Békés Megyei Népújság, 1990. június (45. évfolyam, 127-152. szám)

1990-06-16 / 140. szám

1990. június 16., szombat o II vita lezáratlan Ki szüli a törvényt és ki a gyermeket? Malomkövek között Gyula, Park Hotel, péntek délelőtt. A Magyarországi Románok Demokratikus Szövetsége (MRDSZ) országos választmányának rendikívüli ülése. A beharangozott-10 óra helyett fél órával később kezdődik él1 a fontos ta­nácskozás. Dr. Mihaiescu György elnök megnyitóját kö­vetően újabb fél óra telik el, s egy árva magyar szót sem tudok leírni a jegyzetfüzetembe. Elég későn esik le a tantusz, itt kérem csak románul beszélnek. Rémülten odafordulok a mellettem ülő választmányi, taghoz: miből gondolják Önök, hogy minden magyar- országi újságíró tud románul? Legalább egy tolmács lenne közöttünk. Megértem a helyzetét, mondja, de fel­szólalnak majd olyanok is, akik gyengébben tudnak ro­mánul. ígéri: ők magyarul fognak beszélni. Ezalatt kör­bejár a magyar nyelven írt jelenléti ív. Elsőként a gyulai Moldován János töri meg a jeget, és gyenge román tudására hivatkozva magyarul szól az egybegyűltekhez. (Jeget? Olyan feszült a hangulat, hogy rám is átragad az idegesség.) Arról beszél, sikk ma a Kádár-rendszerben létrejött szervezetek legitimitását megkérdőjelezni, ezért illetik azzal a váddal az MRDSZ-t is, hogy nem képviseli a magyarországi ro­mánság érdekeit. Kozma Mihály, a szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskofla -Román Nyelv és Irodalom Tanszékének ad­junktusa is magyarul fejti ki gondolatait. Nem sokat foglalkozik a legitimitás kérdésével, inkább azt szorgal­mazza, hogy minél előbb épüljenek ki helyileg az au­tonóm módon működő munkacsoportok. — Olyanok vagyunk, mint az a malom, amelyik nem őröl semmit — fakad ki. — Magához ölelhet bennün­ket az MDF, az SZDSZ, meg a Torgyán József is. ha nem lehet kapni román nyelvű tankönyveket az ország­ban. Szót kémek még (magyarul): Hocopán Sándor, a Foia Noastra főszerkesztője, Gaál Sándor nyugdíjas tsz-tag Körösszakálból (közben dr. Mihaiescu György is áttér a magyarra) és Budai János, a gyulai román gimnázium igazgatója. Utóbbi amellett kardoskodik, hogy meg kell szüntetni azt a régi gyakorlatot, mély szerint a területi elv alapján hívták össze a szövetség kongresszusát, így — mivel több értelmiségi részt vehetne az MRDSZ legfelsőbb fórumán — erősítenék annak szakmai szol­gáltató jelilegét. Féltizenkettő tájban, feláll Bóka Mihályné, és azt kér­dezi az elnöktől és Márk György főtitkártól: hogyan le­het arról szavazni, hogy a választmány felfüggeszti, avagy megszünteti tevékenységét, amikor nincs is jelen a 49 választmányi tag legalább kétharmada? Szó benn­szakad, hang fennakad, meg miegymás. Az újságíró összecsukja a jegyzettömbjét, és sietve távozik. (dányt) Másoddiplomás-képzés orosznyelvszakos tanároknak A Művelődési és Közoktatási Minisztérium mindazoknak az orosznyelv, és irodalomszakos tanároknak, akik valamely nyugati nyelvből legalább kö­zépfokú állami nyelvvizsgával rendelkeznek, s az oktatásban dolgoznak, egyetemi vagy fő­iskolai másoddiploma megszer­zésére ad lehetőséget. A képzés speciális tanrend szerint, esti, levelező formában Indul majd a nyelvszakos ta­nárokat képző Intézményekben. A jelentkezéshez szükséges nyomatatványokat — amelyek a megyei tanácsok művelődési osztályain, illetőleg a Fővárosi Tanács művelődési főosztályán szerezhetők be — az érdeklő­dőknek, augusztus l-jéig, pos­tán kell eljuttatniuk a Művelő­dési és Közoktatási Miniszté­rium Felsőoktatási és Kutatási Főosztályára (1.884 Budapest, Szalay u. 10—14.). Csatolniuk kell hozzá orosztanári okleve­lüket, a nyugati nyelvből tett vizsga okiratmásolatát, Illetve a munkáltató támogató nyilatko­zatát. • (Folytatás az 1. oldalról) zatvédő Társaság határozot­tan ellenez minden olyan beavatkozást, melynek egyet­len célja a megfogant em­beri élet elpusztítása. Sem­milyen magasabbrendű in­dokot nem ismerünk el, amely felette állna az em­beri élet értékének. Tevé­kenységünkben az orvosi in­dikációt súlyának megfelelő­en szűk szakmai kérdésnek tekintjük, ezért elsősorban az abortuszok 90 százalékát kitevő szociális indikáció megszűnése érdekében vé­gezzük munkánkat.” Mások szerint a döntés le­gyen a nők joga, ne a fér­fitöbbségű Parlament, a nő­gyógyászok és a papok ha­tározzák meg a nők teen­dőit. A védekezés, a meg­előzés, a gyermeknevelés fe­lelőssége ugyanakkor na­gyobbrészt a nőké volt és marad. Lapunk munkatár­sai, Bede Zsóka, Csete Ilo­na, Halasi Mária és Tóth Ibolya is e témakörben ku­tatták a véleményeket. * Az általános iskolás fiútól sokszor megkérdezik az is­merősök : mikor lesz már kistestvéred? A gyerek nem sokat teketóriázik a válasz­szák elintézi egy vállrándí­tással. Az „illetékes”, az édesanya viszont határozott nemmel reagál, és bosszan­kodik. — Épp most kell előven­nie a Parlamentnek is az abortuszkérdést! Mondhatom iókor, s ióval borzolják az állampolgárok idegrendsze­rét. Az már biztos, én nem szülök még egy gyereket. Ha a véleményemre kíváncsi, írja meg nyugodtan, engem meglep és felháborít ez a. .tollvonással elintézzük” szemlélet. Előbb az országot állítsák talpra, azután akar­janak beleavatkozni a csa­ládok legbensőbb életébe — háborog S.-né. — Hogy legyen mit enni, hogy legyen pénz a ruház­kodásra, tudjanak az embe­rek emberi körülmények kö­zött lakni, azután lehet pa­polni a felelősségvállalásról, meg a többiről. Az orosházi fiatalasszony lélegzetvételnyi szünetet tart, majd így folytatja: — Gondol-e valaki a ti­zenévesekre? Mi lesz velük, (ha teherbe esnek? Mi lesz azokkal, akik nem tudják szedni a fogamzásgátlókat, akiknek a szervezete nem fo­gadja be például a spirált? Manapság már a nők is vál­lalkoznak. Mi lesz velük? Teherbe esnek, komplikáció lép fel, ki fizeti a törlesz- tenivalót, az Országgyűlés? '— záporoznak az orosházi fiatalasszony kérdései. — Eddig is voltak csecse- mőgyilkosok, ezután még több lesz. Az állami gondo­zottak száma is nőni fog, nem beszélve az öngyilko­sokról. Erre nem gondol senki ?!. A magát megnevezni nem akaró orosházi fiatalember még csak tervezget. Fiatalon nősült, egyelőre nem akar­nak gyereket. — Majd ha itt lesz az ide­je, akkor egy fiút és egy lányt szeretnénk — mondja mosolyogva, de az abortusz- törvény hallatán elkomoro- dik. — Baromság. Ennél fontosabb dolgok is van­nak . .. * A szakma és a betegek egyaránt végtelen humani­tásáról, anya- és gyermek­szeretetéről ismerik dr. Már­kus Vera gyermekgyógyász, szakfelügyelő főorvost. ö így vélekedik: — A már fennálló terhes­séget megszüntetni minden­képpen durva beavatkozást jelent az élet természetes rendiébe. Az emberi életnek ezt az eseményét, két em- be’rre tartozó bensőséges ma­gánügyét — amennyiben va­lóban az — rendeletileg nem lehet megnyugtató módon szabályozni. A megoldás az lenne, ha minél kevesebb- szer következne be nemkí­vánt terhesség. A szexuális életre nemcsak biológiailag, hanem lelkileg és szellemi­leg érett emberek a meg­előzés megfelelő módjával élve többnyire meg tudják előzni a nemkívánt terhes­ség bekövetkeztét. Az abortusznak törvény­nyel, vagy törvény nélkül egyaránt rettenetes buktatói lehetnek. Az előreláthatóan nyomorra,' vagy szeretetlen- ségre, árvaságra születő gyermekek sorsa is rettene­tes. A megoldást nem a ter­hesség pillanatában kell ke­resni. A szóbanforgó témában véleményt kértünk egy ka­tolikus egyházi személyiség­től is, aki a következőket mondta: — Mi a legszigorúbb val­láserkölcsi alapról közelít- iük meg a kérdést. A kato­likus egyház mindenképpen az élet védelmében áll, s az embert a fogantatás első pillanatától emberként te­kintjük. Márpedig egy élő, védekezésre képtelen ember életét kioltani — ez a tár­sadalomra is veszélyes, és messzire vezethet. Az egy­ház nem tart megengedhe­tőnek más praktikákat, — mechanikus védekező eszkö­zöket, vagy fogamzásgátló tablettákat, egyedül csak a védekezés természetes mód­ját, vagyis a terméketlen na­pok kiszámítását. A művi abortuszokat tehát súlyos bűnnek tekintjük. Dél felé jár már* az idő, amikor a mezőkovácsházi Mozaik Áruház ruházati osz­tályát felkeressük. Ezen a részlegen csak nők dolgoz­nak, egymás szavába vágva sorolják érdeklődésünkre a válaszokat. — Micsoda dolog az, hogy nem dönthetek a saját éle­tem felől — kérdezik. — A család önmaga meg tudja ítélni, hogy mire van szük­sége* és mire nincs. Aki egyedül van, annak még fontosabb ez a jog, ne más döntsön a sorsunkról — mondják felháborodva. — Ha több gyereket akar­nak az országban, akkor se­gítsék az embereket jobb életszínvonalra. A családi pótlék csak zsebpénz a gyer­mekneveléshez. Ma már nem lehet arra számítani, hogy az egyik gyerek felnő a má­sik ruhájában. — Abortuszrendelet he­lyett inkább a felvilágosítás, a gyógyszerek elérhetősége és a megelőzés legyen napi­renden a Parlamentben. A nők elleni „erőszak” helyett az okos politika és meggyő­zés legyen a fegyver. Ez a jogalkotási szándék a csa­ládok belső ügyeibe való beavatkozás. Arról nem is szólva, hogy kiszolgáltatott­jai lennénk egy hatalomnak. — A nőknek ha választá­si joguk lesz a magánélet­ben. a terhesség- és mun­kavállalásban és minden másban, akkor kényszerítés nélkül is szülni fognak — összegezték az asszonyok, hi­szen abban midenki egyet­érthet, hogy a nők életének legfőbb értelme, kiteljesedé­se a gyermek. * Évtizedek óta fáradhatat­lan felvilágosító munkát, ál­landó egészségnevelést vál­lalt magára dr. Jakubecz Sándor megyei szülész-nő­gyógyász szakfelügyelő fő­orvos. A középiskolások kö­rében állandó előadó, fő szakmai elve a megelőzés, a felvilágosítás. A diákok nem ismerhetnek kényes kérdést a vele való találkozáskor, előadásain mindent meg tudnak beszélni. — Alapvetően abortuszel­lenes az álláspontom — mondja. — Kényszerítem azonban nem lehet a nőket a szülésre, ez az egyén sza­badsága. Ahol tisztességesen foglalkoznak a neveléssel, az előkészítéssel, ott nem lehet ilyen gond. Feltétlenül viaz- szaállítanám az iskolai egészségnevelést tantárgy­ként. A szülészetet család­orientálttá szeretnénk tenni, elsőrendű fontosságú a csa­ládtervezés. Figyelnünk kell a szociális helyzetre, a tár- ■ sadalmi elvárásokra, de nem hagyhatjuk veszni a nemze­tet sem. Ha szavaznom kel­lene az abortusztörvényről, ^ sok fejtörést okozna, nagy felelősséget jelentene. Az egyén szempontjából a je­lenlegi helyzet a legmegfe­lelőbb, bár kissé liberális. Nehéz megérteni az asszo- nyi lelket. Mégis azt javas­lom, hogy a megelőzést, a fogamzásgátlás különböző módszereit alkalmazzák. Ma már a gyógyszeres, a me­chanikus ’ védekezés mellett • a műtéti sterilizálás sem jelent nagy beavatkozást. A megyei kórházi osztályokon végezhető el a petevezeték lekötése, amely semmiféle veszéllyel nem jár. fizetni nem kell. Ma már nem tár- iuk fel a hasfalat sem. A 30-35 éves nők esetében négy élő gyermek után, a 35-40 éveseknél 3 élő gyer­mek után, 40 éves kor fö­lött akár egy élő gyermek léte után is elvégezzük ezt a beavatkozást. Természete­sen ez. a módszer férfiaknál is alkalmazható, és teljesen veszélytelen. Amióta azon­ban elvégezhető ez a vi­szonylag egyszerű beavatko­zás. azóta igen kevesen él­nek vele. Pályázat hulladékelhelyezásre „Szemétdombok” szakszerűen „Marhanász” kanadai—magyar módra A szemét, a szennyvíz el­helyezése, szakszerű kezelé­se egyik súlyos gondja me­gyénkben a legtöbb telepü­lésnek. Éppen ezért kiemel­ten a települési szilárd és folyékony hulladék korszerű elhelyezésének megoldására írta ki ez évre szóló, környe­zetvédelmi beruházásokat tá­mogató pályázatát — össze­sen 6 millió forint összeg­ben — a megyei tanács mű­szaki és pénzügyi osztálya. A kiírásra 32 pályázat ér­kezett, amelyeknek tanul­mányozása után a közel­múltban foglalt állást, és tett javaslatot a megyei ta­nács településfejlesztési, ikömyezet- és természetvé­delmi bizottsága. E szakmai bizottság javaslatában 19 pályázó szerepel, 100—400 ezer forintos összegekkel. A döntést a következő héten a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága hozza meg. A pályázók közül hármat kerestünk meg a kérdéssel, hogy tudniillik konkrétan •milyen, a környezetünk vé­delmét szolgáló cél érdeké­ben folyamodtak anyagi tá­mogatásért e pályázat út­ján. A békéscsabai tanács mű­szaki osztálya hulladék el­helyezése és szemétégető mű első ütemének megépítése cí­mén pályázott. Bénít Ádám osztályvezető-helyettes a következőiket mondta el: — A város szeméttelepe legkésőbb 1992-ben megtelik. Üj telep létesítését kezdtük el, megvan a programterv, három változatban. A dön­tés joga a tanácsi testületé, illetve minden bizonnyal az új önkormányzat határoz e kérdésben. A kiviteli tervek elkészítése kezdődhet meg az idén, ehhez kértük a tá­mogatást. Maga a beruházás egyébként több százmilliós. A szemétégetőről még any- nyit, nem biztos, hogy ez bekerül a végleges tervbe, hiszen a nyugati tapasztala­tok szerint már nem égetik el a szemetet, hanem szét­válogatják és újrahasznosít­ják a különböző hulladék­anyagokat. A körösladányi tanács szennyvíztisztító telep épí­téséhez igényelt támogatást a környezetvédelmi alapból. — Már-már tarthatatlan a helyzet, a kommunális szennyvizet ugyanis egy kö­zeli erdőben két nagy föld­medencében tároljuk, tisztí­tónk nincs — sorolja Bogya Ferenc műszaki ügyintéző. — Több céget megkerestünk, míg végül a Csongrád Me­gyei Vízműnél találtunk al­kalmas biológiai szennyvíz- tisztító berendezést. A tár­gyalások előrehaladtak, így megbízást adtunk az új te­lep tervezésére. Szeptember végére készül el a terv, és jövőre megvalósulhat a be­ruházás, ha pénz is lesz hozzá. A pályázatunkban konkrétan az előmunkálatok­hoz, a telep kialakításához igényeltünk pénzt. A Békésszentandrási Sző­nyegszövő Háziipari és Népi Iparművészeti Szövetkezet­ben Moravcsik József belső ellenőrtől megtudtuk, hogy a szövetkezet szénfűtéses öreg kazánjai — mind a három kiszuperált gőzmozdony volt — szennyezték a levegőt e környezetvédelmi szempont­ból kiemelt körzetben. Olaj­tüzelésre tértek át, s ez csaknem 12 millió forintjá­ba került a szövetkezetnek. T. I. Kevesebb tejelő tehénállo­mánytól nagyobb tejhozam és gazdagabb béltartalom — legalábbis tegnap délelőtt a Mezőhegyesi' Mezőgazdasági Kombinátban megrendezett szakmai tájékoztatón erről kaptak információt a jelen­lévő szakemberek és a sajtó munkatársai. Ugyanis a kombinát és kanadai Se- mex cég arra vállalkozott, hogy spermabanikot hoz lét­re Mezőhegyesen, melynek köszönhetően rövid időn be­lül látványos eredmények érhetőek el úgy a mezőgaz­dasági nagyüzemek tejelő tehénállományainál, mint a kistermelőknél. A „tenyészállat-premier”- en a jelenlévő szakemberek megtekinthették azt a négy kanadai holstein-fríz, tenge­rentúlról 'érkezett tenyészbi­kát, amelynek értéke szinte felbecsülhetetlen. Tudniillik az észak-amerikai tenyész­állat-toplistán igen rangos helyet foglalnak el, s őseik­re is méltán büszkék lehet­nek. A 108 millió forintos törzstőkével rendelkező me­zőhegyesi székhelyű korlá­tolt felelősségű* társaságot 50* százalékban a Semex kana­dai cég és 50 százalékban a mezőgazdasági kombinát alapította. A magyar fél 5 hektár jó minőségű mezőhe­gyesi földet, különböző épü­leteket és 30 millió forint készpénzt, míg a Semex cég 25 ezer kanadai dollárt, a már említett 4 tenyészbikát és speciális laboratóriumi 'eszközöket vitt a vállalko­zásba. Czvalinge Jánostól, a tár­saság kereskedelmi igazga­tójától megtudtuk, hogy a világ holstein-fríz-tenyésze- tei közül ma a kanadaira jellemzőek a legkimagaslóbb teljesítmények. Ennek elle­nére a társaság lényegesen olcsóbban forgalmazza majd a kiváló szaporítóanyagot Magyarországon, illetve a dél-alföldi térségben. Dr. Morris G. Freeman úr, a Semex cég képviselője op­timistán nyilatkozott a vál­lalkozás sikerességét illető­en. Mint megtudtuk, a ka­nadai szakember elsősorban abban bízik, hogy a magyar termelők körében rövid időn belül legalább olyan sikereket ér el a cég, mint például Nyugat-Európában, hiszen a magasabb tejho- zam, a jobb béltartalom gu­ruló többletforintokat hoz a termelők zsebébe. De az U nyílt titok, hogy a Semex cég végső célja a kelet-eű- rópai spermaforgálmazás, amelyet innen, Magyaror­szágról tud a legolcsóbban bonyolítani. S mindehhez segítséget jelent a magyar társ, illetve; a magyar ál­lattenyésztési szakemberek tudása néhány hetes kana­dai továbbképzéssel finomít­va. A társaság ügyvezető igaz­gatójának, dr. Antall Tibor­nak a véleménye szerint a hazai termelési eredménye­ken .túl javul majd a tehén- állomány szervezeti szilárd­sága, vagyis állóképessége és minden bizonnyal a hasz­nos élettartam is, amely va­lóban nem elvetendő szem­pont. — rákóczi — Fotó: Veress Erzsi

Next

/
Oldalképek
Tartalom