Békés Megyei Népújság, 1984. december (39. évfolyam, 282-306. szám)
1984-12-23 / 301. szám
i 1984. DECEMBER 23., VASÁRNAP Ara: 1,40 forint XXXIX. ÉVFOLYAM, 301. SZÁM Jubileumi emlékünnepség Mezőhegyesen Losonczi Pál adta át a Minisztertanács oklevelét Amikor II. József rendeletében a német nyelvet teszi hivatalossá Magyarországon, amikor népszámlálást rendel el az országban, melyet a román lakosság az úrbéri terhek alóli felszabadításként értelmez, amikor kitör és elbukik a század legnagyobb magyarországi, Horea Closca és Crisan vezette parasztfölkelése, akkor, az 1784-es esztendő végén születik egy okirat, mely gazdaságot és egyben települést teremt a lakatlan pusztaságon. Váncsa Jenő mezőgazdasági cs élelmezésügyi miniszter ünnepi beszédét mondja Ekkor, két évszázada kezdődik a Mezőhegyesi Mező- gazdasági Kombinát, hazánk legöregebb gazdaságának története és erre emlékezik most a község, a megye és az ország is. A 200. évforduló tiszteletére nagyszabású ünnepséget rendeztek tegnap, szombaton Mezőhegyesen, melyen részt vett Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, Váncsa Jenő, mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter, Szabó Miklós, a Békés megyei pártbizottság első titkára, Gyulavári Pál, a megyei tanács elnöke és társadalmi, gazdasági életünk sok vezetője. A községbe érkezett vendégeket Supala Pál, a Mezőhegyesi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója köszöntötte, majd Váncsa Jenő miniszter mondott ünnepi beszédet. Megemlékezett a múltról, s mindazokról, akik több generáción át két kezük erejével, tudásukkal, kemény munkával „írták” Mezőhegyes történelmét. Mező- gazdasági nagyüzemeink történetében szokatlanul nagy időre emlékezünk tehát — mondotta a miniszter — keressük a történelmi idő ta- ( nulságait a ma és a jövő számára. Ugyanis mindenekelőtt ez — a tanulságok keresése, a mindennapok során történő hasznosítása — ad igazi értelmet a megemlékezésnek. Az elődök, a ménesalapítók maradandót alkottak Mezőhegyesen. Munkásságuk tartósságát nemcsak a ma is fennálló erős, virágzó gazdaság, hanem néhány igen jól sikerült, s máig is használható épület is bizonyítja. A kezdetek az 1700-as esztendőkre nyúlnak vissza. A Habsburg birodalom háborúiban tömegével pusztultak a harci paripák, megcsappant a lóállomány, pedig ez a hadsereg ütőképességének alapja volt. Ezért az uralkodó, II. József számos rendeletet adott ki a lótenyésztés fellendítésére. így készítette el Csekonics József vértes kapitány is tervezetét, melyben a létrehozandó ménes helyéül a mezőhegyesi pusztát jelölte meg. A dús füvű, jó földű pusztaság többször is benépesült a történelem során, ám a tatár, később a török pusztítás lakatlanná tette a területet. A császári döntés viszont új távlatot nyitott, elindult Mezőhegyes a fejlődés útján, a hírnév felé. A Császári és Királyi Ménesintézet — ahol természetesen katonák dolgoztak — szépen fejlődött, amit jelez az is, hogy a török, majd a Napóleon ellen vívott csatákhoz már 170 ezer paripát adott Mezőhegyes. A kiegyezés után két évvel — hosszú alkudozások árán — a mezőhegyesi ménesbirtok magyar - kézbe, a földművelésügyi minisztérium irányítása alá került. A birtok életében ezekben az évtizedekben két kiváló szakember, Kozma Ferenc és Gluzek Gyula tevékenysége játszott nagy szerepet. Szakmai tanácsaikkal, kezdeményező- és szervező- készségükkel nagymértékben hozzájárultak ahhoz, hogy a magyar állami ménesbirtok a magyar mezőgazdaság vezető nagybirtokává váljék. Mezőhegyes elévülhetetlen érdemeket szerzett a lótenyésztésben, nevéhez főződik három lófajta, a nónius, a gidrán és a mezőhegyesi félvér kitenyésztése. Mezőhegyesi lovak győztek például 1892-ben a Berlin—Bécs távlovaglásban, világkiállításokon és sok alkalommal egyéb versenyeken. Ám emellett a gazdálkodásban is jeleskedtek. Az 1800-as esztendők végén a mezőhegyesi állami birtok terméseredményei nemhogy a hazai, hanem a nyugat-európai országok átlagát is messze túlszárnyalták. Egységnyi területen például kukoricából 3 ezer 43 liter (akkori mértékegységben) termett Mezőhegyesen, míg francia földön 1543 liter. A szépen jövedelmező gazdaságot fejlődésében az első világháború, de még inkáb a Tanácsköztársaság megdöntésével a hazánkat megszálló román csapatok pusztításai visszavetették. Romániába hurcolták akkor a mezőhegyesi gazdaság terményeinek, állatállományának, gépeinek, felszereléseinek jó részét. Ám alig kezdték kiheverni e csapásokat, a második világháborúban mindez megismétlődött, csak most nem a románok, hanem a német csapatok „jóvoltából”. Hosszú évek kellettek ahhoz, hogy az immár szocialista Magyarországon újra a régi szinten termeljen a gazdaság, kipihenve a háború sebeit. Az igazi fejlődés azonban csak az új gazdasági mechanizmus bevezetésével indulhatott meg. A hetvenes évek elején bontakozott ki az a fejlődési ütem, amely a mezőhegyesi gazdaságot a szocialista nagyüzemek között múltjához méltó rangra emeli. A gazdaságnak ismét neve van az országban. Takarmánykukoricából termésátlaguk meghaladja a bűvös 10 tonnás határt, a búzáé pedig a hét tonnát. Állattenyésztésük is kiemelkedő. Nincs még egy gazdaság az országban, mely annyi szarvasmarhát, sertést és lovat tartana, mint a mezőhegyesi. Két és fél milliárd forintos termelési értékükkel hazánk öt legnagyobb gazdasága közé tartoznak. A múlt kötelez Mezőhegyesen is, és ami van jelzi, e kötelezettségnek képesek eleget tenni. Váncsa Jenő ünnepi beszédét követően Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadta Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárának a mezőhegyesi dolgozókhoz küldött (Folytatás a 3. oldalon)--------------------------------------afcifc.________________________ L osonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke átadja a jubileumi oklevelet Supala Pálnak, a kombinát vezérigazgatójának A magyar népgazdaság 1985. évi terve 1984. december 21. — a Minisztertanács megállapította, hogy a népgazdaság 1984. évi fejlődése irányában megfelel az éves terv fő céljainak. A nemzetközi fizetési képességet megőriztük, a külkereskedelmi mérleg aktívuma nőtt, az ország külföldi hitelképessége javult. Az eredmények a fő gazdasági folyamatoknak a tervezettől — külső és belső okok miatt — némileg eltérő alakulása mellett jöttek létre. A gazdasági növekedés üteme az előirányzottnál valamivel gyorsabb, a belföldi felhasználás színvonala a számítottnál magasabb; a külkereskedelmi cserearányok a feltételezettnél nagyobb mértékben romlanak; a kiviteli többlet a tervezettnél valamelyest kisebb lesz. A nemzeti jövedelem növekedése felülmúlja az előirányzott 1,5—2 százalékot. A termelő ágazatokban foglalkoztatottak száma kissé tovább csökken. A termelés növekedése teljes egészében a munka termelékenységének javulásából adódik, A nemzeti jövedelem belföldi felhasználása az előirányzott 1-2 százaléknál kevésbé mérséklődik. Elsősorban a lakosság fogyasztása és beruházásai haladják meg a számítottat. Az ipari termelés a tervezett 1,5—2 százaléknál gyorsabban emelkedik. A terven felüli termelés döntő része azonban belföldi felhasználásra kerül, csak kis rész szolgálja a külgazdasági egyensúly javítását. A termelés hatékonyságát növelik az energiagazdálkodás racionalizálását, a gazdaságos anyagfelhasználást és a technológiák korszerűsítését, valamint a melléktermékek és hulladékok hasznosítását szolgáló programok keretében végrehajtott intézkedések, a drága import helyettesítésére irányuló tevékenység eredményei. Az ipari termelésből a kivitel részaránya tovább nő. A konvertibilis valutákért történő ipari kivitel volumene a tervezett ütemben emelkedik, de nem valósult meg az a cél, hogy a növekedés hordozója a feldolgozóipar, ezen belül is különösen a gépipar legyen. A transzferábilis rubelben elszámolt ipari kivitel az államközi szerződésekben vállalt kötelezettségekkel összhangban alakul. Az ipari termékek belföldi értékesítése is emelkedik. A kivitelező építőipar termelése a terv elgondolásaihoz kö- zelállóan csökken. Az építési igények a korábbiakhoz hasonlóan változnak: a beruházási építés jelentősen mérséklődik, a fenntartási-felújítási tevékenység emelkedik. Az építési kereslet és a kínálat viszonya lassan javul. A mezőgazdasági termékek termelése jelentősen felülmúlja az 1983. évit; kissé magasabb a tervezettnél, és az igen jó 1982. évinél is. A növéhytermesztés termelése jóval magasabb a tavalyinál. A búzatermés a tervezettnél nagyobb, a kukoricatermés azt megközelítő, az összes gabonatermés számottevően meghaladja az előirányzottat. A zöldségfélék és a gyümölcsök termelése csökkent, a cukorrépa-termelés nőtt, a napraforgótermelés a számítottnál is jobban emelkedett. Az állattenyésztés termelése jelentősen meghaladja a tavalyit. Folytatódott a sertésállomány és a vágósertés-termelés növekedése. A többlet a háztáji és kisegítő gazdaságokból ered. A szarvasmarha-állomány elsősorban a húshasznú állomány növekedése következtében emelkedik. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek külpiaci értékesítési feltételei változatlanul kedvezőtlenek, az exportárak jelentősen csökkentek. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel mennyisége a tavalyi körül alakul, a konvertibilis valutákban elszámolté számottevően nő. A közlekedésben a belföldi áruszállítás valamivel elmarad az előző évitől, a tranzitszállítások mérsékelten bővülnek. A szállítások egyenletesebbé tételére irányuló intézkedések nem jártak kellő eredménnyel. A személyszállításban a távolsági tömegközlekedés csökkenése megállt, a teljesítmény kismértékben emelkedik. A postai és távközlési szolgáltatások a számítottnál kissé gyorsabban fejlődnek. A bekapcsolt távbeszélő-állomások száma meghaladja a tervezettet. A vízgazdálkodásban az előirányzott kapacitásbővítés megvalósul. Az ország népessége és a foglalkoztatottak száma kissé csökken. Az iparban és az építőiparban a létszámcsökkenés mérséklődik, és a korábbiaktól eltérően csökken a létszám a mezőgazdaságban is. A hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő felszabadítása lassú, ami hátráltatja a dinamikusabban fejlődő vállalatok munkaerő-keresletének kielégítését. A lakosság nómináljövedelmei a tervezettnél jobban emelkednek. Elsősorban a kisvállalkozásokból származó jövedelmek nőnek gyorsan, de meghaladja a számítottat a bérkifizetés, a mezőgazdasági kisüzemi termelésből származó bevételek és a pénzbeli társadalmi juttatások növekedése is. A fogyasztói árszínvonal az előirányzott 7-8 százalékot meghaladóan emelkedik. A nagyobb áremelkedésben döntő része a piaci hatásokra bekövetkező áremelkedéseknek van. Csökken a fogyasztói ártámogatás, és az érintett termékcsoportok egy részénél javult a kereslet és a kínálat egyensúlya. A nagyobb nomináljövedelmek következtében a magasabb fogyasztói árszínvonal ellenére az egy főre jutó reáljövedelem az 1983. évi színvonal megtartása helyett emelkedik, a lakosság fogyasztása az előirányzottnál gyorsabban nő. Az egy keresőre jutó reálbér a tervezett mértékben mérséklődik. Az egyéb munkajövedelmek meghaladják a számítottat. A kiskereskedelmi áruforgalomban — főleg az év második felében — emelkedik a kínálat színvonala, de továbbra sem megfelelő az ellátás gyermekruházati cikkekből és néhány tartós fogyasztási cikkből. Javul az ellátás a lakásépítkezéshez szükséges anyagokból, egyes termékekből így sincs elegendő. A társadalmi-gazdasági programokban kiemelt infrastrukturális fejlesztések a tervezettnek megfelelően valósulnak meg. A tervezett számú lakás (ezen belül állami lakás) építése fejeződik be. A tervezettnél több lakás felújítására és korszerűsítésére kerül sor. A kórházi ágyak száma várhatóan a tervnek megfelelően emelkedik, a szociális otthoni férőhelyek száma némileg jobban nő, de változatlanul jelentős a kielégítetlen igény. A bölcsődei és az óvodai helyek száma a korábbiaknál kisebb mértékben, az igényekkel arányosan bővül, a zsúfoltság csökken. Az általános iskolai osztálytermek növelése révén a tanulócsoportok átlaglétszáma és a Váltott napszaké oktatás aránya lényegében változatlan marad. A középfokú oktatásban — elsősorban szervezési intézkedések révén — az osztálytermek száma a tervezettnél gyorsabban gyarapodik. Az Állami Operaház rekonstrukciója határidőre befejeződött. A népgazdasági beruházások — a lakosság beruházásainak számítottnál élénkebb növekedése miatt — az elgondoltnál valamivel kisebb mértékben csökkennek. Az állami döntésű beruházásoknál a tervezettnél valamelyest nagyobb teljesítés egy része néhány beruházás gyorsabb kivitelezéséből, másoknál az elmaradások pótlásából adódott. A transzferábilis rubelben elszámolt kivitel számottevően meghaladja az 1983.. évit. Leggyorsabban a gépkivitel emelkedik. A behozatal mennyisége várhatóan az 1983. évi körül alakul. A cserearányok a feltételezettnek megfelelően romlanak. A külkereskedelmi mérleg egyenlege jelentősen javul. (Folytatás az 5. oldalon)
