Békés Megyei Népújság, 1984. július (39. évfolyam, 153-178. szám)
1984-07-14 / 164. szám
1984. július 14., szombat o Harmadszorra elsők Mintavételezéssel flz Országos Találmányi Hivatal dicsérő oklevele a BÉKŰT újítóinak OÄ.MV0 4/ Ipari Minisztérium, a Textilipari Dolgozók Szakszervezete, és a Textilipari Műszaki Tudományos Egyesület által meghirdetett 1983 évi KOTO és RÖVIDÁRU IPARI ÚJÍTÁSI VERSENYPÁLYÁZATON élért kiemelkedő eredménye alapján A BÉKÉSCSABA! KÖTÖTTÁRUGYÁR KOLLEKTÍVÁJÁT DICSÉRETBEN RES2ESÍTEM Budapes! 1984 Június 29. t - '■ ’■ . itt, Kr. Országos Tatálmanryt Hivat#5 elnöke A Textilipari Műszaki és Tudományos Egyesület kötő- és rövidáru-szakosztálya, az Ipari Minisztérium és a Textilipari Dolgozók Szakszervezete évről évre meghirdeti az újítási versenypályázatot. A kötőipari szakmában az 1983. évi verseny első helyezettje a Békéscsabai Kötöttárugyár kollektívája. Az erről szóló okmányokat, és a vele járó 30 ezer forint pénzjutalmat a napokban vették át Budapesten, a Habselyem Kötöttárugyárban rendezett ünnepségen. — Országosan 14 vállalat újítói vetélkednek — mondja erről Szuchy László igazgatóhelyettes. — Nagy öröm számunkra, hogy néhány éven belül harmadszorra lettünk elsők. Az Országos Találmányi Hivatal az idén először adott ki dicsérő oklevelet a kiemelkedő újítási eredményekért. Ezt az oklevelet a mi kollektívánk nyerte, amelyet az ünnepségen dr. Pusztai Gyula elnöktől vehettünk át. Bevallom: erre büszkék vagyunk. Az újítók száma 498, ebből 274 női újító. — Egy év alatt százzal gyarapodtak. — Az ifjúságot 162-en képviselik. Egyre többen kapcsolódnak be e sok hasznot hozó tevékenységbe. A szocialista brigádok igen aktívan tevékenykednek, de vannak újító kollektívák is. A beszélgetésből kiderült: a BÉKÖT gazdasági és társadalmi vezetése nagy gondot fordít az újítók munkájára. Minden hétfőn értékelik: hol tartanak az újítási feladatterv teljesítésében. Ilyenkor mindenki elmondhatja javaslatait és benyújthatja igényét: milyen segítséget kér az ötlet megvalósításához. — Egy-egy újítási feladat megoldására bizonyos ösz- szeg jutalmat tűzünk ki — magyarázza Szuchy László. — Ebben rugalmasak vagyunk: ha az újítás nagyobb anyagi hasznot hoz, mint amennyire eredetileg számoltunk, akkor a jutalom összegét felemeljük. Szerintem ez nagy vonzerő. — Az önálló exportjoggal rendelkező vállalat érdekeinek megfelelően mindig év elején elkészítjük az újítási feladattervet — mondja Szabó Sándor újítási előadó. — Célunk: az anyag- és energiatakarékosságon kívül az importkiváltás, a technológiai folyamatok / leegyszerűsítése, a divat-orientált termékek előállításának gyorsítása, az automatizálás, a speciális eszközök, kisegítő berendezések alkalmazása. A festődében külön téma a víztakarékos technológia alkalmazása. — Az újítások elbírálását, elfogadását és alkalmazását szorgalmazzuk. 1983-ban 33 százalékkal nőtt a gazdasági eredmény alapján díjazott újítók száma. Imrovicz András és Varga Pál a Kiváló Üjító arany fokozatát kapta. Király Sándor pedig az ezüstöt. A hasznosított újítások száma 54 volt, az újítók anyagi ösztönzésére és utókalkulált újítások eredménye után 148 ezer forintot fizettünk ki. Az utókalkulált gazdasági eredmény 2 millió 674 ezer forint volt. Elmondotta az újítási előadó azt is: 1982-ben a Békés megyei újítási és találmányi börzén I. helyezéstértek el a BÉKÖT újítói. Az idén beneveztek a hazánk felszabadulásának 40. évfordulójára