Békés Megyei Népújság, 1990. nonvember (45. évfolyam, 256-281. szám)

1990-11-06 / 260. szám

1990. november 6., kedd Teljes jogú tagként először n hét végén Halálos áldozatok, sebesültek Hazánk az Európa Tanács miniszteri ülésén Az emberi jogok európai egyezménye aláírásának 40. évfordulója és Magyarország — mint első kelet-európai ország — teljes jogú csatla­kozása alkalmával az Európa Tanács miniszteri ülést kez­dett hétfőn az olasz főváros­ban. A rendkívüli ülésen az Európa Tanács 23 tagorszá­gának külügyminiszterei vesznek részt — s néhány tagországból az igazságügyi miniszterek is. Magyarorszá­got, amelyet kedden nyilvá­nítanak a miniszterek a szervezet 24. teljes jogú tag­jává, a hétfői ülésen Mádl Ferenc, az európai intézmé­nyekkel kapcsolatot tartó tárca nélküli miniszter kép­viselte. Az ülést Gianni de Miche- lis olasz külügyminiszter nyitotta meg, úgy is, mint házigazda, és úgy is, mintáz Európa Közösségek minisz­teri tanácsának soros elnö­ke. Beszélt továbbá Gabrie­le Gatti, San Marino kül­ügyi és politikai minisztere, aki az Európa Tanács mi­niszteri bizottságának soros elnöke jelenleg, Catherine Lalumiere asszony, az Euró­pa Tanács főtitkára és And­res Bjorck, a parlamenti gyűlés svéd elnöke. A pluralista demokrácia értékei és az emberi jogok védelmére 1949-ben megala­kult Európa Tanács ma a legszélesebb körre kitér iedő nyugat-európai szervezet, amely megnyitja kapuit a kelet-európai volt kommu­nista országok előtt is, első­nek Magyarország felvételé­vel. De Michelis hangoztatta, hogy a kelet-európai új de­mokráciák számára az Euró­pa Tanács jelenti szükség­képpen az első állomást, hogy magukévá tehessék és újra felfedezhessék az eu­rópai értékeket. Egyben ja­vasolta, hogy létesüljön „funkcionális kapcsolat” az európai biztonsági és együtt­működési folyamat, vala­mint az Európa Tanács meg­levő intézményrendszere kö­zött. Más szóval: legyen a kibővülő Európa Tanács az egyik pillére a Párizsban november 19-én új szakasz­ba lépő helsinki folyamat­nak és kialakítandó intéz­ményrendszerének olyanfor­mán, hogy az Európa Tanács parlamenti gyűlése adjon otthont az Európai Bizton­sági és Együttműködési Ér­tekezlete létrehozandó par­lamenti testületének. Az Európa Tanács jelen­leg az emberi jogok garan­tálására nyújt jogi fórumo­kat, továbbá kulturális és szociális téren fejt ki tevé­kenységet a tagállamok kö­zött. „Az Európa Tanács jogi egyezményeihez való csat­lakozással tulajdonképpen' ez a kiépült jogvédő és garan­táló intézményrendszer le­het a helsinki folyámat leg­hatásosabb ellenőrző mecha­nizmusa az emberi jogok tiszteletben tartása terén” — hangoztatta az olasz külügy­miniszter, értelmezve az ál­tala javasolt „funkcionális kapcsolatot”. Természetesen alapvető, hogy . az Egyesült Államok és a Szovjetunió támogassa és elfogadja ezt az Európa Tanácsra ruhá­zandó ellenőrző funkciót. De Michelis hangsúlyozta annak jelentőségét, hogy az emberi jogok európai egyezményé­nek 40 évvel ezelőtti meg­születését ma a földrész az­zal ünnepelheti: ezek a jo­gok és értékek egyetemessé válnak, véget ért a hideghá­ború és megindult „líelet- Európa egyenjogúsítása”. — A szembenállás vége nem jelenti azonban azt, hogy az emberi jogok vé­delmének kevesebb figyel­met kell szentelni Európá­ban és a világban — tette hozzá. — Kelet-Európábán az emberi jogok és a demok­rácia kilátásai a gazdasági helyzet alakulásától függe­nek. Kelet-Európának foko­zatosan be kell illeszkednie a nyugati gazdaságba, s eh­hez a legnagyobb ösztönzést az Európai Közösségek ad­hatja. „Nem szabad megen­gednünk, hogy a kommuniz­mus megvalósíthatatlanságát Keleten a demokrácia