Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)
1989-01-09 / 7. szám
NÉPÚJSÁG 1989. január 9., hétfő A Minisztertanács közleménye az 1989. évi fogyasztói áralakulásról, a központi árintézkedésekről és a szociálpolitikai juttatások emeléséről (Folytatás az 1. oldalról) zette, de a kocsi átvételére csak ezen időpont után kerül sor. , Aj darabáru-fuvarozas dijai 15 százalékkal lesznek magasabbak. Február 1-jétől módosulnak — az élelmiszerárak emelésével összhangban — a gyermek- és diákjóléti intézmények térítési díjai. Számos szolgáltatás díja emelkedik február 1-jével. A helyi közlekedési tarifák átlagosan 62 százalékkal nőnek. Budapesten közel 90 százalékos lesz a drágulás, míg vidéken mintegy 55 százalék. így például a villa- mosvonaljegy ára egységesen 5 forint, az autóbuszjegyé 6 forint lesz. Budapesten a havi villamosbérlet ára 75 forintról 180 forintra, a kombinált bérleté pedig 170 forintról 280 forintra emelkedik, a tanuló és nyugdíjas kombinált bérletek új ára 70 forint lesz. A vasúti személyszállítási díjak 30 százalékkal, a távolsági autóbusz viteldíjai 10 százalékkal emelkednek. Jelentős mértékben drágulnak a postai szolgáltatások. A level- postai díjak átlagosan 27 százalékkal emelkednek, a szabvány levél feladási díja belföldre 5 forint, külföldre 15 forint lesz. A távirati szódíj 66 százalékkal, az európai nemzetközi telefonbeszélgetéseké 64 százalékkal emelkedik. A telefonalapdíj _ az előfizető tulajdonában á lló készülékek esetében — 148 százalékkal nő. így például a távhívásba bekapcsolt ikerállomások 30 forintos alapdíja 80 forintra, a főállomásoké 40 forintról 100 forintra emelkedik. A tv előfizetési havi díja 80 forintról 100 forintra változik. A helyi tanácsok február 1- jétől ' kaptak lehetőséget egyes kommunális szolgáltatások (köztisztaság, kémény- seprés, temetkezés) díjainak átlagosan 10-14 százalékos emelésére. Megfelelő előkészítés után március 1-jétől az ivóvíz köbméterenként 3-7 forinttal, a csatornahasználat 2-5 forinttal drágul. Ez — jelentős területi differenciálódás mellett — a lakosság által fizetett díjak 220-290 százalékos emelését jelenti. A díjemelés a bérlakásokban élőket is érinti. A vízés csatornaszolgáltatásba bekapcsolt lakások esetében az egy lakásra jutó díjtöbblet átlagosan 100-120 forint havonta. Az intézkedést elsősorban az állami támogatás csökkentése indokolja. A háztartási energiahordozók (tüzelőanyagok es energiaszolgáltatások) fogyasztói árai májustól a támogatás csökkentése, valamint az energiatakarékosság nagyobb mérvű ösztönzése érdekében — átlagosan mintegy 30 százalékkal emelkednek. Az átlagos mértékén belül az egyes energia- hordozóknál differenciált mértékű áremelésre kerül sor. * ,, _ Minden olyan esetben, amikor az áremelés a tarifarendszer (térítési díjrendszer) változásával is jár (gyógyszerek, gyermeketkez- tetés, helyi közlekedés, postai szolgáltatások, ivóvíz- es csatornahasználat), az erae kelt tárcák, illetve vállalatok részletesen tájékoztatják a lakosságot az új feltételek- ről. . Az év során a szabadáras termékeknél és szolgáltatásoknál bekövetkező további áremelkedésekről a lakosság az eddigi rendnek megfelelően kap tájékoztatást. Az árváltozások a csaladok létszámától, Jövedelmi viszonyaitól függően igen differenciáltan érintik az egyes háztartások kiadásait. Az év eleji és az év során bekövetkező tervezett árszintemelkedés következtében az egy főre jutó havi többletkiadás 800 forint körüli. A községekben élőknél ez az átlagosnál kisebb, a városokban, főként Budapesten pedig az átlagot lényegesen tneghaladó. Az alapvető fogyasztási javaknál bekövetkező drágulás országos átlagban havi 510 forint személyenként. A szociálpolitikai feladatokra 1989-ben rendelkezésre álló források arra adnak lehetőséget, hogy az alapvető termékek és szolgáltatások drágulásának mintegy háromnegyed része a nyugdíjasoknál és szociális ellátásban részesülőknél ellen- tételezésre kerüljön. Emellett sor kerül néhány, az ellátási rendszert érintő kedvező lépésre is. A kormány kötelezettséget vállal arra, hogy ha a fogyasztói árszínvonal növekedése számottevően nagyobb lesz a szociálpolitikai intézkedésekhez alapul vettnél, akkor további jövedelemnövelő lépéseket tesz. Ai nyugdíjak az eddigi százalékos mértékkel szemben — szociális szempontokat is figyelembe véve — egységes összeggel emelkednek. 1989. január 1-jétől havi 360, májustól további, legalább 100 forinttal nőnek az eddigi, illetve az év folyamán megállapításra kerülő nyugdíjak, baleseti nyugellátások, kivételes ellátások, rokkantsági járadékok, továbbá a nyugdíjszerű rendszeres szociális ellátások, az átmeneti járadék és a rendszeres szociális járadék. Azonos mértékben nő a házastársi pótlék összege is (a jövedelempótlék összege változatlan marad). A minimális nyugdíjak az előzőek szerint felemelésre kerülnek és megszűnnek egyes korábbi eltérések. 1989-ben a saját jogon kapott öregségi nyugdíj minimális összege 3340 forint, az özvegyi nyugdíj minimuma 3140 forint. Az egységesítés mintegy 180 ezer főt érint kedvezően, mivel ez a 360 forintos nyugdíj- növelésen túlmenően átlagosan havi 100 forint emelést jelent. Havi 3500 forintra egészül ki január 1-jétől minden 70 éven felüli, valamint súlyosan rokkant (I., II. csoportú rokkantsági nyugdíjasok), személyi járadékban, illetve rendszeres szociális segélyben részesülő vakok, hadi gondozottak és központi szociális segélyben részesülők díjazása, ha ezt az összeget a 360 forintos ellentételezéssel nem érték el. Ez az intézkedés az érintett 250 ezer főnek differenciált összegű, átlagosan közel 200 forint további emelést jelent. A gyermekgondozási díj legkisebb összege havi 360 forinttal nő. A gyermek- gondozási segély melletti jövedelempótlék összege is 360 forinttal lesz több. Az egységes társadalombiztosítási kötelezettséggel összefüggésben 1989-től a kisiparosok, magánkereskedők, ügyvédek, gazdasági munkaközösségi tagok, munkaviszonyban nem álló előadó- művészek is részesülhetnek gyermekgondozási segélyben. A gyermekes családok kiadásainak részbeni mérséklésére (gyermekintézményi térítési díjrendszer, fogyasztói árváltozások) 300 forinttal nő a családi pótlék gyermekenkénti összege és a jövedelempótlék. A családi pótlék havi összege egy gyermek után 1320 forint, két gyermek után gyermekenként 1620 forint, három és minden további gyermek után 1750 forint. A tartósan beteg, illetve testileg, vagy szellemileg fogyatékos, állandó felügyeletre szoruló gyermeknél, továbbá a nevelőszülőkhöz kihelyezett állami, illetve az intézeti nevelésbe vett gyermek után a családi pótlék összege havi 2100 forint lesz. A gyermek hároméves koráig a családi pótlék továbbra is 100 forinttal emelt összegben jár. 1989. február 1-jétől változik a gyermekintézmények térítési díjrendszere. A jelenlegi rendszer a szülők jövedelméhez kötődik, a jövőben a térítési díjak az élelmezési költségekhez igazodnak, egyidejűleg a három- és többgyermekesek körében, valamint a diákotthonban elhelyezett gyermekek után normatív kedvezmény érvényesül. Ezen túlmenően mód nyílik arra, hogy a szociálisan rászorulók további, akár az ingyenességig terjedő kedvezményben részesüljenek. A térítési díjrendszer változásával összefüggésben 1989. január 1-jétől megszűnnek a családi pótlék folyósítására vonatkozó korlátozások. A harmadéves szakmunkástanulók, valamint a szakmunkástanuló otthonban elhelyezettek után jövedelempótlék helyett családi pótlék jár. Minden árvaellátásban részesülő gyermek után az eltartó jogosulttá válik családi pótlékra. Az intézetben elhelyezett intézeti, vagy állami nevelt gyermek után — a vér szerinti szülő, vagy tartásra kötelezett személy jogán — megállapított családi pótlékot annak a gyermek- és ifjúságvédő intézetnek kell folyósítani, ahol a gyermek van. Ezt a családi pótlékot az intézet a gyermek számára tartalékolja, abból csak a gyermekintézménybe való kihelyezés térítési díját fizetheti. Arra a hónapra viszont, amelyben a gyermek az intézetből a szülő, vagy nevelőszülő háztartásába kerül, a családi pótlék a szülőt (eltartót) illeti meg. Az egyetemeken, főiskolákon tanulók ösztöndíja (vagy jövedelempótléka) átlagosan havi 300 forinttal nő. A tanácsok által végzett szociális tevékenységre szolgáló keretek összességében másfél milliárd forinttal A gyermekintézmények térítési díjai — miként a sajtó beszámolt róla — február 1-jétől megváltoznak. E hónapban azonban még — februári díjakként — a korábbi összeget kell befizetni, mivel az új jogszabályok csak később jelennek meg. Ezentúl a térítési díj alapja egységesen az úgynevezett mindenkori élelmezési nyersanyagnorma lesz. Minden más szolgáltatás — nevelés, gondozás — ingyenes. Az élelmezési nyersanyagnormák január 9-től átlagosan napi 4-5 forinttal emelkednek. (Az ebből származó többletet február 1-jéig az intézményt támogató finanszírozza.) A változás miatti többletterhek ellentételezésére egyébként a családi pótlék 300 forintos emeléséből 100 forint szolgál. Ismeretes, hogy ez évtől családi pótemelkednek. Ez lehetőséget ad a rendszeres segélyek emelésére, az egyedi támogatások növelésére, a rendkívüli gyámügyi és a felnőttvédelmi segélyezésre, a rászorultaknál gyógyszertámogatásra, a gyermekintézményeknél díjkedvezmények biztosítására. A szociálisan legjobban rászorulók védelmének fokozatos javítása érdekében sor kerül az állami gondozottak életkezdését segítő pénzbeni támogatás növelésére, a nevelőszülői gondozási díj felemelésére és az e célt szolgáló intézményi hálózat bővítésére, támogatására is, így például további családsegítő központok létesítésére, átmeneti elhelyezési formák (krízisotthon) kialakítására, öregek hetes napközi otthonának, a pártfogói hálózatnak a bővítésére, a szociális szakemberképzés beindítására. * * * A gazdasági ésszerűség, a gazdasági kibontakozás feltételeinek megteremtése begkívánja, hogy az árakban kifejeződjenek az indokolt ráfordítások, erősödjön a piac szerepe, az állami támogatások jelentősen csökkenjenek. A Miniszter- tanács e követelmények érvényesítése érdekében hozta meg döntését a jelentős központi áremelésekről. A kormányzati szervek saját területükön minden törvényes eszközt felhasználnak annak érdekében, hogy az áralakulás — egyebek mellett szigorú árellenőrzéssel, az indokolatlan áremelések szankcionálásával is — a tervezett keretek között tartható legyen, hogy a bérek mindjobban a teljesítményekhez igazodjanak, a szociálpolitikai intézkedések pedig ellensúlyozzák az áremelések döntő hányadát. Az azonban, hogy az áremelkedések elviselhető terhet jelentsenek a lakosságnak, igen jelentős részben a gazdálkodó szervezeteken múlik. Ezért a koiynány elvárja, kéri a gazdálkodó szervezetektől — a termelőktől, a szolgáltatóktól és a kereskedőktől —, hogy a jelentős kihatású árintézkedéseket követően, mérlegelve a kereslet változásait, nyereségüket ne áremeléssel, hanem teljesítményeik fokozásával, ésszerűbb és takarékosabb gazdálkodással, a kínálat, a minőség, a kiszolgálás színvonalának javításával érjék el. lékban részesülnek a szakmunkástanulók is. Az új díjrendszer szociálpolitikai kedvezményeket is érvényesít. Így 50 százalékos kedvezményben részesülnek a három- és többgyermekes családok, valamint azok az általános iskolások, akik diákotthonban laknak. A diákotthonban lakó, externátusi ellátásban részesülő tanulók közül a középfokú intézmények hallgatói, továbbá a szakközépiskolák, a szakmunkásképző intézetek, az egészségügyi és a speciális szakiskolák diákjai, valamint a fogyatékos tanulók a norma 70 százalékát fizetik. A három- és többgyermekes szülőknek e kedvezmény megállapításához nyilatkozatot állítanak ki. Ezentúl eltartott gyermeknek minősülnek a felsőoktatási intézmények nappali tagozatán tanuló 25 évesnél fiatalabb diákok is. E kedvezményeken túl a rászorulók egyedi kedvezményt kaphatnak; az intézményvezető, az osztályfőnök és az ifjúsági felelős akár ingyenessé is teheti az ellátást. A jövőben mindössze néhány esetben lesz szükség a jövedelmek igazolására, így a felsőfokú oktatási intézményeknél a tagdíj, valamint a szociálpolitikai támogatás, s a rászorulóknál kedvezmények megállapításához. Az 1987. évi nettó havi átlagjövedelem az irányadó azoknál, akik az új térítési rendszer bevezetésekor, vagy az 1988,89-es tanév során szociális helyzetük miatt kérnek díjkedvezményt. Akik erre a tanévre már beadták a jövedelemigazolást, újabbat nem kell benyújtaniuk. Erre vonatkozóan egyébként új jogszabály készül. Változnak az élelmiszer nyersanyagnormák és a gyermekintézmények térítési díjai 1989. JANUÁR 9-TOL ÉRVÉNYES NAPI ÉLELMEZÉSI NYERSANYAGNORMÁK: a) EGÉSZSÉGÜGYI INTÉZMÉNYEK: 1. Kórház, klinika, belgyógyászati osztály, szülészeti és nőgyógyászati osztály szülészeti ágyai, funkcionális idegosztály munkaterápiás intézet (Pomáz) 49,00 forint tüdőgyógyintézet és osztály, hepatitis osztály, Országos Rehabilitációs Intézet, Szabadsághegyi Gyermekgyógyintézet, műszerképző tanműhely, Heine-Medin utókezelő és heveny osztály 61,00 forint szanatórium (magaslati gyógyintézet, gyógyfürdőkórház stb.) 66,00 forint egyéb kórházi, klinikai osztály 46,00 forint kórházi, klinikai, tejkonyhái élelmezés 24,00 forint 2. Szülőotthon 49,00 forint 3. Egészségügyi gyermekotthon 42,00 forint 4. Csecsemőotthon gyermekélelmezés 35,00 forint anyaélelmezés 46,00 forint 5. Hatnapos bölcsőde 36,00 forint 6. Bölcsőde (tízórai, ebéd, uzsonna) 24,00 forint 7. Szociális intézmények a) szociális otthonok szakosított szociális otthon 46,00 forint tüdőbetegotthon 49,00 forint elmebetegek szociális otthona 42,00 forint időskorúak szociális otthona 42,00 forint pedagógusok, művészek, egészségügyi dolgozók otthonai 49,00 forint b) szociális intézetek (vakok és gyengénlátók, mozgásfogyatékosok, értelmi fogyatékosok), valamint az itt elhelyezett szakmunkástanulók 42,00 forint c) idősek klubja (ebéd) 18,00 forint (reggeli) 7,00 forint (vacsora) 17,00 forint 8. Véradás (esetenként) konyhával rendelkező intézet 27,00 forint konyhával nem rendelkező) intézet 31,00 forint b) ÜDÜLTETÉS felnőtt üdültetés, családos, gyermeküdültetés 64,00 forint egyéb gyermeküdültetés (pl. úttörőtáborok) 55,00 forint Zánka Üttörőváros 56,00 forint C) OKTATÁSI INTÉZMÉNYEK 1. Napközi otthon óvodai napközi otthon (tízórai, ebéd, uzsonna) 22,00 forint általános iskolai napközi otthon (tízórai, ebéd, uzsonna) 28,00 forint hatnapos napközi otthon 38,00 forint 2. Nevelőotthon, gyermekotthon 3—6 éves gyermekek (óvodások) 46,00 forint 7—10 éves gyermekek (I—IV. o. tanulók) 49,00 forint 11—14 éves gyermekek (V—VIII. o. tanulók), továbbá 3—14 éves tanulók együttes elhelyezése esetén 51,00 forint 15—18 éves tanulók (középiskolások) 54,00 forint gyermek-' és ifjúságvédelmi intézet, különleges nevelőintézet 54,00 forint 3. Mozgássérültek. Pető András Nevelőképző és Nevelőintézet 59,00 forint mozgásjavító általános iskola és diákotthon 59,00 forint 4. Menza és tanulószoba (ebéd) általános iskola 18,00 forint középiskola 20,00 forint 5. Diákotthon, kollégium általános iskola 41,00 forint középiskola (externátus) 43,00 forinl fogyatékosokat nevelő, oktató intézmény 54,00 forint 6. Artistaképző (ebéd) 26,00 forint 7. Állami Balét Intézet, Színház- és Filmművészeti Főiskola, Nyíregyházi Mezőgazdasági Főiskola 54,00 forint 8. Testnevelési főiskola, tanárképző főiskolák testnevelési tanszaka (ebéd) 25,00 forint (reggeli, ebéd, vacsora) 54,00 forint 9. Egyéb felsőoktatási intézmény (ebéd) 24,00 forint (ebéd, vacsora) 42,00 forint 10. Nemzetközi Előkészítő Intézet 54,00 forint 11. Tanfolyam. Iskoláskorúak (18 évesig), 41,00 forint felnőttek 64,00 forint 12. Szakmunkástanulók a) diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett vájár-, kohásztanulók — munkanapon (reggeli, tízórai, vacsora) 41,00 forint — munkaszüneti napon 59,00 forint b) diákotthonban (kollégiumban) elhelyezett egyéb tanulók — munkanapon (reggeli, tízórai, vacsora) 27,00 forint — munkaszüneti napon 47,00 forint c) iskolai tanműhelyi tanulók (ebéd) 20,00 forint 13. Állami gondozottak tízórai kiegészítése 9,00 forint d) SZEMÉLYI ÉTKEZTETÉS intézeti dolgozók 34,00 forint d) Személyi étkeztetés. Intézeti dolgozók 34,00 forint (Azoknál az intézeteknél, illetve szerveknél, amelyekre a normajegyzék előírást nem tartalmaz, a rendelet hatálybalépésekor érvényben levő normákat 15 százalékkal fel lehet emelni.) SZEMÉLYGÉPKOCSIÁR-VÁLTOZÁSOK A Merkur Személygépkocsi Értékesítő Vállalat részletes tájékoztatást adott arról, hogy az Országos Árhivatal hétfőtől miként módosította az új személygépkocsik fogyasztói árát. Típus Lada 1300 S 2105 Lada 1300 Combi 2104 Lada Samara (3 ajtós) 2108 Lada 1500 L 2107 Lada Niva 2121 Moszkvics 2140 Volga 2410 Volga 2412 Volga 3102 UAZ 469 BI Trabant 601 Trabant 601 Trabant 601 Trabant 601 Wartburg Barkas B Limousin „S” Limousin Hycomat Combi „S” Combi Hycomat 363 W Tourist 1000 Fogyasztói ár 199 000 forint 216 0Ö0 forint 221 000 forint 240 000 forint 302 000 forint 156 000 forint 289 000 forint 322 000 forint 308 000 forint 201 000 forint 91 000 forint 96 000 forint 102 000 forint 101 000 forint 168 000 forint 318 000 forint 176 000 forint 305 000 forint 216 000 forint 120 000 forint 171 000 forint 186 000 forint 183 000 forint 50 százalékról Skoda 120 L Skoda 1203 Mikrobusz FSO 1500 (Polski Fiat) PF 126/650 FL (Polski Fiat) Dacia 1310 TX Limousin Dacia 1310 TX Combi Dacia 1310 TLX Limousin A gépkocsi-előjegyzések vételárelőlege a korábbi január 1-jétől 40 százalékra módosult. A fogyasztói ár változása és a vételárelőleg változása miatt az eddig befizetett előlegek változatlanok maradtak. A vételárelőleg január 9-étől: Gépkocsitípus Vételárelőleg Lada 1300 S (2105) 79 000 forint Lada 1300 Combi (2104) 86 000 forint Lada Samara (2108) 88 000 forint Lada 1500 L (2107) 96 000 forint Lada Niva (2121) 120 000 forint Volga Gaz 2410 115 000 forint Volga Gaz 2412 128 000 forint Trabant 601 Limousin „S” 36 000 forint Trabant 601 Combi „S” 40 000 forint Skoda 120 L 70 000 forint Polski Fiat 126 650 48 000 forint Dacia 1310 TX Limousin 68 000 forint Dacia 1310 TX Combi 74 000 forint Dacia 1310 TLX Limousin 73 000 forint Az árváltozásokkal és az 1989. évi forgalmazással kapcsolatban a vállalat autószalonjai adnak részletes felvilágosítást.
