Békés Megyei Népújság, 1989. február (44. évfolyam, 27-50. szám)
1989-02-28 / 50. szám
1989. február 28., kedd Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai (Folytatás az t. oldalról) a JKSZ KB Elnökségének végrehajtó titkára és Rudi Szóvá, Jugoszlávia budapesti nagykövete fogadta. Grósz Károly röviddel megérkezése után megkezdte tárgyalásait. Grósz Károly és Stipe Suvar tárgyalásai rövid szünettel négy és fél órán át tartottak, s a kötetlen eszmecsere a közös ebéden is folytatódott. Mint Szokai Imre, az MSZMP KB nemzetközi pártkapcsolatok osztályának helyettes vezetője az MTI tudósítójának elmondta, a szívélyes, baráti légkörű találkozón átfogó tájékoztatók hangzottak el hazánk és déli szomszédunk belpolitikai, társadalmi, gazdasági helyzetéről, a két pártot foglalkoztató időszerű témákról. Igazi párbeszéd folyt — hangoztatta. Elemezték azokat a kérdéseket, hogy a párt miként tudja érvényesíteni társadalmi vezető szeretjét az eddigiektől eltérő módon és eltérő körülmények között. Grósz Károly ismertette az MSZMP álláspontját a politikai pluralizmus érvényesítéséről, és egyebek között megjegyezte, hogy a Központi Bizottság a többpártrendszer bevezetésénél nem talált jobb módszert a szubjektív viták elkerülésére. Stipe Suvar elmondta, hogy a JKSZ a népfront keretében akarja érvényesíteni a szocialista önigazgatású politikai pluralizmust. Utalt arra, hogy a jelenlegi jugoszláv alkotmány nem teszi lehetővé a többpártrendszer létrehozását. Egytértettek: a politikai intézményrendszernek úgy kell működnie, hogy minden érdek érvényesülhessen. A kommunisták nem építhetik egyedül a szocializmust. Mindkét fél nagy hangsúlyt helyez a jogállamiság megteremtésére. Részletesen foglalkoztak a két országban megkezdett gazdasági reformmal, amely tág teret biztosít a különböző tulajdonformáknak, de változatlanul a társadalmi tulajdon marad a meghatározó. Ezért a társadalmi tulajdont a lehető leghatékonyabban kell működtetni, s ezt az igazi piacgazdálkodás megteremtésével akarják elérni. Az állam szerepét a makrogazdasági folyamatok összehangolására kell korlátozni. Hangoztatták: mindkét párt folytatja a meghirdetett, illetve megkezdett reformokat, Értékes tapasztalatcsere folyt a két országban a nemzetiségi politika tçrén szerzett eddigi tapasztalatokról. Megállapították, hogy a legutóbbi évtizedek nemzetiségi politikájának alapelvei kiállták az idő próbáját, tartósnak bizonyultak. Suvar leszögezte, hogy a jugoszláviai demokratizálódási folyamat tartós eleme a nemzetiségi egyenjogúsága, a nemzetiségi jogok biztosítása. „Nincs demokrácia a nemzetek-nemzetlségek testvérisége, egysége nélkül” — tette hozzá. A kétoldalú gazdasági együttműködést eredményesnek értékelték, de utaltak arra, hogy még kihasználatlan lehetőségek vannak, és állást foglaltak az együttműködés további gazdagítása mellett. A kétoldalú kapcsolatok fejlesztésében — szögezték le — azon az úton kell haladni, amelynek alapjait Joszip Broz Tito és Kádár János fektette le. Szó esett a kölcsönös tapasztalatcserék hasznosságáról, és aláhúzták a politikusok, gazdasági szakemberek, közéleti és kulturális személyiségek. tudósok, újságírók eddiginél is gyakoribb, kölcsönös látogatásainak szükségességét. Suvar részletes tájékoztatást adott a koszovói helyzetről. a gondokról és a megoldás lehetséges módjairól. Egyebek között elmondta, hogy a JKSZ Elnökségének ülésén bizonyos megelőző intézkedéseket határoztak el, hogy az alapvető életfeltételeket biztosítsák a tartományban. Egyebek között ellenőrzik a közlekedést, ügyeletes szolgálatot vezettek be a közintézményeknél, az üléseket előre be kell jelenteni. az erőművek folyamatos üzemeltetését biztosítani kell és így tovább. A JKSZ és az MSZMP vezetői tárgyalásaik befejeztével közös sajtóértekezletet tartottak. Grósz Károly jugoszláviai látogatásának befejeztével az esti órákban visszaérkezett Budapestre. Elengedhetetlen a szülőföldön élés jogának biztosítása Horn Gyula felszólalása Genfben „A Magyar Népköztársaság meggyőződéssel vallja, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása és garanciákkal övezett biztosítása korunk nemzetközi biztonságának elválaszthatatlan része” — e szavakkal kezdte felszólalását tegnap délelőtt az ENSZ Emberi Jogok Bizottságának genfi ülésén Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár. Megállapította, hogy az emberi jogok egyetemes értékeket jelentenek, s azok értelmezését nem sajátíthatja ki egyetlen ország vagy országcsoport, egyetlen társadalmi rendszer sem. Magyarország komolyan veszi szerződéses kötelezettségeit, azok teljesítéséről rendszeresen beszámol a nemzetközi fórumok előtt. Határozottan törekszik arra, hogy teljes összhangot teremtsen a nemzetközi kötelezettségek és a belső jogrendszer között. A magyar társadalom mélyreható demokratikus megújulásának és a jogállamiság megteremtésének visszafordíthatatlan folyamatában az elsődleges nemzeti feladatok közé soroljuk az emberi jogok védelmét és gyakorlásának biztosítását — mondotta Horn Gyula. Az államtitkár arra ösztönözte a résztvevőket, hogy tekintsék át: milyen új és időszerű emberi jogi kérdésekben vállalhat az ENSZ és ezen belül az Emberi Jogok Bizottsága kezdeményező szerepet. Itt elsősorban olyan kodifiká- cióra érett témák közös kijelölésére, majd feldolgozására van szükség, amelyek eddig nem kaptak kellő figyelmet, illetve a változó világunk egyre gyorsuló fejleményei nyomán kerülnek a nemzetközi érdeklődés homlokterébe. Hangsúlyozta, hogy a magyar nép, a kormány aggodalommal követi az -emberi jogok megsértésének minden formáját, bárhol is legyen az a világban. Különösen veszélyesnek tartjuk a jogsértések egyik legembertelenebb és legmegalázóbb formáját, az egyének hátrányos megkülönböztetését, bármilyen alapon is történjék az. A diszkrimináció tilalmának megszegése egyet jelent az egyetemes emberi értékek és nemzetközi jogi kategória semmibe vételével. Elvi álláspontunk, hogy a magyar kormány joga és egyben kötelessége is szót emelni az alapvető emberi jogok és ezen belül a kisebbségek jogainak megsértése ellen, különösen akkor, ha azokra Magyarország közvetlen szomszédságában kerül sor. A nemzetközi közvélemény előtt jól ismert, hogy Romániában nem csupán az egyének és nemzetiségek polgári és politikai jogait, hanem szociális, gazdasági és kulturális jogait is csorbítják. Az emberi jogok megsértésének tartjuk a falvak lerombolását, a kulturális és történelmi értékek felszámolását, a nemzeti kisebbségek nyelvhasználatának tudatos elsorvasztását, az erőszakos asszimiláció jelenségeit vagy a vallásszabadság korlátozását. Horn hazánk támogatásáról biztosította azt a svéd kezdeményezést, hogy kerüljön sor egy különmegbízott kinevezésére, akinek a feladata a romániai emberi jogsértések vizsgálata lenne. A külügyi államtitkár ezután a diszkrimináció tilalmának új, eddig nem érintett területekre való kiterjesztését indítványozta. Elengedhetetlen a szülőföldjükön élés jogának biztosítása, ehhez megfelelő állami támogatás és védelem, továbbá a hazájukból történő ki- és visszautazás jogának elismerése. Szavatolni kell szabad és akadálytalan kapcsolattartásukat a más országokban élőkkel, beleértve rokonaikat. E jog gyakorlásának biztosítását állami kötelezettségvállalás teremtheti meg. Szükség van továbbá a családegyesítés intézményesített, állami támogatást élvező rendezésére vonatkozó követelmény rögzítésére is. A kodifikáció szerves részeként nemzetközi ellenőrzési mechanizmust kell létrehozni a kisebbségek jogainak hatékony védelme érdekében, beleértve a panaszbejeléntések rendszerének alkalmazását is. Horn javasolta, hogy az etnikai, vallási és nyelvi kisebbségek jogai megsértésének kivizsgálására — az ENSZ akció- programja keretében — az Emberi Jogok Bizottsága nevezzen ki különmegbízottat. » Fizess a dugóért - nem lesz dugó Lassúbb mint lóháton Az autóközlekedés világszerte a csőd felé közeledik, s a csőd neve: dugó. London központjában az óránkénti átlagsebesség 17,7 kilométer, Athénban 8 kilométer — lassúbb, mint lóháton. A BÉKÉSCSABA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ szerződéses üzemeltetésre ajánlja 1989. április l-jétől 1992. április 1-jéig terjedő időszakra a 116. sz. játék- és Újkígyós, Kossuth A versenytárgyalásra ki 1989. március 31-én, di Békéscsaba, Lázár u. tárgyalótermében. Tájékoztató adatokat ző előtt, 9 órakor kerül sor, atti központi épület újkígyósi ügyvezetőség ad. A pályázatot legkésőbb 1989. március 25-ig kérjük leadni. Több a kocsi és többet utaznak az emberek. Nyugat-Európában 1976-ban minden száz lakosra 26 kocsi jutott, ma 35. Az Egyesült Államokban kevésbé növekedett az arány, de már eleve is „túlnépesedett” volt a kocsipark: 100 lakosra 51 személyautó jutott 1976-ban. most 56. Japánban 14-ről 24-re nőtt az arány. Az Egyesült Államokban 1976- ban egy ember naponta átlagosan 43 kilométert utazott kocsival, ma 51 kilométert tesz meg. Az NSZK-bam 19-ről 23-ra nőtt az átlagosan megtett kilométerek száma, Nagy-Britanniában pedig 15 kilométerről 21 kilométerre. Közben, minden jó szándék, reklám és fejlesztés ellenére, a tömegközlekedés nem tudta enyhíteni a közutak terhelését. 1983-ban 560 millióan utaztak a londoni metrón, 1987-ben már 800 millióan, eközben a brit fővárosban mégis további 5 százalékkal nőtt az a'utófor- galom. Nem segítettek a nagyvárosokat elkerülő körgyűrűk. autóoálválk sem. A Los Angeles körüli főutakon a csúcsforgalomban 16 kilométer óránként az átlagsebesség és országosan 9 milliárd dollárra becsülik az úti késlekedés okozta károkat évente. Az ok abban keresendő. hogy a munkahelyek többsége a városokban van, az emberek viszont mind messzebbre és meszszebbre költöznek — hiszen van kocsi ! —, s ezen nem segít a városi földalatti közlekedés. Sokfelé sok mindennel próbálkoznak. Az NSZK-ban már a hetvenes évek közepén megkezdték a kocsik kitiltását a városközpontokból. Ez a környezetvédelem szempontjából jó, de a csúcsforgalmat csak áttereli máshová. Ráadásul sehol sines elég parkolóhely: Párizsban úgy becsülik, hogy 700 ezerrel kevesebb parkolóhely van, mint amennyi a naponta belépő 1,3 millió kocsinak kellene. A megoldás? Nem biztos, hogy jó, de az egyetlen helyen, ahol eddig bevezették, csökkentette a forgalmat. Szingapúrban 1975 óta csak olyan autó hajthat be a belvárosba kevesebb mint négy utassal, amelyen kiragasz- tott jegy tanúsítja, hogy vezetője lefizetett 2,60 amerikai dollárnak megfelelő ösz- szeget. Háromnegyedével csökkent a csúcsidőszaki forgalom és Szingapúrban még ma is jól lehet közlekedni. Valószínűleg Stockholm lesz az első európai főváros, ahol hasonlót bevezetnek. A városi hatóság 25 koronás (3 90 dollár) belvárosi belépőjegyet tervez. Ügy vélik, hogy ha a befolyó összeget a tömegközlekedés olcsóbbításá- ra fordítják, akkor 35 százalékkal is visszaeshet az összforgalom ... w F1EH3EH< ÖNGYILKOSSÁGBA MENEKÜLT Szung Sao-ven kínai színházi rendező a tetemes kártyaadósság elől Hunan tartományban. Tragikus halála ismét ráirányította a figyelmet arra a jelenségre, hogy a világ legnépesebb országában rohamosan terjed a szerencsejáték szenvedélye. 1988-ban több mint 210 ezer esetben indítottak eljárást emiatt a közbiztonsági szervek, s 1987-hez képest 25 százalékkal nőtt a szerencse- játékokkal összefüggő bűnözés. A POLITIKUSOK FIZETÉSÉT a világ számos országában nem kezelik titokként. így köztudomású az is, mennyit keresnek az elnökök, miniszterelnökök. A rövid lista alapján megállapíthatjuk, hogy jelenleg Japánban megy a legjobban a sora a miniszterelnöknek, hiszen évi 250 000 dollár értékű illetményben részesül. Az Egyesült Államok leköszönő elnöke, Ronald Reagan 200 000 dollárt kapott. Helmut Kohl nyugatnémet kancellár 195 000, Margaret Thatcher kormányfő pedig 115 000 dolárt vehetett fel. Lássunk példát a kisebb összegekre is: Radzsiv Gandhi indiai kormányfő keresete 8000 dollár, Raul Alfonsin argentin elnöké még ennél is kevesebb, csupán 6000 dollár. Egyébként az Egyesült Államokban a politikusi fizetésekkel nem mindenki elégedett. Ezek a bérek ugyanis 1969 óta érvényesek, azóta pedig sok minden változott. Ezért most a kongresszus egy különleges bizottsága azt vizsgálja, milyen mértékben emeljék a fizetéseket, mert az a veszély fenyeget, hogy a politikusok inkább a nagyobb haszonnal kecsegtető, magánszektorban tevékenykednek. A tervek szerint az új elnök, George Bush már évi 350 000 dollárra számíthat, és az alelnöki fizetést is felemelik 175 000 dollárra. A VÉRSZlVÓ DENEVÉREK ellen indított hajtóvadászat hat évig szünetelt, ezért háborítatlanul elszaporodhattak a bőregerek Nicaraguában. A denevérek éjről éjre a testsúlyukkal csaknem azonos mennyiségű vért szívnak magukba, és számos betegséget is terjesztenek, amelyek főképp a csecsemőkre veszélyesek. Embereket csak ritkán támadnak meg, holdvilágos éjszakákon nem portyáznak, de az állat- állományban így is komoly kárt tesznek. A denevérvadászatba most bekapcsolódott egy francia férfi, méghozzá újszerű módszerrel: hálóval befogott három denevért, bekente őket mérgező kenőccsel, majd visszaadta szabadságukat. Egy-két nap múlva kihalt a három akaratlan „hóhérmadár” kompániája. A denevérek ugyanis 15-20 tagú kolóniákban élnek barlangjaikban, s hajnalban, vadászatukról hazatérve gondosan tisztára nyalogatják egymást. A méreg persze az „ítéletvégrehajtókkal” is végzett. A BRIT KÖRNYEZETVÉDŐK széles körű kampányt Indítottak az ólomtartalmú benzin használata ellen. Nagy- Britanniában jelenleg a gépkocsi-tulajdonosok 7 százaléka használ ólommentes benzint. Erzsébet királynő jó példával szolgál, parancsot adott: a Buckingham-palota összes járművét szereljék át úgy, hogy ólommentes benzinnel közlekedhessenek. EZER DOLLÁR A NEMDOHÁNYZÓKNAK Egy norvég bányászati cég minden dohányzó dolgozójának ezer dollárt kínált fel, ha az idén abbahagyja a dohányzást. A vezetőség ilyen módon szeretné feljavítani a foglalkoztatottak egészségi állapotát, és csökkenteni a betegszabadságot. Ez érthető, mert a cég 21 dolgozója közül 16 dohányzik. AZ 1988. ÉVBEN VÁLTOTT GABONAIPARI KEVERÉKTAKARMANYOK VÁSÁRLÁSI ÉS VISSZATÉRÍTÉSI KÖNYVEK MEGHIRDETETT jutalomsorsolását 1989. február 27-én közjegyző jelenlétében a GMV kultúrtermében megtartottuk A sorsoláson a következők nyertek: 6000,— Ft-os első díjat: Nagy Sándor, Füzesgyarmait, Lehel u. 11. 5000,— Ft-os második díjat: Giricz Vendel. Gyomaendrőd, Akác u. 126. 4000,— Ft-os harmadik díjat: Petró György, Kevermes, Dózsa Gy. u. 4. szám alatti lakosok nyerték. További 500-500 Ft-ot nyertek még: Nagy Mihály né, Békés, Daniké u. 5 Pelyva József, Gyomaendrőd, Bartók u. 8/2. Fürj Sándor, Mezőhegyes, Vasút u. 7. Varga András, Csorvás, Dózsa Gy. u. 47. Szatmári István, Sarkad, Buda u. 4. Pintye József, Gyula, Budapest krt. 23. Fazekas László, Vésztő, Bethlen u. 11. Kádas Zsigmond, Okány, Munkácsy u. 26. Závai János, Elek, Szántó u. 21. Szappanos György, Nagyszénás, Pacsirta u. 12. A nyerteseknek gratulálunk. A közölt nyereményeket postán továbbítjuk. Takarmányszükségletét ez évben is A GABONÁI PARTÖL VÁSÁROLJA, NAGY VÁLASZTÉK, ÛJ — KISÜZEMI —, LÉNYEGESEN OLCSÓBB TÁPOK, NEGYEDEVENKÉNT SORSOLÁSOK — NAGY NYEREMÉNYEKKEL! (Korábban már meghirdetett feltételek mellett.) Részletes felvilágosítást a GMV értékesítőhelyein, takarmányboltjaiban kapnak. Békés Megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, Békéscsaba
