Békés Megyei Népújság, 1987. november (42. évfolyam, 258-282. szám)

1987-11-14 / 269. szám

1987. november 14., szombat NÉPÚJSÁG Marjai József látogatása az Egyesült Államokban Megújhodásra vár a szakmunkásképzés Az amerikai kormány tag­jaival, a kongresszus vezető tisztségviselőivel folytatott tárgyalásokat Washington­ban Marjai József minisz­terelnök-helyettes, aki hét­főn Bostonban részt vett és beszédet mondott a magyar gazdasági és műszaki napok megnyitóján. Marjai József találkozott és megbeszélést folytatott George Shultz külügyminisz­terrel. A szívélyes hangula­tú megbeszélésen áttekintet­ték a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit, beleértve a leszerelési tárgyalások alakulását. Részletesen szól­tak a magyar—amerikai kapcsolatok helyzetéről, fej­lesztésük lehetőségeiről. Megelégedéssel állapították meg, hogy a két ország kap­csolatai zavartalanok, mind­két fél számára kielégítően Vajdasági környezetvédők A ..Zöld Karaván” elneve­zésű vajdasági környezetvé­dő mozgalom, a Szocialista Ifjúsági Szövetség becskere- ki városi-körzeti bizottsága, valamint Becskerek és kör­nyékének lakói a Román Szocialista Köztársaság belg­rádi nagykövetségéhez inté­zett levelükben követelték, hogy román területen szün­tessék meg a Temes és az Öreg-Béga folyók vizének szennyezését — jelentette a Tanjug. A legnagyobb bánáti vá­ros és környéke mintegy 18 ezer lakója írta alá a leve­let. Követelésüket a jugo­szláv—román jószomszédi kapcsolatok jegyében fogal­mazták meg. Egyebek között rámutattak, hogy a Temes és a Béga élővilágát a teljes kipusztulás veszélye fenye­geti. A „Zöld Karaván” csütör­tökön környezetvédelmi fel­vonulást és gyűlést szerve­zett Becskereken, majd tag­jai Pancsovára indultak, ahol pénteken hasonló meg­mozdulást rendeznek. 11 Beszkidek Közeledik a téli turista- szezon, amikor ezrek és ez­rek kelnek útra, hogy ked­venc szórakozásuknak, a síe­lésnek hódoljanak. A ma­gyarok régi, jól bevált úti­célja Lengyelország: Zako­pane és közvetlen környéke. Zakopane azonban lassan­ként egyre elérhetetlenebb: túlzsúfolt, már-már alig tud vendégeket fogadni,1 s vall­juk be, drága is. „A szno­bok turistahelye” — aho­gyan Krakkóban fogalmaz­ták. De magyar honfitársa­inknak be kell látniuk, hogy ha jól, kellemesen akarják magukat érezni, akkor nem Zakopane az egyetlen hely, ahová Lengyelországba ruc­canhatnak télidőben, eset­leg nem is a tél az egyetlen időszak, amikor jó Len­gyelországba utazniuk. Most, a téli szezon előtt fölkerestük Krakkót és Bi- elsko-Bialát, az Orbis, a lengyel utazási iroda helyi képviseleteit, a két vajda­ság sport- és turisztikai osz­tályának vezetőit, hogy a lengyelországi turizmus fe­lől érdeklődjünk. Krakkóban a Turisztikai Információs Központ, a krakkói Orbis igazgatója, a helyi Juventur, s a vajdasá­gi tanács sport- és turiszti­kai osztályának vezetője tá­jékoztatott bennünket a lengyelországi időtöltés le­hetőségeiről. alakulnak. A megbeszélésen szó volt a világgazdasági helyzetről, valamint a két ország gazdasági együttmű­ködésének lehetőségeiről is. Marjai József tájékoztatta tárgyalópartnerét a kor­mány munkaprogramjáról, a program megvalósítására irányuló intézkedésekről. A kormány elnökhelyette­se megbeszélést folytatott William Verity kereskedel­mi miniszterrel. Ennek a ta­lálkozónak központjában a gazdasági kapcsolatok fej­lesztésének lehetőségei áll­tak. Megállapították, hogy az ilyen kapcsolatok fejlesz­tésének lehetőségei jók, de még nincsenek kellően ki­használva. Mindkét fél ér­dekében áll, hogy a további­akban elősegítsék a vállala­tok közötti kapcsolatok és a kereskedelem fejlesztését. Az SZKP Moszkvai Vá­rosi Bizottsága november 11-én ülést tartott. Ezen felszólalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. A vita során a plénum résztvevői Borisz' Jelcin magatartását politikai ka- landorságnak értékelték, amely a párt hátbatámadá­sa volt, azzal a céllal, hogy szembefordítsa a moszkvai pártszervezetet a párt köz­ponti bizottságával és sza­kadást idézzen elő a politi­kai bizottságban. Megállapították, hogy Bo­risz Jelcint tevékenységének első lépéseitől kezdve ultra­balos és ultraradikális kije­lentések jellemezték. A felszólalók, elismerve Borisz Jelcin tapasztaltsá- gát, energikusságát, akarat­erejét és munkabírását,' rá­mutattak olyan hibáira, mint az ellentmondást nem tűrő döntések, az emberek megbecsülésének elhanyago­lása, a káderek iránti kellő tapintatnak és tiszteletnek, a türelmességnek a hiánya. Krakkó különleges helyet foglal el a Lengyelországba irányuló magyar turizmus­ban, ugyanis minden ma­gyar turista fogadóközpont­ja Krakkó. 12 000 szállodai szobájával, 30 000 éttermi helyével valódi idegenfor­galmi centrum. Amit a ma­gyaroknak jó megjegyezni­ük: egyik legnagyobb szál­lodájában, a Cracoviában Orbis-iroda is működik. S nem az Orbis az egyetlen utazási iroda. A Harctur az úttörő ,az Almatur a kö­zép- és főiskolás korosztá­lyé, a Juventur pedig a dol­gozó fiataloké, összesen ti­Még pihennek a sífelvonók Ugyancsak megbeszélést folytatott Marjai József Co­lin Powellel, Reagan elnök új nemzetbiztonsági tanács­adójával. A találkozón az eszmecsere központjában a nemzetközi helyzet időszerű kérdései álltak. Az amerikai fővárosban a Minisztertanács elnökhelyet­tese találkozott az Egyesült Államok törvényhozásának számos tagjával. A képvise­lőház külügyi bizottsága ebédet adott Marjai József tiszteletére. Ezen megjelent Jim Wright, a képviselőház elnöke. Ugyancsak találko­zott Marjai Józseffel John Danforth és John Heinz sze­nátorral, Sam Gibbons kép­viselővel, a képviselőház költségvetési bizottsága ke­reskedelmi és pénzügyi al­bizottsága elnökével, Bili Frenzel képviselővel, az al­bizottság tagjával. A képvi­selők kérésére Marjai József tájékoztatást adott a magyar gazdaságról, a kormány munkaprogramjáról, a gaz­dasági együttműködés, így a vegyes vállalatok alapításá­nak lehetőségeiről. Borisz Jelcinen kezdtek jelentkezni, elsősorban a vitákban, a parancsoló stí­lus tünetei, amelyek ellen a párt kongresszusán oly haragosa* szólalt fel. Kez­dett hinni saját tévedhetet­lenségében, elkülönült a pártaktívától. Megnyilvá­nultak olyan negatív voná­sai is, mint a kollégáival szembeni bizalmatlanság. Sok hivalkodás jellemezte Jelcin munkáját. A plénum résztvevői egy­ségesek voltak abban, hogy Jelcin álláspontja nem tük­rözte a párt moszkvai vá­rosi bizottságának álláspont­ját, s hogy Jelcin nem képes vezetni a moszkvai pártszer­vezetet. A bírálatokról szólva Bo­risz Jelcin kijelentette, hogy nem tudja őket cáfolni. A vitát összegezve Mihail Gorbacsov kijelentette, hogy az ismét bebizonyította an­nak a moszkvai városi párt- szervezetnek az érettségét és politikai erejét, amely zenhét utazási iroda fogad­ja a városba látogatókat. A magyarok eddigi fő úticélja Zakopane volt, az is főleg a síelés végett. Zako­pane azonban gyakorlatilag megtelt, s az Orbis már öt esztendeje újabb és újabb helyeket kínál: Szczyrket, Zywiecet, Wegierska Gór- kát, Koniakówot, nem a Tátrát, hanem a Beszkide- ket. Szczyrk a Sziléziai Besz­kidek fő turisztikai köz­pontja. Legvonzóbb benne az ínyenceknek az, hogy van egy 2700 méter hosszú, 700 méter szintkülönbségű sípá­lya. Slalom-, kis és nagy sí­ugró, valamint szánkópálya is van, ami már inkább a sportolóké, egyszóval min­dene, ami a telet, a havat szeretőket vonzza. Maga Szczyrk 16 kilométer hosz- szan nyúlik el, 25 különbö­ző hegyi felvonó működik a faluban, az egyik például 3800 méter hosszú. Óriási forgalmára jellemző — aho­gyan az idegenvezető ironi­kusan megjegyezte —, hogy csupán 1986-ban 200 tonna gipszet használtak föl a doktorok a láb- és a kéztö­rések orvoslására. Zakopane mellett Szczyrk a legkedvel­tebb helye a magyar turis­táknak, ám lassan-lassan az Orbis ezt sem tudja aján­lani: telítődött. A Visztula forrásvidékén egész sor olyan kis falu fek­szik a Beszkidekben, amely a turisták paradicsoma: Wisla Maiinka, a „Beszki­dek gyöngye”, Wisla Czarne, Brenna, ahonnan tovább már nincs út, itt van a Kis Beszkidek vége, a teljes csönd, a falu végén szép kempinggel. A Visztula Haderőcsökkentés Az amerikai külügymi­nisztérium szóvivője üdvö­zölte ugyan Wojciech Jaru­zelski lengyel államfő leg­újabb leszerelési javaslatait, de gyakorlatilag elutasította az abban foglaltakat. Jaru­zelski a The Washington Post című amerikai lapnak adott nyilatkozatában felve­tette: a Varsói Szerződés tagállamai készek jelentős mértékben csökkenteni harckocsijaik számát, ha a NATO ugyanakkor csökken­ti Nyugat-Európában állo­másozó, nukleáris fegyverek célba juttatására, 1 alkalmas bombázóinak számát. „Örömmel halljuk, hogy a Varsói Szerződés tagjai most .harckocsijaik számá­nak csökkentéséről szólnak, különösen azokról a Kelet- Európában lévő erőkről, amelyek a legközvetlenebb veszélyt jelentik Nyugat- Európa számára” — mondot­ta Charles Redman szóvivő. Tagadta azonban, hogy a NATO fölényben lenne. biztos támasza aj párt köz­ponti bizottságának. A mostani tanulságot, je­gyezte meg az SZKP KB főtitkára, nem szabad elfe­ledni. Ez tanulság a KB-nak is. Mihail Gorbacsov el­mondta, hogy Borisz Jelcin­nel nem egyszer folytattak beszélgetést annak hibáiról. Megerősítve azokat, akik Jelcin munkájának pozitív oldalairól beszéltek, az SZKP KB1 főtitkára hang­súlyozta, hogy ez a munka politikailag nem volt a leg­magasabb színvonalú, erejét meghaladta egy olyan párt- szervezet irányítása, mint a moszkvai. A plénum, mint arról ko­rábbi jelentések beszámol­nak, Borisz Jelcint felmen­tette a moszkvai városi párt- bizottság első titkári tiszté­vel járó feladatok alól, azo­kért a nagy fogyatékosságo­kért, amelyek a moszkvai városi pártbizottság vezeté­sében felhalmozódtak. A! plénum egyhangúlag Lev Zajkovot, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag­ját választotta meg a párt moszkvai városi bizottságá­nak első titkárává. mentén fekvő települések közül Wisla az, amely a leg­több figyelmet érdemel. Az utóbbi időkben azt fejlesz­tették a legjobban, most már majdnem olyan össz­komfortos, mini Szczyrk. A Beszkidek, amelyről az imént huzamosabban írtunk, ez a hegyvidék, amely a Tátrától észak-nyugatra, északra és észak-keletre fekszik, nyugattól keletig körbeöíeli északon a Tátrát Bár ! alacsonyabb, éppen olyan szép, éppen olyan al­kalmas mind a nyári, mind a téli turisztikára. Nyugati központja Bielsko-Biala, a textilüzemek, a Polski Fiat városa. Ez az a hely, ahon­nan a Beszkidekbe kirán­dulni indulhatunk. Bielsko- Biala sport- és turisztikai osztálya két új, a magyarok által kevésbé ismert hely­séget ajánlott figyelmünkbe: Jelesniát és Korbielówot Mindkettő a Beskid Zywiec- kiben, a szlovák határ kö­zelében található. Ezekben a falvakban novembertől egé­szen április végéig fehérük a hó, egy hónappal tovább, mint Zakopanéban. Bielsko- Biala és vidéke Zakopane és Krakkó után a harmadik fő turisztikai csomópont, aho­vá — főleg télen — igye­kezhetnek a magyarok. Min­denkit fogadni tudnak, de mielőtt bárki idejön, fog­laljon helyet az Orbisnál. Irodája crossbaron is elér­hető — telefonszámáról az Orbis magyarországi irodái felvilágosítást adnak. Egyszóval Lengyelország nem csupán Zakopane, nem csupán a Tátra. A Beszkidek legalább annyi látni- és sí- elnivalót ad. Fehér László Az Ipari Szövetkezetek Bé­kés Megyei Szövetségének legutóbbi elnökségi ülésén a munkaerő-gazdálkodással összefüggésben élénk és na­gyon kemény vitát váltott ki a szakmunkásképzés jelenle­gi állapota, rendszere, a kormányzati szervek szövet­kezeti formánkénti diszkri­minatív intézkedése, s egyál­talán az a problémát közelítő mód, ahogyan ezzel a soka­kat érintő kérdéssel a külön­böző szervek foglalkoznak. A helyzet különösen azért éle­ződött ki, mert az ifjúságpo­litikában, a munkaerő helyi foglalkoztatásának megoldá­sában párt- és kormányha­tározatok születtek, ugyan­akkor az életben ezzel szpges ellentétben álló rendelkezé­sek láttak napvilágot. A szakmunkásképzés a minden­napok perifériájára szorult. * * * Mindez olyan körülmé­nyek közepette alakult ki, amikor a több százmilliós árbevételt produkáló szövet­kezetek erre a célra nyeresé­gükből tekintélyes milliókat fordítottak az utánpótlás biztosítására. Tanműhelyeket hoztak létre, gondoskodtak a gyakorlati munka üzemi fel­tételeiről. Korszerű gépeket, eszközöket bocsátottak a szakmunkásképzés rendelke­zésére. Gyakorlati oktatók­ról, a dolgozókat megillető szociális ellátásról gondos­kodtak, az iskolától átvállal­ták már az első évfolyamtól kezdődően a tanulók havi ösztöndíját. Időt, energiát nem kímélve vállalkoztak az ifjúság szakmára nevelésére, munkával való ellátására, a helyi foglalkoztatás biztosítá­sára. Bíztak abban, hogy a fiatal, jól képzett szakmun­kások kiegészítik dolgozólét­számukat. Mindez azonban legföljebb csak vágyálom» Az ipari szö­vetkezetekben képzett szak­munkástanulókból alig ma­radnak meg néhányan abban a szövetkezetben, ahonnan az ösztöndíjat kapják. A Bé­késcsabai Rutex Szövetkezet­ben ezért szüntették meg a képzést. Persze ez sem álta­lános, hiszen az asztalos­szakmában Gyomaendrődön szakmunkásvizsgát tett fia- ’ alokból kétszer-háromszor annyian maradnak a szövet­kezetben, mint a kőműve­sekből, vagy máshol a sza­bókból, varrodai dolgozók­ból. Gonda Károly, a Gyoma- endrődi Építőipari Szövet­kezet elnöke ezt a folyama­tot azzal magyarázta, hogy 1 az asztalosszakma gépesítése sokkal többe kerül, mint a kőműves vakolókanala, vagy más szerszáma. Az asztalos- szakma összetettebb, sokré­tűbb minden más szakmánál. Eredményesen ez csak jól gé­pesítve, korszerű körülmé­nyek között folytatható. Eb­ben a szakmában a megren­delő olyan igényes, hogy ré­szére csak a kisebb méretű tömegtermelés biztosíthatja a megfelelő árualapot. Ezért a szövetkezet mindent elkövet a jó kereseti lehetőség bizto­sítására, a munkaidő lejárta utáni szakcsoporti tevékeny­ség feltételeinek megterem­tésére. A kőművesek, varrónők esetében más a helyzet. A harmadik és máshol az első gazdaság olyan munkaalkal­mat, kereseti lehetőséget kí­nál, mellyel egyik szövetke­zet sem versenyezhet. Szoro­sabb értelemben nem ide tar­tozik, de mégis megemlítem, hogy néhány szakmában a fusizás olyan magas színvo­nalig jutott, hogy a kisipari tevékenységet szüneteltetők egy része pontosan a vállala­ti, szövetkezeti dolgozók fu­sizása miatt adta vissza ipar- engedélyét. Azt látja, hogy a szocialista szervezetek dolgo­zói az állammal szemben mindenféle kötelezettség nél­kül gyakorolják az ipart. Több volt kisiparos is erre az útra lépett. Bizonyára ezzel áll összefüggésben az is, hogy az egyes, úgynevezett kurrens szakmákban képzett szak­munkások nem maradnak meg a szövetkezeti, vállalati szervezetekben, hanem „ön­állósítják” magukat, és az ipart feketén folytatják. Ez a jelenség csúcsa. A gond át­hidalására meg kellene talál­ni azokat a törvényes műkö­dési formákat, melyekkel ezek a tevékenységek legali­zálhatok! * * * Fölöttébb érdekes az is, amit Tari József né, a szarva­si Szirén Ruházati Szövetke­zet elnöke mondott: — A végzett szakmunkáso­kat az intézetekben nem ta­nítják meg a szakmára úgy, ahogyan arra a szövetkezet­nek igénye lenne. Így, ami­kor munkába állnak a fiata­lok, fél évig is tanítgatjuk őket egv-egy varrási, vagy kikészítési folyamat .elvégzé­sére. Azok az üzemek, me­lyek részére szakmunkásokat képeznek, kevésbé szólhat­nak bele a tanmenetbe. Egyáltalán nem érvényesül az a szemlélet, hogy aki erre áldoz nyereségéből, az igé­nyének megfelelő szakmun­kásokat kapjon. Másoktól tudom, hogy a szakmunkásképzésre fordít­ható gyakorlati foglalkozási idő ma a »korábbinak csak töredéke. Ennek az a másik véglete, hogy a szakmunkás- tanulók minden más tan­tárgyhoz „professzori” szin­ten értenek, csak éppen a szakmai tárgyakat, a gya­korlati foglalkozások óraszá­mának csökkentése miatt nem ismerik, nem sajátítot­ták el. Furcsa, paradox hely­zet. Kérdezem, mikor jó a szakmunkásképzés: ha el­vont, a szakmával nem fel­tétlen összefüggő ismereteket ad, vagy akkor, ha a szakma megismerését helyezi előtér­be, másodlagosnak tekintve a ma elsődlegesnek vélt tan­tárgyak fontosságát? Nyilván az a praktikusabb, ha a szakmunkás saját szakmáját „professzori” szinten ismeri, gyakorolja, és minden más csak ezután következik. Eh- htez viszont a szükséges ala­pokat az általános iskolának kellene a jelenleginél maga­sabb szinten biztosítania. * * * Egyáltalán a szakma ki­választása sem megnyugta­tó. Sok fiatalnak fogalma sincs arról, hogy milyen szakmát választott. A jelent­kezők különösebben nem bi­zonyítják érdeklődésüket egy-egy szakma megismeré­sére, elsajátítása iránt. Nincs alkalmassági vizsga, nincs próbaidő, olyan néhány hét, amikor a leendő tanuló va­lamelyik munkahelyen bizo­nyítsa érdeklődését a kivá­lasztott szakma iránt. Azután a munkahelyek sem egyfor­mák. Nincsenek kialakult családi tradíciók sem, mint korábban voltak egy-egy szakmában. De nincs magas színvonalú munkára nevelés sem. Nem kivétel ez alól a család felelőssége ugyanúgy, mint bárkié, aki az ifjúság elhivatottságát statisztikai adatok módjára kezeli. Több­ről, lényegesen többről van szó, amikor ezekről a kérdé­sekről beszélünk. Jövőnk fo­rog kockán, a holnap nemze­ti jövedelmének megtermelé­séről van szó. Dupsi Károly Dióbél-felvásárlás: I. oszt. 210,— Ft/kg. Mákfelvásárlás: I. oszt. 115,— Ft/kg. Felvásárló: Tszker Területi Köz­pont, Békéscsaba, Deák u. 11., munka­napokon 8—12 óráig december 1-ig. Jelcin és felmentése Új utakon az Orbisszal Lengyelországban

Next

/
Oldalképek
Tartalom