Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

1986. Június 25., szerda «IWJK7ÍM X. békés-tarhosi zenei napok Közönségsiker a vésztö-mágori szabadtéri hangversenyen á A Debreceni MÁV filharmonikus zenekar Vésztő-Mágoron Ritka élményben volt ré­szük azoknak, akik hétfőn este felkeresték a vésztő-má- gori történelmi emlékhelyet, ahol — a X. békés-tarhosi zenei napok programjának keretében — a Debreceni MÁV filharmonikus zenekar adott szabadtéri hangver­senyt. A zenekar az emlék­múzeum előtti térségen he­lyezkedett el, míg az érkező, zeneszerető vendégsereg — a hangverseny kezdetéig — időt tölthetett a bevezető út melletti hangulatos fogadó­ban, vagy bejárhatta az egykori Csolt-monostor rom­jait, és elmerenghetett a tör­ténelem viharain. A szabadtéri hangverseny programját két részre osz­tották, az elsőben Erkel- és Kodály-műveket szólaltattak meg (közöttük különös, nagy sikerrel a Dózsa György cí­mű opera Fegyvertáncát és a Bánk bán-előjátékot), majd Bizet, Verdi, Nicolai, Csáj- kovszkij és Gounod művei következtek. A zenekart Sza­bó László vezényelte, a hangulatos és ismeretanyag­ban bővelkedő bevezetőt és műsorközlést Kovács P. Jó­zsef vállalta. A Vésztői Nagy­községi Tanács rendezésében ez már a második alkalom, hogy a történelmi emlékhe­lyen szabadtéri hangversenyt rendeznek. Nagy közönség- sikere jövőjét is jelzi. A zenei napok következő, jeles eseménye csütörtökön este 7 órakor kezdődik a tar- hosi zenepavilonban, amikor a vonószenekari tábor nö­vendékei és tanár vendégei adnak hangversenyt, Corelli, Telemann, Vivaldi, Beetho­ven és Horusitzky műveiből. (—ni fl társadalombiztosítási tanács ülése A Békés Megyei Társada­lombiztosítási Tanács dr. Drágán Iván elnökhelyettes vezetésével június 24-én, teg- nao délelőtt Békéscsabán, az SZMT-székházban tartotta soros ülését. Ezen részt vett dr. Prieszol Olga, a Szak- szervezetek Országos Taná­csának alelnöke, az Országos’ Társadalombiztosítási Ta­nács elnöke, valamint dr. Bartos István, az Országos Társadalombiztosítási Fő- igazgatóság igazgatója, akik június 23-án, hétfőn érkeztek megyénkbe. Hétfőn a me­gyei pártbizottságon talál­koztak Szabó Miklóssal, a megyei pártbizottság első tit­kárával, Gyulavári Pál me­gyei tanácselnökkel, és a megbeszélésen a társadalom- biztosítás időszerű kérdései­ről tárgyaltak. Ezt követte egy látogatás a megyei tár­sadalombiztosítási igazgató­ságon, melynek vezető mun­katársaival dr. Bartos István áttekintette az igazgatóság munkájával kapcsolatos kér­déseket. Ezután került sor, a tegnapi napon az említett MTT-ülésre, amelyen jelen volt Fodorné Birgés Katalin, az SZMT vezető titkára, va­lamint dr. Becsei József, a megyei tanács elnökhelyet­tese is. A megyei társadalombizto­sítási tanács az ülésen elő­ször a tsz-szövetség és a Kiszöv tájékoztatóját tűzte napirendre. A tsz-ek és az ipari szövetkezetek társada­lombiztosítási tanácsainak munkájáról Angerel Lajos és Jozef Pál, az MTT tagjai adtak tájékoztatást, amelyet a testület elfogadott. Egy át­fogó vizsgálat előkészítésére és lefolytatására két munka- csoportot alakított ezután az MTT, majd személyi kérdé­sek kerültek napfrendre. Mint' az SZMT vezető tit­kára bevezetőül elmondta, a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa 1986. június 2(M ülé­sén foglalkozott az MTT munkájával, s megállapítot­ta, hogy a társadalombizto­sítási tanács, mint önkor­mányzati jellegű testület jól látja el feladatát, munkája során kiemelt figyelmet for­dít a szociálpolitikával ösz- szefüggésben megjelenő párt-, állami és érdekvédel­mi szervek által hozott ha­tározatok, állásfoglalások és ajánlások végrehajtására, hasznosítására. Ezután rá­tért a személyi kérdésekre, mely szerint az SZMT visz- szahívta Dér Lászlónét az MTT-ből. Dér Lászlóné, az MTT elnöke ugyanis a fő­városba költözik, más fontos beosztásba kerül. Űj mun­kaköre miatt szintén vissza­hívta az SZMT Balázs Mári­át a társadalombiztosítási tanácsból. Helyettük ugyan­akkor az SZMT delegálta a tanács tagjai sorába dr. Var­ga Imrét, az SZMT titkárát és Kocsis József nét, az SZMT munkatársát. A megyei társadalombizto­sítási tanács a javaslatokat elfogadta, majd titkos szava­zással egyhangúlag dr. Var­ga Imrét, az SZMT titkárát választották az MTT elnöké­vé. A tegnapi ülésen Dér Lászlóné munkásságát a megyei társadalombiztosítási igazgatóság nevében dr. Pankotai István igazgató méltatta és köszönte meg. T. L Élenjáró cím a gyulai határűröknek Tegnap rövid ünnepséget rendeztek Gyulán a határőr­ségen abból az alkalomból, hogy az ott szolgálatot telje­sítő mindkét alegység a szo­cialista versenymozgalomban elnyerte az élenjáró címet. Harmati László alezredes, az orosházi határőrkerület részéről értékelte az ered­ményeket. Mint mondotta, a kolelktíva tagjaik nemcsak a mindennapi kötelezettségek teljesítésében álltak helyt, hanem magatartásukkal, fe­gyelmezettségükkel és egy­más iránt érzett felelőssé­gükkel példát is mutattak. Egyebek között szintén kö­szönet illeti a párt-, állami, gazdasági, társadalmi szer­veket, továbbá az önkéntes határőröket, valamint a társ­fegyveres erőket és testüle­teket azért a segítségért, amelyet a szolgálati felada­tok ellátásához a határőrség­nek nyújtottak. Különben az őrs immár a második és a határforgalmat ellenőrző al­egység pedig harmadik al­kalommal teljesítette jól a versénymozgalom követel­ményeit. A beszéd elhangzása után a zászlók, valamint az elis­merések átadása következett, majd az ünnepség a díszme­nettel ért véget. _. A kitüntetettek között i volt Szél Róbert hadnagy, aki ezen a napon kapta meg a kétszeres élenjáró címet. — Békés megyei? — Igen, csorvási vagyok, de az orosházi mezőgazdasá­gi szakközépiskolában érett­ségiztem. A katonai főiskola elvégzése után kerültem ide. — Mi volt a versenyre való felkészítésben a sze­repe? — Elsősorban az állomány politikai nevelése és a szol­gálati feladatokra való mozr gósítás. Katonáink ideoló­giai, szakmai felkészültségét, szorgalmát alapul véve úgy látom, hogy egy kis erőfeszí­téssel akár a kiváló cím el­nyerésére is esélyesek lehet­nek. Egyébként tegnap hasonló rendezvények voltak Eleken és Mezőgyánban. Ma Mező­hegyesen és Battonyán, az elkövetkezendő napokban pedig Lökösházán adják át a kiváló, illetve élenjáró cí­meket az ott szolgálatot tel­jesítő határőröknek. .. —y—n A szocialista versenymozgalom értékelése Gyulán, a határ­őrségen Fotó: Fazekas László Megnyugtató a sorkatonák életkörülménye Május végén a sorkatonai szolgálatot teljesítő fiatalok élet- és munkakörülményeiről, valamint az ezzel össze­függő fejlesztési elképzelésekről tartott sajtótájékoztatót Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter. Az ott elhangzottakat nem kívánom megismételni, ugyanis erről az eseményről annak idején már tudósítottak az or­szágos hírközlő szervek. Célszerűbbnek látszott felkeresni egy honvédségi alakulatot megyénkben azért, hogy köz­vetlen tapasztalatokat szerezzünk a helyi körülmények­ről, a katonák művelődési, sportolási lehetőségeiről, és mindazokról a nemrég bevezetett engedményekről, ame­lyek könnyebbé teszik a katonák életét, kedvezően be­folyásolják közérzetüket. A laktanya udvara szép és rendezett. A fák, meg a bok­rok némiképp enyhítik a hő­séget. Olyan benyomásom támadt, mintha egy nagy szanatórium parkjában jár­ték és nem olyan helyen, ahol a civil élettől eltérően, sokkal kötöttebbek, kemé­nyebbek a feltételek. Beyer Ernő alezredes, az alakulat parancsnoka saját irodájá­ban fogad. — Mi a véleménye a be­vonult fiatalokról? — Elöljáróban hadd mond­jam el, hogy a jelenlegi honvédelmi törvény nem a követelményeket, hanem a szolgálati időt csökkentette... A fiatalok iskolai végzettsé­gével nincs gond. Az elmúlt öt-tíz évben mindössze egyetlen olyan katona került hozzánk, akinek csak hat osztálya volt. Még mielőtt le­szerelt volna, ő is befejezte az általános iskolai tanulmá­nyait. Elsősorban az egészsé­gi alkalmassággal akad itt probléma, ami — ha lehet így fogalmazni — világje­lenségnek számít. Van, akit saját polgári beosztásában vagyunk kénytelenek alkal­mazni. Nem megfelelő az ál­lomány erőnléti állapota, sőt évről évre egyre gyengébb a fiatalok fizikuma. Így so­kan mentesülnek a szolgálat alól. A helyzet rosszabbodá­sának okát az életmód meg­változásában látom. Egyes családokban úgymond sikk­nek számít, ha a gyerek fel­mentést kap a tornaóra alól. Baj az is, hogy több iskolá­ban hiányoznak a testneve­lés feltételei. Továbbá: mind kevesebb a nehéz testi mun­ka, amely valamikor igen­csak edzettebbé tette a fia­talokat. Naiv dolog azt hin­ni, hogy a korszerű technika miatt már nincs szükség na­gyobb erőkifejtésre. Elég például arra gondolni, hogy még ma is vannak 15 kilo­méteres menetgyakorlatok. — Gyakran okoz nehézsé­get — veszi át a szót Dömán János, a pártvezetőség tit­kára — a katonák pszichikai felkészültsége. Sokak szá­mára idegi megterhelést je­lentenek a kötöttségek, mert a bevonulásuk előtt szaba­dabban éltek, s viszonylag könnyebben hozzájutottak az olyan értékes javakhoz, ame­lyeknek megszerzéséért ke­ményen megdolgoztak az előző korosztályok. A főis­kolákról kikerült fiatal tisztjeinkkel, tiszthelyettese­inkkel is foglalkozni kell. Elméleti . felkészültségük ugyan megvan, de a gyakor­lati tapasztalatuk még ke­vés. Viszonylag elég rövid idő alatt elsajátítják, illetve megszerzik a feladataik el­látásához szükséges készsé­geket, jártasságokat és is­mereteket. — Van-e változás a kö­töttségekben? — Nálunk — válaszolja a parancsnok — három témá­ban folyik kísérlet. A kato­na, ha akar, saját személy- gépkocsit tarthat a helyőr­ségben, ami tilos volt eddig. A másik engedély az autó­stopp, amennyiben kiváltja az igazolványt. A harmadik: a civilruha viselése otthon, kivéve, ha hivatalos ügyin­tézésről van szó. Nos, az ed­digi tapasztalatok alapján megállapítottuk, hogy kocsi­ügyben a szülők másként gondolkodnak. Vagyis, fiuk­nak nem szívesen adják oda autójukat hónapokra. Ha jól tudom, mindössze néhány katonánk élt azzal a lehető­séggel, hogy elhozhassa ko­csiját otthonról. Az állo­mány 30 százaléka igényelt stoppos igazolványt, amelyet jutányos áron meg is ka­pott. Ami pedig a civilruha viselésének engedélyezését illeti, ez nagy változást nem hozott, mert a katonák ed­dig is ebben jártak otthon. A beszélgetésbe Gottfried Sándor, a parancsnok poli­tikai helyettese is bekapcso­lódik, amikor tanulásról, művelődésről esik szó. — Milyen a katonák poli­tikai tájékozottsága? — E tekintetben az állo­mány igen differenciált ké­pet mutat. Azok a fiatalok, akiknek magasabb az iskolai végzettsége, és az ifjúsági mozgalomban aktívan tevé­kenykedtek, lényegesen na­gyobb eredményt érnek el és a politikai foglalkozásokon jobban szerepelnek. Egyéb­ként az újságoktól, folyóira­toktól a színes tv-’n keresz­tül a videóig sok olyan technikai eszközt igénybeve­hetnek, amelyek hatékonyan segítik felkészülésüket. Ezen kívül 10 ezer kötetes könyv­tár áll rendelkezésükre. Töb­bek között olvasómozgalmat szervezünk részükre. — Milyen itt a mozgalmi élet? — A fiatalok 30-50 száza­léka KISZ-tagként vonul be. Leszereléskor azonban ez az arány már 70 százalék körül van. A hét fjúsági klub kö­zül kettő elnyerte az élenjá­ró címet. A helyiségek szeb­bé, kényelmesebbé és ottho­nosabbá tételére társadalmi munkákat szerveznek. A hét KISZ-alapszervezet tevé­kenységét 15 tagú KISZ-bi- zottság irányítja, amelynek titkára függetlenített. A szá­zadpolitikai megbízott intéz­ménye bevált. A fiatalok a megyei KISZ-bizottságok, munkahelyek és a kiegészítő parancsnokságok ajánlása alapján kerülnek ebbe a be­osztásba a tanfolyam elvég­zése után. Nagy súlyt helye­zünk arra is, hogy a kato­nák életéről, magatartásáról, eredményeikről tájékoztassuk az érdekelteket. Például egy hónappal a bevonulásuk után hagyományosan meg­tartjuk a szülőértekezletet... A beszélgetést követően egy ifjúsági klubot látoga­tunk meg. Mezei József ka­szaperi fiatalember „Élenjá­ró” katona lett. A múlt év augusztusában „bújt bele az angyalbőrbe”. Azelőtt ága­zatvezetőként dolgozott a sertéstelepen. — Milyen érzései voltak, amikor először a laktanyába lépett? — A korábban hallott sztorik alapján a katonasá­got sokkal szigorúbbnak kép­zeltem el. örültem annak, hogy sikerült jól beilleszked­ni ebbe a környezetbe. De az első 30 nap nem volt köny- nyű részemre. Bajkán Mihály szakaszve­zető kétszer kapta meg az „Élenjáró” címet. — Nős? — Igen, és van egy két­éves fiam. Méhkeréken sa­ját házban lakom. Jó dolog­nak tartom, hogy a családo­soknak a hazautazást illető­en több a kedvezményük. — Mi volt az, amit nehéz volt megszokni? — A napirend — feleli Csepreghy Elemér szakasz­vezető, aki a múlt év feb­ruárjában Mezőkovácsházá- ról vonult be és a kevermesi tanácsnál mint műszaki ügy­intéző dolgozott. — Most már megtanultam, mit hogyan kell csinálni. Szabad időmet is hasznosan igyekszem eltölteni. Sok le­hetőséget kínálnak a külön­böző rendezvények; olvasni, filmet nézni és sportolni is lehet. — Meg vannak-e elégedve az ellátással? — Én már több laktanyá­ban megfordultam — mond­ja Búzái Gábor ' főtörzsőr­mester, századpolitikai meg­bízott — és úgy látom, azok­hoz képest itt jók a körül­mények. Ez év januárjától egy-egy sorkatona 580 forint illetményt kap havonta. A beosztástól, rendfokozattól függően ennél magasabb le­het az összeg. Van olyan ka­tonatársam, akinek 900 fo­rint is összejön egy hónap­ban. Sőt, még utazási ked­vezményt is kap. Különben a koszt minőségével és mennyiségével meg vagyunk elégedve, és jók a szociális körülmények. Bukovinszky István Tanácsülés Szarvason Tegnap ülést tartott Szarvas Város Tanácsa. Az első napirendi pont a város és vonzáskörzetének minden lakóját érintő témával fog- lalkozott. Skultéti Mihály osztályvezető előterjesztésé­ben a Szarvas kereskedelmi és vendéglátóipari ellátásá­nak helyzetét vitatták meg a tanácstagok. A határozati ja­vaslat szólt arról, hogy osz­tott műszakos üzemeléssel tegyék lehetővé a lakosság­nak a munkaidőn kívüli vá­sárlást. A nők helyzetének könnyítése érdekében növel­ni kell a félkész és kész ter­mékek választékát. Bővíte­ni kell az olcsó húskészítmé­nyek kínálatát, javítani kell a hét eleji áruellátást. A ru­házati szakmában fokozott gondot kell fordítani a ked­vezőbb árfekvésű napi igé­nyekhez jobban igazodó, di­vatos gyermek- és felnőtt ruházati cikkek kínálatára. A városgazdálkodási osztály feladata: keresse meg an­nak lehetőségét, hogy minél több termelőüzem nyisson mintaboltot a városban. A tanácstagok hozzászólásaik­ban a nyitva tartástól az árukínálaton és a szolgálta­tások kulturáltságán át az üzletek hiányáig sok témát érintettek. A következő témát, a vá­rosban élő cigánylakosság helyzetét, élet- és munkakö­rülményeit Szirony János társadalmi tanácselnök-he­lyettes előterjesztésében tár­gyalta a tanácsülés. Az el­eműit két évtizedben nőtt az állandó munkaviszonyban állók száma, azonban a mun­káltatók hiába rendelkeznek képzési, továbbképzési ter­vekkel, a cigánydolgozók , túlnyomó többsége ezek iránt nem mutat érdeklődést A beszámoló részletesen foglalkozik a cigánylakosság egészségügyi és szociálpoliti­kai ellátásával, lakáskörüb ményeivel. Szarvason nem növekedett a bűnelkövető ci­gányok száma, s bár a fia­talok közül aggasztóan so­kan veszélyeztetettek, egyre többen élnek társadalmi nor­máinknak megfelelően. A tanácsülés által elfogadott határozat alapvető feladat­ként jelöli meg cigánylakos­ság műveltségi szintjének, egészségügyi körülményei­nek és lakáshelyzetének ja­vítását, s kiemelten foglal­kozik a gyermekek, fiatalok helyzetével. A határodat egyik, mindannyiunk számá­ra fontos mondata így szól: minden eszközzel küzdeni kell a közvéleményben meg­levő szélsőséges, általánosító előítéletek ellen. U. T.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom