Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

1990. június 16., szombat NÉPÚJSÁG Tőkés László a romániai helyzetről „A napokban eldől, miről van szó Romániában. Le kell hullnia a lepelnek, nem le­het a végtelenségig álarcok mögött politizálni” — jelen­tette ki Tőkés László nagy­váradi református püspök pénteken Párizsban megtar­tott sajtókonferenciáján. Tő­kés László Smaranda Enache, a marosvásárhélyi bábszínháznak a nemzetisé­gi jogok érdekében kifejtett tevékenységéért nemrég ma­gyar elismerésben is része­sült román igazgatója tár­saságában az európai biz­tonsági és együttműködési konferencia emberi jogokkal foglalkozó koppenhágai ta­nácskozásáról érkezett a A Bulgáriában folyó vá­lasztási propaganda valósá­gos „gyöngyszeme” és az el­lenzék „találékonyságának” káprázatos példája az a kis írás. amely a Demokracija — a Demokratikus Erők Szövetsége napilapja — pén­teki számában olvasható. A vastagon szedett, aláírással nem jelölt írás követeli Andrej Lukanov miniszter- elnök lemondását, mert jú­nius 10-én — az első vá­lasztási forduló napján, mi­után maga leadta voksát — elment gombát szedni. „Ez A donyeckf első bányász­kongresszuson elfogadott, a Szovjet Legfelsőbb Tanács­nak küldött táviratukban a bányászok élesen bírálták a kormány gazdasági reform­tervét, és leszögezték : , A Szovjetunió kormánya nem élvezi bizalmukat”. A bányászok szerint a kor­mány felelős az ország tár­sadalmi-gazdasági helyzeté­nek romlásáért. A minisz­tertanács nem tud olyan döntéseket hoznu amelyek a legcsekélyebb szociális kár­okozás mellett vezetnék ki az országot a válságból — állapították meg. Mihail Gorbacsov szovjet államfő még amerikai útja alatt megfázott, s jelenleg nem jár be hivatalába — közölte pénteken külföldi új­ságírókkal. köztük az MTI tudósítójával Anatolij Luk- ianov. A szovjet parlament elnö­ke kérdésekre válaszolva el­francia fővárosba, a francia- országi református egyház meghívására. Találkozott az egyház vezetőivel, részt vett egy református gyűlésen, és találkozott a francia nem­zetgyűlés UDF-pártcsoport- jának képviselőivel is. „Ügy gondolom, szükség lesz egy második forrada­lomra Romániában — de at­tól tartok, hogy a demokrá­cia erői annyira gyengék, hogy szinte csodával lenne határos, ha ezt sikerülne megtennünk. Hiszek azon­ban a meggyőződés többle­tében. ami a decemberi ese­ményekben is beigazolódott” — hangoztatta a püspök. a tény egymagában elegen­dő. hogy követeljük hala­déktalan lemondását” — így a Demokracija, amely sze­rint egy komoly államférfi számára „június 10-e sem­miképpen nem volt alkal­mas nap a pihenésre”. Szerkesztői megjegyzés­ként az áll az eszmefuttatás végén, hogy csütörtökön dé­lig ezernél több aláírás gyűlt össze azon az íven, amely Lukanov távozását szorgal­mazza. Azt nem tisztázza a szerkesztő: vajon a gomba- ügy miatt-e? A kongresszuson jelenlevő 712 küldött az ország társa­dalmi és gazdasági helyzeté­nek megtárgyalásán túl egy független bányászszakszer­vezet ' megalakításáról is dönt. Napirenden szerepel egy esetleges sztrájk meg­hirdetése is. Az első napon mind a füg­getlen szakszervezet életre hívása, mind a sztrájk meg­hirdetése ügyében élesen el­tértek az álláspontok. Vár­hatóan pénteken este sza­vaznak az említett kérdések­ről. mondta, hogy Gorbacsovnak hőemelkedése van, ezért otthon dolgozik, mégpedig a pártkongresszusra készülő beszámolón. Lukjanov úgy vélekedett, hogy az elnök a jövő hétre teljesen rendbe- iön. Ezzel is értésre adta: nincs komolyabb baj a szov­jet elnök egészségével. AKI AZ ELNÖKÖT IS LEPIPÁLTA Az USA üzleti köreinek szakfolyóirata nemrég kö­zölte a legjobban fizetett vállalatvezetők névsorát. A hetilap szerint az első helyen a MacCo Sellular Communi­cations telefontársaság elnö­két, C. MacCot illeti meg. aki tavaly 289 ezer dollár fi­zetést vihetett haza. Ez az összeg 89 ezerrel több, mint az USA elnökének múlt évi keresete volt. Ezenkívül a Business Week azt is meg­írta, hogy MacCo úr a cég­től prémiumok és egyéb jut­tatások formájában 53,9 mil­lió (!) dollárt vehetett fel. SORSJEGYJARVÁNY ÜJ-ZÉLANDON Az utóbbi időben Üj-Zéland egész lakosságát hatalmába ke­rítette a sorsjegyvasárlási láz. A legkapósabb az Instant Kiwi nevű játék, melynek szelvényei pillanatok alatt eltűnnek az árusok bódéiból. Az újfajta sorsjegyekkel a játékos egycsa- pásra 10 ezer dollárt nyerhet. Az elmúlt hónapban a sziget- országban, melynek lakossága 3,5 millió, 48 millió szelvényt adtak el. Vannak olyan játéko­sok, akik naponta 50-60 dollárt is áldoznak a Kiwi-szelvények vásárlására. — A lottózás úgy elterjedt az országban, mint a járvány — jelentette ki nemrég John Carter politikus, aki fel­hívta a kormány figyelmét a „szociális veszélyt hordozó je­lenségre”, és azonnali intézke­dést sürgetett megszüntetése ér­dekében. Más politikusok is fel­figyeltek e tényre, s ők a fia­talokat féltik a „járványtól”. Annyit már sikerült elérniük, hogy ezentúl 13 éven aluli gye­rekek nem vásárolhatnak szel­vényeket. Ezzel szemben a sze­rencsejáték szervezői, akik már mintegy 300 millió dolláros jö­vedelmet zsebeltek be, figyel­men kívül (hagyják az aggodal­makat, és igyekeznek kijátsza­ni a korlátozó intézkedéseket. KI OLVAS MA ÜJSÁGOT AMERIKÁBAN? Gerald Stoune, a Memphi- si Egyetem újságíró-fakultá­sának professzora a közel­múltban felmérést végzett arról, kik és mennyit olvas­nak ma újságot hazájában. Az eredményből kiderült, hogy 1967-től mostanáig a 18-29 évesek között 35 szá­zalékkal csökkent a rend­szeres újságolvasók száma. A professzor véleménye sze­rint — olvashattuk a Trud- ban — az amerikai fiatalok említett korosztálya egysze­rűen nem érzi igényét az ol­vasásnak. A tudós aggoda­lommal jegyzi meg, hogy a mai gyerekek olyan csalá­dokban nőnek fel, ahol egy­általán nem íratnak elő vagy vásárolnak sajtótermé­ket. „Lukanov mondjon le” Szovjet bányászok a kormány ellen Megfázott az államfő ELVIS-UTÁNZÓK VETÉLKEDŐJE. ]A híres amerikai rock and roll énekest, Elvis Pres- ley-t utánzók egy csoportja a részükre rendezett vetélkedőn. Ez volt az első Elvis-hason- mások találkozója az Egyesült Államokban Telefotó a hálózatbővítés lehetősége (enyhén szólva) korlátozott Új távközlési törvényre várva (Folytatás az 1. oldalról) A minap megyénkben és szerkesztőségünkben járt a Szegedi Távközlési Igazgató­ság igazgatója, Vojnár László és a Békés Megyei Távköz­lési Üzem igazgatója, Szabó Bálint, őket kérdeztük a hír­közlés megyei helyzetéről, a fejlődés lehetőségeiről. Meg­tudtuk, hogy korai még a pontos információkat tar­talmazó nyilatkozatot várni; ú j távközlési törvény kell a kormánynak, az új Parla­mentnek újszerű elképzelé­sei, feladatai vannak. Az ar­ra hivatottak terveznek, tár­gyalnak, egyeztetnek a kül­földi partnerekkel, s majd valamikor ősszel ismét vis­szatérhetünk a témára. Né­hány közérdekű és megyei kérdésről mégis beszélget­tünk, s erről tájékoztatjuk olvasóinkat. — Nem kedveljük a sok számot, de azt jó lenne tud­ni, hogyan is állunk a táv­közléssel Békés megyében? — Pontos adatokkal szol­gálhatunk — kezdi Szabó Bálint. — Az 1986. január 1- jei állapotokat hasonlítottuk össze az 1990. május 31-ivel. Ennek alapján gépi kapcso­lású központunk 9, kézi 69 volt öt éve, legutóbb pedig már 20 gépi és 37 kézi kap­csolású. A gépi -központok kapacitása 13 030 vonal volt, 24 320 lett, a kézi kapcsolás­nál a bekapcsolható vonalak száma 6892-ről 4677-re csök­kent. A bekapcsolt automa­ta kezelésű állomások szá­ma 9088-ról 19 241-re, a ké­zi irányításúaké 4242-ről 2116-ra módosult. Telefonra 1986-ban 9221-en vártak, 1990 májusában pedig már 16 707-en.- Áz eltelt öt év alatt bekapcsoltunk 10 ezer új telefont, mégis kétszer annyi lett a várakozó, mint volt. A nyilvános készülékek száma 429 helyett 595 lett, ebből távhívásra alkalmas 171 helyett 318. — Milyen esélyei vannak a várakozóknak? — Sok biztatót nem tu­dunk mondani — folytatja Vojnár László. — A távköz­lés és az ipari fejlesztés köz­tudottan egymás függvényei. Fel kell zárkóznunk a világ­ban a korszerű kommuniká­ciós gazdaságokhoz. A pos­ta szétválasztásával egyelő­re nem lett több a szabad telefonkapacitás, a fejlesztés stratégiáját és technikáját kell bővíteni. Országos szin­ten 300-600 milliárd forintra lenne szükség a korszerű távközlési hálózat kialakítá­sához. Az ezredfordulóig tartó program szerint a tá­volsági gerinchálózat re­konstrukcióját kellene meg­valósítani és a meglévő há­lózat fölé fokozatosan egy összekapcsolható digitális hálózati síkot fejleszteni. A tárgyalások folynak, konkré­tumot mi sem tudunk. — A megyeszékhely háló­zata telített — folytatja Sza­bó Bálint. — Eleken és Két- egvházán határidőre, jó mi­nőségben befejeztük az ön­erős hálózatfejlesztő beru­házásokat, Bélmegveren át­adtuk a központot, 1991 márciusától megkezdjük a bekapcsolást. Orosháza, Me- lesztésrí. Orosházán pénz­ügyi nehézségek gátolják a korábban kötött gazdasági zőkovácsháza térségében sokmilliós beruházásra len­ne szükség. A kovácsházi konténerközpont a várost ugyan automatizálja, de nincs lehetőség a továbbfej- megállapodások teljesítését. A tanáccsal együtt keressük a megoldást. Mezőhegyesen éjjel-nappali szolgálatot tar­tó, nem automata központot építünk ki önerős kivitele­zésben. A város tanácsülé­sén sikerült meggyőzni a ta­gokat, hogy a korszerűsítés nem felesleges pénzkidobás. — önerővel, kötvénnyel többre juthatnak a telepü­lések? AMERIKAI ZSEBTELEFON. .ami nekünk, magyaroknak csak álom. Hitelkártya mé­retű mikroprocesszorral és elemmel működik az új amerikai zsebtelefon, amely­nek használatát 1990. május 10-én engedélyezte Houston és Orlando városára a Szö­vetségi Távközlési Bizottság Telefotó — Az önerő olyan konst­rukció, amely feltételez va­lamilyen alapfejlesztést, ar­ra viszont nincs pénze a távközlésnek, hogy kiépítsen újabb hálózatot — szögezi le Vojnár László. — Ilyen­kor a tanáccsal egyeztetve megkérdezzük az embere­ket, tudnak-e anyagi áldo­zatot vállalni a hálózatért, így előnyben részesülnek, lesz telefonjuk, kedvező ka­matozású hitelt felvéve rész­letekben fizethetnek és né­mi adókedvezményben ré­szesülnek. Erről tárgyalunk most például Csorvás, Ge­rendás térségében, ott 50-50 ezer forint körüli .összegről lehet szó. A kötvény más do­log. A megyében Szarvason alkalmaztuk ezt a módszert. Lehet, hogy a ’90-es évek­ben ismét előkerül ez a konstrukció. — Az előfizető — a szer­kesztőségi panaszok tanúsá­ga szerint — a távközlési üzemmel szemben kiszolgál­tatottnak érzi magát több tekintetben, főként az igény­lésnél, a telefonáthelyezések­nél. „Még a telefon árát se kapjam vissza, ha elköltö­zöm és leadom a készülé­ket” — érvel az előfizető. Mi történik a pénzével? Vojnár László szerint ez olyan régi téma, mint amió­ta bevezették a telefont. A következőket válaszolta kér­déseinkre : — Mi az ügyfelekkel szol­gáltatási szerződést kötünk, amikor a telefont bekötjük, ezt egyoldalúan nem bont­juk fel. Tény, ha elköltözik, ez a szerződés megszűnik, az