Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám

BÉKÉS MEGYEI NÉPÚJSÁG POLITIKAI NAPILAP 1990. NOVEMBER 6., KEDD Ara: 4,30 forint KLV. ÉVFOLYAM, 260. SZÁM B megbékélés hangulatában ülésezett a Tisztelt Ház Antall József ismét a helyén — Elfogadták Zsíros Géza egyik indítványát — A benzinár egyelőre lekerült a napirendről Szabad György elnökleté­vel hétfőn, délután három őrá után néhány perccel megkezdte munkáját az Or­szággyűlés. A plenáris ülésen a honatyák elsőként önálló képviselői indítványok na­pirendre tűzéséről döntöttek. Határozatuk szerint sürgős­séggel tárgyalják Kósáné Kovács Magdának (MSZP) az érdekképviseleti szervek véleményének kikéréséről szóló országgyűlési határo­zatindítványát. Ugyancsak sürgősséggel terjesztette elő Kis Gyula MDF-es képvise­lő a Társadalombiztosítási Alap 1990. költségvetésének módosítására benyújtott ké­relmét. Zsíros Géza kisgazda képviselő négy indítványá­ból egymás után hármat is elutasítottak: így nem tár­gyalják sem a termőföld tu­lajdonjogi rendezésével kap­csolatos, sem az alkotmány- módosításra, sem az előpri­vatizációs törvény módosí­tására benyújtott javaslatát. Felvették viszont a napiren­di pontok közé a földtulaj­don rendezésének szüksé­gességéről szóló országgyű­lési határozat meghozatalát szorgalmazó indítványát. Az ülésen .napirend előtt szót kért Rabár Ferenc pénz­ügyminiszter. Azzal a kérés­sel fordult az Országgyűlés­hez: a fogyasztási adóról és az árkiegészítésről szóló 1989. évi 51. törvény módosító ja­vaslatát vegyék le a novem­ber 5—6-i napirendjéről. A napirend elfogadása után a törvényhozók hozzá­láttak az érdemi munkához. Mindenekelőtt vita nélkül, három tartózkodással elfo­gadták az Országos Válasz­tási Bizottság jelentését a helyi önkormányzati válasz­tásokról. Ezt követően a képviselők különösebb vita nélkül el­fogadták az elmúlt rend­szerhez kötődő egyes társa­dalmi szervezetek vagyonel­számoltatásáról szóló tör­vény módosítását. Nem kísérte nagyobb vita a belyi bíróságok létesítésé­ről szóló törvényjavaslat megtárgyalását sem. A kép­viselők 250 egyetértő szava­zattal, 8 tartózkodás mel­lett fogadták el a törvény- tervezetet. Elfogadta a helyi önkor­mányzatok megalakulásával összefüggő kiegészítő és át­meneti szabályokat. Az Országgyűlés' e tör­vényben lényegében kötelez­te a kormányt arra, hogy november 30-ig terjessze a plénum elé az önkormány­zatok feladatát és hatáskö­rét szabályozó törvényjavas­latot. Este hét- óra után néhány perccel — tekintettel az idő előrehaladtára — az elnöklő Szűrös Mátyás félbeszakítot­ta a fegyveres erők és fegy­veres testületek hivatásos állományának szolgálati vi­szonyáról szóló törvényerejű rendelet módosításának álta­lános vitáját, s az Ország- gyűlés ezzel befejezte hétfői munkanapját. Kedden reg­gel tíz órakor feltehetően e vitával folytatják munkáju­kat a törvényhozók. Munkában az Érdekegyeztető Tanács A munkaadói és a munka- vállalói oldal nem tartotta elfogadhatónak az üzem- anyagár-liberalizálással kap­csolatos kormány-előterjesz­tést az Érdekegyeztető Ta­nács hétfői ülésén, a Parla­mentben. Mint Palotás Já- nost a VOSZ elnöke a mun­kaadói oldal képviseletében elmondta, nem hajlandók el­tekinteni a legutóbbi ÉT- ülésen született megállapo­dástól. A munkaadói és munka- vállalói oldal vitatta a szá­mítások teljeskörűségét. Az ÉT az üzemanyagár li­beralizációjával kapcsolatban közleményt fogadott cl és úgy foglalt állást, hogy kö­vetkező ülését november 12- én tartja az üzemanyagár­emelés gazdasági-szociális hatásainak ellentételezésével kapcsolatos javaslatok meg­tárgyalására. Mivel az előterjesztett kor­mányjavaslat alapján a tár­gyalófelek nem tudtak egyet­értésre jutni, ezért az üzemanyag-liberalizálás fel­tételeiről további ÉT-szakér- tői egyeztetést, majd ÉT-ple­náris ülést tartottak szüksé­gesnek. A konszenzus létre­jöttéig a jelenlegi, a 12 fo­rinttal csökkentett üzem­anyagár van érvényben. A tárgyalások keretében mi­előbb szükséges kidolgozni a liberalizáció mindhárom fél számára elfogadható elveit, hogy a Parlament elé ter­jeszthessék a törvénymódo­sító javaslatot. Rabár Ferenc pénzügymi­niszter a tanácskozáson hang­súlyozta: legalább november végéig el kell végezni ezt a munkát, mert enélkül nem kerülhet decemberben a Par­lament elé a jövő évi költ­ségvetés előterjesztése sem. A legfőbb ügyész a taxisügyről A Legfőbb Ügyészség tegnapi sajtótájékoztatóján dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyész a taxisüggyel kapcso­latos kérdésekre elmondta, hogy bár meg nem határoz­ható számú személy, a gyülekezési jogról szóló, valamint más törvény normáinak a megsértésével bűncselekmé­nyeket és szabálysértéseket követett el, ennek ellenére nem járul hozzá, hogy néhány véletlenül azonosítható elkövető ellen nyomozást rendeljenek el, erre senki sem utasíthatja őt. Véleménye szerint megnyugtató megoldás lenne, ha a kormány közkegyelmi törvényjavaslatot ter­jesztene az Országgyűlés elé. Dr. Csapody Miklós (MDF) országgyűlési képviselő egyébként hétfőn levélben kérte a legfőbb ügyészt vizs­gálat elrendelésére a „taxis blokád” ügyben. Állítása szerint az általa megjelölt személyek vétettek az önkor­mányzati törvény 32. szakaszában foglalt pártatlanság elve ellen, valamint azzal, hogy közvetlen támogatást nyújtottak az állampolgárok személyes szabadságát és szabad mozgását korlátozó akcióhoz, alkotmánysértést kö­vettek el. Tuloktülök-telefon „Kisasszony, kérem, kapcsolja!” örülnek is, meg nem is. Van is telefonjuk, tmeg nincs is. Felveszik a kagylót, de nem tudnak tárcsázni. Várnak oly­kor 30-40 másodpercet, míg beszól a kisasszony: kapcsolom! Mielőtt jutalom ellenében feltenném a kérdést, melyik vá­rosról van szó (országszerte sok ezer választ el lehetne fo­gadni, talán megyeszerte is többet), elárulom: Mezőhegyes­ről. Onnan kérték: menjünk iki, nézzünk szét. Az csak rend­ben lenne — mondják —, hogy a gyerekek kedvenc mesé­jében a Flinstone család tulokszarvtülkön telefonál. (No de túl vagyunk már a kőkorszakam, nem? A mezőhegyesi posta veze­tője, Sulyok Sándor alaposan áttanulmányozza újságíró­igazolványomat. Sőt, az ér­vényességét is megnézi, csak ezután áll velem 6zóba: — A város pár évvel ez­előtt azzal fordult a postá­hoz, hogy 440 előfizetőnek készüléket kössenek be. Mindannyian azt hittük, ka­punk egy modem központot. Ehelyett? Jutott egy leadott, kézi kapcsolású telefonköz­pont. Joggal érzik az előfi­zetők, hogy be vannak csap­va. Keresse csak meg a pol­gármestert, kérdezze, neki mi a véleménye? (Sulyok Sándor jóvoltából megnézhetem a telefonköz­pontot. Hárman vannak szol­gálatban, és ahogyan azt a 60-70 évvel ezelőtti filmeken látjuk, húzzák, dugják a zsi­nórokat 6zinte megállás nél­kül. Becslésem szerint szá­zad eleji technikát látóik.) Kassai Béla polgármester érkezésemkor az irodáját rendezi: — Két-három évvel ez­előtt kértük a telefonhálózat bővítését. A meglévő 220-as központra már nem lehetett új igénylőket rákötni. Tár­gyaltunk a Szegedi Posta- igazgatósággal, ők azt taná­csolták; létesítsünk önerős beruházást. A témával kap­csolatban falugyűlést hív­tunk össze. Mezőhegyesen (Folytatás a 3. oldalon) Munkástanács és szakszervezet knntra igazgató Tüzelíiá I lás-f og lalások a csabai Forconnál Helyzet mindig van. Hát persze. Volt Is, lesz Is. Kinek ilyen, kinek olyan. Aztán amikor a fedő már nem bírja tar­tani a gőzt, az állapotváltozáson keresztülment víz vándor­útra indul, hogy csak azt ne forrázza le, aki Időben el tud ugrani a fazék mellől. Ügy tűnik, a Forcon Békéscsabai Forgácsolószerszám-ipari Vállalatnál ez Idő tájt helyzet van... Merthogy egyre forrósodik a munkások hangulata. Hem csak az út sáros... Törmelékhegy a gát mögött Réti Bélának, a július vé­gén megalakult, ma már két­száz tagot számláló munkás- tanác elnökének és Tóth Gyulá.tak, a munkástanács egyik alelnökének elmondá­sa szerint szeptember 25-én már közzétettek egy tíz pont­ból álló állásfoglalást, mely­ben a rendelkezésre álló ada­tok. valamint a napi tevé­kenység folytán szerzett ta­pasztalatok alapján áttekin­tették a vállalat helyzetét. Megállapították, 1988-tól kezdve a Forconnál egyre erőteljesebben mutatkoztak meg a hanyatlás jelei, s ezen az sem tudott változtatni, hogy a vállalat tőkerészese­désével létrejött az olasz ér­dekeltségű NORMON-TOOL Gép- és Szerszámgyártó Kft Tíz pontra tíz pont Idézet az* állásfoglalásból; „A vállalat dolgozói — látva és érzékelve a vállalati gon­dok tornyosulását — fokoza­tosan elvesztették biztonság­érzetüket. Látva a folyama­tos létszámcsökkentést, ok­kal hiszik ma is, hogy a ve­gyes vállalati forma bővíté­se munkahelyük megszűné­sét fogja eredményezni. A dolgozókban emiatt kialakult a vezetőik iránti oizalmat- lanság. (...) A munkástanács szükségesnek tartja a vegyes vállalati forma kialakítását, de a jelenlegi formájával nem ért egyet, mert az egy szűk vezetői réteg érdekeit szolgálja, és végső soron a vállalat fennmaradó részei­nek felszámolásához vezet­het.” A vállalat szakszerve­zeti bizottsága — Láng Ist­ván vszb-titkár aláírásával — még aznap eljuttatta ál­lásfoglalását a munkásta­nácshoz, hogy kifejezésre jut­tassa: „Általános vélemény volt a vszb ülésén, hogy az önök által készített állásfog­lalás megfelel a vállalatnál kialakult helyzetnek, ezt hí­ven tükrözi.” A vállalat gazdasági ve­zetőinek állásfoglalását, Mi- chelsz László vállalati igaz­gató, Benyó András műszaki igazgatóhelyettes és dr. Ja­kab Katalin gazdasági igaz­gatóhelyettes aláírásával, azonban csak harminc nap elteltét követően kapta meg a munkástanács. Abban — pontról pontra haladva — a munkástanács szinte vala­mennyi állítását, Követelését (egyebek között a 13. havi munkabér kifizetésére vo­natkozó dolgozói kezdemé­nyezést is) elutasították, amellett, hogy elismerték: 1988 óta a vállalat egyre gyengébb gazdálkodási ered­ményeket tud felmutatni, csökkent a termelés, romlott a hatékonyság. Az pedig újólag megfogalmazást nyert, hogy a vegyes vállalati for­ma éppen a munkahelyek megtartását, a vállalat fejlő­dését segítené slő. Mondani sem kell, a munkástanács október 26-án újabb közle­ményt adott ki melyben saj­nálkozását fejezte ki azzal kapcsolatosan, hogy a válla­lat vezetői részéről adott vá­laszban tárgyalási készség nem fedezhető fel, s vissza­utasította a vezetői gárda tíz pontos helyzetelemzését. Egyben — a szeptember 25- ed állásfoglalásban foglalta­kat fenntartva — ismét ki­nyilvánította a konfliktus­helyzet tárgyalás útján tör­ténő feloldására irányuló tö­rekvését. (Folytatás a 3. oldalon) A hatalmas kupacok épp a szemétlerakást tiltó tábla mögött csúfoskodnak. Saj­nos, Békéscsabán nem egy ilyet látni, mégis megdöb­bentő, ami "a körgát mellett, a Berzsenyi utca és az Er­délyi sor sarkán tárul az arra járók szeme elé. A gát­ról jól megfigyelhető, hogy körülbelül húsz teherautó­nyi építési törmeléket borí­tottak az említett területre. Nyomokat is hagyott' maga után a „szorgalmas” szállító- jármű: vastag 6árral borí­totta a nyáron elkészült asz- faltutat. Az utcában lakók persze mindezt csöppet sem nézték jó szemmel. Ám szól­ni nemigen mert senki. — Tudja, az ember nem (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom