Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárjai, egyesüljetek! N É PÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ES A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1986. ÁPRILIS 16., SZERDA Ara: 1,80 forint XLI. ÉVFOLYAM, 89. SZÁM Tanácskozott a békéscsabai szakmaközi bizottság Amerikai légitámadás líbiai célpontok ellen Az Egyesült Államok légiereje kedden — helyi idő szerint hajnali két órakor — nagyszabású támadást hajtott végre Líbia ellen. Az amerikai gépek öt célpontot támadtak: azt a laktanyakomplexumot Tripoliban, ahol Kadhafi államfő főhadiszállása van, egy katonai repülőteret és egy haditengerészeti kiképzőközpontot a líbiai főváros közelében, egy laktanyát Bengáziban és egy katonai repülőteret Bengázi mellett. A Tripoliban, illetve közelében levő célok ellen nagy- britanniai légitámaszpontokról kiindulva 18 F—111 típusú hadászati repülő hajtott végre támadást. Weinberger amerikai hadügyminiszter közlése szerint ezek közül egyről nincs értesülés. Ben- gázit és térségét a Coral Sea és az America repülőgéphordozóról felszállva 15 A—6 és A—7 típusú gép támadta meg. Az akcióban számos más gép is részt vett, köztük üzemanyag-utánpótló tartálygépek, felderítő és radarjelző gépek. Az amerikai légierő 500 fontos (kb. 250 kilogrammos) és ezerfontos (kb. 500 kilogrammos) lézerirányítású és gravitációs bombákat használt fel. Az akciót Reagan elnök a támadás után elmondott rövid televíziós beszédében „önvédelemnek” minősítette és azt mondotta, hogy az „megfelel az ENSZ alapokmánya 51. pontjában rögzített önvédelemnek”. Az elnök kijelentette, hogy „közvetlen, pontos és megcáfolhatatlan” bizonyítékok állnak az amerikai kormány rendelkezésére, amelyek Líbiát összekapcsolják az április 5-én Nyugat-Berlinben, egy amerikai katonák által látogatott szórakozóhely ellen elkövetett merénylettel. Az elnök szerint Líbiának része volt több más, amerikaiak ellen elkövetett me(Folytatás a 2. oldalon) A békéscsabai szakmaközi bizottság Bácskai László elnökletével kihelyezett ülést tartott tegnap, április 15-én a baromfifeldolgozó vállalat tanácskozótermében. Az első napirendi pontban Laczó Jánosné, a baromfifeldolgozó vállalat szakszervezeti bizottságának titkára a szak- szervezet területpolitikai munkájáról tartott tájékoztatót. A kérdések és a vita után Tábor Antal, az SZKB titkára összefoglalójában megállapította, hogy a vállalat és az szb területpolitikai munkája a többi békéscsabai termelőegységnek is követendő példát mutat. Ezt követően Pető László, a Békéscsabai Városi Tanács termelési, ellátásfelügyeleti osztályának vezetője a megyeszékhely kereskedelmi ellátásának helyzetét elemezte, illetve ismertette a fejlesztési lehetőségeket, elképzeléseket. Többek között elmondta, hogy Békéscsabán a kiskereskedelmi forgalom öt év alatt másfélszeresére nőlj. A város vonzáskörzete jelentős, hiszen itt bonyolódik le a megye kereskedelmi forgalmának egynegyede. Ha a bolti hálózat nagyságát vizsgáljuk akkor a helyzet jónak minősíthető, de a minőségi mutatók már mást mutatnak. Különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a békéscsabai kereskedelemnek mintegy 105 ezer embert kell naponta ellátni. A fejlesztési célkitűzésekről szólva kitért arra, hogy a hetedik ötéves tervidőszakban a tanács ötvehhétmillió forinttal támogatja a lakossági szükségletek, igényekhez igazodó kereskedelmi fejlesztéseket. A jelentéshez a szakmaközi bizottság tagjai több tucat kérdést tettek fel. A kereskedelmi szolgáltatások színvonalát sokan kifogásolják. Elmondták, hogy rossz az olcsó élelmiszerek kínálata. Kritikán aluli a diabetikus készítmény választéka, a kenyérellátás a megyében itt a legrosszabb, a sütőipari vállalat nem szállít annyi olcsó, 7,60 Ft-os kenyeret, mint amennyit a vásárlók igényelnének! A megyeszékhelyen nincs tej ivó, tejbár, vagy egy olyan hely, ahol meg lehetne reggelizni. Egyre többen panaszkodnak — tolmácsolta az egyik bizottsági tag — az előre csomagolt áruknál tapasztalható súlycsonkításra, a pénztárosok „elszámlázására”. Felvetették a külterületek, perem- kerületek üzlethálózat-fejlesztésének szükségességét, és azt is, hogy a nyitva tartási idők sokszor nem a vásárlók igényeihez igazodnak. De legtöbben a különböző italt árusító helyek túlsza- porodását kifogásolták. Eddig is rengeteg „kocsma” volt Békéscsabán, de napjainkban is nő a számuk. Közben arról beszélünk, hogy harcolunk az alkoholizmus ellen. A bizottság tagjai erélyes fellépést sürgettek. (Pető László erről elmondta, hogy a magánvállalkozók bárhol nyithatnak büfét, kisvendéglőt, stb., hiszen ezt a jogszabály állampolgári joggá teszi. A tanácsnak akkor is ki kell adni az engedélyt, ha egy újabb „kocsma”‘meg- nyitásával nem ért egyet.) A tanács osztályvezetője a hatáskörébe tartozó kérdésekre válaszolt, majd az SZKB úgy határozott, hogy az elhangzottakról készített ösz- szefoglalót elküldi a városi tanács vezetőinek. Végül bejelentések hangzottak el. L. S. Kormánynyilatkozat A Magyar Távirati Irodát illetékes helyen felhatalmazták az alábbiak közlésére: „A Magyar Népköztársaság kormánya mélységes aggodalmát fejezi ki a Líbia ellen intézett úabb amerikai katonai akciók miatt. A líbiai területek ellen végrehajtott sorozatos amerikai katonai támadások semmibe veszik a nemzetközi jog normáit, és az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapokmányát, súlyosan veszélyeztetik a Földközi-tenger térségének stabilitását, valamint a nemzetközi békét és biztonságot. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe megerősíti szolidaritását a líbiai kormánnyal és néppel, sürgeti az agresszív cselekmények azonnali beszüntetését, és Líbia szuverenitásának tiszteletben tartását.” K megyei tanács VB-üléséről jelentjük — Fejlesztik a távbeszélő-hálózatot —■ A pénzügyi revízió tapasztalatai — Április 25-én tanácsülés Tegnap, április 15-én, Gyulavári Pál elnökletével ülést tartott a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága. A testület a következő napirendi pontokat tárgyalta meg: — A távbeszélő-hálózat fejlesztésére hozott határozatok végrehajtása. — A tanácsülés előkészítése. — Az 1985. évi pénzügyi-gazdasági ellenőrzés tapasztalatainak értékelése. Az 1986. évi ellenőrzési program jóváhagyása. — Beszámoló az ipari osztály munkájáról, különös tekintettel a vállalatok új irányítási formára történő áttérésének segítésére. — Bejelentések. A Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottsága 1984. június 26-án határozatot hozott, mely szerint a közlekedési osztály évenként egyeztesse és koordinálja az éves feladattervet, és annak teljesítését a Szegedi Posta- igazgatósággal. Javasolta a postaigazgatóság fejlesztési programjának ütemezésénél, hogy a VII. ötéves terv végére valamennyi körzetközpont kapcsolódjon be az automatikus távhívásba, ugyanakkor a folyamatos távbeszélő-szolgáltatással nem rendelkező településeken legalább a segélykérés feltételeit biztosítsák. Az egyeztető tárgyaláson a posta vezetése elfogadta a megye távbeszélő-ellátottságának helyzetéről szóló értékelést. Ezt követően kidolgozták a VII. ötéves terv fejlesztési célkitűzéseit. Szarvason 3 ezer, Kondoroson ezer állomás kapacitású, korszerű crossbar-központ felszerelésével a körzet települései bekapcsolhatók lesznek az országos távhívóhálózatba. A beruházás előreláthatóan több mint 220 millió forintba kerül. Mezőkovácsházán, egységes hálózatban Végegyházával, ezres állomáskapacitású, távhívásra alkalmas telefonközpont épül. Ez lehetővé teszi, hogy a körzet településeiből a helyi központkezelők segítségével be lehessen kapcsolódni az országos távhívórendszertte. Megoldódik az éjjel-nappali folyamatos telefonszolgáltatás is. Békéscsaba ebben az évben kapcsolódik be az előfizetői nemzetközi távhívásba. A távbeszélőközpont fejlesztését a tervidőszak közepén még egyeztetni kell. A 4 ezer állomáskapacitás növelése ugyanis 120 millió forintot igényel. Orosházán postaforgalmi és műszaki épület létesült. Sarkad és környékének telefonfejlesztése lehetővé teszi, hogy Sarkadkeresztúr, Üjszalonta, Méhkerék és Kötegyán is bekapcsolódjon a távhívásba. A megyei tanács és a posta vezetőinek tárgyalása nyomán a Szegedi Postaigazgatóság további vizsgálatokat folytatott a telefonellátottság fejlesztésére. Ennek megfelelően Szeghalmon Füzesgyarmattal egységes hálózatban egy Crossbar-központ létesítésére van lehetőség, amely mintegy 56 millió forintba kerül. A fejlesztést a kőolaj, illetve földgáz kitermelésének elindulása teszi lehetővé. Az OKGT a megvalósuláshoz 20 millió forinttal járul hozzá. Elek, Kétegyháza, Lököshá- za, Bélmegyer, Kevermes, Dombiratos, Medgyesbod- zás, Pusztaottlaka, Mezőgván és Geszt telefonhálózatának fejlesztését is tervezik. A végrehajtó bizottság a távbeszélő-szolgáltatás fejlesztésére hozott határozat teljesítéséről szóló beszámolót, hozzászólásokkal kiegészítve fogadta el. (Folytatás a 3. oldalon) Az egri áfész méhészszakcsoportjának csaknem 600 tagja van. A tavasz beköszöntével a méhészek megkezdték a kaptárak kitakarítását, fertőtlenítését, valamint cukorlepény és cukorszörp behelyezésével a méhek felerősítését. Felvételünkön Rohonczy Gyula egri méhész a kerecsendi akácosban 35 méhcsaládot készít fel az akácvirágzás kezdetére. Méhei az elmúlt évben 26 mázsa mézet termeltek (MTI Fotó — Szabó Sándor — KS) Losonczi Pál Nigériába utazik Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke Ibrahim Badamosi Babangida vezérőrnagynak, a Nigériai Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hivatalos baráti látogatásra Nigériába utazik. Szfnházi fórum fl társulat és a vezetés együttgondolkodása nélkülözhetetlen Cs. Tóth János dr. nyitotta meg tegnap délelőtt fél 10 órakor Békéscsabán, a Jókai Színház klubjában azt a színházi fórumot, melyet a tanács, az MSZMP békéscsabai városi bizottsága és a városi tanács hívott össze, hogy a művelődéspolitika képviselői és a színház művészei megvitassák azt a felmérést, mely a színművészek élet- és munkakörülményeiről készült a közelmúltban. A fórumon részt veti Tóth Jolán, a városi pártbizottság titkára, dr. Tóth Béláné, a megyei párt- bizottság munkatársa, Vámos László, a megyei tanács osztályvezetője, Fekete Jánosné, a városi tanács általános elnökhelyettese, Nagy Attila színművész, a Magyar Színházművészeti Szövetség elnökségének tagja és Tep- lánszky Péterné, a Művelődési Minisztérium munkatársa is. A felmérést, és annak jellemző megállapításait Tóth Jolán ismertette, megállapítva, hogy az értékes információkkal szolgált. A színművészek, akik a felmérés során elmondták véleményüket, nyitott, együttműködési készséggel fogadták a kérdéseket és válaszoltak azokra, ennek ellenére nem alakult ki egységes álláspont a színház művészeti munkáját, a színművészek közhangulatát illetően. A válaszok nem voltak mentesek szélsőségektől sem, mert kimutathatóan meghatározta azokat az éppen aktuális életérzés. Nagy Attila hozzászólásában — többek között — megállapította, hogy a békéscsabai színház az elmúlt öt évben túlszárnyalta régi önmagát, és egy-egy előadásával magára vonta a nemzeti kultúra érdeklődését. Hangsúlyozta, hogy most a legfontosabb: kialakítani azt a belső, morális biztonságot, művészi légkört, amelyben a színész — ha anyagilag nem is teljes mértékben — művészileg boldog lehet. Cs. Tóth János dr. ismertette ezután a Békés Megyei Tanács Végrehajtó Bizottságának álláspontját a színház munkájával kapcsolatban, elismerve, hogy a színház realista, szélsőséges izmusoktól mentes koncepció alapján, eredményesen dolgozik. A kérdésekre adott válaszok után több hozzászólás is elhangzott, melyek nagyrészt a színház belső életével foglalkoztak, és azzal, hogy többen más színházaknál folytatják pályájukat. Vámos László, a megyei tanács osztályvezetője mutatott rá ezután a legfontosabbra, nevezetesen arra, hogy a színháznak, mint művészeti műhelynek, arra kell törekednie, hogy mind nagyobb számban vonzza a közönséget előadásaira, és jól szolgálja művelődéspolitikai céljainkat. A színház vezetésének és a társulatnak együtt gondolkodva, közösen kell tennie azért, hogy a Jókai Színház a megyeszékhely kisugárzó erejű művészeti központja legyen. (s—n)