meghirdetett megyei újítási versenybe. Azon fáradoznak, hogy a népgazdaság, a vállalat és a dolgozók javára minél több hasznos újítás kerüljön elfogadásra. — Amikor szorgalmazzuk az újítások elbírálását, arra is odafigyelünk, hogy a testvér vállalatokhoz is eljussanak a jól bevált módszerek — közli Szabó Sándor. — Nem vagyunk szakmán belül féltékenyek. Nemcsak saját újításainkat ajánljuk fel másoknak, hanem mi is szívesen alkalmazunk olyan újítást, amelyet másutt dolgoztak ki. A textiliparban országszerte nagyon sokan dolgoznak. Célunk: közösen hasznosítani minden jó ötletet. A. R. Pályakezdő fiatalok elhelyezkedési lehetőségei 146 ezer munkahely várja őket A pályakezdők iránti kereslet az elmúlt évekhez képest valamelyest mérséklődött, de változatlanul élénk. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal felmérése szerint az idén végzett mintegy 113 ezer fiatalt összességében csaknem 146 ezer munkahely várja. A legtöbb pályakezdő fiatalnak — a végzősök kétharmadának — az ipari, az építőipari, a közlekedési és a hírközlési vállalatok ajánlanak munkát. A munkahelykínálat területi megoszlása az idén némileg eltér a tavalyitól: a vidéki városokban valamelyest nőtt, Budapesten pedig kissé csökkent a munka- vállalás lehetősége. A legtöbb álláslehetőség — valamennyi betöltésre váró munkakörnek csaknem 40 százaléka — még így is a fővárosban kínálkozik. Mérséklődött a munkaerő-kereslet a kisebb településeken, a felkínált állásoknak alig több mint 20 százaléka található a községekben. Változatlanul nehéz a fiatalok elhelyezkedési lehetősége Szabolcs és Hajdú megyében. Szabolcs-Szatmár- ban ugyan mérséklődtek a foglalkoztatási gondok, így ig várhatóan 1500 fiatalnak más megyékben kell állást keresnie. Hajdú-Bihar megyében is kevesebb a meghirdetett munkakör, mint az állást kereső fiatal. Országszerte többnyire azonnal el tudnak helyezkedni azok, akik betanított vagy segédmunkásnak jelentkeznek. Az általános iskola befejezése után tovább nem tanuló mintegy 21 ezer fiatalt 32 ezer állás várja. Az ország egyes vidékein azonban —• különösen Békés, Borsod, Fejér és Heves megye egyes településein —kevés a számukra kínálkozó munkaalkalom. A korábbiaknál nehezebben találnak irodai munkát a gimnáziumot végzettek; közülük csak minden második fiatal tud elhelyezkedni elképzeléseinek megfelelő munkakörbe. Közülük egyedül a fővárosban tudnak nagyobb létszámot foglalkoztatni számviteli, pénzügyi, ügyviteli, ügyintézői munkakörökben. Ha kisebb mértékben is, de viszonylag jók az elhelyezkedési lehetőségeik Komárom és Fejér megyékben is. A szakközépiskolát végzettek állásának lehetősége igen eltérő. Nagy az érettségizett szakmunkások iránti kereslet az iparban és számottevő a közlekedésben, a hírközlésben, valamint a mezőgazdaságban is. Kevés viszont általában vidéken a közgazdasági és az autóforgalmi iskolát végzettek álláslehetősége, több megyében pedig az óvónők, a kereskedelmi és vendéglátóipari végzettségű fiatalok találnak nehezen munkát. A szakmunkásképzőkből kikerült pályakezdők közül a legkeresettebbek a lakatosok, esztergályosok, vájárok, öntők, hegesztők, villanyszerelők, fonók és szövők, illetve a kőművesek, ácsok, állványozók, bádogosok és állattenyésztők. Változatlanul kevés az üres munkahely az autószerelő, a háztartásigépszerelő, a kirakatrendező szakmákban. A felsőfokú végzettségű műszaki, gazdasági és agrár szakembereket, illetve a tudományegyetemek nem tanári szakain végzetteket ösz- szességében háromszoros álláskínálat várja. Különösen keresettek az üzemmérnökök, a gépészmérnökök. a vegyipari gépészek és a villamosmérnökök, illetve a közgazdászok és üzemgazdászok. A tavalyinál valamivel kevesebb a meghirdetett munkaalkalom az agrár szakemberek számára, elhelyezkedési gondjaik azonban várhatóan csak a kertész- mérnököknek lesznek. A bölcsésztudományi karok friss diplomásainak csak harmad annyi megüresedett állás kínálkozik, mint ahányan végeztek. A természettudományi karok utolsó éves hallgatói viszont kétszeres álláskínálattal számolhatnak. Különösen megnőtt az igény a matematikusok iránt, de a geofizikusoknak és a geológusoknak nem ajánlanak elegendő munkahelyet, s nemigen válogathatnak a biológusok és a fizikusok sem. a jobb terméseredményekért A MÉM hat évvel ezelőtt, 1978-ban alkotott jogszabályt a húsz hektárt meghaladó termőterületek kötelező talajminta-vételezéséről. Békés megyében mintegy 400 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területet érint ez a rendelkezés. A nagy munkát igénylő feladat első ciklusa három év után, 1981-ben fejeződött be. Ezt követően értékelték az eredményeket a Békés megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson, elkészítették a megye tápanyag-ellátottsági talaj- térképét. Az idén fejeződik be a második ciklus. Az eddigi tapasztalatokról kérdeztük Madarász Mihályt, a megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás agrokémiai főmérnökét. Talajvizsgálatok — Ebben az évben 108 ezer hektáron kell elvégezni a talajvizsgálatot. Jelenleg az év első felében mintegy 40 ezer hektáron fejeződött be ez a tevékenység. A búza lekerülése után jelentősen meggyorsul ez a munka. A mezőgazdasági nagyüzemekben a helyi szakemberek csinálják a mintavételezést. Tőlük kerül be hozzánk a talajminta, amelyet alapos vizsgálatnak vetünk alá. összesen a talaj 14 fizikai és kémiai tulajdonságát állapítjuk meg a különböző műszerekkel. A Sarkadi Agrokémiai Társulás szakemberei körzetükben segítenek az üzemeknek a helyes talajminta-vételezésben. A beérkezett adatok alapján jövőre ismét elkészítjük a megye tápanyagellátottsági talajtérképét. A korábbival összehasonlítva úgy érzem, majd sok kérdésre kapunk feleletet. Például megtudhatjuk, hol kell me- szezni, hol magas a foszfor és' kálium mennyisége, hol folytatnak talajzsaroló termesztést, s még sorolhatnám. Növényvizsgálatok Az elmúlt esztendőben újszerű eljárással, a növényvizsgálattal jelentkeztek az állomás szakemberei. Az idén eddig 550 növénymintát küldtek be a nagyüzemek. A minták jó része gabonaféle volt. A növényvizsgálat nagy előnye, hogy a tenyészidőszak kritikus szakaszaiban pontosan megállapítható a növény tápláltsági szintje. A szemmel még nem látható, rejtett hiánytüneteket jól lehet érzékelni. A kritikus fázisban még hatékonyan be lehet avatkozni a növények táplálásába. Mit állapítottak meg az állomás munkatársai az eddigi mintákból? A búzánál jónak mondható a foszfor- és káliumellátottság, a nitrogén már változó képet mutat. A minták 70 százaléka rézhiányos, míg 35 százaléka magnézium- és cinkhiányos volt. A kukoricánál a makroelemek (nitrogén, foszfor, kálium) ellátottsága megfelelő volt. A minták 90 százalékánál cink, 50 százalékánál rézhiányt állapítottak meg. Az állomás szakemberei minden esetben javaslatot adnak a termelőknek a szükséges beavatkozásra. Sajnos, az üzemek egy részében az anyagiak hiánya miatt nem tudják megvalósítani az előírásokat. A növényvizsgálatok eredményei az agrotechnikai hiányosságokra is felhívják a figyelmet. Így egyebek között megmutatják a gyakorlati gazdáknak a mélylazítás, a meszezés és a mésztrágyázás szükségességét. Közös kísérletek Üj közös kísérletbe kezdtek az idén a cukorrépánál a DÉTE-vel és a Mezőhegye- si Mezőgazdasági Kombináttal. A cukorrépánál a betakarítás előtti levélnyélvizsgálatból — annak nitráttartalmából — meg lehet állapítani az egyes táblák betakarítási sorrendjét. Ha a nagy pontosságú, elektromos szűrési (azaz elektro-ultra- filtrációs) eljárás eredményei kedvező tapasztalatokat hoznak a DÉTE taggazdaságaiban és a mezőhegyesi kombinátban, akkor szeretnék ezt az eljárást közösen elterjeszteni az egész megyében. A későbbiekben a tervek szerint valamennyi növényre ki akarják terjeszteni ezt a vizsgálati módszert. Békés megye 88 mezőgazdasági nagyüzeme megkapta a növénymintavételi útmutatót. Ennek segítségével szakszerűen tudják teljesíteni a mintavételezést. Az elképzelések között szerepel az is, hogy a jövőben a növény- vizsgálatok körét nagyobb mintaszámra terjesztik ki. Tervezik a talajtrágyázás •hatékonyabbá tételét. Mindezt szolgálják a makroelemek helyes arányának beállítására tett javaslatok. Fontos dolog a gyorsaság is. A növényvédelmi állomás a minta beküldése után négy nappal, valamilyen formában — telex, telefon — értesíti az üzemet az eredményről. Ezt követően rövidesen írásban is megkapják a javaslatot a termelők. Napjainkban, mezőgazdaságunkban az öntözés mellett kulcskérdéssé vált a növények táplálása. Az itt jelentkező esetleges hibák ma még sok helyütt gazdasági kárt okoznak. A kutatók által kidolgozott, s a gyakorlatban is egyre inkább alkalmazott vizsgálati módszerek sokat segíthetnek a hatékonyabb gazdálkodásban. Természetesen mindehhez a nagyüzemeknek kellő fogadókészségről kell tanúbizonyságot tenniük, no és az sem elhanyagolható szempont, hogy mindez pénzbe kerül. Ügy vélem azonban, az ide befektetett összeg hosszú távon megtérül. Verasztó Lajos Energiatakarékos ablak Sopronbél Fontos szakaszához érkezett az energiatakarékos ablakok gyártásának technikaitechnológiai megalapozása a Soproni Faipari Vállalatnál: megkezdték a nagy teljesítményű berendezések szerelését az új munkacsarnokban. Amint végleges helyükre kerülnek a gépek, nyomban munkába is állítják őket, s így már az idén több tízezer ablakot és erkélyajtót készítenek hőszigetelt kivitelezésben. Az új üzemben kizárólag szárított anyagot használnak fel, következésképpen az itt készülő ablakok, ajtók nem vetemednek, nem görbülnek. A felületkezelő automaták valamennyit lefestik, így a vásárlóknak a mázolással sem lesz gondjuk. Az újfajta nyílászárók gumiszigetelést és kétrétegű hőszigetelő üvegezést kapnak. Többféle variációban, bukó, nyíló és bukó-nyíló változatban készülnek. Házgyári lakásokba ugyanúgy beépíthetők lesznek, mint a hagyományos építésű családi és sorházakba. A fejlesztés nyomán 1985- től évente 500 ezer négyzet- méter hőszigetelt ablakot és erkélyajtót ad át az építkezőknek a soproni gyár. Korszerű termékeit a TÜZÉP értékesíti majd. A Sárréti Te.i Szövetkezeti Közös Vállalat szeehalmi üzemében naponta 116 ezer liter tejet dolgoznak fel. Képünkön a tejfölcsomagoló automata a közismert műanyag dobozokat tölti fel kedvelt élelmiszerünkkel Fotó: Fazekas László
