Békés Megyei Népújság, 1989. január (44. évfolyam, 1-26. szám)

1989-01-09 / 7. szám

O 1989. január 9., hétfő Válaszolt az illetékes A Békés Megyei Népújság 1988. december 6-i számá­ban megjelent „Gyalogátke­lőhelyet kérnek a középisko­lások” című cikkre a követ­kezőket válaszoljuk: Az Orosháza Városi Ta­nács vezetői előtt ismeretes a Kossuth Lajos Mezőgazda- sági Szakközépiskola tanulói által jogosan felvetett gya­logátkelőhely kérdése. A megvalósítás azonban sokkal összetetteb feladatot jelent, mint ahogyan azt megítélik. Szó sincs szubjektív, netán felelőtlen emberi hozzáállás­ról. A városon áthaladó 47. szá­mú főközlekedési út Huba— Rákóczi úti csomópont át­építésével egyidejűleg került megtervezésre az intézményt érintő Vásárhelyi—Szentesi úti közvilágítás a Bajnok ut­cáig az érintett két gyalog- átkelőhellyel. Az érvényes szabvány szerint a gyalogát­kelőhelyek is a csomópont közötti igen kis távolság kö­vetkeztében, csak az érintett terület komplex rendezését és speciális közvilágítását — egyidejű gyalogátkelőhely ki­jelölését — teszi lehetővé, melynek költsége 1,5-2 millió forint. A VII. ötéves terv beruhá­zásainak egyre csökkenő for­rásai szükségessé teszik az éves tervekben a célok rang­sorolását. így az 1989. évi tervkészítés során e feladat is számításba lett véve. A költségvetés jóváhagyására januárban megtartandó ta­nácsülésen kerül sor, mely meghatározza teendőinket. Az állampolgári jogra való hivatkozással megfogalmazott „fenyegető” figyelemfelkeltő akcióval kapcsolatban sze­retném kifejezni, hogy ma ugyan meg lehet tenni, de az nem szül több pénzt, nem oldja meg a város közleke­dési és adott esetben még annál is fontosabb más gondjait. Sokkal inkább tud­nék örülni olyan irányú kez­deményezésnek, amely a vá­ros szűkös anyagi forrásai­nak kiegészítését, és a ha­sonló feszítő feladatok meg­oldását segítené. Sándor Antal tanácselnök, Orosháza Üzenet egy fenyőtolvajnak Evek óta magunk készítjük fenyőgaly- lyakból, termésekből, 1-2 gyertyával a ka­rácsonyt jelképező, szerény összeállítást az ünnepi asztalra. Az idén a saját kezű elkészítés élménye mellett örömünket fo­kozta az a készülődés, hogy majd bevihet­jük hozzá az egyszem fenyőnkről az egy- szem tobozt, s az először pirosló csipke­bogyót vadrózsánkról, a gazdag fürtű ter­mésből a tűztövisbokrunkról, hogy már lecsíphetünk egy-egy parányi gallyacskát néhány örökzöldünkről is. Karácsony napján, délelőtt végre oda jutottunk, hogy kimehettünk a kertbe összegyűjteni az ünnep esti dísztálhoz va­lót. Körüljárva döbbenten néztünk egy­másra: „Hol a fenyőnk?” Értetlenül me­redtünk a babár fűrészelés nyomait vi­selő csonkra, melyen egy-két elárvult, gyér gallyacska maradt csak. Mit mondjak? Nagyon fájt! Szegény fe­nyőfánk még szép se volt: felkopaszodott törzsén ritkás ágaival csak a mi sze­münk gyönyörködött benne. Mert a bará­tainktól kaptuk három éve, mert kínok közt, szó szerint térdig sárban húztuk ki egy februári napon elültetésre, mert meg­számlálhatatlan vödör vizet cipeltünk a tövéhez a kanálisból az elmúlt, példátla­nul száraz nyarakon, mert végre megin­dultak az ágvégei az idén, tehát sikerült' megmentenünk. És a miénk volt... Órák teltek el, s nem múlik szívemről a keserűség: hogy tud valaki így örömet szerezni magának, hogy másoknak ilyen szomorúságot okoz?! Eszembe jut sok ha­sonló panasz, meg a magam felháborodá­sa, amikor közterületeken láttam nem is egyszer gyalázatosán lefejezett és ellopott fenyőfákat. Mindannyiunk szégyene ez, hogy ilyenek vagyunk, ilyenek lettünk! Azt a magatartást, amely híján van min­den tisztességnek, mások munkája, az ér­tékek megbecsülésének — keressen bár­milyen magyarázatot magának erre! —, a szeretet napjaiban sem tudom megér­teni és elfogadni. Arra kérem a mi fenyőnk tolvajának édesanyját vagy feleségét, vagy gyerme­keit, vagy a barátait, akik tudják, hogy milyen egyszerűen és ügyesen jutott ka­rácsonyfához, mondják el neki, hogy ezt üzenem. Meg azt, hogy legalább éjszaka dobja ki a szemétbe szegény kis fácskán- • • • Illésné Urbán Dorottya, Békéscsaba Tótkomlós ürany diploma a fúvószenekarnak Tótkomlóson nagy múltja van már a fúvószenekarnak. Az úttörőzenekar januárban ünnepli fennállásának 20. évfordulóját. A „kiörege­dett” úttörők az ifjúsági ze­nekarban 'játszhatnak to­vább. Az évek során sokfe­lé jártak az országban, s külföldön is több alkalom­mal szerepeltek sikeresen. Elérkezett az idő, hogy egy országos bizottság előtt is megmutassák mit tudnak, és hozzáértő zsűri minősít­se munkájukat. Annál in­kább volt ez nagyon fontos, mert külföldön csak olyan zenekar szerepelhet, amely minősítő oklevéllel rendel­kezik, hiszen ott nemcsak egy várost, falut képvisel­nek, hanem egész Magyar- országot. Ilyen minősítő vizsgára készült az Alföld Olajbá­nyász és Tótkomlósi Hala­dás Tsz ifjúsági fúvósze­Egész napos békeprogram Az Országos Béketanács pályázatát megnyerve de­cember derekán egyik nap a. gyomai, másik nap az endrődi művelődési otthon­ban rendeztünk egész na­pos békeprogramot. Délelőtt a területi nagycsoportos óvodásoknak tartottunk ját­szóházat, táncházat, vetítést, beszélgettünk, interjút ké­szítettünk velük a béke szé­les körű értelmezéséről. (Családi béke, nem veszek­szik a pajtásával stb.) Dél­után az általános iskolák 1—8. osztályos tanulói vet­tek részt egy színes vetél­kedőn, korcsoportonként ügyességi, szellemi felada­tokat kaptak, békejelvényt terveztek. Ezen túlmenően őket is várta'Sokféle társas­játék, táncház, dzsesszbalett- bemutató. A rendezvényeket megelőzte a rajz- és vers­pályázat, melyre számos igen jó alkotás érkezett. Mindkét napot a pályázatok és a vetélkedők eredmény- hirdetése, s az értékes díjak átadása zárta. Első nap este a szarvasi Ferrum békeklub néhány tagjával, valamint az Országos Béketanács po­litikai munkatársával, Ivan Kornéllal beszélgettek kö­zépiskolás diákok azzal a céllal, hogy községünkben is létrehívjunk egy békeklubot. Ogy érezzük, sikerült az a célkitűzésünk, miszerint a békét jelenti az egyén bel­ső békéje, a család békéje, nálunk a két községrész bé­kéje is. Ezt próbáltuk ki­domborítani a két nap fo­lyamán. Megyeriné Csapó Ildikó » igazgató, gyomaendrődi művelődési központ nekara. Rendszeres próbák­ra és sok-sok gyakorlásra volt szükség, mire összeállt a műsor. A minősítő hang­versenyt a művelődési köz­pont színháztermében tar­tották, sok érdeklődő és családtag „szurkolt” a fia­taloknak. A zenekart pat­ronáló két intézmény — a Nagyalföldi Kőolaj- és Föld­gáztermelő Vállalat, vala­mint a Tótkomlósi Haladás Termelőszövetkezet — kép­viselői megjelentek • a jeles eseményen. Műsorukon szerepelt töb­bek között Ko'dály Zoltán Balázs Árpád, Erkel Ferenc, Farkas Antal egy-egy műve. A zenekar két fiatal veze­tője, Kcsméri János és For­ró Gyula vezényelte a da­rabokat. Az ifjú zenészek nagy hozzáértéssel játszot­tak, bár néha észrevehető volt a nagy izgalom. A vizsgadarabok bemuta­tása után a zsűri visszavo­nult, hogy megbeszélje a hallottakat, és meghozza a döntést, hiszen öt fokozatot lehet elérni egy-egy ilyen minősítésen. Ezalatt — már némileg felszabadultabban — vidám indulókkal és da­rabokkal szórakoztatta az együttes a közönséget. Végre megszületett a dön­tés! A zsűri elnöke, Maros­völgyi Károly, a bányász­zenekarok főkarmestere ér­tékelte a zenekar munká­ját. Dicsérő, biztató szavai hallatán nagy öröm és elé­gedettség tükröződött a ze­nészek arcán. Végül átadta az oklevelet a két karmes- ternekv jnelyen ez állt: Ki­emelt arany diploma. Sike­rült hát megszerezni a leg­magasabb fokozatot! Taps­sal és gratulációkkal ért vé­get ez az emlékezetes és szép este. Téné Szerkesztői üzenetek Krajcsovicz Mihály, Szarvas: sorait továbbítot­tuk az írás szerzőjének, Far- kasinszky Lajosnak. * * * Marcsó István, Medgyes- egyháza: véleményével egyetértünk, s mint azóta bi­zonyára már értesült róla, a tervezett intézkedést nem ve­zetik be. A „November végén” cí­mű, „Petőfi után szabadon” írott versikén jót derültünk, — a téma sajnos, aktuális, s ha mind a négy versszak közlésére nincs is mód, né­hány sor azért hadd álljon itt: „Elhull a virág, de ci­pőm még nincsen / Csak ülök és hallgatok, ó magas ég / Ahogy hallom az árakat oly magas szinten / Erőt vesz rajtam a szent őrültség / Ő mondd, az árban benne az ÁFA? ' Béfa, a Céfa és mind az egyéb? ...” Barátság Raj, Mezőhegyes: az úttörőcsapat hasznos- anyag-gyűjtési akciójáról szóló tudósítást köszönjük. Érdekes beszámolótok köz­readására csak most jutna hely, de ugye, egyetértetek abban, hogy most máir bi­zony nem aktuális. Ezért el­nézéseteket kérjük, és bí­zunk benne, hogy ez nem szegi kedveteket. Tehát vár­juk újabb híreiteket, beszá­molóitokat. * * * Varga Gábor, Kardoskút: a sok panasz között szinte felüdülés volt olvasni dicsé­rő, elismerő sorait az új dok­tornő lelkiismeretes munká­járól, emberséges magatar­tásáról. Jó egészséget kívá­nunk, s a dicsérő sorokat továbbítottuk az orvosnő fe­letteseihez. Orosházi olvasók és tévé­nézők: amint azt már több­ször közzétettük, pontos név és lakcím nélkül feladott, azaz névtelen levelekkel nem áll módunkban foglalkozni. Egyébként azt is többször megírtuk már, hogy a ju­goszláv tévé műsorát akkor tudjuk közölni, ha megkapja azt szerkesztőségünk. * * * Szeredi Eta. Gyula: az 5. számú idősek klubjában meg­rendezett, jól sikerült ün­nepséghez gratulálunk, to­vábbi jó egészséget, jó mun­kát kívánunk. Az esemény­ről szóló részletes beszámoló közlésére anyagtorlódás miatt nem volt mód. * * * Seres Mihály, Gyula: meg­kaptuk a nyugdíjatalálko- zóról szóló sorokat, örömmel olvastuk, hogy a Volán Gyu­lán találkozóra hívta és meg­vendégelte nyugdíjas dolgo­zóit. További jó egészséget kívánunk. FIGYELEM, ÁRAMSZÜNET! Értesítjük T. fogyasz­tóinkat, hogy hálózat- építési munkák miatt Áramszünetet tartunk Szabadkígyóson, a Major területén. 1989. január 9—31. között, esetenként naponta 7—15 óra között. Hálózati berendezésein­ket az áramszünet ide­je alatt is feszültség alatt állónak kell tekinteni. DËMASZ-kirendeltség. Békéscsaba Meglepetés A! városi tanács és a sportcsarnok nagyon kedves délutánit, a „Nyugdíjasok karácsonyát” rendezte ne­künk, nyugdíjasoknak, és igen nagy örömet szereztek í ezzel. Külön köszönjük az aján­dékot, melyre személy sze­rint én nem is gondoltam, örültem neki. Még köszöne­tét kell mondanom mind­azoknak, akik a mi szóra­koztatásunkra vállalták a fellépést. Nagyon jól érez­tük magunkat. Kovács Pálné nyugdíjas, Békéscsaba I Ötös a taxisnak! Este 9 órakor vonaton ér­keztem Békéscsabára. Taxira várva elég sokan voltunk, főleg fiatalok. Megjön egy taxi, mielőtt megrohamozták volna, a vezető kiszól: néni, tessék jönni (mármint én, látva korom). Beszálltam, udvariasan megkért, hogy ha van valaki abba az útirány­ba, elviheti-e. Mondtam, ez csak természetes. Volt is utas. Én a Bessenyei—Ker­tész utca sarkáig mentem, ott megtudtam, a viteldíjam 34 forint. Elővettem az apró­pénzem és kértem, vegyen el 45 forintot. Erre ő: köszö­nöm, borravalót nem foga­dunk el. Nagyon meglepőd­tem; ez a sofőr ötösre vizs­gázott. A taxiról annyit: Gábriel névre hallgat, most alakultak. Kívánok nekik sok-sok utast, magunknak meg sok-sok ilyen taxist. Andó Andrásné Békéscsaba Doboz Nagyközség Tanácsa PÁLYÁZATOT hirdet körzeti gyermekorvosi állás betöltésére. Az állás azonnal betölthető. Fizetés megegyezés szerint, az érvényes rendeletek figyelembevételével. Lakás biztosított. Doboz Nagyközség Tanácsa V. B. Doboz-Szanazugban üdülőtelkeket értékesít, 400—500 m5 közötti területtel, 400 Ft/m’-es áron. A telkek ivóvízzel, villannyal és csapadékvíz- közművekkel ellátottak. Érdeklődni : Kiss László vb-titkámál. Telefon: 61-044, 61-158. Visszhang Harmadízben került sor művészeti ösztöndíjak oda­ítélésére 1988-ban. Born Miklós jogosan kifogásolta (Népújság, 1988. december 12.), hogy a táncművészet megyei reprezentánsai nem kerültek be abba a művé­szeti szövetségek tagjaiból álló szakbizottságba, amely — egyéb tevékenysége mel­lett — döntően az ösztöndí­jak odaítélésére tesz javas­latot. Diszkriminációról azonban szó sincs. Egyrészt, vélhetően azért kerülte el a szervezők figyelmét a tánc­művészet, mivel az ún. ama­tőr státusz jellemzi a mű­faj résztvevőit.' Másrészt minden évben a megyei lap jóvoltából közhírré tettük a felhívást, illetve számos in­tézmény és művész szemé­lyesen is kapott ilyet. Ép­pen azért gondoltunk erre a megoldásra, mert szeret­tük volna, ha minél többen részt vesznek a pályázaton, örülünk annak, hogy Born Miklós legutóbb már pályá­zott is, sajnáljuk azonban, hogy a szakbizottság hajszál híján, de nem javasolta pá­lyázatát ösztöndíjra. Mi nem tartjuk sem igaz­ságtalannak, sem erkölcste­lennek azt, hogy a megye művészei (a szakbizottság 22 tagja) nyíltan szót válthat­nak egymás pályázatairól, véleményezhetnek, javasol­hatnak ösztöndíjakat. Nem hisszük, hogy a megyénkén kívül levő művészek — még ha szakmailag árnyal­tabban is — felelősebben tudnának állást foglalni a Békés megyei alkotók pályá­zatairól. Miért vonnánk kétségbe a szakbizottság, a művészek ítélőképességét, hiszen olyan sokszor és so­kan ítélkeztek már megyén kívül dolgainkról. Ügy gon­doljuk, hogy az önállóság gondolata és a művészek ön­érzete elutasítja ezt a fel­fogást. A szakbizottság-szabály­zat előírja a testület két év utáni újraszervezését, erre éppen az elkövetkezőkben kerül sor. Két hónappal ez­előtt — tehát mielőtt Born Miklós levelét megírta vol­na — az említett szakbizott­ság már döntött arról, hogy helyet kell biztosítani a táncművészeknek is eme kö­zösségben. Dariday Róbert színművész, a művészeti szakbizottság elnöke Vallották, hogy a vevőkért vannak Jaminában a Pozsgai utca és Ta'vasz utca sarkán de­cemberben megszűnt, végleg bezárt a 121. sz. Élelmiszer Kisker áruda. Kis fűszer-, vegyes bolt volt, de igen nagy forgalmat bonyolított le. Ha­vi forgalma 500 ezer forint körül volt. A bolt vezetője, Molnár Mihályné 17 évet, helyettese, Tóth Sándorné 6 és munka­társuk, Zahorán Jánosné 16 évet dolgozott ebben az üz­letben. Munkájukat a kör­nyék lakóinak teljes megelé­gedésére végezték. Készsége­sek, udvariasak voltak. Hit­ték, vallották, hogy a vevő­kért vannak. Méltán megér­demlik a nyilvános dicsére­tet. Tóth István Békéscsaba Számoljon velünk! Ha CSÉB-Évgyűrű, Életút, Gondoskodás vagy egyéb nyugdíjkiegészítő, illetve 10 évnél hosszabb tartamú nagy életbiztosítása van, akkor január végén elküldjük lakcímére az éves díjfizetési igazolást. A befizetett biztosítási díjak 20%-át, legfeljebb 7200 Ft-ig, közvetlenül levonhatja a tárgyévi adójából. Ha még nincs ilyen biztosítása, már csak ezért is kössön! Számoljon az Állami Biztosítóval! Számoljon velünk!

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom