Békés Megyei Népújság, 1989. március (44. évfolyam, 51-76. szám)
1989-03-18 / 66. szám
1989. március 18., szombat o Nagyszénás Prés alatt a Parkfürdő A tanácsok költségvetési üzemei különösen a községekben íontos feladatokat látnak el. Nagyszénáson a költségvetési üzem gondoskodik a település tisztaságáról, s ugyanakkor jelentős építőipari és melléküzemági tevékenységet is végez. A múlt évben az üzem bevétele meghaladta a hatmillió forintot. Gazdálkodását befolyásolják a megváltozott gazdasági körülmények. A tanács és az intézmények az előző évekhez képest kevesebb pénzzel rendelkeznek, s emiatt az épületek fenntartására és felújítására is kevesebb jut. Az üzemnek egyre nagyobb erőfeszítéseket kell tennie a szabad kapacitás kihasználására, hogy eredményesen tudjon gazdálkodni. Nehéz helyzetbe kerül a megyeszerte ismert és közkedvelt Parkfürdő üzemeltetése is, amely ugyancsak a költségvetési üzemhez tartozik. A múlt évben a megyei tanács költségvetéséből 500 ezer forint támogatást kapott, amit 300 ezer forint rendkívüli juttatással toldott meg a helyi tanács. így érték el, hogy a múlt évben a fürdők üzemeltetése nem volt ráfizetéses. Ebben az évben mint a VII. ötéves terv utolsó évében, a megyei tanács további 500 ezer forint folyósítására tett ígéretet. A nagyközségi tanács az ez évi pénzügyi tervében semmit sem irányzott elő a fürdőre. A fenntartási költségek viszont csak nőni fognak, s olyan jelentős veszteségre lehet számítani, ami I KSH kéri... II valóságot szeretnék tudni Köztudott, hogy Békés megyében részint történelmi adottságai, részint periférikus helyzete folytán igen kevés a diplomás és a speciális végzettségű szakember. A megye ágazati szerkezete, a szövetkezeti önerős fejlődés, a gyáregységi rendszer, mind olyan tényező, ami nem kedvez a koncentrált szellemi bázisok létrehozásának. Ennek megfelelően viszonylag alacsony szinten alakult ki a vezetést támogató, az állandó megújulást inspiráló szervezési tevékenység. Hogy mégis mi a helyzet e téren megyénkben, annak megismerésére indított el egy felmérést a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság (SZVT) a KSH segítségévei. Céljuk elsősorban a szervezéssel rendszeresen foglalkozó vezetők számba vétele, valamint az ily módon feltárt tudás megyei hasznosítása, a megye adaptációs készségének fokozása stb. Az SZVT meggyőződése, hogy ma a megyénkben meglevő nem túl nagy súlyú szellemi erőt sem használjuk kellőképpen. Azonban, hogy valójában milyen s mekkora ez az erő, egyelőre bizonytalan. Ugyanis hiába küldték ki a kérdőíveket — a kitöltés önkéntes lévén — csak nagyon kevés szervezet veszi a fáradságot visszaküldésére. Elegük van az adminisztrációból vagy egyszerűen feledékenyek, esetleg kedvezőtlen tapasztalataik alapján nem látják értelmét., ki tudja ... Azért jó lenne, ha nem bukna meg egy jó szándékú kezdeményezés — érdektelenségből — már a kezdetkezdetén ! — szi — Hz április eleji munkabérfizetések rendjéről A Magyar Nemzeti Bank rendelkezésének megfelelően az április negyediké körül esedékes munkabéreket a munkáltatóknak a következő napokon kell kifizetniük: az április 1-jén és 2-án esedékes béreket március 29-én, az április 3-i béreket március 30-án, az április 4-eieket március 31-én és az április 5-én esedékes béreket április 1-jén. (MTI) Megyénk a nemzetközi távhívásban Hová lehet telefonálni? Mint ismeretes, Békés megyét március 17-én, pénteken bekapcsolták a nemzetközi távhívóhálózatba. Az alábbiakban közöljük a telefonálás módját, a hívható országok teljes listáját és hívószámát (a telefonkönyvben szereplő országtáblázat hiányos !) : A 66-os körzetszámú településekről hívható csak távhívással külföld. A tárcsahang után a 00 számot kell tárcsázni, majd újabb tárcsahangot követően folyamatosan kell tárcsázni az országhívó számot, a körzetszámot és a hívott állomás számát. Például egy 134-22-56 telefonszámú bécsi előfizető a következők szerint hívható: tárcsahang — 00 tárcsahang — 43 (Ausztria hívószáma) — 222 (Bécs körzetszáma) — 134-22-56 (a hívott előfizető telefonszáma). A NEMZETKÖZI TÁVHÍVÁSBA BEKAPCSOLT ORSZÁGOK ÉS HÍVÓSZÁMUK Algéria 213 Amerikai Egyesült Államok (Alaszkával és Hawalval) 1 Andora 33 Angola 244 Anguilla 1 Antigua 1 Arab Emirátusok 971 Argentína 54 Ausztrália 61 Ausztria 43 Bahama 1 Barbados 1 Barbuda 1 Belgium 32 Bermuda 1 Bolívia 591 Brazília 55 Bulgária 359 Burundi 257 Cayman szigetek 1 Chile 56 Ciprus 357 Csehszlovákia 42 Dánia 45 Dél-Korea 82 Dominika 1 Dominikai Köztársaság 1 már az üzem működését is veszélyezteti. A bevételekből eddig is csak a dolgozók munkabérét tudták fedezni, az egyéb költségeket támogatásból és a többi ágazat terhére gazdálkodták ki. Ügy látszik, ez a jövőben sem lesz másként. Nincs más lehetőség, csak az, hogy olyan feladatokat vállaljon fel a költségvetési üzem, amely több jövedelmet biztosít a korábbiakhoz képest. De a tanácsnak is új megoldás után kell néznie, különben a közkedvelt Parkfürdő üzemeltetése könnyen kérdésessé válik. Arra pedig aligha lehet számítani, hogy a prés engedni fog. A pénzügyi támogatások lassan országszerte leépülnek. Hosszabb távon- csak az ésszerű, a jövedelmezőbb gazdálkodás hozhatja meg az eredményt. Mindez a község más üzemeire is vonatkozik, összefogásukra bizonnyára számítani lehet, de csak akkor, ha eredményesen gazdálkodnak. S. J. A MÁV Landler Jenő Járműjavító Üzem KISZ-es fiataljai és idősebb kollégái 3500 óra társadalmi munkával egy új vasúti kocsitípust, játszótermes gyermekkocsit alakítottak ki. Az új vasúti kocsi rövidesen forgalomba áll a Budapest—Miskolc vonalon. Az üzem óvodásainak megnyerte tetszését az új kocsi MTi-íotó: Fehér József Tanácsülésekről jelentjük (Folytatás az 1. oldalról) A tanácsülés végén Sándor Antal táxjékojtatta a tanácstagokat az Orosháza és Vidéke Áfész által a kórház javára tett 2 millió forintos nyílt alapítványról, a gimnázium számára létrehozott 500 ezer forintos Táncsics díjról. Szólt az Orosházi Állami Gazdaság kezdeményezéséről is, a 150 ezer forintos társadalmi, szociális alapról, melyet a gazdaság a tanácsi költségvetés szűkösségére való tekintettel a rászorultak támogatására hozott létre. Remélik, a kezdeményezés követőkre talál, s kérik Orosháza lakosságát, intézményeit, szövetkezeteit, vállalatait, csatlakozzanak az alaphoz. Cs. I. Battonyán Battonyán Takács Dezső tanácselnök vezetésével a nemzeti ünnepet követően tartotta meg soros ülését a helyi tanács testületé. Először a lejárt határidejű tanácshatározatok végrehajtásáról esett szó, majd pedig a februári ülésen elhalasztott néhány döntésről. Így került most elfogadásra ak 1989. évi felújítási hányad a pénzmaradvány részletes felosztása, és a fiatal