Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)

1986-04-16 / 89. szám

NÉPÚJSÁG 1986. április 16., szerda Megyénk vendége volt április 14—15-én dr. Pálfy József, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöke, a Magyar- ország című hetilap főszerkesztője. Békéscsabán a megyei könyvtárban, a városi tanácsnál, az ifjúsági és úttörőházban, a Barneválnál, majd pedig Mezőgyánban és Sarkadon tartott külpolitikai előadást. Képünk a lapunk klubjában rendezett találkozón készült Fotó: Gál Edit Önkéntes tűzoltók közgyűlése Orosházán Több mint egy évszázad­ai ezelőtt alakult meg Oros­házán az önkéntes tűzoltó­egyesület. A régiek mai utó­dai a Petőfi Művelődési Központban április 14-én, hétfőn este tartották elmúlt évet értékelő közgyűlésüket. Czédula Imre elnök rövid megnyitója után Varga La­jos tűzoltó főhadnagy, az önkéntes tűzoltóegyesület parancsnoka tartotta meg szakmai beszámolóját az el­múlt évről. Többek között elmondotta: az önkéntes tűzoltók legfon­tosabb feladata a megelőzés. Munkájuk eredménye nehe­zen mérhető. Sok területen, lakóházakban tartanak év közben ellenőrzéseket. Békés megyében egyedülálló az utánpótlás-nevelő tevékeny­ségük. Hat általános iskolá­ban szervezték meg az út­törő tűzoltószakköröket, amelyekben több mint száz­húsz pajtás dolgozik. A je­lenleg 58 tagú orosházi vá­rosi önkéntes tűzoltóegyesü­letnek 34 területfelelőse van. Ezek a szakemberek részt vesznek többek között a ter­melőszövetkezetekben a gép­szemléken, ahol sok szakmai tanáccsal segítik az ott dol­gozók munkáját. Ezt követően a parancsnok az 1986. évi feladattervet is­mertette. Hasznos kezdemé­nyezés volt részükről, hogy az Orosházához közeli Mono- ron megszervezték a tűzoltó­múzeumot. Az itt látható ré­gi tűzoltóberendezéseket, -felszerelési tárgyakat uno­káink is látni fogják. Most is nagy feladatokra készül­nek az orosháziak. Április 25-én, pénteken tíz ifjúsági rajuk indul a területi ver­senyen, majd másnap a fel­nőtt rajok mérik össze tu­dásukat. Az ünnepség végén soros előléptetésekre került sor. Ez alkalommal öten vehették át a 30 éves szolgálati ér­met, egy önkéntes tűzoltó részesült a 20 éves szolgálati érem elismerésben. Egy kap­ta meg a tizenöt éves szol­gálati érmet, s ugyancsak egy tűzoltó vehette át az ötéves szolgálatát tanúsító érmet. A közgyűlésen részt vettek a városi pártbizottság, a vváro- si tanács, a Hazafias Nép­front, valamint a társ fegy­veres testületek képviselői is. V. L. MHSZ-élet Kondoroson Tartalmas beszámolók hangzottak el azon az ünne­pi MHSZ-rendezvényen, amelyre a napokban került sor a Kondorosi Egyesült Tsz gépjavító üzemében. A Himnuszt és az elnöki meg­nyitót követően az általános iskola úttörői műsorral em­lékeztek meg Sallai Imréről, a honvédelmi klub névadójá- ról. Ezután Bájer István, a klubtanács titkára az elmúlt öt év munkáját értékelte. Megemlítette, hogy az 1980- ban megalakult lövész- és tartalékos szakosztály tagjai eredményesen szerepeltek a különböző versenyeken és feladataikat felelősségtelje­sen látták el. így többek kö­zött jó kapcsolat jött létre a párt-, állami és gazdasági szeriekkel, valamint az is­kolával, a KISZ-szel, az If­jú Gárdával és a HNF-fel. összesen 13 szocialista bri­gád segíti az MHSZ-klub te­vékenységét. Befejezésül az 1986. évi feladatokról esett szó. Valastyán János titkár a modellezőklub eredményeit ismertette a közgyűlésen. Többek között kiemelte, hogy a vezetés igyekezett megtalálni azokat a formá­kat, amelyekhez a fiatalok jobban kötődnek. Nem egy közülük már eljutott a ma­gasabb szintű versenyekre: például rakétakategóriában két országos helyezést sze­reztek. Igen népszerű a rá­dióirányítású autók verse­nye. A klub a szarvasiakkal szeretné felvenni a kapcso­latokat. Palluska János, a tartalé­kos szakosztály vezetője a foglalkozások fegyelmezett­ségét és a sorkötelesek meg­felelő szintű képzését hang­súlyozta felszólalásában. Zsjak János, a lövészszak­osztály vezetője pedig a gyakorlás fontosságára és a versenyeken való részvétel szükségességére hívta fel a figyelmet. A jutalmak átadása és az elnöki zárszó után a Szózat­tal fejeződött be az ünnepi közgyűlés. —y—n II megyei tanács vb-üléséröl jelentjük Magyarországon tárgyalt a Világbank elnöke (Folytatás az 1. oldalról) Ezután a soron következő tanácsülés előkészítéséről tárgyalt a testület. Elfogad­ta a napirendi pontokat. Eszerint a tanácsülés elé ke­rül a megye VI. ötéves költ­ségvetési és fejlesztési tervé­nek teljesítéséről szóló be­számoló, a VII. ötéves terv, a terület- és településfejlesz­tés hosszú távú feladatai, va­lamint a gazdaságilag elma­radott térségek felzárkóz­tatásának lehetőségeiről, és a társadalmi-gazdasági program főbb irányairól szóló tájékoztató. A tanács­ülés április 25-én, pénteken lesz. Következő napirendi pont­ként a múlt év pénzügyi­gazdasági ellenőrzéseinek tapasztalatait vitatta meg a testület. 1985-ben megyénk­ben 385 gazdálkodó egység pénzügyi és gazdasági ellen­őrzésére került sor. Ebből a PM Békés Megyei Igazgató­sága 126 vizsgálatot végzett. A megyei tanács szakosztá­lyai és a helyi tanácsok 252 költségvetési szervnél és öt vállalatnál folytattak ellen­őrzést. A költségvetési reví­ziók során 24 alkalommal kellett felvetni a felelősség kérdését, amely 20 százalék­kal több volt, mint az előző évben. Fontos területe volt az ellenőrzési munkának a létszám- és bérgazdálkodás. A kényszerítő körülmények hatására egyre több helyen a béralapgazdálkodást he­lyezik előtérbe a létszám- gazdálkodással szemben, és megfelelően élnek az önálló bérgazdálkodás nyújtotta le­hetőségekkel. Néhány helyen azonban az önállóságot túl­zottan tágan értelmezték, s alaposan túllépték a bérala­pot. A bérnyilvántartások vezetésében' még mindig sok a hiányosság. Több esetben nem szolgáltatnak napra­kész adatot a vezetésnek a felhasználásról és a megle­vő keretekről. A dolgozók besorolását ellenőrizve is akadtak hiányosságok. Gyen­ge a belső ellenőrzés szín­vonala. Legtöbb hiányossá­got a munkafolyamatokba épített ellenőrzés területén tapasztaltak a vizsgálatot végző szervek. Legsúlyosabb szabálytalanságok a koráb­bi évhez hasonlóan, a múlt évben is az anyag- és kész­letgazdálkodás területén fordultak elő. A pénzügyi revízió tapasz­talatairól szóló jelentést hozzászólások kiegészítésével hagyta jóvá a testület. Elfo­gadta az ez évi ellenőrzési programot azzal a javaslat­tal, hogy a bérgazdálkodás vizsgálatával kiemelten kell foglalkozni. Ezután került sor a megyei tanács ipari osztályának munkájáról szóló beszámolóra. A körülmények és a sza­bályozás dinamizálást sür­gető változásai felelősségtel­jes munkát követeltek meg az osztálytól. A megye ve­zetését folyamatosan infor­málták ,3 végbemenő gazda­sági folyamatokról. A± új irányítási formára való átr téréssel az osztály kapcso­lata a vállalatokkal megvál­tozott. Megszűnt a felügye­leti ellenőrzés, s az ágazati ellenőrzések tartalma is megváltozott. A hatósági jelleg került előtérbe. A jö­vőben a vállalatok törvé­nyes működését kell ellen­őriznie az osztálynak. 1984. júliusától új feladatkörrel gyarapodott az osztály tevé­kenységi köre. Létrehoztak egy árhatósági csoportot. Feladata árhatósági és ár­ellenőrzés. Hatásköre az ösz- szes ágazatokra kiterjed. Szám szerint 234 szocialista gazdálkodóra, 2500 lakossá­got szolgáló intézményre, szervezetre, gmk-ra és szak­csoportra. A vizsgálatok súlypontját a szocialista gaz­dálkodó szervezetek és azok keretében működő kisvál­lalkozások termelői árellen­őrzése jelenti, de a fogyasz­tói árakat érintő lakossági panaszok számának ügyin­tézése is jelentős. 1984-ben 120 vizsgálatot végeztek, a múlt évben pedig 168-at. Az árjogszabályok megsértése miatt az elkövetőket 3,8 mil­lió forint jogtalan árbevétel visszafizetésére kötelezték. A csoport árellenőrzési mun­káját hatékonyan segíti az SZMT keretében működő társadalmi aktívahálózat. Hozzászólásokkal, javasla­tokkal kiegészítve fogadta el a beszámolót a megyei tanács végrehajtó bizottsá­ga. Az ülés bejelentésekkel ért véget. S. J. Közgazdásztoborzó Folytatni kell! Tegnapelőtt délután a bu­dapesti Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem Varga Jenő Kollégiumában a Békés Megyei Tanács mun­kaügyi osztálya közgazdász- toborzót rendezett. Előzőleg levélben megkeresték az egyetem Békés megyei hall­gatóit. Az újszerű kezdemé­nyezésnek az az oka, hogy Békésben kevés a közgaz­dász. A toborzón Bereczki And­rás, a megyei tanács osz­tályvezetője és dr. Köteles Lajos, a tudományos koordi­nációs bizottság titkára tar­tott előadást megyénkről, majd az egyetemisták a Bé­kés megyei vállalatok képvi­selőivel tárgyaltak az elhe­lyezkedés lehetőségeiről. A találkozón képviseltette ma­gát a Békés Megyei Állami Építőipari Vállalat is. Ga­bis Katalint, a vállalat mun­kaügyi és személyzeti osztá­lyának vezetőjét a toborzó- ról kérdeztük: — Remek dolog, hogy ta­lálkozhattunk a hallgatók­kal. Természetesen nem vár­tuk azt, hogy 5-6 szerződés­sel jövünk haza, konkrét vá­laszt még nem kaptunk. — Hogyan látja, milyen a többi megye elszívó hatása? — Az elsős, másodikos egyetemisták általában még nem tudják, hová akarnak elhelyezkedni. Sok függ a családi kötődésektől. Azt nyugodtan mondhatom, hogy a kezdő fizetések miatt nincs szégyenkeznivalónk. Vállala­tunknál összetett, érdekes munka várja a közgazdászt, emellett jók az előmeneteli lehetőségek is. — Az építőipar helyzete viszont nem mondható ró­zsásnak ... — Mi nem panaszkodha­tunk, a környező megyék ki­vitelezőitől eltérően elég megrendelésünk van. Az pe­dig, hogy az építőipar hely­zete a gazdálkodási téren is erősítendő egy fiatal, ambi­ciózus szakembernek — sze­rintem — feltétlenül vonzó kell hogy legyen. Ugyancsak részt vett a közgazdásztoborzón a békés­csabai Forcon. Szabó Béláné, a vállalat főkönyvelője így összegezte a hétfői találkozó tapasztalatait: — A békéscsabai Forcon szervezett fejlesztés előtt áll. A jövő mindenképp nagyobb követelményrendszert tá­maszt a közgazdászokkal szemben. A csabai gyárban magasnak mondható a mű­szaki fejlettség. Ez is szük­ségessé teszi a közgazdasági színvonal javítását. Jelenleg is szeretnénk felvenni fiatal közgazdászokat, de szükség lesz rájuk a következő évek­ben is az utánpótlás érdeké­ben. Ez az egyetlen szűk nap legfeljebb indulásnak te­kinthető. Ha a megyei ta­nács úgy dönt, hogy folytat­juk a kapcsolattartást, akkor ezt mi messzemenőkig támo­gatjuk. U. T. A magyar kormány meg­hívására hivatalos látogatást tett hazánkban Alden Wins- hip Clausen, a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (Világbank) és a Vi­lágbank-csoport másik két tagja, a Nemzetközi Fejlesz­tési Társulás és a Nemzetkö­zi Pénzügyi Társaság elnö­ke. A Világbank elnökét fo­gadta Lázár György, a Mi­nisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára és Marjai József, a Miniszter- tanács elnökhelyettese. Alden W. Clausen — a kí­séretében levő Willi A. Wa- penhans-szal, a Világbank területileg illetékes elnökhe­lyettesével, valamint Jacques de Groote-tal, a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank ügyvezető igazgatójával együtt — a magyar vezetők­kel áttekintette Magyaror­szág és a Világbank-csoport kapcsolatait, közösen érté­kelték az eddigi együttmű­ködés eredményeit, s eszme­cserét folytattak időszerű nemzetközi pénzügyi kérdé­sekről. A Világbank vezetői tárgyaltak Tímár Mátyással, a Magyar Nemzeti Bank el­nökével és a bank vezető tisztségviselőivel. Mint ismeretes, hazánk 1982-től tagja a Világbank­nak, és 1985-től a Világbank két leányintézményének, a Nemzetközi Fejlesztési Tár­sulásnak és a Nemzetközi Pénzügyi Társaságnak. Közelkép egy tanárról Fizikaszertár — barkácsolásból Kedden délelőtt 9-kor az orosházi Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépis- kola negyedikes gépészeinek tart elektrotechnika-órát Hídvégi Aladár, az iskola igazgatóhelyettese. Az első felelő a falra ve­tített kapcsolási rajzon hosz- szú pálcával mutatva ma­gyarázza el egy elektromos rendszer elméletét. A tanár semmilyen részeredménynél nem engedi megpihenni, ha látja, hogy valamivel már nem kell többet foglalkozni, cseppet sem türelmetlenül belekérdez, és nem hagyja javítatlanul a nyelvi megin­gásokat sem. A srác tud, a tanár elégedett, akárcsak a következő felelővel. Aztán té­maváltás: — Kijavítottam a dolgo­zatokat ... amit elkövettetek. Nem valami fényesek — .s valóban ő sajnálja legjob­ban, hogy csak két 5-ös si­keredett. Sorra megy a példákon. Lassan, lényegretörően ma­gyaráz. Panasz, tiltakozás sehonnan sem hangzik, min­denki füzete fölé hajolva el­lenőrzi, mit oldott meg jól, s mit vétett el. Majd jön az új anyag:, villamos motorok kiválasztása. Hídvégi tanár úr nemcsak elmondja az anyagot, de minden újabb gondolatnál megáll, s építve a korábban tanultakra, kér­dezve halad tovább. Az osz­tály valóban együtt dolgo­zik. Természetesen nem vélet­len, hogy Hídvégi Aladár óráján vendégeskedtünk. Az orosházi iskola igazgatóhe­lyettese a múlt héten rangos elismerésben részesült. Az Eötvös Loránd Fizikai Tár­sulat Mikola Sándor-díját vehette át Győrben a fizika­tanárok országos konferen­ciáján. Hídvégi Aladár 1952 óta tanít. A Táncsics tanári ka­rának ’64 óta tagja. A ’70-es évek közepétől részt vesz a fizikatanároknak rendezett országos ankétokon és esz­közkiállításokon. Ez utóbbia­kon eddig összesen három első és két második díjat nyert. Zsúfolt polcú szekrények rejtik Hídvégi Aladár szer­kentyűit. Csupa olyan ké­szülék, amelyeket a tanszer­gyártók nem állítanak elő. Legtöbbjük országhatáron túl is ritkaság (esetleg nem is létezik). Ennek a szorgos eszkábálásnak szól elsősor­ban a kitüntetés. Hogy még­is miért csinálja, arra ő maga sem tudja, de nem is keresi a választ. Eszébe jut valami, anyagot szerez hoz­zá (hogy a szerez szó meny­nyi utánajárást takar, azt persze csak az tudja, aki már próbált hasonló műsze­reket sajátkezűleg összehoz­ni), aztán újra és újra bar­kácsol. A készülékek nagy részé­nek elvét — bocsássa meg az olvasó! —, mivel alig értem, hadd ne írjam le. Azt vi­szont nem nehéz megérte­nem, hogy ezek a gépecskék mekkora szolgálatot tehet­nek. A szertár után megmu­tatja az iskolaiak munkájá­ból megvalósult új méröla- bort, ami annyit tud, mint a szomszéd megye városának három és fél millió forintért kivitelezett laborja (!). Mi ad erőt, hogy újra be­lefogjon egy addig még ki- találátlan készülékbe? A fi­zikát mindenkinek használ­nia kell, vallja. Ha csak a háztartást nézzük, egyre több olyan készülék van, amelyhez nem árt egy kis fizikai ismeret.. S hogy ne legyen annyira elméleti ez a tudomány, ahhoz ez a mun­ka nélkülözhetetlen. Aztán kissé elkomorodva hozzáte­szi: — Persze, tudom, hogy le­het élni fizika nélkül is ... Ahogy őt figyelem, mégis abban a gondolatban hiszek, hogy fizika nélkül élni nem lehet. (ungár) Fotó: Kovács Erzsébet Tsz-tagok társadalombiztosítása A mezőgazdasági szövetkeze­tek soron következő kongresszu­sára való felkészülés jegyében Bartos István, az Országos Tár­sadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője és Eleki János, a Ter­melőszövetkezetek Országos Ta­nácsa főtitkára tegnap megbe­szélésen tekintették át a mező- gazdasági szövetkezeti tagok társadalombiztosítási helyzetét. Megállapították, hogy a legutób­bi tsz-kongresszus óta kedveceő intézkedések történtek a terme­lőszövetkezeti tagok társadalom- biztosítási ellátásának javításá­ban. Fokozatosan megvalósult, illetve megvalósul az a követel­mény, hogy a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tagok társa­dalombiztosítási helyzete köze­lítsen, illetve legyen azonos a munkaviszonyban álló dolgozó­kéval.

Next

/
Oldalképek
Tartalom