Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-25 / 148. szám

BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG MEGYEI PÚRTBIZOTTSAG ES 0 MEGYEI TflNÚCS LAPJA 1986. JÚNIUS 25., SZERDA Ára: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Ülést tartott a megyei pártbizottság Tegnap, június 24-én, kedden Gyulavári Pál, a párt-végre­hajtóbizottság tagja, megyei tanácselnök elnökletével ülést tartott az MSZMP Békés Megyei Bizottsága. A testület meg­hallgatta Szabó Miklós első titkár tájékoztatóját a Központi Bizottság június 18-i üléséről, majd dr. Lovász Matild me­gyei titkár előterjesztésében megvitatta és elfogadta a me­gyei pártbizottság munkarendjének és munkamódszerének I. továbbfejlesztésére vonatkozó javaslatot. A pártbizottság a továbbiakban a szállítás és a hírközlés megyei helyzetéről, fejlesztésének feladatairól szóló jelentést vitatta meg és fo­gadta el. A napirendi ponthoz Csatári Béla megyei titkár fű­zött szóbeli kiegészítést. A testület ülésén részt vett és fel­szólalt dr. Látos István, a Központi Bizottság osztályvezető­helyettese. A vendég és Losonczi Pál a Kossuth téri fogadtatáson (Telefotó) Budapestre érkezett a török államfő A megyei pártbizottság legutóbb 1981-ben foglalko­zott munkastílusa és munka­módszere kérdéseivel. Akkor terjedelmes és alapos hatá­rozat született, ami állta az idők próbáját, jó alapdoku­mentumnak bizonyult, ön­magában véve a testület munkája ma sem indokolta volna az akkori, öt évvel ez­előtti dokumentum áttekin­tését, legkevésbé újraírását, új elvek lefektetését. De az élet, a gazdasági-társadalmi körülmények természetszerű változása új, pontosabban más stílust, módszert köve­tel meg a pártmunkában is. A politikai munka egyes te­rületeire a korábbiaknál na- gvobb figyelmet kell fordí­tani, másokra az eddigieknél talán kevesebbet. A politikai munka természetes rendje tehát a valós helyzethez va­ló alkalmazkodás munka- módszerben, munkastílusban, hogy aztán a valóság befo­lyásolása még hatékonyabb, még eredményesebb legyen. Hatékonyabb politikai irányítás Ezt hangsúlyozta a megyei pártbizottság munkarendjé­nek és. munkamódszerének továbbfejlesztésére vonatko­zó javaslat bevezetőjében Lo­vász Matild, majd az előter­jesztők szándékát így indo­kolta : — Arra törekszünk, hogy döntéseinket még demokra­tikusabban, reálisabban ala­pozzuk meg, és az azokért való kiállás, az egységes cselekvés, a pártfegyelem erősödjön, az ellenőrzés pe- dip legyen következetesebb és határozottabb. Munkánk­nak arra kell irányulnia, hogy a felvetődő régi és új kérdésekben az eddigieknél gyorsabban alakuljon ki a pártegység, hogy a pártszer­vek, az -alapszervezetek, a párttagok, az állami, társa­dalmi és gazdasági szervek számára folyamatosan bizto­sítsuk a politikai feltételeket az önálló és eredményes munkához, és azt követeljük is meg. A megyei pártbizottság tit­kára a továbbiakban részle­tesen szólt azokról a válto­zásokról, amelyek a legutób­bi öt esztendőben nagy ha­tással voltak a társadalmi- gazdasági és politikai életre: a közigazgatás átszervezésé­ről, a tanácstagok és ország- gyűlési képviselők választá­sának új rendjéről, a KISZ-, a szakszervezeti és a HNF- mozgalom szervezeti és tar­talmi megújulásáról, a szo­cialista demokrácia intéz­ményrendszerének további bővüléséről, a vállalatirá­nyítás új formáiról, a gaz- dasággal 'és a gazdaság párt­irányításával, a kádermun­kával kapcsolatos új köve­telményekről. Ezek a válto­zások — különösen a gazda­sági és társadalmi életben megvalósuló decentralizáció — új feladatot rónak a párt­irányításra : hogyan lehetne még több segítséget adni a gazdaság rugalmas alkal­mazkodóképességének fej­lesztéséhez. Továbbra is ki­emelt feladatnak kell te­kinteni a megye jellegének, sajátosságainak reális szám­bavételét, a korábbinál dina­mikusabb fejlődés megalapo­zását és segítését. Lovász Matild ezt követő­en a megyei pártbizottság belső életével, munkájának tapasztalataival foglalkozott. , — Hatékonyabbá vált a megyei pártbizottság politi­kai irányító tevékenysége. Arányosabb a témaválasztás: több ideológiai, kulturális, egészségügyi, szociális ter­mészetű téma került a tes­tület elé. Egyre több szak­embert vontunk be a külön­böző témák vizsgálatába. Ja­vult a párthatározatok, dön­tések megismertetése, nyil­vánossága a tömegkommuni­kációs eszközökön keresztül, mindenekelőtt a Békés Me­gyei Népújságban, de orszá­gos vonatkozásban is. ü pártmunkát nem íróasztalnál kell végezni A pártbizottság titkára igen kritikusan és önkriti­kusan elemezte az 1981-es határozat végrehajtását, a hiányosságokat sem hallgat­va el: — Az elhatározott felada­tok egy része nem, vagy csak részben valósult meg. fgy a pártbizottság elé kerülő egyes témák ' leírása még mindig nem elég elemző, nem tárja fel , az okokat, nem indokolja kellően a megjelölt feladatokat, gyak­ran nem tükrözi az előkészí­tés vitáját, nem ösztönzi a testületet az alternatív gon­dolkodásra. Ennek is betud­ható, hogy a testületi ülése­ken nem mindig bontakozik ki érdemi vita a határozati javaslatokról, azok konkrét­ságáról, végrehajthatóságá­ról, ellenőrizhetőségéről. Cél­szerű a napirendek számá­nak lehetőség szerinti csök­kentése, mert kevesebb, cél­ratörőbb, konkrétabb, moz­gósító erejű döntés alapo­sabb és szélesebb körben megismertethető, elfogadtat­ható, végrehajtható és ellen­őrizhető. Lovász Matild a testületi tagok személyes presztízsé­ről is szólt. Elmondta, hogy a pártbizottsági tagok fog­lalkoztatása legyen rendsze­resebb, ne korlátozódjék csak a pártbizottsági ülése­ken való részvételre. Lehet még javítani tájékoztatásu­kon, de nem szabad megfe­ledkezni arról, hogy a tes­tületi tagok elismertsége, rangja mindenekelőtt a saját munkaterületükön végzett munkájuktól, közéleti tevé­kenységüktől függ. A párt­munkát döntően nem az író­asztalnál kell végezni, ha­nem ott, ahol az emberek dolgoznak, élnek és politi­zálnak. Az előterjesztésben olyan kérdésekről is szó esett, ame­lyek szűk, munkamódszerbe­li, munkastílusbeli kérdés­ként vetődtek fel, mégis messzebbre mutatnak. Ilyen a kádermunka két vonatko­zása. Az egyik a kettős és többes jelölés fontossága és gyakoribbá tétele, a másik pedig a beosztásukra alkal­matlanná vált káderek fe­lelősségre vonása, illetve fel­mentése. Sajnos, az utóbbi­aknál még mindig találkozni (Folytatás a 3, oldalon) Losonczi Pálnak, a Ma­gyar Népkö^ársaság Elnöki Tanácsa elnökének meghívá­sára tegnap hivatalos láto­gatásra hazánkba érkezett Kenan Evren, a Török Köz­társaság elnöke. . Az államfő kíséretében van Vahit Halefoglu külügy­miniszter; valamint Hünsü Dogan mezőgazdasági, erdő­gazdálkodási és területi mi­niszter és Asaf Inhan, Tö­rökország budapesti nagykö­vete, ők a magyar főváros­ban csatlakoztak a küldött­séghez. A magas rangú vendég és kíséretének különgépe dél­előtt landolt a Ferihegyi re­pülőtéren. Kenan Evren el­A takarékbetétek és a hi­telek alakulásáról, az OTP új szolgáltatásairól, s számos ihás, sokakat érintő válto­zásról tartott sajtótájékozta­tót tegnap a Parlamentben Tisza László, az Országos Takarékpénztár vezérigazga­tója. Elmondotta, hogy az év első öt hónapjában 8,8 mil- liárt forinttal növekedett az OTP-ben elhelyezett betétek állománya, s elérte a 223 milliárd forintot. A hitelál­lomány 7,5 miliárd forinttal emelkedett, s meghaladja a 205 milliárdot. A hitelek túl­nyomó többségét — 93 szá­zalékát — a hosszú lejáratú, elsősorban lakáslétesítésre nyújtott kölcsönök adják. Az új szolgáltatások közül a vezérigazgató elsőnek em­lítette a nyugdíj-előtakaré- kossági betétet, amelyet jú­lius 1-től vezetnek be. E be­tétforma lényege, hogy aki egy tetszés szerinti induló összeget — de legalább 10 ezer forintot — elhelyez a betétben, majd pedig tíz éven keresztül minden hó­napban legkevesebb három­száz forintot fizet be, pénze után 9 százalékos kamatot kap, amely kamatos kamat­ként a tíz esztendő eltelté­vel évi 13,9 százalékos hoza- dékot jelent. Akik ezt a faj­ta betétet 35 és 50 éves ko­ruk között váltják, egyúttal 150 ezer forintos életbiztosí­táshoz jutnak, mert a taka­rékpénztár az évi 9 százalé­kos kamat mellett egy szá­zalékot életbiztosítási díj­ként könyvel el. Az új konst­rukció alapvető célja, hogy könnyítsen a majdani nyug­díjasok anyagi helyzetén. Bár a tíz év leteltével akár egy összegben is kivehetik pénzüket, célszerűbb, ha a tovább kamatozó összeget havi egyenletes részletekben használják fel. így például aki mostantól a 10 ezer fo­rintos alaptőke mellett havi 300 forintot fizet be, 10 év múlva, újabb 10 esztendeig havi 1000 forintot kap visz- sza. Ugyanezt a nyugdíjelő- takarékossági betétformát azoknak is ajánlja a bizto­sító, akik 50 évesek már el­múltak, ők viszont ezzel együtt életbiztosítást már nem köthetnek. Az ügyfelek jobb kiszol­gálása ..érdekében még az idei évre tervezik a szava­nököt Losonczi Pál, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Szalai Lajos, hazánk ankarai nagykövete üdvözölte a tö­rök és magyar nemzeti lo­bogókkal, illetve üdvözlő feliratokkal díszített légiki­kötő betonján. Ezután a vendégek és vendéglátóik gépkocsikba szálltak, és a Kossuth Lajos térre hajtat­tak. Az Országház előtt, a Tö­rök Köztársaság és a Ma­gyar Népköztársaság zászlói­val fellobogózott Kossuth Lajos téren katonai tiszte­letadással fogadták a dísz- motorosok kíséretében érke­ző török államfőt. A téren (Folytatás a 2. oldalon) tossági iroda megnyitását is. Mivel az átadott OTP-laká- sok minőségével sok a gond szükségesnek tartják egy olyan szervezet létrehozását, amely kizárólag az új laká­sok hibáinak kijavíttatásával foglalkozik, képviseli az ügyfeleket, tárgyal a kivite­lezőkkel, javítókkal. Az iro­da feladatkörébe tartozik az is, hogy javítsa a minőségi ávtételt az OTP beruházásá­ban épülő lakásoknál. Ked­vező a lakásépítőknek az is, hogy az OTP az ügyintézés­nél több könnyítést tervez. Egyebek közt kevesebb bü­rokráciával folyósítja az építkezéshez szükséges előle­geket, s könnyebben hozzá­férhetővé teszi az építkezők­nek a leadott vagy eladott lakások után járó saját anyagi fedezetet. Ugyancsak az ügyfelek gondjait enyhíti, hogy a jö­vőben betétkönyvükből bár­melyik OTP-fiókban vehet­nek ki pénzt. Bizonyos felté­telekkel eddig is fizettek ki az OTP-fiókoknál a másutt kiállított betétkönyvek alap­ján meghatározott összege­ket, de mostantól ezt a gya­korlatot az intézet vezetősé­ge egységesítette és általá­nossá tette. A fenntartásos betétkönyvből minden korlá­tozás nélkül, a bemutatóra szóló takarékbetétkönyvek­ből pedig oly módon vehető ki pénz, ha a tulajdonos iga- zolja magát. Az OTP veze­tői arra is felhívták a figyel­met, hogy a könnyítések mellett a továbbiakban is szükséges a kellő körültekin­tés és óvatosság, éppen a be­tétkönyvtulajdonosok érde­kében, A tájékoztatón végezetül bejelentették: szeptember 1-től kétszeresére emelik a totó- és lottószelvények árát, azaz 10 forintért vásárolha­tók majd meg a játékszelvé­nyek. A befolyt összeget vál­tozatlanul úgy osztják fel, hogy a nyereményalapba 60 százalék kerül, s 40 száza­lék a költségvetésé. Mivel a nyereményalap összege min­denképpen növekszik, egy- egy alkalommal nagyobb nyereményhez juthatnak a szerencsések. Ezenkívül a lottó tárgynyeremények kö­zött több lesz az értékesebb tárgy, s szándékoznak az ed­diginél több gépkocsit is ki­sorsolni. flz OTP sajtótájékoztatója NYugdíi-előtakarékossági betét Drágább lesz a totó- és lottószelvény

Next

/
Oldalképek
Tartalom