Békés Megyei Népújság, 1986. április (41. évfolyam, 76-101. szám)
1986-04-16 / 89. szám
1986. április 16., szerda NÉPÚJSÁG Békét, biztonságot a világnak! Amerikai légitámadás líbiai célpontok ellen (Folytatás az 1. oldalról) rényletben is, és — mint állította — bizonyíték van- arra, hogy mintegy harminc amerikai célpont, így diplo- máciai képviseletek ellen terveznek terrorista akciót Líbia irányításával és közreműködésével. Larry Speakes, Reagan elnök szóvivője percekkel az akció után jelentette be hivatalosan is a Líbia elleni támadás tényét. Kijelentette, az amerikai gépek „gondosan eltervezett légitámadást” hajtottak végre olyan célpontok ellen, amelyek „részei Kadhafi terrorista infrastruktúrájának, parancsnoki, irányítási, felderítési, hírközlési, utánpótlási és kiképzőközpontok”. A támadás után Speakes által ismertetett nyilatkozat szerint „az Egyesült Államok reméli, hogy ez a lépése megakadályozza és eltántorítja Líbiát attól, hogy a jövőben ártatlan polgári személyek ellen intézzen támadást”. Speakes csak a nyugat-berlini merényletet említette és közölte, egyelőre nincs „megbízható” bizonyíték arra, hogy Líbiának köze lett volna a TWA légitársaság gépe ellen elkövetett legutóbbi merénylethez, amely négy halálos áldozatot követelt. Reagan ezt követő rövid televíziós beszédében éles hangú kirohanást intézett Kadhafi Líbiai vezető ellen, de azt mondotta, hogy az Egyesült Államoknak „nincs vitája” a líbiai néppel. Az elnök kijelentette: „Ma azt tettük, amit tennünk kellett, s ha kell, ismét megtesszük mindezt” és „megelőző _ akciónak” minősítette a támadást, hangsúlyozva, az Egyesült Államok beváltja azt a kijelentését, hogy „nem lesz a világon olyan hely, ahol a terroristák szabadon élhetnek és készülhetnek akcióikra”. Reagan köszönetét fejezte ki az Egyesült Államok „azon barátainak és szövetségeseinek, akik együttműködtek vele”. Margaret Thatcher brit miniszterelnök személyesen engedélyezte, hogy az F—111 típusú gépek Nagy-Britanniából indulhassanak a támadásra. Weinberger hadügyminiszter viszont elismerte, hogy Franciaország nem adott engedélyt területe átrepülésére a gépeknek, amelyek ezért Franciaország és az Ibériai félsziget megkerülésével, 2800 tengeri mérföldes utat megtéve jutották el céljukhoz. Shultz külügyminiszter, aki Reagan beszédét követően Weinbergerrel együtt tartott sajtókonferenciát a Fehér Házban „a folyamatos, széles körű és egyértelmű terrorista akciókra adott arányos válasznak” nevezte az amerikai bombatámadást és azt mondotta, hogy Kadhafi az amerikai figyelmeztetések ellenére „eszkalációt hajtott végre” • a terrorakciókban. Shultz elismerte, hogy az Egyesült Államok nyugateurópai szövetségeseinek túlnyomó része nem é^t egyet a katonai akcióval, bár az EGK-miniszterek hétfői állásfoglalásáról szólva azt mondotta, hogy „most már egyre világosabban látják Líbia közvetlen szerepét” Elmondotta: a támadás idején az amerikai külügyminisztérium közölte a Szovjetunió washingtoni nagykövetségének ideiglenes ügyvivőjével az akció tényét és „leszögezte, hogy az nem irányul a Szovjetunió ellen”. Larry Speakes, a Fehér Ház sajtószóvivője kedd reggeli — közép-európai idő szerint délután négy óra után megtartott — sajtókonferenciáján befejezettnek nyilvánította a jelenlegi katonai akciót, de kijelentette: az Egyesült Államok kész megismételni a támadást, ha válaszul újabb „terrorakciók” következnének be. Tripoli több tucat halottról és sebesültről adott hírt — többségük külföldi. A Reuter úgy tudja, hogy Tripoli központi kórházába kedden több mint száz sebesültet szállítottak. Több lakóház romba dőlt, vagy megrongálódott. Találat érte az iráni nagykövetséget is. A JANA hírügynökség szerint a Benghazi város elleni bombatámadás következtében számos lakóház, iskola romba dőlt, a közeli Benina Erkölcsi, jogi, politikai és katonai szempontból egyaránt menthetetlen a Líbia ellen intézett kedd hajnali amerikai bombatámadás. Erkölcsileg „önvédelemre” hivatkozni egy (nyugat-berlini) lokálban végrehajtott zavaros merénylet ürügyén, amikor a tőkés világ legtökéletesebb fegyverzetű légierejét vetik be egy szuverén állam ellen, nyilvánvaló képtelenség. Titokzatos kommandóknak .adott állítólagos parancsra utalni, amikor fegyelmezett katonáknak adnak a világ színe előtt tényleges utasítást a • hidegvérű és tömeges rombolásra — a kettő nem összemérhető. Az így megjelölt ok akkor sem adna elégséges igazolást az állítólagos „okozatra”, ha valós lenne. Hiszen az is nyilvánvaló: flottatüntetéseivel, erőfitogtatásával Washington hónapok óta egyebet sem tesz, minthogy megpróbáljon ürügyet teremteni a kijelölt ellenséggel — ezúttal Kadhafival — való leszámolásra. Jogilag: a nemzetközi rend és béke alapja néhány egyszerű szabály tudomásul-vétele és betartása. Ezek között is az első: az állami szuverenitás elismerése, ez kicsi és nagy államokra egyaránt érvényes. Líbia szuverén ország, amely a támadás előestéjén is leszögezte: békében kíván élni. az Egyesült Államokkal- A nemzetközi jog betartása mindenki számára kötelező, az önbíráskodás a nemzetközi jogban épp olyan megengedhetetlen, mint a BTK-ban. És a jog nem öncél: jog nélkül nincs rend, rend nélkül nincs béke. A merénylők terrorizmusára hivatkozó állami terrorizmus a világot a robbantok és a bombázók szabad lőterévé változtatná, amelyben már nincs törvény — és megállás. Politikailag: a nehezen indult és Washington fegyvernemzetközi repülőtéren pedig több polgári repülőgép megrongálódott. A tripoli rádió legújabb híradása szerint a líbiai légvédelem legalább 20 amerikai harci gépet lőtt le. A rádió korábban három harci gép lelövéséről adott hírt. Washingtonban az Angliából indult repülőgépek közül egynek az „eltűntét” ismerték be. A repülőgép-anyaha- jókról felszállt harci gépek sorsáról más forrásból nincsenek értesülések. A JANA líbiai hírügynökség közölte, hogy a tripoli nemzetközi repülőtér lebombázását a légvédelem meghiúsította. A DPA értesülése szerint a tripoli repülőtér egyelőre zárva van. * * * A Magyar Külügyminisztérium közlése szerint a Líbiában tartózkodó magyar állampolgárok jól vannak, nem történt bántódásuk. kezési tervei által szüntelenül veszélyeztetett szovjet— amerikai párbeszéd eredményességének esélyeit tovább csökkenti egy regionális válság kiprovokálása. Az amerikai bombák detonációja kihívás az arab világgal, a fejlődő országokkal, a haladó nemzetközi közvéleménynyel, a szocialista országokkal szemben, semmibe veszi Washington szövetségeseinek a politikai megoldásra irányuló felhívását is, csapást mér a konfliktusok békés rendezésére irányuló mindenfajta kísérletre. A hajnali támadás egyetlen problémát sem oldott meg, viszont újakat teremtett, amelyek következményei ma egyszerűen kiszámíthatatlanok. Katonailag: a népbölcsesség is azt tartja, ágyúval hiába lőnek verébre. Washington, nyilatkozatai szerint, azt akarja elérni, hogy szűnjön meg az állampolgárai ellen irányuló gyilkos és vak erőszak — az, amit Weinberger hadügyminiszter egyszer „alacsony hatásfokú hadviselésnek” nevezett. Csakhogy ezt megannyi rendezetlen politikai probléma, például a Palesztinái kérdés fájó fekélye szüli. Az egyéni terrorizmus a gyengébbek elkeseredettségéből táplálkozik, tüzére csak olaj az ellenfél új, brutális erőszaka. Az F—111-ek válasza köny- nyen állandósíthatja, vagy éppen fokozhatja az egyéni terror megengedhetetlen ciklusát, ugyanakkor sokféle, veszedelmes államközi katonai konfliktus veszélyét is felidéziEzért védhetetlen minden szempontból a messziről Líbiához lopakodott bombázók merénylete. A terror terror akkor is, ha nem a földön hozzák álarcosok, hanem gépmadarak küldik az égből lézervezérlésű bombákkal. Bara'cs Dénes Romos ház Tripoliban az amerikai bombázás után, amelynek számos polgári áldozata van (Telefotó) Hírmagyarázat Hajnali merénylet Világszerte elítélik az agressziót • MOSZKVA. A szovjet kormány kedden este kibocsátott nyilatkozatában határozottan elítélte az Egyesült Államok Líbia ellen végrehajtott újabb akcióját és rámutatott, hogy ezzel az amerikai kormányzat lehetetlenné tette a két ország külügyminisztereinek tervezett májusi találkozóját. A nyilatkozatban a szovjet kormány követelte, hogy az agresszív amerikai cselekményeknek azonnal vessenek véget, máskülönben a Szovjetunióban kénytelenek lesznek messzebb menő következtetéseket levonni. A nyilatkozat emlékeztet arra, hogy szovjet részről már korábban is figyelmeztették az Egyesült Államokat: az ilyen jellegű akciói feltétlenül kihatnak a két ország kapcsolataira. m LONDON. Heveny válsághangulat kerítette hatalmába az angol fővárost kedden délelőtt, miközben Margaret Thatcher kormányfő rendkívüli kabinetülésen tájékoztatta minisztereit az amerikai agresszióhoz nyújtott brit támogatás indokairól és körülményeiről. Ügy tudják, hogy kormányának tagjait sikerült felsorakoztatnia a döntés mögött. Sokkal nehezebb feladat vár a miniszterelnök-asszonyra az alsóházban, ahol a mindvégig sötétségben tartott törvényhozóknak kell megmagyaráznia, miért vált Anglia az amerikai katonai akció közvetlen részesévé — egyedül a NATO-hatalmak közül. A liberális párt az amerikai légitámadást elítélő határozati javaslatot terjesztett elő az alsóházban, s ennek alapján ma általános vitát nyitnak a konfliktusban játszott brit szerepről. 0 BECS. Az osztrák kormány meggyőződése, hogy nem katonai erővel, hanem más eszközökkel kell keresni a nézeteltérések megoldásának módját. A Tripoli és Bengázi elleni amerikai katonai akciók ijesztő mértékben mutatják a veszélyt, amelyet a térségben tapasztalható növekvő feszültség jelent. Ezt hangsúlyozta a kabinet keddi ülése után Leopold Gratz külügyminiszter. # PÁRIZS. A francia külügyminisztérium nyilatkozata szerint „Franciaország sajnálja, hogy az erőszak tűrhetetlen eszkalációja olyan megtorláshoz vezet, amely maga is az erőszak újabb láncolatát indítja el”. A külügyi nyilatkozat megerősíti, hogy az Egyesült Államok előzetesen értesítette a francia kormányt a készülő légitámadásról, de nem kapott engedélyt francia területek álrepülésére. # BONN. Ártatlan polgári személyek , meggyilkolása egyik országban sohasem igazolhatja ártatlan személyek meggyilkolását egy másikban — hangsúlyozza a Szocialista Internacionálé (Sí) kedden Bonnban közzétett nyilatkozata. Az Sí ebben egyrészt rámutat, hogy a terrorizmus ellen a nemzetközi joggal összhangban kell fellépni, másrészt bizonyítékokat követel Washington ezzel kapcsolatban Líbia ellen felhozott vádjaira. # PRÁGA. Gustáv Husák és Zbigniew Messner súlyos aggodalmának adott hangot amiatt, hogy az Egyesült Államok a nemzetközi jog alapvető normáit megsértve semmivel sem igazolható támadást hajtott végre Líbia ellen. A CSKP KB főtitkára, csehszlovák államfő kedden a prágai várban fogadta a hivatalos baráti látogatáson Csehszlovákiában tartózkodó lengyel miniszterelnököt. Száz éve született Ernst Thälmann életútja „Aki Hitlert választja, a háborút választja!” Ernst Thälmann 1932-ben elhangzott történelmi szavai ezek. Hamarosan bebizonyosodott Thälmann jóslatának igaza. Hitler a fegyvergyártó konszernek és a militarista junkerek támogatásával 1933- ban hatalomra került, és 1939-ben, Lengyelország le- rohanásával, megkezdődött a második világháború. Ernst Thälmann 100 évvel ezelőtt, 1886. április 16- án született. Gyermekkora ínséges volt, fiatal emberként mint kikötőmunkás, szénhordó és építőipari segédmunkás dolgozott. Hamarosan megtalálta az utat a munkásmozgalomhoz. Az első világháború népirtása megerősítette meggyőződését, hogy béke csak akkor lehetséges, ha a gazdasági életet nem a fegyverkezés haszonélvezői irányítják. 17 évesen belépett a szociáldemokrata pártba, 18 éves korában a szakszervezetbe. Az 1918-ban megalakult Kommunisták Németországi Pártja antiimperialista és antisoviniszta politikájában ismerte fel a lehetőséget, hogy a dolgozó nép békés Németországáért harcoljon. 1920-ban belépett a kommunista pártba. 1925-ben a párt elnöke lett. Képviselő volt a parlamentben, az 1925-ös és 1932- es elnökválasztáson jelöltként lépett fel. A német és a nemzetközi munkásmozgalom egyik legnépszerűbb vezetője lett. A nép érdekében végzett tevékenysége, határozottsága, logikája és meggyőző ereje polgári körökben is elismerést aratott, sok értelmiségi követte, írók, mint Heinrich Mann és Ludwig Renn, művészek, mint Otto Nagel és Käthe Kollwitz, megértették, hogy igaz emberség és egy békés világ csak a haladó . munkásmozgalom oldalán érhető el. Az erősödő fasiszta veszély láttán a kommunista párt hamarosan felismerte egy széles antifasiszta front megteremtésének szükségességét, hogy megakadályozzák a fasizmus hatalomra jutását. Thälmann ismételten felajánlotta a közös fellépést a szociáldemokrata párt vezetőségének, de nem kapott pozitív választ. így egységfront nem jött létre időben. Hitler 1933. január 30-án hatalomra került. Emst Thälmann az elsők között volt, akit a fasiszták börtönbe vetettek. Február 7-én még egyszer összeült a központi bizottság illegális ülése Berlinben, hogy a megváltozott körülmények között kidolgozza az antifasiszta harc új taktikáját. Árulás folytán Thälmann ezt követően 1933. március 3-án került rendőrkézre. A fasiszták azonban soha nem mertek pert indítani ellene: féltek a munkásvezér népszerűségétől, attól, hogy a vádlott^ padján vádlóvá léphet elő. Tizenegy évig tartották Ernst Thälmannt különböző börtönökben. Nem tudták megtörni. Amikor a végső vereségüket közeledni érezték, Hitler személyes parancsára 1944. augusztus 18-án a bu- chenwaldi koncentrációs táborban meggyilkolták. Ernst Thälmannra, a német és a nemzetközi munkásmozgalom kiemelkedő alakjára mély tisztelettel emlékezik az egész haladó világ. Amiért életében küzdött, megvalósult. 1946-ban Németország keleti részében egyesültek a kommunisták és a szociáldemokraták, megalakult a Német Szocialista Egységpárt, 1949-ben megszületett az első német munkás-paraszt állam, a Német Demokratikus Köztársaság, amely a szocialista közösség megbecsült tagjaként, az emberiség haladó részével összefogva elszántan harcol földünk békéjéért. Gáti István Magyar—nigériai kapcsolatok Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke olyan feketeafrikai országba látogat, amely Magyarország egyik legfontosabb fejlődő világbeli piaca. A két ország közötti kereskedelmi forgalom értékét tekintve szerény, de döntően magyar exportból áll, így a mérleg hazánk számára igen előnyös. Magyar- országnak a Fekete-Afriká- hoz fűződő kapcsolatai szempontjából is kedvező a Nigériához fűződő szálak erősítése, hiszen a kontinens legnépesebb, csaknem százmilliós lakosságú államáról van szó. Hazánk az elsők között ismerte el a brit gyarmatosítás alól 1960-ban felszabadult, függetlenné vált nyugat-afrikai országot. A kétoldalú kapcsolatok azóta is jók, zavartalanok; Nigéria az elmúlt évtizedek során az el nem kötelezettség jegyében jó kapcsolatokra törekedett — a gazdasági életéhez szorosabban kötődő tőkés államok mellett — a szocialista országokkal is. A kétoldalú kontaktusok kiemelkedő állomása volt Losonczi Pál 1973 novemberében Nigériában tett látogatása, míg az afrikai ország akkori polgári kormányzatának vezetője, Shagari elnök pedig 1981 júniusában járt hazánkban. Losonczi Pál mostani vendéglátója Ibrahim B. Babangida vezérőrnagy, a Fegyveres Erők Kormányzó Tanácsának elnöke. Ő tavaly augusztus végén került hatalomra, Buhari tábornokot váltva fel, aki szintén katonai kormányzattal irányította az országot. A magyar—nigériai államközi, gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok az elmúlt 15 évben kedvezően fejlődtek. Hazánk külgazdasági szempontból kiemelt országként tekint Nigériára. Jellemző adat, hogy tavaly a 70,9 millió dollár értékű kereskedelmi forgalomból 67,8 millió dollár volt a magyar export. A kereskedelmi forgalom alakulását azonban az utóbbi években nagyban befolyásolja, hogy a nigériai exportjövedelmek szinte egészét jelentő olajeladások kevesebb hasznot hoznak, s így a gazdasági gondokkal küzdő ország szigorú importkorlátozásokra kényszerül. A nehezebb feltételek közepette értékes eredmény, hogy az 1983-as visszaesés és az 1984- es stagnálás után a magyar vállalatok jelentős erőfeszítései nyomán tavaly sikerült az exportot számottevően növelni. Ami a kapcsolatok más területeit illeti: eddig 177 nigériai diák végzett magyar felsőoktatási intézményekben, jelenleg harmincötén tanulnak hazánkban. A kulturális és oktatási együttműködés bővítése szervezettebbé tétele terén még számos kihasználatlan lehetőség van.
