Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)

1986-06-12 / 137. szám

1986. Június 12., csütörtök A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára A Varsói Szerződés tagállamai úgy íté­lik meg, hogy ma sokkal inkább, mint bár­mikor, a fegyverkezési verseny beszünte­tésére, a tényleges leszerelésre történő át­térésre, a háborús veszély elhárítását cél­zó határozott cselekvésre, konkrét intéz­kedésekre van szükség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyve­reknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő tel­jes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok síkraszállnak a leszerelés kérdésének komplex megköze­lítéséért, azért, hogy a tömegpusztító fegy­verek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökken­tése támassza alá. Európa atomfegyverek­től való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és ha­gyományos fegyverzet csökkentésének az európai kontinens jelene és jövője szem­pontjából. Síkraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét intéz­kedéseket, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az ál­lamok katonai kiadásainak megfelelő csök­kentése. A Varsói Szerződés tagállamai mind­ezekből kiindulva, a tömegpusztító fegy­verek megsemmisítését célzó program je­lentős kiegészítéseként a következő javas­latokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Ka­nadához. I. A Varsói Szerződés tagállamai az euró­pai államok szárazföldi és harcászati csa­pásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kel­lene az 1000 kilométernél kisebb hatótá­volságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész te­rületét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában foko­zatosan, egyeztetett időpontokban, a kato­nai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bár­mely fél biztonságát megsértenék. A csök­kentésre kerülő csapatokkal együtt lesze­relnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csök­kentést javasolnak oly módon, hogy egy­két év alatt a szembenálló katonai-politi­kai szövetséghez tartozó államok csapatai­nak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szer­ződés tagállamai — az Észak-atlanti Szö­vetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a ’90-es évek ele­jére mindkét szövetség szárazföldi csapa­tai és harcászati csapásmérő légiereje a je­lenlegi szinthez képest körülbelül 25 szá­zalékkal csökkenne. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövetség fegyveres erői­nek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folya­matba. A csökkentendő fegyverzetet és felsze­relést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzeti területeken tárolni. Az atomtölteteket meg kell sem­misíteni. A haditechnikai eszközök bizo­nyos fajtáit — megállapodás szerint — bé­kés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének ered­ményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezek­nek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökken­téséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csök­kentés övezetének határain kívül nem nö­velik szárazföldi erőiket és harcászati csa­pásmérő légierejüket. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegy­veres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hoz­zájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érde­kében azt javasolják, hogy már a folya­mat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcá­szati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén lévő csapataik összpontosításának mérsékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgya­korlatok számának és méreteinek korláto­zásáról, részletesebb információk kicseré­léséről, a hadgyakorlatok idejére más tér­ségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek meg­teremtését olyan intézkedések végrehajtá­sa, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos mérséklése, s a tagállamaik kö­zötti együttműködés kialakítása a fegyver­zetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és ha­tékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a hely­színi ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaz­nak a kölcsönös bizalom erősítését szol­gáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bi­zottságot hoznak létre a NATO és a Var­sói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett, európai ál­lamok képviselőinek részvételével. A nagy vasúti csomópontokon, repülőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bi­zottság képviselőinek részvételével ellen­őrzőpontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyo­mányos fegyverzet csökkentésével kap­csolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európaf bizalom- erősítő, biztonsági és leszerelési konferen­cia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjé­nek csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javasla­toknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehet­ségesnek tartják egy külön fórum össze­hívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai ál­lamok bevonásával — a tárgyalási felha­talmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalá­sok kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek során felhalmo­zódott kölcsönös gyanakvást és bizalmat­lanságot, behatóan meg kell ismerni egy­más gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érde­kében a katonai szövetségek katonai kon­cepcióinak és doktrínáinak védelmi jelle- gűeknek kel] lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes fe­lelőséggel kijelentik, hogy soha, semmi­lyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében levő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselek­ményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándé­koktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatá­sára. Szövetségük védelmi jellegét hangoztat­ják a NATO tagállamai is. Ezért nem le­het akadálya a fegyveres erők és a ha­gyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. * * * A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a Felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos megvitatásá­nak megkezdésével szemben. Készek al­kotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötele­zett, a többi európai állam által előter­jesztett más, ezzel kapcsolatos javaslato­kat is .(MTI) A küldöttség vezetőinek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő nemzetközi egyez­mény megkötéséről. Tartóz­kodni kell minden olyan cse­lekedettől, amely akadályoz­ná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisíté­sét. Az ülés résztvevői hatá­rozottan fellépnek e tömeg- pusztító fegyver készleteinek további növelése, más álla­mok területén való elhelye­zése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tar­tózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — biná­ris — változatának előállítá­sára és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósí­tásától. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lé­nyeges csökkentése globális és regionális szinten. A Var­sói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jel­legű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása különösen veszélyes mérete­ket öltött. Erről a program­ról az ülés a NATO tagálla­maihoz és az összes európai országhoz szóló felhívást fo­gadott el. — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzet­csökkentés és a leszerelés valamennyi területén és va­lamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljá­rások alkalmazásával, bele­értve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt álla­mok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellen­őrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben to­vábbi erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai tá­maszpontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szaba­duljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a vi­lág számos térségében meg­levő gazdasági elmaradottság felszámolására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan meg­követeli: a két- és többolda­lú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, Valamint a le­szerelési tárgyalások fóru­mai hatékonyan végezzék te­vékenységüket, és ne hasz­nálják fel azokat spanyolfal­ként a fegyverkezési hajsza igazolására. IV. A Varsói Szerződés tagál­lamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekin­tik az európai biztonság és együttműködés megerősíté­sét. Fellépnek a katonai szembenállás • szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt levő katonai potenciá­lok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az elő­rehaladás Európa területének teljes, a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes men­tesítésében. Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfo­gadható megállapodások el­érése a közép-európai fegy­veres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a biza­lom és biztonság megszilár­dítását Európában, és kedve­zőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a le­szerelés kérdéseinek meg­vizsgálásához, összeurópai méretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szemben álló katonai csoportosulások, vál­tozatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagálla­mainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a kato­nai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartá­sáról. A ..szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült hely­zet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztésé­ért, beleértve a két szerve­zet közötti közvetlen kapcso­latok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése cél­jából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képvi­selt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a föld­közi-tengeri térség helyzeté­nek megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke, a biztonság, a jószomszéd­ság és az együttműködés öve­zetévé váljék. Ezzel összefüg­gésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadi­flottáinak egyidejű kivonása a Földközi-tengerről. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak-az Európai Biztonsági és Együtt­működési Értekezleten részt vett államok Bécsben meg­tartandó találkozójának és a helsinki záróokmányban fog­lalt valamennyi területen készek hozzájárulni az össz­európai folyamat kiegyensú­lyozott továbbfejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetősége­it tárná fel a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsa, il­letve az egyes KGST-orszá- gok és az Európai Gazdasá­gi Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése. Az európai bizalom és köl­csönös megértés, a jószom­szédi kapcsolatok erősítésé­nek ellentmondanak az eu­rópai államok közötti hatá­rok felülvizsgálását, társa­dalmi és politikai rendsze­rük megváltoztatását célzó felhívások. A II. világháború utáni ha­tárok földrészünkön sérthe­tetlenek. A meglevő területi­politikai realitások tisztelet­ben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok elengedhetetlen feltétele. Európának az enyhülés új­jáéledésére van szüksége, ar­ra, hogy annak szilárdabb szakasza felé hafadjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szi­lárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosztottsá- gát, megteremteni a béke, a baráti együttműködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfe­szítésekkel megvalósítható. V. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német De­mokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársa­ság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világ­ban meglevő feszültséggócok­ról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik el­tökéltségét, hogy hozzájárul­janak ezek tárgyalások út­ján való igazságos rendezé­séhez. Az ülés résztvevői el­ítélték az imperialista erők­nek a szuverén államok bel- ügyeibe való beavatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagan­dakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különbö­ző térségeiben elkövetett ag- ressziós cselekedeteket. Az ülés résztvevői szolida­ritásukról biztosították az agresszív imperialista politi­ka ellen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági ha­ladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népe­ket. Megállapították, hogy egy­re növekszik az el nem köte­lezett országok mozgalmá­nak, a nemzetközi kapcsola­tok e jelentékeny tényezőjé­nek szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozga­lom tagjainak 1986-ban Ha- rare-ban megtartandó csúcs- találkozója hozzájárul a bé­ke és a nemzetközi bizton­ság megerősítéséhez. Az ülésen képviselt orszá­gok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a' nemzetközi kapcsolatok szétzilálásá­val fenyegető állami terro­rizmust, és készek konstruk­tívan együttműködni vala­mennyi állammal annak ér­dekében, hogy gyökeresen ki­irtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes je­lenséget. Az ülésen képviselt álla­mok vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kap­csolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, s minden állam egyenlő gaz­dasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend meg­teremtéséért, a gyengén fej­lettség felszámolásáért, és a külső eladósodottság problé­májának általános és igaz­ságos rendezéséért. Határo­zott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki kell zárni a megkülönbözte­tés minden formáját, a boj­kott, a szankciók és a ma­gas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok . lét­rehozását a tudományos-mű­szaki és technológiai csere területén. Az ülés résztvevői síkra­szállnak azért, hogy fejlesz- szék minden állam együtt­működését az atomenergeti­ka biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének ki­alakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájé­koztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergia­ügynökség. az ENSZ és sza­kosított szervei szerepének növeléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának meg­vitatására. Mindent megtesznek és meg fognak tenni azért, hogy 1986, a nemzetközi bé­keév valódi fordulatot hoz­zon a jobb, a biztonságosabb világ irányában. VI. Az ülésen megkülönbözte­tett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága. védelmi szövetségük erősí­tésével és minden területen megnyilvánuló együttműkö­désük fejlesztésével kapcsom latos kérdésekre. Hangsú­lyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kérdésekben, egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásában és megvalósításában, amely a népek biztonságának sza­vatolását. a nukleáris hábo­rú veszélyének elhárítását, a leszerelést és a világbéke megerősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak széles körű, kölcsönös meg­ismerése és a tömegtájékoz­tatási eszközök ilyen célú intenzív felhasználása mel­lett. Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kap­csolatok, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívák, a társa­dalmi közösségek közötti kontaktusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bőví­tésének és az egyéb terüle­teken megvalósuló együtt­működés elmélyítésének fontosságát. Az ülésen kép­viselt államok megerősítet­ték, hogy készek aktívan fejleszteni kapcsolataikat és minden oldalú együttműkö­désüket az összes többi szo­cialista állammal a békéért, a szocializmusért, az impe­rializmus ellen vívott harc érdekében. * * * A Varsói Szerződés tagál­lamai Politikai Tanácskozó Testületének soron követke­ző ülését Berlinben, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosában tartják. A Politikai Tanácskozó Testü­let főtitkárának a következő időszakra az NDK képvise­lőjét, Herbert Krolikowski államtitkárt, a külügymi­niszter első helyettesét ne­vezték ki. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­köre, minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonos­sága jellemezte. A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületé bu­dapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Ál­lamtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitká­ra, köztársasági elnök, Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államta­nács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Honecker, a NSZEP KB fő­titkára, az Államtanács el­nöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára külön- találkozót tartottak és szívé­lyes baráti légkörű megbe­szélést folytattak. (A kül­döttségek tegnap hazautaz­tak.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom