Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-25 / 148. szám
1986. június 25., szerda € Ülést tartott a megyei pártbizottság i IZHiWKftW-----------------------------------------------------------------------------------(Folytatás az 1. oldalról) következetlenséggel, gyakran csak akkor történik számonkérés, amikor az érintettek már túllépik a törvényesség határát. Tovább kell harcolni, és következetesnek lenni, hogy ez ne így legyen, és mind kevesebb helyen lehessen találkozni álhumánummal, a rosszul értelmezett türelemmel. Hasonlóan íontos kérdés, és nem csak szűk pártérdek, hogy a megye az ország köztudatában gazdasági teljesítményének megfelelő helyre kerüljön. Igaz, ezen a téren már jelentős fejlődés tapasztalható a tájékoztatásban. Tudni kell azoriban azt is, hogy előrelépésünk, meg- becsültetésünk alapja munkánk eredményességének további javítása, elképzeléseink realitása és megvalósítása. A megyei pártbizottság titkára befejezésül a következőket mondta: — Az utóbbi időben széles körűen elterjedt, mondhatni „eluralkodott” az a nézet, hogy jó határozataink vannak, csak épen nem hajtottuk végre azokat. A probléma gyökere azonban mélyebben keresendő! Ha határozatainkban konkrét „címzetteknek” konkrét feladatokat szabunk, ha a végrehajtás feltételei adottak vagy megteremthetők, ha a végrehajtásért felelős ismeri és érti a dolgát, ha a feladatok megoldásához segítséget nyújtunk, ha folyamatos ellenőrzést gyakorolunk, akkor — és csakis akkor — a határozatokat végre fogják hajtani. Vélemények, észrevételek A napirendi pont vitájában nyolcán vettek részt. Alberti János, a Kövizig munkatársa hozzászólásában az emberekkel folytatott nyílt, őszinte, a felesleges titkolódzástól mentes párbeszéd fontosságát hangsúlyozta. A döntések alapja továbbra is a megfelelő informáltság, a széles tömegek véleményének alapos ismerete kell hogy legyen. Szen- tenciaszerűen hangzott következő gondolata, de valós és mindenütt megszívlelendő igazságra hívta fel a figyelmet: annak van hitele, annak van tekintélye, aki becsületesen dolgozik és akinek van erkölcsi alapja. Szél László, a megyei közvetlen irányítású Csorvási Nagyközségi Pártbizottság titkára a testület új irányításának tapasztalatairól szólt. Elmondta: úgy érzik Csorvá- son, hogy többet figyelnek rájuk a megyénél, rendszeres és színvonalas a munka- kapcsolat a megyei és a nagyközségi pártbizottság között. Az információcsere felgyorsult, a határozatok végrehajtási ideje lerövidült. Egyidejűleg sajnos a tisztségviselők leterheltsége növekedett, amin az értekezletek számának csökkentésével és az egytestületű pártbizottság (Csorváson kísérletképpen nem választottak végrehajtó bizottságot) reszortosainak jobb felkészítésével ' lehetne segíteni. Tóth Mihály szeghalmi műszerész elismeréssel szólt a megyei pártbizottság nyílt, demokratikus légköréről, a személyi kérdések alapos előkészítéséről, ami megfelelő feltételt teremt az előrelátó döntéshez. • Szabó Béla, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára a párton belüli egység megőrzésének fontosságát hangsúlyozta, majd az előterjesztésről szólva példaszerűen demokratikusnak tartotta az előkészítését, követendőnek a széles körű véleménykérést, és a javaslatok figyelembevételét. A továbbiakban arról beszélt, hogy a KISZ felelősségét növelni kell a párt politikájának támogatásában, erősíteni a KISZ és a párt tagjai közötti kapcsolatot, különösen az alapszervezetek szintjén. Frankóné Palov Erika, az Univerzál szarvasi kereskedője miközben dicsérte a megyei párttestület nyílt és őszinte légkörét, és a tagok megfelelő tájékoztatását, több segítséget kért pártmunkájához a városi párt- bizottságtól. A határozatok végrehajtásáról szólva hosz- szúnak tartotta azt az időt, amíg a központi, illetve megyei dokumentumok lejutnak az alapszervezetekig. Dr. Krattinger Márton, a Magyar Nemzeti Bank megyei igazgatója a pártbizottság tagjai tájékoztatásának további javítását szorgalmazta, Domokos János, a fegyelmi bizottság elnöke pedig azt javasolta, hogy a testületi döntések feldolgozásánál elsődleges szempont a nyitottság, a közvélemény mind szélesebb tájékoztatása legyen. Kapjon nagyobb nyilvánosságot a megyei pártbizottság nyílt, alkotó légkörének, munkájának, határozatainak és azok végrehajtásának bemutatása. Látos István hozzászólásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a pártmunka fejlesztésének legnagyobb tartaléka a párt munkastílusának és munka- módszerének fejlesztése, majd így folytatta: — Tudatosan törekednek itt Békés megyében a lenini munkastílus — az 1957-ben elhatározott munkamódszer — alapelveinek érvényesítésére. Nem másolják mechanikusan a Központi Bizottság munkastílusát és a helyi testületeket is óvják ettől. Jól választották ki a pártkongresszus után azokat a feladatokat, amelyekkel a megye dinamikus fejlődését el lehet érni. A Központi Bizottság osztályvezető-helyettese a továbbiakban a párt-, valamint az állami, a társadalmi és tömegszervezetek közötti munkamegosztás fontosságát hangsúlyozta. Végezetül pedig a párthatározatok végrehajtásának szervezésével kapcsolatos feladatokról és a formalizmus elleni fellépés fontosságáról szólt. II. A szállítás, a közlekedés és a hírközlés helyzetéről, fejlesztéséről szóló napiren- di pont munkájában részt vett dr. Bede János, a Szolnok—Békés Megyei Közúti Igazgatóság vezetője, Gyime- siné dr, Etsedy Sarolta, a Szegedi Postaigazgatóság gazdasági igazgatóhelyettese, Lovász Lázár, a Szegedi Vasúti Igazgatóság vezetője és Vándor Pál, a Körös Volán Vállalat igazgatója. Javuló feltételek A megyei pártbizottság tagjaihoz eljuttatott írásos anyag emlékeztetett: az MSZMP Békés Megyei Bizottsága 1978-ban tárgyalta átfogóan a megye közlekedésének helyzetét, áttekintette az 1968-as közlekedés- politikai koncepció végrehajtását. Az eltelt időszakban a közlekedés feltételei általánosságban javultak. A vasúton utazók száma 1982-ig évről évre nőtt, ezt követően jelentősen csökkent, az elmúlt két esztendőben az utaslétszám stabilizálódott. A szállítást illetően megállapítható, hogy az egyenlőtlenség fokozódott. Mindez, valamint a járműpark romlása feszültségeket okoz mind a belföldi, mind az exportszállításokban, különösen az év utolsó hónapjaiban. Az autóbusz-közlekedésről az írásos jelentés megállapítja: az V. és a VI. ötéves tervben dinamikusan növekedett, igaz, a díjemelések ezt a növekedést időlegesen megtörték. A közúti fuvarozásban az elmúlt tervidőszak végére a szállítási igények csökkenése, majd a magánfuvarozás megjelenése miatt kapacitásfelesleg alakult ki. Békés megye úthálózata korszerűsödött, elkészült több híd. A jelentős fejlesztések ellenére a megye útjainak színvonala nem tudott lépést tartani a megnövekedett fogalmi igényekkel. A belterületi tanácsi utak kiépítettsége is csak lassan javult. A postai szolgáltatások területén is — különösen a hírközlésben — jelentős változások történtek az elmúlt években. Az új békéscsabai automata telefonközpont és egységes hálózat elkészülte, majd továbbfejlesztése minőségi fejlődést hozott megyénk hírközlésében. Az elmúlt ötéves tervben az előirányzottnál több települést sikerült bekapcsolni a belföldi távhívóhálózatba. Továbbra is gond viszont a megyén belüli településösszeköttetések területi differenciáltsága. A televízió és a rádió vételi viszonyai nem javultak lényegesen. A rádió URH- adásai biztonságosan nem foghatók, a Kossuth és a Petőfi adók műsora idő- és napszakonként eltérő minőségben vehetők. Üttalan utakon Az írásos anyaghoz Csatári Béla, a megyei pártbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. A megyei pártbizottság titkára rámutatott: az 1968-as közlekedéspolitikai koncepció nyolc évvel ezelőtti felülvizsgálatakor megállapíthattuk, hogy a fejlesztések főbb irányai megfeleltek a kitűzött céloknak, a közlekedés, az áru- és személyszállítási igényeket — igaz, időszakonként kisebb zavarokkal —, de kielégítette. Néhány területen sikerült javítani a feltételeken, több új létesítmény készült el, illetve korszerűsítését fejezték be. Megyénkben nyolc esztendő alatt a Körösökön négy új híd épült, így Kö- röstarcsánál, Körösladány- nál, Doboznál és Békésnél. Megtörtént az 1980-as árvíz után a károsodott utak helyreállítása. A megye városaiban korszerűsítették az átkelési szakaszokat, Békéscsabán befejeződött a Szarvasi úti felüljáró bővítése. A közlekedés biztonságát szolgálja a több tucatnyi fénysorompó és a kerékpárutak. Elkészült az orosházi autóbuszpályaudvar, jó ütemben épül a békéscsabai is, s jövőre átadásra kerül a mezőkovácsházi. A Körös Volán Vállalat folyamatosan újjáépítette, bővítette- és korszerűsítette telephelyeit. Befejeződött a Szeged—Békéscsaba vasúti pálya átépítése, felépült Békéscsabán a villamos- és dízelmozdonyok javítására két korszerű üzemcsarnok. A legnagyobb, leglátványosabb fejlődés a hírközlés területén valósult meg. Békéscsabán 1982-ben készült el az új műszaki létesítmény 8 ezer állomáskapacitással és kiterjedt hálózattal. Gyulán kettő-, Békésen pedig egy- ezres konténerközpont segíti a telefonálást. Az automata távhívórendszerbe egész sor települést sikerült bekapcsolni. A szóbeli kiegészítés taglalta a költségek alakulását, majd nem kendőzve el a gondokat, a hiányosságokat is megemlítette. — Esetenként és helyenként a közlekedési, szállítási, hírközlési elmaradottság akadályozta a megye gazdaságának fejlődését. Legsúlyosabb problémának úthálózatunk gyors romlását ítéljük. A VI. ötéves terv kialakításakor még úgy gondoltuk, hogy érdemben csökkenthetjük a megye úthálózatában és más országrészek közötti meglevő különbségeket. 'Ez a különbség nem csökkent, sőt a további romlási folyamatot sem sikerült megállítani — mondotta a megyei pártbizottság titkára. A kerékpárutakról szólva Csatári Béla kiemelte: — Békés megyében népi forgalmi eszköz a kerékpár, az ezer lakosra jutó kerékpárok száma kétszerese az országos átlagnak. A VI. ötéves tervben gyorsult fel az a program, amelyben távlati célkitűzésként minden fontosabb átkelési szakaszról leválasztották a kerékpáros forgalmat. Ezt a célkitűzést támogatja a Közlekedési Minisztérium is. A jó kezdeményezéshez számos település csatlakozott, az elmúlt öt év során megyénkben megépült több mint 35 kilométer kerékpárút, s ezzel lényegesen javultak a közlekedésbiztonság feltételei. A vasúti pályák állapota megyénkben kielégítő, a járműpark mennyiségileg nagyjából megfelel a szállítási igényeknek, kivéve az év utolsó 3-4 hónapját. A technikai színvonaluk azonban már nem megfelelő, elöregedésük az elmúlt években felgyorsult. Évről évre visszatérő őszi fuvarozási gondok egyik jelentős oka a tehergépjármű-pafk leromlott állapota. Mindezt jól jelzi, hogy a MÁV-nak 1990-ig 6—8 ezer tehervagon beszerzésére lenne szüksége, ezzel szemben legfeljebb 1500-at tud megvenni akkor, ha a feltételek változatlanok maradnak. A Körös Volán Vállalat hitelből és a megtakarított karbantartási költségekből vásárolt új járműveket, többnyire autóbuszokat. Terveik alapján a fuvareszközök átlagkorának további öregedését kívánják lassítani. A megyei tanács mellett működik a szállítási bizottság, amely elsősorban egyeztető feladatokat lát el. A megye nagyobb fuvaroztajói között — Orosházi Üveggyár, Békéscsabai Konzervgyár és hűtőház, zöldért, Gyulai Húskombinát, gabonaforgalmi vállalat —, a szállítóvállalatok egvüttműködésével Kialakult jó kapcsolat a szállítói bizottság munkájának köszönhető. További fejlesztések A szóbeli kiegészítés ezután a VII. ötéves tervben szereplő fontosabb közlekedési, szállítási és hírközlési létesítmények megvalósulásával foglalkozott. A nehéz pénzügyi helyzet ellenére számos beruházás szerepel a programban. Ezek nagyobb hányada ebben a tervidőszakban valósul meg, kisebb részük áthúzódó beruházásként készül. A vasút VII. ötéves tervében csökkentett fejlesztési forrással számol. A MÁV szegedi igazgatósága elsősorban a vasútüzem szempontjából kiemelt jelentőségű törzshálózati vonalak műszaki állapotának szinten tartását, illetve kismértékű javítását tervezi. A MÁV programjában szerepel a szeghalmi Berettyó-híd korszerűsítése, a gyomaendrődi Hármas-Körös híd korszerűsítése, a szeghalmi Sebes- Körös híd ' építése, a Szajol —Lökösháza vonal korszerűsítése, a megyeszékhelyen a kereskedelmi pályaudvar építésének befejezése, és a Kötegyán—Vésztő vasútvonal rekonstrukciója. A két megyében működő Szolnoki Közúti Igazgatóság is elkészítette a VII. ötéves terv időszakára elképzeléseit. A tervezett és elképzelt beavatkozások elegendőek lesznek arra, hogy a forgalmat folyamatosan fenn tudják tartani a jelenlegi színvonalon Békés megye útjain, hídjain. Előtérbe kerülnek a megelőző műszaki eljárások, ha kell, a burkolatmegerősítések terhére is. Tovább folytatódik a kerékpárútépítési program. A Közlekedési Minisztérium támogatásával évente 12—13 kilométer új kerékpárút készül. A belterületi úthálózat pályázati úton történő fejlesztése bevált, így ezt tovább serkentik. Az elképzelések között szerepel a közúti közlekedés fejlesztésében a szeghalmi Berettyó-híd építése, Orosházán a Szőlő körút megvalósítása és a hozzá kapcsolódó felüljárók építésének megkezdése, valamint Bélmegyer—Békés, Szabad- kígyós—Kétegyháza, Mező- gyán—Zsadány és Kötegyán —Üjszalonta között összekötő utak építése. Átadásra kerül Békéscsabán és Mező- kovácsházán az autóbuszpályaudvar. Ami a hírközlést illeti, arról elhangzott: a lehetőségekhez mérten tovább bővítik, korszerűsítik, s ahol mód van rá, ott konténer- központok üzembe helyezésével igyekeznek bekapcsolni a települést a a országos távhívó hálózatba. Hozzászólások A napirendi pont feletti vitában hatan kértek szót, s fűztek kiegészítést az anyaghoz. Baukó Mihály, a Dél-alföldi Tégla- és Cserépipari Vállalat igazgatója summázta azt a fejlődést, amelyik az utóbbi évtizedben jellemezte Békés megyét. Szólt arról is, hogy a 340 kilométer keskeny és normál nyomtávú vasúthálózat megszüntetése mennyire volt jogos, ennek hatása napjainkban hogyan jelentkezik a •közúti áruszállításban. Mint mondotta, az elkövetkező években a közúti közlekedést illetően látványos fejlődésre nem számíthatunk, de a rendelkezésre álló szellemi erőkkel és az adott technikával megóvható a megye úthálózata. Ínokai János, a Békési Városi Pártbizottság első titkára sürgette a városkörnyéki települések jobb telefonellátását, elismeréssel szólt a Békés—Bélmegyer összekötő út megépítéséről. Ezzel együtt indokoltnak tartaná az 1980-as árvíz során károsodott útszakaszok sürgős javítását. Körösfalvi Pál, a Békés Megyei Tanácsi Tervező Vállalat igazgatója szorgalmazta a minőségi utak építését. Javasolta, hogy a belterületi utak javítására a helyi tanácsok fogjanak ösz- sze. Ezt követően szóvá- tette az URH jobb vételi lehetőségének igényét, s beszélt a békéscsabai autóbuszpályaudvar továbbfejlesztésének lehetőségéről is. Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke Orosháza és térségének kritikán aluli telefonálási lehetőségét vázolta. Mint mondotta, Orosházán és vonzáskörzetében jelentős az ipar, a mezőgazdaság, ugyanakkor a város kulturális és egészségügyi centrum is. A telefonhelyzet javítására a lehetőségekhez mérten anyagi segítséget is felajánlott. Varga István a szeghalmi városi Pártbizottság első ttikára a közutak minőségét kifogásolta, s mint mondotta, ez különösen a megyehatáron, a periférián érezhető. 1 Elismeréssel szólt a Gyoma —Szeghalom—Püspökladány vasútvonal megerősítéséről, f ugyanakkor kérte az illeté- 1 keseket a további fejlesztés segítésére. Gyimesiné dr. Etsedy Sarolta hozzászólásában vázolta a posta fejlesztési lehetőségeit. Mint mondotta, a Magyar Posta a VII. ötéves tervben 31 milliárd forint fejlesztéssel számol, s szeretnék 2000-ig megteremteni a távközlési koncepció alapjait. A VII. ötéves terv Békés megyei fejlesztéséről szólva hangsúlyozta, hogy az anyagi forrásokat saját erőből, kölcsönökből és támogatásokból igyekeznek előteremteni. Orosháza hírközlésének fejlesztéséről elmondta: korábban a postai fejlesztések nem tették lehetővé azt, most, a VII. ötéves terv időszakában viszont 200 millió forintot fordítanak a műszaki épület megvalósítására, 1990- ben pedig megkezdik a központ szerelését, melyet 1991- ben szeretnének átadni. A megye néhány kisebb beruházása pénz hiányában nem valószínű, hogy ebben a tervidőszakban megvalósul. A napirendi pont feletti vitát Csatári Béla foglalta össze. Megköszönte a Közlekedési Minisztérium, a Magyar Posta vezetőinek segítő támogatását, a területi és a megyei szervek erőfeszítéseit, s kérte a jelenlévőket, hogy tegyenek meg minden lehetségest Békés megye közlekedésének, hírközlésének továbbfejlesztéséért. A testület ülése bejelentésekkel ért véget. A. Z. — Sz. A.