új lakóhelyén új szerző­dést köt. A telefonbekapcso­lási lehétőség korlátozott, gyakorlatilag alig-alig lehet új vonalat bekötni a megyé­ben. Minimálisan tudunk teljesíteni áthelyezéseket is. Valamivel egyszerűbb, ha valaki telefonos lakásból te­lefonosba költözik, vagy há­zon belüli áthelyezésre jo­gosult. A belépési díjat egy­szer kell befizetnie, ha idő­közben emelkedik, nem kell a megemelt összeget pótol­nia. Jelenleg a főállomás dí­ja országosan 12 ezer fo­rint, az ikeré 8 ezer. A sze­relési költség kertes házban egységesen 5000 forint (ha többe kerül, kipótolja a táv­közlés), OTP-s társasházban 900 forint. (Ez az összeg nem a vezetékkiépítés költségét, hanem a lakásba kötést fe­dezi.) Ha valaki írásban vissza­igényli a befizetett összeget, mert a telefon áthelyezést nem tartja megvalósítható­nak, visszakapja a pénzét. Olyan vitánk is előfordult, hogy 5-6 év várakozás után visszakérte * valaki az iker­telefonra befizetett 4 ezer forintját, azaz többet szere­tett volna kapni, mert sze­rinte akkor az a pénz töb­bet ért. Mi nem bankként üzemelünk, nem fizethetünk kamatot. — Bizonyos országokba szinte lehetetlen a távhívás, hiába adott a rendszer. — Békéscsabáról közvet­lenül leh^f a nemzetközi vo­nalakat hívni, bár igen túl­terheltek. Gyakran a fogadó országon múlik, bővíthetők-e a vonalak? Mi hiába ajánl­juk fel a lehetőséget, ha nem élnek vele. Belföldön elsősorban Bé­kés megyéből Budapest felé kell bővítenünk, mert ezek a vonalak is hamarosan te­lítődnek, állandóan foglal­tak. A telefax-bekapcsolási lehetőség nemzetközi mércé­vel mérve is ikorrekt szol­gáltatás nálunk. Ki tudjuk elégíteni az új adatátviteli igénnyel hozzánk forduló­kat. to Úgynevezett gyorsszolgá­lati csapatokat mozgósítunk júliustól a korszerű táv- és hírközlési eszközök felszere­lésére, javítására. — A távközlési üzem tud­ta nélkül lehallgathatóak-e a telefonok? — Műszakilag minden megvalósítható. Technikailag az is elképzelhető, hogy az itteni beszélgetésünket vala­ki lehallgatja a Tanácsköz­társaság útján. — Megjelent végre q.z új lila színű telefonkönyv. So­ka n örültek neki, sokan vi­szont szidják. Ezzel és a te­lefonokkal kapcsolatosan sok a 'reklamáció? A választ adó, Szabó Bá­lint: — Az újonnan automati­zált helységek hívószámai, amelyek 1985-től 1989. no­vember 30-ig változtak, «■megtalálhatók a könyvben. Amelyeket előre tudtunk, akiknek a számait kiadhat­tuk, szerepeltek a listán, de egyszer a névsorszerkesztő hivatalnak is zárnia kellett. Sajnálatosan bosszantó nyomdai hibákkal ugyancsak találkozhatunk. Ez a könyv mégis sokáig megmarad, mert nem lesznek a közel­jövőben alapvető változások. Reklamációnak a meglévő állomás működésére vonat­kozó panaszt vesszük. A 03- as bejelentőnél déli 12 óráig jelzett hibát munkanapokon lehetőleg aznap kijavítjuk. Ünnepnapon és hét végén ügyeletet tartunk, ekkor azonban az életmentő, vagy rendkívül fontos intézmé­nyek hibáit hárítjuk el. A megyei üzemhez eljutó rek­lamáció évente tíznél is ke­vesebb.­Az emberek többsége per­sze inkább azt fájlalja, hogy nincs telefonja. A számla- reklamációkat objektív vizs­gálószerkezettel ellenőriz­zük. Nem fűződik érdekünk ahhoz, hogy többet számláz­zunk, ez minden előfize­tőnkre vonatkozik. A leg­jobb megoldás majd az az újfajta (egyelőre nagyon költséges) rendszer lesz, amelyik részletezi a híváso­kat. — A távközlésben több mint 20 ezer ember dolgo­zik — folytatja Vojnár László. — önálló vállalati rendszerben szeretnénk fej­leszteni a helyi önkormány­zatokra és az előfizetőkre támaszkodva. Meglátjuk, mit hoz a jövő ... Bede Zsóka

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom