Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
O 1989. február 28., kedd Békési panteon Kilencven ive született Kocsis János földmunkás, kommunista Kocsis János abban a korban született, amikorra a városokban kialakult a nagy tömegű, nincstelen munkás- osztály. Elkeserítő nyomorban tengődtek, s helyzetük javulására semmi reális lehetőség nem látszott. A szegénység, kilátástalanság, műveletlenség szinte melegágya lett az utópisztikus kommunista eszmék terjedésének, mely a paradicsomi jólétet mindenki számára egyaránt már a földi életben elérhetőnek jövendölte. Számukra ez volt az egyetlen reménysugár, nem lehetett nem hinni benne. A korlátozást, elnyomatást nehezen tűrő, lázadó típusú személyiségek számára e mesésen szép forradalmi cél lett az élet értelme, melyért semmilyen áldozatot nem sajnáltak. Kocsis János egész élete szakadatlan harcok, háborúk és forradalmak megpróbáltatásai közepette múlt el. Szegényparaszti családban született Reformátuskovács- házán 1899. február 28-án. A hat elemi elvégzése után még gyermekként kanász- és béresmunkára adták. Tizenöt éves volt, amikor kitört az első világháború, alig tizennyolc, amikor behívták katonának. Előbb a fronton harcolt, majd a Tanácsköztársaságért. Elvesztette egyik lábát, és román fogságba esett. Szabadulása után cselédnek szegődött Magyar- bánhegyesen, majd segédmunkás lett • Budapesten. A jobb megélhetés reményében Bécsbe emigrált, de tartotta a kapcsolatot a KMP vezetőivel. 1925-ben hazairányították illegális pártmunkára, s bevonták a KMP KB titkárságának munkájába is. Lázadás előkészítésére irányuló bűntett vádjával 1927-ben letartóztatták, skét évre elítélték. Kiszabadulása után röplapok és illegális sajtótermékek terjesztését vállalta, de rövidesen ismét elfogták. Rossz egészségi állapota miatt 1930-ban a Szovjetunióba menekült. Moszkvában az óragyárban dolgozott, tagja volt az emigránsokból szerveződött Magyar Klub vezetőségének, és egy sor más vezető beosztást töltött be. Cikksorozatot jelentetett meg a Sarló és Kalapács című lapban a magyarországi fasiszta rendszerről. 1938-ban koholt vádak alapján letartóztatták, és 1944. november 28-án a börtönben meghalt. (gyurkó) Lemezlovasok találkozója Orosházán Több száz érdeklődő fiatal Jelenlétében rendezték meg a napokban az orosházi Petőfi Művelődési Központ koncerttermében az első vidéki lemezlovasversenyt, amelyre szinte az ország minden részéből érkezett nevezés. A rendezők — a Petőfi Művelődési Központ és a Magyar Rádió Szegedi Körzeti Stúdiója — válogatták ki az „élőben” fellépő öt műsorvezetőt. A versenyprogramokat a közönség kitűnő hangulatban hallgatta és táncolta végig, miközben a zsűri nehéz helyzetbe került, s végül a műsorvezetők remek felkészültsége és szinte azonos színvonalú teljesítménye miatt megosztotta a díjakat. Eszerint I. helyen végzett Pará- di Katalin Kazincbarcikáról, Szabó László Füzesgyarmatról és Együd Zsolt Siófokról. A II. helyet Brunner Tibor (Szánk), a III.-at pedig Lovas Róbert (Túrkeve) szerezte meg. Ahol a két patak egybefolyik Békéscsabai találkozás Dobos László csehszlovákiai magyar fréval A pozsonyi Dobos László író volt ia vendége a TIT Értelmiségi Klubjának február közepén. A csehszlovákiai magyar irodalom rangos képviselőjét Czine Mihály irodalomtörténész kísérte el a békéscsabai találkozóra és mutatta be a közönségnek. Irodalomteremtésröl, folyóirat- és színházalapításról, művészi és politikus pályáról, sikerről és kényszerhallgatásról esett szó, s közben egy életrajz állt össze — a jellemző vonásokból. A nemzetiségi lét és az emberi megmérettetés viszonyáról, nemzet és kisebbség sorskérdéseiről, történelmi felelősségről és egy nemzedék önvizsgálatáról, s még de sok minden másról gondolkodhattunk el ezen a délutánon. Messze voltak a csillagok, Földönfutók, Egy szál ingben — csak három cím, de Dobos László életművét alapvetően az határozza meg. ami éppen ezt a három regényét is jellemzi. A szlovákiai magyarság háborús szenvedéseit, a kis ember által megélt történelmi sérelmeket, megaláztatásokat boncolja az író, az 1918- tól a hetvenes évekig tartó időszakkal szembesül, válaszokat keres. — Békéscsaba nemzetiségileg színes történelmi és földrajzi hely; engem ez izgalommal tölt el. Érdekel az itt élő szlovákság élete, s egészen más könyvből ismerkedni, mint személyesen tájékozódni — mondta Dobos László a Népújságnak adott interjúban. — Azért érdekel, hogy a kultúra mely területein van jelen a szlovák kisebbség és hogyan, mert az ember keresi a közös vonásokat, az ösz- szefüggéseket, s elkerülhetetlen az összehasonlítás. — Felvázolná a csehszlovákiai magyar irodalom jellemzőit? — Az ötvenes években tulajdonképpen a semmiből kellett kultúrát teremteni, ennek a kultúrának előbb azok a részei alakultak ki, amelyek a népi életből teremtődtek meg; a népművészet, a néprajz. Aztán jöttek a tudósítások, az újságírás és a lapszerkesztés, a népművelők előadásai. Érdekes és tanulságos lenne azt megnézni — a Magyarországon élő nemzetiségek kultúráját vizsgálva —, hogy a háború után a határokon kívül élő kisebbségek kultúrája milyen forrásokból táplálkozott, hogy melyek azok a képződményei a népi életnek, amelyek annyi erőt és inspirációt hordoztak magukban, hogy később irodalommá nőttek. A csehszlovákiai magyar irodalomban a háború után a költészeté volt a vezető szerep, később jelentkezett a próza és az elméleti irodalom, az esszé. A dráma mindmáig nem tudott megerősödni. Két színházunk — a komáromi Magyar Területi Színház és a kassai Thália Színpada — keresi a jó magyar drámákat, regényeket is dramatizáltak, de ezek csak próbálkozások. Üjab- ban említésre méltó még az ifjúsági és gyermekirodalom. Ezek azok a műfajok, amelyeknek legjobb alkotásai akár a magyar nemzeti irodalom mértékével mérhetők. — Magyar irodalom a határainkon túl, kisebbségi irodalom, amely kötődik a nemzeti történelmi és kulturális hagyományokhoz, de ugyanakkor kötődik a helyhez is, ahol megszületik. Kettős feladat, kettős felelősség. Dobos László hová tartozik, kinek ír? — Ez kettős kötődés, kétségtelenül. A két forrásból való táplálkozás egyszerre érték, tulajdonképpen két kultúra birtoklása. Természetesen a napi élet, a jelen ott zajlik egy másik nép életével, jelenével közösen, ugyanakkor kötődünk a magyar nemzeti kultúra forrásvidékéhez. Két patak egy- befolyása — talán így mondhatnám —, s ebből érdekes közérzet születik, kölcsönös gondolkodás, egyeztetés. A szlovák irodalom közérzete, tendenciái kiegészülnek a magyar nyelvvel, magyar kultúra jelenlegi értékeivel, vonvlataival. Mindenképp előnye a kettős kötődésnek, hogy ez nagyobb rálátást tesz lehetővé, nem csak saját nemzetiségi létünkre, hanem egész Kö- zép-Európára. Általában szélesebb horizontot alapoz meg az emberi gondolkodásban és magatartásban. Ha az ember több kultúrát ismert, értékmérése is objektívabb, józanabb. Kialakul a másik kultúra tisztelete, tehát több pozitív felismerést is eredményez a kettős kötődés. „A kettős kötődés szélesebb horizontot jelent” Fotó: Gál Edit — Történelmi és személyes példák bizonyítják, hogy olykor mégis külön tehertétel... — Igen, sokszor nehéz. Több figyelmet, rendszerező olvasást és minősítést igényel. A nemzetiségi lét vonatkozásaiban már bonyolultabb kérdés, bonyolultabb állapot. Ebben a kettős kötődésben meghatározó szerepet játszik a nyelv — az anyanyelv és a mi esetünkben a szlovák. Kétnyelvűségben élni nagyon nehéz. Tapasztalatom szerint az anyanyelv sok szempontból hátrányt szenved, ugyanis csökken a társadalmi funkciója, hasznossága azáltal, hogy az ember a munkában, a hivatalban, az utcán nem mindig ezt beszéli. — ön dolgozik a pozsonyi Madách Könyvkiadónak; beszélne az ottani magyar könyvkiadásról? — Elsősorban a szlovákiai magyar kisebbség műveit adja ki a Madách Könyvkiadó, 'de a szlovák és a cseh irodalom magyarra fordított műveit is. Szépirodalmi profilú, de foglalkozik ismeret- terjesztő, gyermek- és ifjúsági könyvekkel is. A két állam közti megállapodás értelmében 1953 óta könyvcsere folyik, vagyis a Madách Kiadó minden kéziratát felkínálja a magyar kiadóknak, s gyakorlatilag ezek majdnem mind megjelennek Magyarországon. Huszonöt-huszonhat könyv évente. Mi innen visszük a világirodalmat, a klasszikus és kortárs magyar műveket. elméleti munkákat, enciklopédiákat. Érdemes lenne eltűnődni azon, hogyan lehetne ebbe a könyvkiadásba bevonni az itteni szlovákság irodalmi alkotásait. — Felgyorsult belpolitikai változások zajlanak napjainkban Magyarországon és Csehszlovákiában is. Ezzel együtt jár példlául a közös történelmet érintő események újra- vagy átértékelése. Hogyan hat mindez az író közérzetére? — Nálunk is indul és bontakozik a reform, az átalakítás és a nyilvánosság, de mindez nem elsősorban az irodalomra támaszkodik. Ügy is mondhatnám, hogy ebben a belpolitikai mozgásban nem az irodalom az elsőhegedűs; a reform a politika ügye, a kezdeményezői is a politika intézményei, szervei voltak. A kérdés az, hogy az ilyen, a politika által vezérelt helyzetben mit tehet és mit tesz az irodalom. Elsősorban odafigyel és részévé válik — ha részévé válik — ennek a változásnak. Amennyiben ez a politikai reformprogram több demokráciát, több emberi jogot jelent, az egyén társadalmi mozgásának megnövekedését jelenti, akkor van üzenete az irodalom számára. Az ilyen mozgás nagy kihívás a nemzetiségi kisebbségek számára; az irodalmi gondolkodást, valóságszemléletet alakítja, s átrendeződik maga az irodalom is. tehát jó értelmű kényszerhelyzetbe kerül. — Nem az irodalom az elsőhegedűs; mit tehet mégis, mi a szerepe a mai világban? — Együtt kell haladnia a progresszív társadalmi folyamattal, segíteni kell a kibontakozást. Elsősorban az irodalmi publicisztika kap nagy szerepet, az a része az irodalomnak, amely a napi gondokra tud ügyelni, ahol a lét és az irodalom közvetlenül érintkezik. Én azt várom ettől a folyamattól, hogy a csehszlovákiai magvar irodalom reflexeiben élénkebb, gyorsabb lesz. Erre példa a szovjet, a magyar irodalom, ez kezd mutatkozni a szlovák irodalomban is. Kitekintés — az író és az irodalomtörténész segítségével. Az előadásban és a vallomásokban sok közös jegyre figyelhettünk fel, azok közül a legfontosabb talán így körvonalazható: szándék és lehetőség az együttgondolkodásra, az együttcselek- vésre. Niedzielsky Katalin Bezárt a gyulai Erkel Az elmúlt hetekben gyakran azért csöngött a szerkesztőségi t telefon, mert a hívó — hol rémülten, hol túlságosan is magabiztosan — a gyulai Erkel mozi bezárásának körülményeit firtatta; kivétel nélkül az egyet nem értés hangsúlyával. A második gyulai mozit valóban bezárták február elsejével. Hogy miért; mi — mint később kiderült: — kényszerítette erre a fenntartót, arra Dankó Pál, a megyei ..Kontúr” Moziüzemeltető Kulturális Vállalat (olvasóink korábban megyei moziüzemi vállalatként ismerték e céget) igazgatója válaszolt. — Évente 350 ezerbe került nekünk ennek a mozinak az üzemeltetése. Negyedmillióba a bérleti díj. amelyet az épület kezelőjének, a városi tanács városgazdálkodási vállalatának fizettünk ki és százezer volt a ráfizetés. Kihasználatlan volt a mozi —, hogy rövidre fogjam. Az előadások döntő részére húszán, negyvenen, hatvanan váltottak jegyet... Az Ékkel különben 250 ember befogadására képes ... Ügy érzem, hogy ezzel a döntésünkkel csak