragikusnak tartom. (Pető Iván SZDSZ-es országgyűlési képviselő) A szükségállapot bevezetése elkerülhetetlen volt. Nemcsak azért, mert az oroszok beavatkozhattak volna, hanem azért is, mert akkoriban két ellentétes erő állt egymással szemben. Az ellenállás egyre erősödött, a gazdaság kettős irányítás alatt állt, a Szolidaritás akkor még nem vezethette volna az országot. Szükségállapot nélkül az akkori helyzet akár háborúhoz is vezethetett volna, amelyre mások is reagálnak. (Jerzy Urban lengyel kormányszóvivő Jaruzelski idején) Lehet, hogy Hankiss nem volt jó szervező, ravasz taktikus, profi tévészerkesztő—de hát nem is ez volt a feladata. O abba bukott bele, őt abba buktatják bele, amit jól végzett. Jaj ennek az országnak, ha a Hankiss Eleméreket most is meg lehet buktatni. (Bodor Pál újságíró, a MUOSZ elnöke) Tallózó Aki ma vidéken Sine ira et studio ír, az magára vethet. Hosszan sorolhatnánk, hányféle atrocitásnak voltak kitéve csak az idén az igaz ügyért harcoló vidéki kollégák. Nyár végén, a kővágószőlősi polgármester az önkormányzat saját lapját küldette zúzdába. Majd azt követően a lapot készítő Keszthelyi Hírlap szerkesztőjét, finoman szólva, kirúgták. Sarkadon egy kuratórium játszik hónapok óta macs- ka-egeresdit az ottani szerkesztővel. Tőlük nem messze. Gyulán, a Gyulai Hírlap körül folyik egy éve tartó áldatlan adok-kapok küzdelem. (Szenes János, a Szarvas és Vidéke című lap főszerkesztője) Fürkésző A történelem vihara Békés (vár)megyében is rendre átrajzolta a térképet. Települések alakultak és tűntek el. Közéjük tartozott Alabián. A vízimalommal is rendelkező határ- rész Békés vármegye pusztáinak 1719 és 1728 közön készült összeírásában még szerepelt. Mára nemhogy a helye, de a neve is kiesen az emlékezetből. Pedig Alabián jó helyen feküdt: Gyula és Vészé között a Fehér-Körös (egykori medrének) bal partján. Gyula bicerei határában. FAZEKAS FERENC FELVÉTELE Halló, beszélgessünk! — Halló, Lipcsei Gyula, Békéscsaba, Pásztor utca? Jó napot kívánok, Nyemcsok László vagyok, a Békés Megyei Hírlap munkatársa és a sportról szeretnék Önnel beszélgetni. Kitalálja, mi adta az apropót, hogy Önt hívom? — Fogalmam sincs. — Szerdán volt a görög— magyar válogatott futballmérkőzés, ahol a névrokona. Lipcsei Péter nem a legfényesebben szerepelt, ki is állították. Ezen kívül pedig a focival kapcsolatban a Pásztor névről biztosan eszébe jut valaki. — A névrokonomat nagyon sajnálom, hiszen a hazai futballban hagyják kapura lőni, cselezni, a külföldiek „torlasza”, erőszakossága azonban bátortalanná teszi őt is. Szerencsére Petty kapus megmentene a csapatnak az egyik pontot és így nem haltak el reményeink a világbajnoki döntőbe jutásra. Pásztor Józsival kapcsolatban pedig az a legnagyobb bánatom, hogy már nem láthatom őt a pályán focizni. Minden elismerésem az övé, és ha nincs az akkori elnyomás a vidéki játékosokkal szemben, jóval többször lehetett volna válogatott. — A szavaiból úgy veszem ki, hogy az átlagembernél sokkal jobban követi a labdarúgást. — Hajdanán én is aktívan űztem ezt a sportágat, bal hátvédet játszottam a Békéscsabai MAV-ban, a téglagyár csapatában, majd a Vörös Meteorban. Most is kijárok az Elő- re-meccsekre, ha esik, ha fúj. — Ma a csapat a Videotonnal játszik. Mit tippel a meccsre? — Szeretném, ha 2—1-re nyernénk. —Az Előrén kívül van másik kedvenc csapata vagy játékosai? — Mivel 67 éves vagyok, én még láthattam a regieket. A Fradi nagy „ötösfogata”, a Budai, Kocsis, Deák, Mészáros, Czibor csatársor — amíg szét nem szedték őket — nagyot nyújtott a pályán. —A labdarúgáson kívül mely sportágakat néz meg szívesen? — Az úszást, kézilabdát, atlétikát. Az olimpián nagyon drukkoltam Ónodi Heniért, „Egérkéért”, és Damyi Tamásért. A legkedvesebb hobbim sem távoli a sporttól, hiszen imádok horgászni. —Köszönöm a besfflgetést. „Ami közel volt; távolra került. Sem az egyforma, sem a különböző nincs megbecsülve. Hullásban van a kultúra virága, hiába hajlik hozzád, sem irgalomra, sem kedvességre nem talál szépsége.” E sorok írója: Schéner Mihály képzőművész. Munkácsy -díjas. Érdemes és Kiváló művész KÍNáLÓ „Megyénkben Békéscsabán kettő, Mezőkovácsházán három, Békésen és Csorváson egy-egy ilyen klub működik. Az országos hálózathoz csatlakozik még 12 zenei tábor, közülük négy nemzetközi. A szervezet évente delegál alapítványa segítségével muzsikusokat a Világkórusba és a Mahler Világzenekarba.” Szereti Ön a komolyzenét? Érdekli Önt, hogy milyen klubokról van szó? Ha igen, gyorsan lapozzon egyet, és keresse „Az európaibb ifjúságért” című írást, melynek szerzője: F. Pálfy Zsuzsa. *** Ismerik, felismerik Ót ezen a fotón? Segítségül annyit, hogy ő volt Anderson lelkész tavaly Az ördög cimborájában, és George 1988-ban az Egerek és embe- rek-ben, ő a Kakukkfészek indiánja 1990-ben, és még hosszan lehetne folytatni a sort No és őöt gyermek boldog édesapja. Ha felismerték őt, akkor azért, ha nem, akkor pedig azért keressék-olvassák el a 7. oldalon Niedzielsky Katalin tollából, ki is a Sztár Nr. 1. *** „Az európai kultúrkörökben a szüzességnek mindmáig szimbolikus értéke van, amiben vallási, kultúrtörténeti hagyományok és lélektani tényezők egyaránt szerepet játszanak. Évszázadokon át az érintetlenség a leányok értékmérője volt — míg elvesztése a jó parti esélyének eljátszását jelentette.” No és ma? Erről szól a pszichológus naplójából való fejezet a 8. oldalon. Irodák kiadók! Frekventált helyen, Békéscsaba központjában 270 m2 összalapterületen irodahelyiségek egyben vagy külön-külön is. BÉRLETI DÍJ: MEGEGYEZÉS SZERINT. Érdeklődni lehet: ÁFÉSZ-ek Békés Megyei Szövetsége, Békéscsaba, Andrássy út 6. szám alatt. Telefon: 327-155/13-as melléken. Fekete fehéren Meglepő' Bizony, hogy meglepő ami a Danubíus-részvényekkel folyik. A kedves olvasó valószínű egy kukkot sem ért az egészből, ezért hát engedelmével elmagyarázom. Az országos napilapok hetek óta hoznak egy reklámot, ebben hírül adják: piacra dobják a Danubius Szálloda és Gyógyüdülő Rt. részvényeit, mégpedig belföldi magánszemélyeknek. A 700 millió forint adózás előtti nyereséget elérő Danubiusnak akár száz forinttal is bárki részvényese lehet A jegyzéshez kamatmentes hitelt adnak és a kedvezményes kamatozású Egzisztencia Hitel is igénybe vehető. A részvények értéke részben vagy teljes egészében levonható az adóalapból. A befektetőket egyéb kedvezmények is megilletik. Aki részvényt jegyez. annak így’ befektetett vagyona hat év alatt akár hétszeresére is nőhet Nem véletlenül hirdetik az akciót „Meglepő”, illetve „700 százalék" címmel. Ez utóbbi arra utal: (hét)száz százalék. hogy a Danubius-részvények megvásárlásához fogható befektetést az olvasó nem ismer. Ami bizonyára így is lehet, különben az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) nem tiltotta volna meg (épp a héten) igazgatótanácsi határozattal, hogy a vagy onügynökség apparátusának tagjai Danubius-részvényt vásároljanak. Az ávüsök. a tűz közelében lévők tehát nem jeleskedhetnek az óriási üzletnek tűnő befektetésben. Ez rendjén is lenne. Az már kevésbé, hogy miért szánnak hasonló sorsot a vidéken élőknek ? Mire alapozom a feltevésemet? Arra. hogy az akció reklámja eddig csak országos lapokban jelent meg. Vidékiekben nem. Márpedig tudni kell. hogy egy-egy' megy ében a megyei lapoknak négyszer annyi olvasója van. mint az országos lapoknak együttvéve. Mindenesetre jól kitalálták. Vagy ahogyan a hirdetésben szerepel: (hét)száz százalék, hogy jól kitalálták. Csak tudnám, miért akarnak bennünkeL v idékieket elhessegetni egy jónak ígérkező üzlettől? Ebben az országban már annyiszor átverték a vidéken élő kisembert Nem kellene végre abbahagyni? Árpási Zoltán hétvégi magazinja