családoknak adható „programos” hitel. Itt hallhattuk azt is, hogy Battonya várossá avató ünnepségére március 29- én 10 órától kerül sor. Második napirendként beszámoló hangzott el a végrehajtó bizottság tevékenységéről. Néhány hozzászólás után a tanácsülés elfogadta azt a határozati javaslatot, amelyben a további körültekintő munkát, az ellenőrzések fokozását és az üléseken való rendszeres részvételt határozták meg. A foglalkoztatás helyzetéről szóló napirend élénk vitát váltott ki, amely során szó esett az időskorú lakosság számának növekedéséről, a fiatalok elhelyezkedési gondjairól, az adatszolgáltatás hiányosságairól, a működő üzemek munkahelyteremtő lehetőségeiről, az általános iskolák kapcsolatáról az üzemekkel, a magánvállalkozások szerepéről, és a közhasznú munkavégzésekről. Végül bejelentések szerepeltek, ahol több hozzászóló mondta el kérését, véleményét, illetve hívta fel a figyelmét az illetékeseknek egy-egy terület felügyeletére. Szóba került többek közt a műholdas adás vételének lehetősége, néhány intézmény munkájának felülvizsgálata, a lakótelepek tisztasága, több utcában járda, és kivilágítás javítása, a hétvégi orvosi ügyelet szükségessége, a szemészeti szak- rendelés megszervezése, a köztemető helyzete, és a vonatközlekedés. H. M. Egyiptom 20 Elefántcsontpart 225 Equador 593 Etiópia 251 Färörer szigetek 45 Finnország 358 Franciaország 33 Gibraltár 350 Görögország 30 Grenada 1 Hollandia 31 Hongkong 852 India 91 Indonézia 62 Irán 98 Írország 353 Izrael 972 Jamaika 1 Japán 81 Jordánia 962 Jugoszlávia 38 Kanada 1 Katar 974 Kína 86 Kolumbia 57 Kuwait 965 Lengyelország 48 Libanon 961 Líbia 218 Liechtenstein • 41 Luxemburg 352 Magyarország 36 Mali 223 Málta 356 Marokkó 212 Mexikó 52 Monaco 33 Montserrat 1 Nagy-Britannia és Észak-lrország 44 Német Demokratikus Köztársaság 37 Német Szövetségi Köztársaság 49 Nevis 1 Niger 227 Norvégia 47 Nyugat-Berlin 49 Olaszország 39 Pakisztán 92 Panama 597 Paraguay 596 Peru 51 Portugália 351 Puerto Rico 1 Saint Cristopher és Nevis 1 San Marino 39 Spanyol Eszak-Afrika (Centa-Melille) 34 Spanyolország 34 St. Kitts 1 St. Lucia 1 St. Vincent 1 Svájc 41 Svédország 46 Szaúd-Arábia 966 Szingapúr 65 Szíria 963 Szovjetunió 7 Szudán 249 Tanzánia 255 Thaiföld 66 Togo 228 Törökország 90 Trinidad és Tobago 1 Tunisz 216 Turks- és Caicos szigetek 1 Űj-Zéiand 64 Uruguay 598 Vatikán 39 Venezuela 58 Virginia szigetek (brit) 1 Virginia szigetek (amerikai) 1 Dőlt betűvel A címer Levelet kaptam Pusztaföldvárról. A sorokat a helyi termelőszövetkezet elnöke és párttitkára irta alá: „Termelőszövetkezetünk dolgozói azt kérdezik, hogy jelenlegi címerünk megváltoztatása magával hozza-e az életszínvonal emelkedését? Megállitja-e az életszínvonal csökkenését, mert mi termelőszövetkezeti dolgozók úgy látjuk és ítéljük meg, hogy a címer megváltoztatása országos szinten több tízmillió forint kiadást hoz magával. Kérdésünk: nem lenne-e helyesebb ezt a felhasznált forintösszeget inkább odaadni azon nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíja a létminimum ialatt van? Hiszen nekünk is több mint 120 olyan nyugdíjasunk van, akinek nyugdíja nem éri el a 3500 forintot csak úgy, ha a termelőszövetkezet minden hónapban nyugdíjkiegészítésben részesíti őket.” A levélben feltett kérdésre rövid a válaszom: a címer megváltoztatása nem hozza magával az életszínvonal növekedését, sőt bevezetése várhatóan mintegy egy- milliárd forintunkba kerül. Más becslések szerint ez az összeg elérheti a 7-8 m-lliárdot is. Hogy a levélben irt javaslatnál maradjak, ezr utóbbi összegből egymillió ember nyugdíját lehet" egy éven keresztül mintegy havi hatszáz forinttal kiegészíteni. (Az esztendő elmúltával a pénz elfogyna, s a szegénység, a címerrel együtt maradna.) Mindenesetre jogos a kérdés, kell-e nekünk új címer? Miért nem jó laz eddigi? A címer ügye napjaink kétségtelenül egyik legvitatot- ' tabb témája. Valószínű népszavazás dönt majd arról, milyen legyen egyik legfontosabb nemzeti jelképünk. Bár nem nehéz megjósolni, a népköztársasági címertől alighanem búcsút fogunk venni — kerül amibe kerül. Hiszen az alkotmánytervezet — történelmi és heraldikai okokra hivatkozva — új címerrel számol, a régi koronással vagy a )Kossuth-tal. A címereknek megvan a maguk sorsa — intézném el az ügyet Terentianus római író híres mondására célozva („A könyveknek megvan a maguk sorsa”), ha nem tudnám, hogy iá ikérdés azért nem ilyen egyszerű. A leendő címerrel foglalkozó tévévita közben tizenkét éves fiam nekem szegezte la kérdést: „miért nem jó ez a címer, amikor olyan szép?’’. Elgondolkodtam, tényleg, miért is kellene a fiamnak más címer, amikor neki mindig is ez volt „a címer”, iSőt, nemcsak neki, hanem nekem is. Ez a címer büszkélkedett iskolai bizonyítványomon, egyetemi diplomámon, olimpikonjaink mellén, útlevelemen, házassági anyakönyvi kivonatomon, ez a címer búcsúztatott, amikor átléptem az országhatárt, és ez fogadott, amikor Ivisszatértem. Nekem ez (vagy ez is) jelentette a hazát, s azt se tagadom, hogy szerettem ezt a címert. Tudom, van a dolognak egy másfajta logikája is, szintén nem mentesen az érzelmektől. A népköztársasági elmer történelme mindössze negyven éves. Gondolata —• úgy tudni ,— Rákosi fejében fogant meg. Az 1949-es címer a Kossuth-cimert váltotta fel, és alig valamivel több mint hét évig fémjelezte a rendszert. A második, az 1957-es népköztársasági címer több mint három évtizedes és szintén a Kossuth-cimert váltotta fel. önként adódik a ikérdés: kell-e nekem szeretnem — még ha megszoktam is >— Rákosi Mátyás ajándékát? A kérdés mögött ott dörömböl a múlt, a magyar történelem. S nemzeti emlékezetünk palástja alól rendre előbúvik az Árpád-házi királyokig visszavezethető koro-- nás címer, és a 140 éve alkotott Kossuth-cimer. Az előbbi az ezeréves Magyarország jelképe, identitásunk megtestesítője, szakadatlan küzdelemben eltelt Kárpát-medencei létünk kifejezője. Az utóbbi 1849-ben született és azóta a forradalom szimbóluma, Mert újra és újra ■felbukkant. A népakarat, a hazafias hevület rendre pajzsra emelte, hiába akarták a történelem lomtárába tenni. Így .volt 1918-ban, így 1946-ban, és így történt 1956 októberében is. Talán emlékeztetni is felesleges rá, ahányszor .jött a Kossuth-cimer, mindig új bankókat, új okmányokat nyomtak, és új táblákat festettek. Százmilliókért, milliárdokért. Amikor ment a Kossuth-cimer, megint nyomtak és megint festettek. Százmilliókért, milliárdokért. Istenem, hogy ez az ország mennyit költött már a címerekre! Amint említettem, most a nép fog szavazni arról, hogy milyen címerünk legyen a jövőben. Jó volna végre okosan dönteni. Ez lenne a legolcsóbb. Akár kell festeni^ akár nem.