lezártunk egy ügyet. Hiszén megyénk települései között Gyula az, ahol az úgynevezett „mozi- ellátottság” a legjobb, hiszen az Erkel mellett a Petőfiben (saját tulajdonú mozink, amelynek van egy hatvanszemélyes klubterme is), a SZOT—íMedosz üdülőben, továbbá a nyári hónapokban a szabadtéri színpadon és az említett üdülő kerthelyiségében is forgalmaztuk a filmeket: a hazai megjelenés után egy-két nappal, rendszeresen a megyeszékhelyi bemutató előtt! Ügy érzem, Gyulának nincs, nem lehet oka panaszra! S hadd tegyem hozzá: éveken keresztül kértük — s kiderült, hiába kértük! — a helyi tanácsot, hadd legyen a miénk az Erkel mozi. Lehet, hogy akkor nem kényszerültünk volna erre a döntésre. Erre a mindenképpen kényszer- intézkedésre! — De akkor is: kiesett egy vetítőhely Gyulán ... — Pótoljuk, mert tudjuk pótolni! A már említett Petőfi mozi emeletén levő vi- deotermet egy hónapon belül alkalmassá tesszük mozifilmek vetítésére is; gépházat építünk brigádjainkkal. Mivel az Erkel, korábban is ún. rétegfilmeket vetített, így nem esik csorba: ezentúl ezeket az alkotásokat itt, a Petőfiben láthatja a közönség. A terem hatvan néző befogadására képes; korszerű és kulturált. A választék köre tehát nem szűkül. — Mi lesz az Erkellel? — A bérleti szerződést még A gyulai Erkel mozi „kiadó” kozó-jelentkezőket... fenntartjuk; így állapodtunk meg a gyulai tanáccsal. Meghirdetjük az épületrészt: bárkivel, bármilyen — persze a józan ész és a törvényesség keretein belül! — feltételek mellett együttműködünk. Egy a lényeg: a funkció csakis kulturális maradjon ! De nem lesz, nem lehet mozi, hiszen akkor magunk ellen dolgozunk, önmagunknak nyilván nem fogunk konkurrenciát teremteni ... — S ha a napilapokban a közeli napokban megjelenő hirdetésükre néhány héten, — a vállalat várja a vállalFotó: Gál Edit hónapon belül nem jelentkezik senki? ... — Akkor értelemszerűen felbontjuk a bérleti szerződést. Hogy mi lesz annak az épületnek a sorsa, az már nem a mi felelősségünk! — ön jó egy évvel ezelőtt lapunknak azt nyilatkozta, hogy a vállalat — mivel új mozi építésére nincs lehetősége — lehetősége szerint mindent megtesz a jelenlegi mozipark színvonalának megőrzéséért. Hogyan alakul ez az 1989. évben? — Csupán néhány, pontosabban két, szerintem a ..másik fél”, vagyis a tanácsok számára is tanulságot nyújtó példát szeretnék mondani, amelyek terveink között szerepelnek. Mezőhegyesen és Békésszentandrá- son fognak munkába majd ebben az évben brigádjaink — a helyi tanácsok támogatásával ! — Mezőhegyesen van mozi. az Általános Művelődési Központban működik már annak megnyitása óta ... — Sajnos, nem a legjobb körülmények között. Nos, a helyi, rövidesen városivá lett tanács úgy döntött, hogy azt az épületet, ahol korábban működött a mozi és a művelődési ház, könyvjóváírással megkapja vállalatunk. Még ebben a félévben hozzákezdünk a teljes félújításhoz, s az év második felében már ott lesznek a mozielőadások alkalmanként 250 néző előtt. Az épületben lesz hely arra is, hogy videokazetta-kölcsönzőt és mo- zibutikot nyithassunk. —... és Szentandráson? — Szintén a helyi tanács segítségével, anyagi támogatásával fogunk hozzá a mozi teljes rekontstrukció- jához — itt a második félévben. Ahogyan a tervek alakulnak, úgy tűnik, a felújítás át fog nyúlni a következő év. elejére. Nemcsak egy új mozi lesz a békés- szentandrási, de egyéb kulturális, közművelődési feladatok ellátására is alkalmassá válik. Ha úgy tetszik: komplex intézménnyé fejlesztjük a helyi tanács tát- mogatásával. — E két eset alapján arra is lehet következtetni, hogy a ..Kontúr” a jövőben a gazdasági megfontolásokon túlmenően partner mindenben? — Természetesen ! Vállalkozunk, hiszen egyrészt ez ma létkérdés, másrészt erkölcsi-politikai kötelességünk is. (nemesi)