elér­hetetlensége kövesse” —> je­lentette ki De Michelis. Sirgyalázás Szlovákiában Ismeretlen tettesek zsidó sí­rokat gyaláztak Imegr la 'két vé­gén a nyugat-szlovákiai Nyit- rán: horogkereszteket mázoltak a város zsidó temetőjében lévő síremlékekre — közölték hét­főn a iszlovákiai zsidó közösség­nél. J . ! Az AFP francia [hírügynökség a íhír kapcsán utal arra, hogy ez volt áz első ilyen jellegű cse­lekmény, amelyre fény derült Szlovákiában, ahol tíz map óta erősödött a nacionalista, izga­tás. Júliusban (emléktáblát avat­tak fel a háború után halálra ítélt és kivégzett Jozef Tisónak, a hitlerista úgynevezett Szlovák Állam fl939—1945) elnökének tiszteletére. ■ I Václav IHavei köztársasági el-* nők megbélyegző, (felháboro­dott nyilatkozata után la táblát eltávolították. Német­országba készül Gorbacsov Mihail Gorbacsov szovjet elnöik Helmut Kohl kancel­lár meghívására a hét vé­gén, november 9-én és 10- én, hivatalos látogatást tesz Németországban — jelentet­te be hétfőn délután Dieter Vogel, a német kormány szóvivője. Gorbacsov német- országi útját először novem­ber legelejére tervezték, de annak a szovjet elnök idő- pontbeli nehézségek miatt nem tudott eleget tenni. A látogatás első napján, pénteken írja alá Gorbacsov és Kohl a német—szovjet alapszerződést a jószomszéd­ságról, a partneri viszonyról és az együttműködésről. Ugyanezen a napon politi­kai eszmecsere is lesz a né­met és a szovjet fél között. A szóvivő szerint minden •szóba fog kerülni, amit e pillanatban a nemzetközi politika kínál: kezdve az Öböl-válságtól egészen az európai biztonsági és együtt­működési folyamat intézmé­nyesítéséig. A szombati na­pot Mihail Gorbacsov min­den bizonnyal a kancellár óggersheimi házálban, Lud­wigshafen mellett fogja töl­teni. Kohl ezzel viszonozza Gorbacsov nyári gesztusát, azt, hogy a szovjet politikus meghívta Kohlt a Kaukázus vidékére. A Szovjetunió itt adta végső áldását Németor­szág újraegyesülésére, mond­ván: a németék maguk vá­laszthatják meg szövetségese hovatartozásukat is.,. Dieter Vogel arra a kér­désre, hogy kap-e a hét vé­gén Gorbacsov pénzügyi se­gítséget is, úgy mint leg­utóbb Madridban és Párizs­ban, diplomatikusan így vá­laszolt: — A mi részünkről ilyen kívánság, a szovjetek részéről pedig ilyen szükség­let nem merült fel. — Emel­lett utalt arra, hogy Bonn az idén a nyugati partnerek összességét felülmúlóan ajánlott fel hiteleket Moszk­vának: először 5 milliárd, majd 3 milliárd márkát, s ezenkívül Bonn 12 milliárd márkával járul hozzá a szovjet csapatok kelet-né­metországi fenntartási, kivo­nási, valamint otthoni beil­leszkedési költségeihez. Dzsabir el-Ahmed esz-Szabah sejk, az emigrációban élő ku­vaiti emír, november 5-én fogadta a szaúd-arábiai térség­ben körúton lévő James Baker amerikai külügyminisztert MTI-fotó Egy szemtelenül fiatal ország: Albánia Ahol még nem első számú gond a víz és a levegő tisztasága Már a határállomás sejteti az elzárkózást, mintha Albá­niát pontosan egy olyan rendszer lakhelyéül terem­tették volna, amely nem kí­ván szomszédaival beszélget­ni. Bár a kopár hegyek szo­rítása az utóbbi időben en­gedett és a csúcsokról Albá­nia körbetekint, az albán nyitás csupán önmagával mérhető. A tikkasztó melegben csend van, a természet és az ország nyugalmát csak mi háborítjuk, s mi is csupán 30 kilométeres sebességgel. Ennél többel nem tanácsos menni, az utak állapota és az albán vezetési morál óva­tosságra inti a külföldit. Közlekedési szabályok nin­csenek, egyetlen biztos pont: a duda. A kisszámú személy- gépkocsi (magánkézben nin­csenek autók) öntörvényűén közlekedik, s bár az utak szélesek, ha két kocsi talál­kozik nem ritka a baleset. A rendőr ilyenkor csak egyet kérdez: hangzott-e dudaszó. A vétkes mindig az, aki elmulasztott dudálni. Autó híján a 3 milliós or­szág lakosai gyalog, vagy jobb esetben biciklin közle­kednek. A kerékpár nagy kincs, s a 6-7 évi várakozás kétségtelenül növeli értékét. Ezen itt senki sem akad fenn. a déli filozófiájú ember nyugalmával derűsen szem­lélik a jobb ruhájú külföl­dit, nem háborognak, ha ro­zoga traktoruk egyszerűen összecsuklik az úton. Az sem baj, ha az üzletekben nem lehet csokit kapni, s ha az 500 lek-es átlagfizetésből ke­vésre futja. Elhízni itt nem divat. A modem civilizációk sok-sok betegsége: a túltáp- láltság, a levegő- és víz­szennyezés itt nem elsőszá­mú gond. Az albán ember jó alakú, kisportolt, sokat mozog. Az ország hárommil­liós lakosságának nagy ré­sze — főként a nők — a föl­deken dolgozik. A földeken egyébként nemcsak termést látni: az ország védelmét szolgáló egy-két személyes bunkerek emelkednek ki a tájból. Az elöregedett Európáihoz képest az ország szeintele-, nül fiatal, az öreg kontinen­sen a legfiatalabb: az átlag­életkor huszonhat év. Ez két dolognak köszönhető: a há­borús nemzedéknek nem volt ideje megöregedni, ezért vi­szonylag kevés az idős em­ber, a fiatalokat pedig még nem fertőzte meg a „kevés gyerek, nagyobb jólét” szem­lélet, s á születés szabályo­zást is inkább a természetre bízzák. A születéskor vár­ható átlagos élettartam egyébként 70 év. A nyugdíjkorhatár szocia­lista mintára a nőknél 55, a férfiaknál 60 év, de egyes foglalkozási csoportok itt is korkedvezményt kapnak. A törvényes munkaidő Albá­niában is nyolc óra, a fize­tett szabadság két hét. Csa­ládi pótlék nincs, a kisma­mák egyszeri, 50 lek-es szü­lési segélyt kapnak és gyer­mekükkel négy és fél hóna­pig maradhatnak otthon, fi­zetésük 80 százalékáért. Az albánok rendkívül szí­vélyesek, az idegenért min­dent megtesznek. A hagyo­mányos albán vendégszere­tet állítólag évszázados gyö­kerű: a legenda szerint, ami­kor egy albán főurat halála előtt megkérdeztek, mit bán leginkább az életben, az így felelt: csak azt sajnálom, hogy annak idején egyik lá­togatómat nem sikerült mél­tóképpen megvendégelni... A vendégszeretet, persze, kevés lenne, ha nem tudná­nak kommunikálni a külföl­divel. Az albánok azonban e téren meglepően képzettek: sokan és jól beszélik az ide­gen nyelveket. Mivel ismert történelmi tények miatt a Szovjetunióval nem volt túl nagy a barátság, így a kö­telező orosz tanulás sem ne­hezítette az albán diákság életét. Helyette az angolt, az olaszt, a franciát és a né­metet tanulták. Az olasz ta­nulást és a világgal való is­merkedést egyébként a túl­partról fogható! olasz tv- és rádióadások is segítik. Ami az utazást illeti, né­hány hónapja már kaphat­nak kiutazási engedélyt az albánok, feltéve persze, ha van valaki, aki külföldön gondoskodik róluk. Az útle­vél kiváltása azonban elég drága, úgyhogy a legtöbben meg sem kísérlik. űz „önkéntes rendcsinálás eredménye” Moldvában Az orosz ajkúak lakta moldvai Dubosszari város­ban hétfőn több tucat asz- szony kezdett éhségsztráj­kot a múlt pénteki véres összetűzés felelőseinek meg­büntetését követelve. Dubosszariban pénteken a rendőrök brutálisan rátá­madtak a* helyi lakosokból szerveződött önkéntesekre, akik az ellenük felvonuló moldován (román) erőkkel szemben kívánták megvéde­ni városukat. Az összecsa­pásnak hivatalos közlés sze­rint hat halálos áldozata és több tucat sebesültbe volt. Dubosszari más, zömében oroszok lakta várossal együtt a Dnyeszter menti köztársaság részét képezi, amelyet Moldva orosz nem­zetiségű lakosságának kép­viselői kiáltottak ki. A Dnyeszter menti köztársaság támogatásáról biztosította Moldva másik, önállóságra törekvő népcsoportját, a ga- gaúzokat, akik ugyancsak kikiáltották saiát köztársa­ságukat. A moldvai parlament által kiküldött egyeztető bizottság hétfőn Tyiraszpolfoan meg­kezdte a tárgyalásokat a Dnyeszter menti köztársaság képviselőivel. A kisinyovi parlamenti küldöttség leg­főbb követelése a köztársa­ság kikiáltásának visszavo­nása. Az orosz ajkú lakosság képviselői szerint a kor­mányrendelet alapján szer­veződött önkéntesek- vonul­tak fel a gagaúzok ellen, majd szállták meg a szovjet—ro­mán határ átkelőhelyeit. Ugyanezek a csapatok idéz­ték elő a véres dubosszari összetűzést, valamint a tyi- raszpoli és ' benderi rend­bontásokat. Bukarest: ezrek tüntettek november 4-én a román fővá­rosban, követelve szovjet Moldova egykori romániai részé­nek visszacsatolását. A megmozdulás résztvevői a szovjet nagykövetség elé vonultak. Balról a régi Románia térképét tartja egy tüntető MTl-fotó AZ INTELLIGENCIA HETVEN SZÁZALÉKBAN A GÉMEKTŐL FÜGG Száz egypetéjű ikertestvér vizsgálata alapján Ameri­kában megállapították, hogy az intelligencia 70 százaléké a génektől függ, 30 százalé­ka pedig a környezettől, ahol a gyerek él. Ezeket az ikertestvéreket elválasztot­ták, nem élnek együtt. A tu­dósok azt is megállapították, hogy a tulajdonságok 50 százalékban szintén a gé­nektől függnek. Most azt ku­tatják, hogy az egypetéjű ikertestvéreiknél a hasonló­ság idővel növekszik-e vagy csökken? LONDONT ELMARASZTALTAK London a legpiszkosabb, a legszennyezettebb és a leg­barátságtalanabb város Nagy-Britanniában. Ez az eredménye annak a körkér­désnek, amelyet a Company magazin rendezett, és amely során ezer ember nyilatko­zott. A legvonzóbb brit vá­rosok közé tartozik Glas­gow, tisztasága, közbiztonsá­ga és szórakozási lehetőségei alapján, valamint Edinburgh a kellemes életkörülmények miatt. KUKORICÁÉNAK A CSOMAGOLÁSSAL Pattogatott kukoricával bé­leli ki szállítmányait, s óvja a rakodások ütődéseitől egy holland számítástechnikai cég. A kukoricával a habo­sított műanyag csomagolás­tölteléket váltotta fel kör­nyezetvédelmi megfontolás­ból, a kukorica ugyanis a földből vétetett, s hamar az­zá lesz, mig a műanyag jó­val nehezebben bomlik a természet ismét szerves ré­szévé. A holland cég, a Corblan International BV immár há­rom hónapja kukoricázik a csomagolással. Az új mód­szer kicsit drágább ugyan, de példaadó. Igaz viszont, hogy a bélést néha megrig- csálják a csomagolók ... A RABLÓT AGYONÜTÖTTE AZ ARAM A felbőszült tömeg a New York-i metró folyosóján ül­dözött egy rablót, és a sí­nekre kónyszerí tette, ahol agyonütötte az áram Néha nehéz ilyen dolgok miatt sajnálatot érezni, Valószínű­leg létezik valamilyen fel­sőbbrendű igazság — jelen­tette ki a New York-i rend­őrség képviselője. Az inci­dens a metróban kezdődött, amikor a 22 éves Jean Car­los Pabain Perez kést sze­gezett egy nő torkának, pénzt követelve tőle. Amikor az asszony átadta pénztárcáját, a fiatalember késével a kar­óráját is le akarta vágni csuklójáról. A rabló kiugrott a kocsiból, az emberek utá­na szaladtak, egy közelii vá­gányon keresztül szökött meg, de a rendőrség mint­egy 40 perccel később holtan találta. Hatszáz voltos áram ütötte agyon. TÖBB MINT KÉTMILLIÓ DOLLÁROS BlRSAG A brazil kormány az ed­digi legnagyobb pénbírság- gal sújtott egy vállalatot az Amazonas dzsungzljeinek pusztításáért. A Ghetal Ama­zonia vállalatnak 2,2 millió dolláros büntetést kell fi­zetnie az engedély nélküli erdőirtásért. Feltételezik, hogy a vállalat munkásai 8 ezer köbméter fát vágtak ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom