Békés Megyei Népújság, 1986. június (41. évfolyam, 128-152. szám)
1986-06-12 / 137. szám
1986. Június 12., csütörtök A Varsói Szerződés tagállamainak felhívása a NATO tagállamaihoz, valamennyi európai országhoz az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének programjára A Varsói Szerződés tagállamai úgy ítélik meg, hogy ma sokkal inkább, mint bármikor, a fegyverkezési verseny beszüntetésére, a tényleges leszerelésre történő áttérésre, a háborús veszély elhárítását célzó határozott cselekvésre, konkrét intézkedésekre van szükség. Támogatják azt a programot, amelyet a Szovjetunió javasolt a nukleáris fegyvereknek és a tömegpusztító eszközök egyéb fajtáinak a XX. század végéig történő teljes és átfogó megsemmisítésére. A szövetséges államok síkraszállnak a leszerelés kérdésének komplex megközelítéséért, azért, hogy a tömegpusztító fegyverek felszámolását a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentése támassza alá. Európa atomfegyverektől való mentesítése mellett mind nagyobb jelentősége van a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésének az európai kontinens jelene és jövője szempontjából. Síkraszállnak azért, hogy a nukleáris leszerelést célzó konkrét intézkedéseket, a hagyományos fegyverzet és fegyveres erők csökkentését kövesse az államok katonai kiadásainak megfelelő csökkentése. A Varsói Szerződés tagállamai mindezekből kiindulva, a tömegpusztító fegyverek megsemmisítését célzó program jelentős kiegészítéseként a következő javaslatokkal fordulnak minden más európai államhoz, az Egyesült Államokhoz és Kanadához. I. A Varsói Szerződés tagállamai az európai államok szárazföldi és harcászati csapásmérő légierőinek, valamint az Egyesült Államok és Kanada Európában állomásozó hasonló erőinek és eszközeinek lényeges csökkentését javasolják. A hagyományos fegyverzettel egyidejűleg csökkenteni kellene az 1000 kilométernél kisebb hatótávolságú hadműveleti-harcászati nukleáris fegyvereket is. A csökkentés érintené Európa egész területét az Atlanti-óceántól az Uraiig. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentését Európában fokozatosan, egyeztetett időpontokban, a katonai egyensúly mind alacsonyabb szintjén javasolják végrehajtani, anélkül, hogy bármely fél biztonságát megsértenék. A csökkentésre kerülő csapatokkal együtt leszerelnék azok fegyverzeteit és felszerelését, beleértve a nukleáris eszközöket. Első lépésként egyszeri kölcsönös csökkentést javasolnak oly módon, hogy egykét év alatt a szembenálló katonai-politikai szövetséghez tartozó államok csapatainak létszáma mindkét részről 100—150 ezer fővel csökkenjen. Nagy jelentőségű ezen belül a harcászati csapásmérő légierő csökkentése. Rögtön ezután a Varsói Szerződés tagállamai — az Észak-atlanti Szövetség országainak hasonló készsége esetén — készek további jelentős csökkentésre, amelyek eredményeként a ’90-es évek elejére mindkét szövetség szárazföldi csapatai és harcászati csapásmérő légiereje a jelenlegi szinthez képest körülbelül 25 százalékkal csökkenne. Egy ilyen csökkentés mindkét oldalon több mint félmillió főt érintene. A két szövetség fegyveres erőinek és fegyverzetének jelentős mértékű csökkentése lehetővé tenné az összes többi európai állam bekapcsolódását is e folyamatba. A csökkentendő fegyverzetet és felszerelést az egyeztetett eljárások szerint kell megsemmisíteni vagy nemzeti területeken tárolni. Az atomtölteteket meg kell semmisíteni. A haditechnikai eszközök bizonyos fajtáit — megállapodás szerint — békés célokra lehetne felhasználni. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet megfelelő csökkentésének eredményeként felszabaduló eszközöket nem szabadna új fegyverfajták létrehozására vagy más katonai célokra fordítani; ezeknek a gazdasági és a társadalmi fejlődést kellene szolgálniuk. A fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről szóló megállapodást aláíró államok kötelezettséget vállalnának, hogy a csökkentés övezetének határain kívül nem növelik szárazföldi erőiket és harcászati csapásmérő légierejüket. II. A Varsói Szerződés tagállamai a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentésének olyan rendjét javasolják kidolgozni, amelynek során csökkenne a váratlan támadás veszélye, és amely hozzájárulna az európai katonai-hadászati stabilitás megszilárdításához. Ennek érdekében azt javasolják, hogy már a folyamat kezdetekor állapodjanak meg a két európai katonai-politikai szövetség harcászati csapásmérő légierejének jelentős csökkentéséről, valamint a két szövetség érintkezési vonala mentén lévő csapataik összpontosításának mérsékléséről. Megállapodás szükséges a nagy hadgyakorlatok számának és méreteinek korlátozásáról, részletesebb információk kicseréléséről, a hadgyakorlatok idejére más térségekből Európába átcsoportosított erők és eszközök mennyiségéről, valamint egyéb, kölcsönös bizalomerősítő intézkedésekről. Elősegítené a bizalom erősítését és az európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséhez kedvezőbb feltételek megteremtését olyan intézkedések végrehajtása, mint az atom- és vegyifegyvermentes övezetek létrehozása a földrészen, a két katonai szövetség katonai tevékenységének fokozatos mérséklése, s a tagállamaik közötti együttműködés kialakítása a fegyverzetkorlátozás és leszerelés kérdéseiben. III. A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet csökkentése megbízható és hatékony ellenőrzés mellett valósulna meg, nemzeti technikai eszközök és nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. A felek megfelelő formákat alkalmaznak a kölcsönös bizalom erősítését szolgáló, a megállapodásokkal összhangban megvalósuló intézkedések ellenőrzésére. Az ellenőrzésre nemzetközi konzultatív bizottságot hoznak létre a NATO és a Varsói Szerződés, valamint az érdekelt más, semleges és el nem kötelezett, európai államok képviselőinek részvételével. A nagy vasúti csomópontokon, repülőtereken és kikötőkben a nemzetközi konzultatív bizottság képviselőinek részvételével ellenőrzőpontokat létesítenének. IV. Az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos jelen javaslatok konkrét vita tárgyát képezhetnék az európaf bizalom- erősítő, biztonsági és leszerelési konferencia második szakaszában. Ugyanakkor — abból kiindulva, hogy halaszthatatlanul intézkedéseket kell hozni az európai katonai szembenállás szintjének csökkentésére — a Varsói Szerződés tagállamai úgy vélik: ezeknek a javaslatoknak a megvizsgálását haladéktalanul meg lehetne kezdeni. Ebből a célból lehetségesnek tartják egy külön fórum összehívását az európai államok, az Egyesült Államok és Kanada részvételével. Készek arra is, hogy további európai államok bevonásával — a tárgyalási felhatalmazás megfelelő megváltoztatásával — kibővítsék a bécsi közép-európai kölcsönös haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgyalások kereteit. Síkraszállnak a stockholmi konferencia első szakaszának sikeres befejezéséért. V. El kell oszlatni az évek során felhalmozódott kölcsönös gyanakvást és bizalmatlanságot, behatóan meg kell ismerni egymás gondjait e kérdéssel kapcsolatban is. Európa és az egész világ biztonsága érdekében a katonai szövetségek katonai koncepcióinak és doktrínáinak védelmi jelle- gűeknek kel] lenniük. A Varsói Szerződés tagállamai teljes felelőséggel kijelentik, hogy soha, semmilyen körülmények között, egyetlen európai vagy a világ más térségében levő állam ellen sem kezdeményeznek harci cselekményeket, ha őket sem éri agresszió. A tagállamok ugyanezen békés szándékoktól vezérelve tették meg javaslatukat a két katonai szövetség egyidejű feloszlatására. Szövetségük védelmi jellegét hangoztatják a NATO tagállamai is. Ezért nem lehet akadálya a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet kölcsönös, jelentős csökkentésének Európában. * * * A Varsói Szerződés tagállamai, amikor ezt a Felhívást előterjesztik, semmilyen előzetes feltételt sem támasztanak a benne foglalt javaslatok tárgyilagos megvitatásának megkezdésével szemben. Készek alkotó szellemben megvizsgálni a NATO tagállamai, a semleges és el nem kötelezett, a többi európai állam által előterjesztett más, ezzel kapcsolatos javaslatokat is .(MTI) A küldöttség vezetőinek találkozója (Folytatás az 1. oldalról) megfelelő nemzetközi egyezmény megkötéséről. Tartózkodni kell minden olyan cselekedettől, amely akadályozná a vegyi fegyverek teljes betiltását és megsemmisítését. Az ülés résztvevői határozottan fellépnek e tömeg- pusztító fegyver készleteinek további növelése, más államok területén való elhelyezése ellen, és felhívják a NATO országait, hogy tartózkodjanak a vegyi fegyver különösen veszélyes — bináris — változatának előállítására és európai telepítésére vonatkozó tervek megvalósításától. — A fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet lényeges csökkentése globális és regionális szinten. A Varsói Szerződés tagállamai azt javasolják, hogy az ilyen jellegű csökkentést Európában kezdjék, ahol a csapatok és a fegyverzet összpontosítása különösen veszélyes méreteket öltött. Erről a programról az ülés a NATO tagállamaihoz és az összes európai országhoz szóló felhívást fogadott el. — Hatékony ellenőrzés megvalósítása a fegyverzetcsökkentés és a leszerelés valamennyi területén és valamennyi szakaszában, mind nemzeti technikai eszközök, mind pedig nemzetközi eljárások alkalmazásával, beleértve a helyszíni ellenőrzést is. Az ülésen képviselt államok készek megállapodni bármilyen kiegészítő ellenőrzési intézkedésről is. A tagállamok megerősítik azt az álláspontjukat, hogy nemzetközi méretekben további erőfeszítéseket kellene tenni a külföldi katonai támaszpontok felszámolására és a csapatok kivonására idegen területekről. A fegyverzetcsökkentést és leszerelést célzó gyakorlati lépések lehetővé teszik, hogy hatalmas anyagi, pénzügyi, emberi erőforrások szabaduljanak fel békés, alkotó célokra, többek között a világ számos térségében meglevő gazdasági elmaradottság felszámolására. A nyugtalanító nemzetközi helyzet nyomatékosan megköveteli: a két- és többoldalú fegyverzetkorlátozási és -csökkentési, Valamint a leszerelési tárgyalások fórumai hatékonyan végezzék tevékenységüket, és ne használják fel azokat spanyolfalként a fegyverkezési hajsza igazolására. IV. A Varsói Szerződés tagállamai külpolitikájuk egyik központi feladatának tekintik az európai biztonság és együttműködés megerősítését. Fellépnek a katonai szembenállás • szintjének mérsékléséért a földrészen, az itt levő katonai potenciálok csökkentéséért és azért, hogy töretlen legyen az előrehaladás Európa területének teljes, a nukleáris és vegyi fegyverektől való teljes mentesítésében. Az európai enyhülés célját szolgálná kölcsönösen elfogadható megállapodások elérése a közép-európai fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről folyó bécsi tárgyalásokon. A stockholmi konferencia első szakaszának eredményes befejezése elősegítené a bizalom és biztonság megszilárdítását Európában, és kedvezőbb feltételeket teremtene ahhoz, hogy áttérjenek a leszerelés kérdéseinek megvizsgálásához, összeurópai méretekben. Amíg Európában léteznek az egymással szemben álló katonai csoportosulások, változatlanul érvényben marad a Varsói Szerződés tagállamainak javaslata: a Varsói Szerződés és a NATO tagjai kössenek szerződést a katonai erő alkalmazásáról való kölcsönös lemondásról és a békés kapcsolatok fenntartásáról. A ..szerződés nyitott lenne más államok számára is. A jelenlegi feszült helyzet enyhítése érdekében az ülés résztvevői fellépnek a Varsói Szerződés és a NATO tagállamai közötti párbeszéd folytatásáért és fejlesztéséért, beleértve a két szervezet közötti közvetlen kapcsolatok létesítését is, megfelelő megállapodások elérése céljából. A kialakult nemzetközi helyzetben az ülésen képviselt államok szerint fontos lenne lépéseket tenni a földközi-tengeri térség helyzetének megjavítására, arra, hogy a térség a tartós béke, a biztonság, a jószomszédság és az együttműködés övezetévé váljék. Ezzel összefüggésben jelentős szerepet játszhatna a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadiflottáinak egyidejű kivonása a Földközi-tengerről. A szocialista országok nagy jelentőséget tulajdonítanak-az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezleten részt vett államok Bécsben megtartandó találkozójának és a helsinki záróokmányban foglalt valamennyi területen készek hozzájárulni az összeurópai folyamat kiegyensúlyozott továbbfejlesztéséhez. A kölcsönösen előnyös együttműködés új lehetőségeit tárná fel a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa, illetve az egyes KGST-orszá- gok és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok megteremtése. Az európai bizalom és kölcsönös megértés, a jószomszédi kapcsolatok erősítésének ellentmondanak az európai államok közötti határok felülvizsgálását, társadalmi és politikai rendszerük megváltoztatását célzó felhívások. A II. világháború utáni határok földrészünkön sérthetetlenek. A meglevő területipolitikai realitások tiszteletben tartása a tartós európai béke és a földrész államai közötti normális kapcsolatok elengedhetetlen feltétele. Európának az enyhülés újjáéledésére van szüksége, arra, hogy annak szilárdabb szakasza felé hafadjon. Csak ezen az úton lehet biztosítani valamennyi európai nép szilárd biztonságát, felszámolni a kontinens kettéosztottsá- gát, megteremteni a béke, a baráti együttműködés és a jószomszédság Európáját. Ez reális cél, aktív közös erőfeszítésekkel megvalósítható. V. A Bolgár Népköztársaság, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság, a Lengyel Nép- köztársaság, a Magyar Nép- köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság, a Román Szocialista Köztársaság és a Szovjetunió vezetői véleményt cseréltek a világban meglevő feszültséggócokról és válsághelyzetekről, és megerősítették államaik eltökéltségét, hogy hozzájáruljanak ezek tárgyalások útján való igazságos rendezéséhez. Az ülés résztvevői elítélték az imperialista erőknek a szuverén államok bel- ügyeibe való beavatkozását, a szocialista és más országok elleni rágalmazó propagandakampányokat, a diktátum módszereit, a világ különböző térségeiben elkövetett ag- ressziós cselekedeteket. Az ülés résztvevői szolidaritásukról biztosították az agresszív imperialista politika ellen, a függetlenségért, a társadalmi és gazdasági haladásért, a szabad, önálló, külső beavatkozástól mentes fejlődés jogáért küzdő népeket. Megállapították, hogy egyre növekszik az el nem kötelezett országok mozgalmának, a nemzetközi kapcsolatok e jelentékeny tényezőjének szerepe, és reményüket fejezték ki, hogy a mozgalom tagjainak 1986-ban Ha- rare-ban megtartandó csúcs- találkozója hozzájárul a béke és a nemzetközi biztonság megerősítéséhez. Az ülésen képviselt országok elvi okokból ellenzik a terrorizmus minden fajtáját, mindenekelőtt a' nemzetközi kapcsolatok szétzilálásával fenyegető állami terrorizmust, és készek konstruktívan együttműködni valamennyi állammal annak érdekében, hogy gyökeresen kiirtsák a nemzetközi közösség életéből ezt a veszélyes jelenséget. Az ülésen képviselt államok vezetői fellépnek a nemzetközi gazdasági kapcsolatok egész rendszerének demokratikus átalakításáért, s minden állam egyenlő gazdasági biztonságát garantáló új gazdasági világrend megteremtéséért, a gyengén fejlettség felszámolásáért, és a külső eladósodottság problémájának általános és igazságos rendezéséért. Határozott véleményük, hogy a nemzetközi gyakorlatból ki kell zárni a megkülönböztetés minden formáját, a bojkott, a szankciók és a magas kamatlábak politikáját, mesterséges akadályok . létrehozását a tudományos-műszaki és technológiai csere területén. Az ülés résztvevői síkraszállnak azért, hogy fejlesz- szék minden állam együttműködését az atomenergetika biztonságos fejlesztése nemzetközi rendszerének kialakítása terén, beleértve az operatív értesítés és tájékoztatás mechanizmusának létrehozását. Fellépnek a Nemzetközi Atomenergiaügynökség. az ENSZ és szakosított szervei szerepének növeléséért ezen a területen, továbbá külön nemzetközi konferencia összehívásáért az ezzel összefüggő kérdések egész komplexumának megvitatására. Mindent megtesznek és meg fognak tenni azért, hogy 1986, a nemzetközi békeév valódi fordulatot hozzon a jobb, a biztonságosabb világ irányában. VI. Az ülésen megkülönböztetett figyelmet fordítottak a Varsói Szerződés tagállamai egysége és összeforrottsága. védelmi szövetségük erősítésével és minden területen megnyilvánuló együttműködésük fejlesztésével kapcsom latos kérdésekre. Hangsúlyozták az egyre aktívabb együttműködés jelentőségét a nemzetközi kérdésekben, egyeztetett külpolitikai irányvonaluk kidolgozásában és megvalósításában, amely a népek biztonságának szavatolását. a nukleáris háború veszélyének elhárítását, a leszerelést és a világbéke megerősítését célozza. Az ülés résztvevői állást foglaltak a szocialista építés tapasztalatai kicserélésének további bővítése, egymás ügyeinek és problémáinak széles körű, kölcsönös megismerése és a tömegtájékoztatási eszközök ilyen célú intenzív felhasználása mellett. Kiemelték a gazdasági és a tudományos-műszaki kapcsolatok, a kulturális csere hatékonysága fokozásának, a dolgozó kollektívák, a társadalmi közösségek közötti kontaktusok, a helyi és a turisztikai kapcsolatok bővítésének és az egyéb területeken megvalósuló együttműködés elmélyítésének fontosságát. Az ülésen képviselt államok megerősítették, hogy készek aktívan fejleszteni kapcsolataikat és minden oldalú együttműködésüket az összes többi szocialista állammal a békéért, a szocializmusért, az imperializmus ellen vívott harc érdekében. * * * A Varsói Szerződés tagállamai Politikai Tanácskozó Testületének soron következő ülését Berlinben, a Német Demokratikus Köztársaság fővárosában tartják. A Politikai Tanácskozó Testület főtitkárának a következő időszakra az NDK képviselőjét, Herbert Krolikowski államtitkárt, a külügyminiszter első helyettesét nevezték ki. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés légköre, minden megtárgyalt kérdésben a nézetek azonossága jellemezte. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületé budapesti ülését követően a tagállamok küldöttségeinek vezetői: Todor Zsivkov, a BKP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára, köztársasági elnök, Woj- ciech Jaruzelski, a LEMP KB első titkára, az Államtanács elnöke, Kádár János, az MSZMP főtitkára, Erich Honecker, a NSZEP KB főtitkára, az Államtanács elnöke, Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, köztársasági elnök, Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára külön- találkozót tartottak és szívélyes baráti légkörű megbeszélést folytattak. (A küldöttségek tegnap hazautaztak.)
