Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)

1989-02-28 / 50. szám

1989. február 28., kedd o CBBÜSS „Az emberek szeretnének végre nyugodtan dolgozni...” Helyzetkép csata után (és előtt?) a Kner Nyomda gyomaendrödi üzemében Csak nem akar véget érni a Kner Nyomda gyomaendrödi üzemében az úgynevezett Lakatos­ügy, amelyről már több­ször tájékoztatást ad­tunk, s amelynek tisztá­zására tegnap a hely­színre látogatott Cs. Nagy Lajos, a Guten­berg Szakszervezeti Szö­vetség főtitkára. Mint beszámoltunk róla, iMkatos Gyula üzemigazga­tót tavaly márciusban fe­gyelmi úton elbocsátották, majd egy augusztusi munka­ügyi bírósági ítélet alapján mégis visszaállították mun­kakörébe. Ez ellen a dolgo­zók sztrájkkal tiltakoztak. Ezután újabb jogi fordulat­ként törvényességi óvás és új eljárás következett, s a Gyulai Munkaügyi Bíróság ez év januári döntése sze­rint Lakatos Gyulát olyan helyzetbe kell hozni, mint­ha fegyelmi eljárás nem in­dult volna ellene. A határo­zatot Háromszéki Pál vezér- igazgató tudomásul vette, ám a január 18ri munkás­gyűlésen ismertetett döntés a dolgozók körében élénk tiltakozást és felháborodást váltott ki. Az ezt kifejező, 155 dolgozó által aláírt leve­let eljuttatták Cs. Nagy La­joshoz is, aki Háromszéki Pál vezérigazgatóval együtt részt vett Gyomaendrődön az üzemi szakszervezeti bi­zalmi testület tegnapi ülé­sén. Az érdekelteknek azonban nem sikerült megegyezésre jutniuk. Ezután az szb-tit- kár szakszervezeti gyűlést hívott össze, ismertette a to­vábbra is megoldatlan hely­zetet, amelyről ezúttal nem nyitottak vitát. Cs. Nagy Lajos: — A Gutenberg Szakszer­vezeti Szövetség ügyvezető titkársága állást foglalt az ügyben, s eszerint se gazda­sági, se emberi-erkölcsi in­doka nincs Lakatos Gyula vezetői visszahelyezésének. A vezérigazgatónak azt ja­vasoltuk, hogy más személyt nevezzen ki üzemigazgató­nak, de ő erre nem hajlan­dó. A mostani gyűlés után tartunk tőle, hogy Gyoma­endrődön újabb munkabe­szüntetés lesz. ám ennek fe­lelősségét nem tudjuk ma­gunkra vállalni. Háromszék! Pál: — Nem én helyeztem visz­sza eredeti állásába Lakatos Gyulát, hanem a Munkaügyi Bíróság döntése, ami kötele­ző érvényű, tudomásul kell vennem, tiszteletben kell tartanom. Remélem, nem lesz munkabeszüntetés, mert az nem megoldás; kértem is erre a gyomaendrődieket. Szerető Endre, szakszerve­zeti főbizalmi: — Patthelyzet alakult ki, pedig az emberek szeretné­nek végre nyugodtan dol­gozni. Pontot kellene már tenni e hosszas ügy végére, megszüntetve a bizonytalan­ságot, a rossz munkahelyi légkört. A Lakatos Gyula el­leni bizalmatlanság egyéb­ként nem a tavaly márciusi fegyelmije idején kezdődött, hanem már a korábbi évek során alakult ki. Nem tu­dom, hogy lesz-e sztrájk. Annyi bizonyos, mi nem szervezünk munkabeszünte­tést, viszont a dolgozók ér­dekeit kifejező spontán tö­rekvéseket kötelessége össze­fognia a szakszervezetnek. A mostani állapot senkinek se jó. Varga Mihály gépmester: — A mai gyűlés után nyil­vánvaló. hogy továbbra is a dolgozókra hagyták a dön­tést. Rácz László segédmunkás: — Magam is aláírtam a Lakatos Gyula visszahelye­zése ellen tiltakozó levelet, s munkatársaimmal együtt ma is az a véleményünk, mint korábban. Hanyecz Veronika könyv­kötő szakmunkás: — Szomorú, hogy egy sze­mély miatt ekkora cirkuszt kell csinálni... Elegünk van ebből az emberből. * * * Lakatos Gyulának, a Kner Nyomda gyomaendrödi üzemigazgatójának a mosta­ni szabadságát követő első munkanapja március 6-án, hétfőn lesz. Vitaszek Zoltán Petíció átadása a Parlamentben A visegrád—nagymarosi vízlépcső építése ellen tiltakozó aláírásokat tartalmazó íve­ket tegnap, a Parlamentben adta át Sta- dinger Istvánnak, az Országgyűlés elnöké­nek a Dunamozgalmak képviseletében egy háromtagú csoport: Szekfű András (Du­nakor), Szekeres László (Nagymaros bizott­ság), Vit László (népszavazást kérők cso­portja). A petíció, amelyet több mint 124 ezren írtak alá, az építkezés azonnali felfüggesz­tését és megfelelően előkészített, társadal­milag ellenőrzött népszavazás kiírását kö­veteli. A Dunamozgalmak képviselői ezzel kapcsolatban hangsúlyozták: a nagy számú aláírás tanúbizonysága szerint az októberi parlamenti döntés nem tükrözte az ország lakosságának akaratát. Úgy vélekedtek, hogy az építkezés felülvizsgálata még ma sem késő, és a visegrád—nagymarosi víz­lépcső elhagyása több tízmiLliárdnyi kiadás megtakarítását jelentené. Stadinger István az aláírások átvétele után tájékoztatásul elmondta a Dunamoz­galmak képviselőinek: bármennyire fontos is a társadalmi mozgalmak, így az alter­natív szervezetek tevékenysége, közvetlen országgyűlési előterjesztést nem tehetnek. Hozzáfűzte azonban, hogy a márciusi par­lamenti ülésen ismét a képviselők elé ke­rül a vízlépcső ügye és döntenek arról, hogy napirendként újból megtárgyalják-e. Tanácsülésekről jelentjük Köröstarcsa Köröstarcsán az elmúlt évben megtartott tanácstagi beszámolókon elsősorban a gázprogram megvalósulásá­ról, a telefonhálózat várha­tó korszerűsítéséről, a kö­zelmúltban átadott tornate­remről érdeklődtek a lako­sok. Erről számolt be Budai Gábor, az ideiglenes bizott­ság elnöke a községi- tanács legutóbbi ülésén, ismertetve az 1987. évi tanácstagi be­számolókon elhangzott ja­vaslatok sorsát, és szólt a tavalyi tanácstagi beszámo­lókon tapasztaltakról is. Hogy mennyi pénz jut a felsorolt lakossági kérések teljesítésére, ez is eldőlt, amikor a testület egyhangú­lag megszavazta az ez évi költségvetést. Az idén sze­retnék néhány kis utca ki­vételével a községi gázprog­ramot befejezni. A tervek elkészítésére félmillió fo­rintot szánnak, a vezetékek lakossági társulással épül­nek meg. A posta elképze­lései szerint 1990 közepére Köröstarcsa is belép az or­szágos távhívóhálózatba. A meglevő vonalak korszerű­sítésére a tanács egymillió forintot költ. A tornaterem építésére a tanács jelentős hitelt vett fel, ennek idei törlesztése 930 ezer forin­tot, a munkák teljes befeje­zése pedig félmilliót vesz ki a tanács pénztárcájából. (m. 1.) Elek Elek Nagyközség Tanácsá­nak tegnapi ülésén a napi­rend előtt Szántó István ta­nácselnök szólt a két ta­nácsülés közötti intézkedé­sekről. A település megfele­lő vízellátásához új kutat fúrnak. A beruházás felét a víz- és csatornamű válla­lat, a másik felét nagyköz­ségi tanács koordinációval biztosítja. A kútfúrás várha­tóan áprilisban megkezdő­dik. A térség gázellátására hét község vezetői szándék- nyilatkozatot írtak alá. A helybelieknek hamarosan megoldódik egy régi gondja, lesz a településen temetke­zési vállalkozó. Probléma van viszont a létesülő automata telefon- központtal. A 18 millió fo­rintos beruházás felét a szerződés szerint a posta, fe­lét a helybeliek állják. Most a mintegy négymillió forin­tos többletköltséget a posta az előfizetőkkel akarja meg­fizettetni. A testület állás- foglalása szerint ragaszkod­ni kell az eredeti, 1986-os szerződéshez. Szeptember 1- jével kezdődik az önálló szakmunkásképzés. A kollé­gium kialakításához Elek megyei segítséget kap. Ezek után került sor Var­ga Ferenc pénzügyi csoport- vezető előterjesztésében a tanács ez évi költségvetésé­nek megvitatására. A terve­zett bevétel mintegy 65 mil­lió forint — ebből a mű­ködés és a fenntartás elvisz több mint 60 millió forintot, így 1989-ben a tanácsi költ­ségvetésből csak a szociális otthon felújítására futja, hisz fizetni kell az előre le­kötött fejlesztési összegeket is. A testület elfogadta a tervet azzal, hogy a kötele­zettségek teljesítése után újabb nagy beruházásba nem kezdenek. Málik József előadó elmondta, hogy há­rom út nyert az útpálváza- ton : ezeket és a korábban laza szerkezettel készült uta­kat is az időt álló meleg- burkolattal látják el. A nagyközség KISZ-bizottsága beadványt intézett a tanács­hoz a' fiatalok helyzetének javítására. A testület meg­bízta az ifjúsági bizottságot az igények és lehetőségek felmérésével, s majd újra napirendre tűzik a kérdést. — szm — Ismét kapható a Társadalmi Szemle különszáma Üjranyomtatták, s így is­mét kapható a Társadalmi Szemle különszáma, amely a Történelmi utunk című je­lentést tartalmazza. Mint is­meretes, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága által kikül­dött, Pozsgay Imre vezette 15 tagú munkacsoport az el­múlt négy évtized történeté­nek, a mai helyzet kialaku­lásának elemzésére és új programnyilatkozat kidolgo­zására kapott megbízást. A munkacsoport tevékenységé­nek keretében, Berend T. Iván vezetésével készült el­ső tanulmány február első felében látott a Társadalmi Szemlében napvilágot, ám a kiadvány a megjelenést kö­vetően hamarosan elfogyott. 0 HNF megyei bizottságának jelöltjei a megyei tanáeselnöki tisztségre A Hazafias Népfront Békés Megyei Bizottsága február 24- én nagy visszhangot kiváltó fórumot rendezett az ifjúsági és úttörőházban Békéscsabán, Murányi Miklós és dr. Soós Tibor megyei tanácselnökjelöltek részvételével. Tegnap este ugyanezen a helyszínen találkozhattak az érdeklődők a je­löltekkel a népfront, a megyei könyvtár és az ifjúsági ház közös beszélgetéssorozatának, a gondolatcserének a rendez­vényén. A megye minél több lakójával szeretnék megismer­tetni a jelölteket, ezért azok a különböző közösségek, ta­nácstagi csoportok meghívásainak eleget tesznek, amennyi­ben idejük engedi. Megyei tanácselnöknek megyei tanácstagot lehet választa­ni. Dr. Soós Tibort a kunágotai tanácstagi körzetben jelölték tanácstagnak és választásáról a március 3-i kunágotai ta­nácsülés dönt. Amennyiben megválasztják tanácstagnak, bárki lesz a tanácselnök, ő ezt a tisztét a ciklus végéig el­látja. A március 7-i megyei tanácsülés döntési joga lesz, hogy a két jelölt közül kit választ a következő választásokig a megye állami vezetőjének. MSZDP ügyvezető főtitkár nélkül A Magyarországi Szociál­demokrata Párt ügyvezető­főtitkára, Bihari Mihály po­litológus leköszönt e funk­ciójáról és kivált a pártból is. A Magyar Hírlap szomba­ti számában, a Magyar Rá­dió 168 óra című műsorá­ban és a Magyar Televízió szombati híradójában a volt főtitkár elmondotta indoka­it. A Magyar Távirati Iroda munkatársa megkereste az MSZDP vezetőségét, hogy a történteket más oldalról is megvilágítsák. A pártvezetés azonban nem kívánja részletesen is­mertetni a szervezőbizottság legutóbbi ülésén történteket, s nem kíván válaszolni a politológus elmarasztaló megjegyzéseire sem. El­mondták ugyanakkor a szer­vezőbizottság tagjai, hogy március 1-jén, szerdán dél­után a Ganz-MÄVAG Vö­rösmarty Művelődési Házá­ban (VIII. kerület, Golgota u. 3.) országos tagtoborzó nagygyűlés lesz. Ezen ismer­tetik az ideiglenes pártveze­tés által megfogalmazott el­vi nyilatkozatot, amelynek címe: „Mit akar a Magyar- országi Szociáldemokrata Párt?” A politikai kérdések vitáját követően ugyanott nemzetközi sajtótájékoztatót tartanak. Megkezdődnek a várossá nyilvánítási ünnepségek A Csongrád megyei Kis­teleken és Mórahalmon — elsőként a 41 új város közül — ma, kedden vehetik át a várossá nyilvánításról szóló oklevelet a település lakói. A Belügyminisztériumban az MTI munkatársának ér­deklődésére elmondták, hogy március 1-jétől már 166 vá­ros lesz Magyarországon. Et­től kezdve az ország lakos­ságának alig 40 százaléka él falvakban. Ez az arány 1950 óta ellenkezőjére fordult, hiszen akkori 53 városunk­ban a népességnek mindösz- sze 35 százaléka lakott. Meg­szűnt a városi jogú nagyköz­ség kategória: a 41 új vá­rosból korábban 19 ekként működött. Úgy tűnik, most néhány évig nem lesz újabb váro­sunk, ám a folyamat nem ér véget. A hosszú távú terü­let- és településfejlesztési koncepció szerint — amit 1985-ben fogadott el az Or­szággyűlés — kívánatos, hogy az ezredfordulón a vá­rosok száma mintegy 180 le­gyen. A várossá nyilvánítás — a 20-25 évvel ezelőtti gyakor­lattal szemben — nem jár külön anyagi juttatással, az ott élőknek viszont a tény húzóerőt jelent ahhoz, hogy még többet tegyenek lakó­helyükért. Murányi Miklós 49 éves. A Szovjetunióban a Harkovi Agrártudományi Egyetem növényvédelmi szakán szerzett agrármérnö­ki diplomát. Az egyetem el­végzése után a Szolnoki Nö­vényvédő Állomáson dolgo­zott. 1966-tól tíz éven át a Bé­kés Megyei Növényvédő Ál­lomás igazgatója. 1976-tól 1985-ig a Békés Megyei Ta­nács V. B. mezőgazdasági osztályának vezetője. 1985- ben Békés Megye Tanácsa elnökhelyettesévé válasz­totta. 1961-től párttag, az MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke. Nős, két gyermeke van. Dr. Soós Tibor 40 éves. A Bányászipari Technikum elvégzése után olajbányász Orosházán. A József Attila Tudomány- egyetemen jogi diplomát szerzett, utána a Békés Me­gyei Tanács V. B. szervezési és jogi osztályán dolgozott. Elvégezte az MSZMP Poli­tikai Főiskoláját. 1983—88 között az MSZMP Békés Megyei Bizottsága po­litikai munkatársa, majd osztályvezető-helyettese. Az MSZMP KB közigazgatási és adminisztratív osztályának munkatársa 1988. márciusá­ban lett. 1989. január 1-jétől az MSZMP KB parlamenti szakértője, osztályvezető-he­lyettesi beosztásban. 1974 óta párttag. Nős, két gyermeke van. Március 1-jétől emelkedik néhány ifjúsági lap ára Az Ifjúsági Lap- és Könyvki­adó Vállalat közli, hogy — a laptulajdonosokkal egyetértés­ben — március 1-jétől a Világ Ifjúsága című lap ára 17 Ft, a Kisdobosé 15 Ft, a Dörmögő Dö­mötöré 14 Ft és a Pajtás újság ára 9,50 Ft lesz. Az előfizetési díjak azonban csak április else­jét követően emelkednek. Az áremelés az előállítási költsé­gek folyamatos növekedése és a laptulajdonosok anyagi támoga­tásának megvonása miatt vált szükségessé. Az ILKV tájékoztatása szerint a szerkesztőségek kollektívái ar­ra törekszenek, hogy e lapok tartalmi színvonalának további növelésével, szolgáltatásaik bő­vítésével megfeleljenek az olva­sók elvárásainak. (MTI) Ne én kotorásszak a kéményben! A minap a tüzeléstechnikai vállalat embere (kémény­seprő) járt nálunk és elmagyarázta, hogyan kell a gáz­tüzelésű fürdőszobában a füstcsöveket kipucolni, miköz­ben bizonygatta, hogy ezzel csökken a tűzveszély. Miután túlestünk a hősugárzó, a vízmelegítő tisztoga­tásának szakmai magyarázatán, kézmozdulatokkal mu­tatta, hogy húzzon valaki a karjára valamiféle ruhada­rabot s aztán olyan alkotmányra álljon fel, hogy arról beledughassa az egyik karját a kéménybe és körkörösen tapogassa ki, nihcsen-e benne valami, ami akadályozza a légáramlást. Miután eltávozott tőlünk a kéményseprő, megráztam a fejem, mert a társadalom fejlődése úgy mozdult elő­re, hogy a munkamegosztás az emberiség természetes életformájává lett. Ebből fakad, hogy ma már a világ­űrben hegesztenek, míg annak idején kődarab volt a balta. S az fordult meg most hirtelen a fejemben: az emberiség talán visszazuhant abba a korba, amikor min­denki mindent csinált!? Csak az nem volt, aki annak idején magyarázta volna, hogyan kell asztalt vagy ajtót készíteni. Bár én meglennék ilyen magyarázatok nélkül most is, mert napjainkban mégiscsak van asztalos, ké­ményseprő és más szakember, s csinálja mindenki a ma­ga dolgát. Ne kelljen nekem a kéményben kotorászni. (cserei)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom