Békés Megyei Népújság, 1984. május (39. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-26 / 122. szám
1984. május 26-, szombat o ISUslUkfMMelléktermékből — hús Orosházán 1896 óta folyik baromfifeldolgozás. Az azóta eltelt több mint nyolc évtized során jó néhány alkalommal kísérleteztek a melléktermékek takarmányozási célra történő hasznosításával. Teljes körűen mindezt azonban csak az elmúlt év ősze óta valósítják meg. A DÉTE kezdeménye- zesere az Orosházi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál felépült a húspépet előállító üzem. Az elmúlt év végén indult a próbaüzem és janür ár elseje óta már teljes kaAz állati melléktermékekből kénsavas feltárással ál' litják elő a húspépet pacitással dolgozik. Naponta mintegy 13—15 tonna takarmányt állítanak elő. Éves szinten 1600—1800 tonna melléktermék keletkezik. Magas biológiai érték A húspép magas biológiai értékű takarmány, amely jó étrendi hatású. Nagyobbrészt csirkehulladékot, emellett liba. és pulykamaradékot használnak fel. A technológiát — a kénsavas tartósítási eljárást a Pankotai Állami Gazdaságtól vásárolták. Fontos költségkímélő szerepe van annak, hogy a felhasználó mezőgazdasági üzemek minél közelebb legyenek az előállító vállalathoz. Ezért határoztak úgy, hogy csak négy tsz-ben alkalmazzák a húspépet a sertések takarmányozására. Jelenleg az orosházi Béke, Dózsa és Petőfi Tsz, valamint a nagyszénási Október 6. Tsz hasznosítja a húspépet. Az orosházi Petőfiben és a nagyszénási közös gazdaságban már megépítették a fogadó- és keverőrendszert, míg a Béke és Dózsa Tsz- ben most folyik ez a munka. A baromfiipari eredetű melléktermék mellett tejipari mellékterméket is felhasználnak a nagyüzemek. A gyopárhalmi tejüzemből savót szállít a Béke és a Petőfi Tsz. A húspépet alacsony beltart almi értékű takarmánnyal és savóval keverik, majd kiegészítik ásvány. és vitaminpremixszel. Ennek az új takarmánynak fontos szerepe van a zömmel tőkés importból származó fehérjék kiváltásában. A gyakorlati tapasztalatok alapján — bár még rövid idő telt el az alkalmazás kezdete óta — megállapítható, hogy mintegy tíz-tizenöt százalékos költségmegtakarítást jelent a felhasználása. A húspépet az előállítást követően frissen etetik a jószágokkal. így jobb az étrendi hatása, s emellett nem keletkezik mérgezést előidéző toxin. Nem romlott a takarmányértékesítés Az orosházi Béke Tsz-ben a múlt év vége óta etetik a sertésekkel a húspépet. Sülé Ferenc, a közös gazdaság fiatal elnöke így értékeli a mellékterméket: — Négy évvel ezelőtt a fülünkbe jutott, hogy az ATEV hódmezővásárhelyi telepén húskocsonyát állítanak elő. Ezután felkerestük a Pankotai Állami Gazdaságot, ahol tapasztalatokat gyűjtöttünk. Az ottani kedvező vélemény után rövid próbaidőt követően bevezettük a húskocsonya hasznosítását. Kiépítettük a szükséges tárolókat. Nálunk mosléketetés van, s a húskocsonyát savóval és abraktakarmánnyal homogénné kevertük. Aztán tavaly létrejött itt Orosházán a baromfimel- léktermék-feldolgozó. így húspéppel váltottuk ki a húskocsonyát. A közvetlen tapasztalatokról Szabó Pál főállattenyésztő számol be: — Rövid idő még ez a néhány hónap arra, hogy véleményt mondjunk. A húspép jó étrendi hatású. Csökkenti a takarmányköltséget is. Úgy tapasztaljuk, hogy a takarmányértékesülés nem romlott az állatoknál. Most új keverőüzemet építünk, ahol lesz hely majd a húspép- és a savótároló silóknak is. így télen nyugodtan tudjuk használni ezt a mellékterméket. Eddig ugyanis a hidegben megdermedt, és ez akadályozta az etetést. A jövőben várhatóan nőni fog a tsz-ben a felhasználható húspép mennyisége. Az orosházi közös gazdaságban tervezik még, hogy a kardoskúti Rákóczi Tsz-szel közösen vágják majd le a technológiai selejt állatokat, és az így keletkező mellék- termékeket is értékesíteni akarják. Kedvező tapasztalatok A szomszédos közös gazdaság, az orosházi Petőfi Tsz főállattenyésztője, Rajos József a következőket mondja: — Szigorúan a pankotai- ak által kidolgozott technológia szerint etetjük a sertésekkel ezt az új takarmányt. Eddig kedvező tapasztalatokat szereztünk. Sokat jelent a fehérjekiváltásban. Hetente két-három alkalommal mintegy tíz tonnát kapunk a baromfifeldolgozótól. Savót is használunk a sertések takarmányozására. Most nálunk az a helyzet, hogy a régi telep felszámolása és az új betelepítése egyszerre folyik. Így még nem tudtuk értékelni, hogy a költségmegtakarításban milyen súllyal szerepel ez a melléktermék. Annyit azonban mondhatok, hogy jobb az árfekvése, mint a tőkés importból származó fehérjéknek. Az utóbbi időben sok szó esik a népgazdaságban meglevő tartalékok feltárásáról. Az orosháziak hasznos kezdeményezése arra hívja fel a figyelmet, hogy nyitott szemmel járjunk a világban. A tartalékok egy része — sokszor nem is gondolunk erre — közvetlen környezetünkben található. Verasztó Lajos Az Orosházi Baromfifeldolgozó Vállalatnál az elmúlt év végén adták át a húspép-előállító üzemet Fotó: Fazekas László Korszerű napraforgó-betakarítók Békéscsabáról A Békéscsabai Mezőgép Vállalat a múlt évben kezdett a korszerű, soros SNA —8 és SNA—12 jelű napra- forgó-betakarító adapterek gyártásába. Az adapterek nagy előnye a korábbi NA- típussal és napraforgó-betakarításra átalakított csötő- rőkkel szemben, hogy új behúzó mechanizmussal rendelkeznek, s ez csökkenti a betakarítási veszteséget. Mégpedig olyan mértékben, hogy a 175—180 ezer forintba kerülő adapter ára egy év alatt megtérül. A Mezőgép az idén 80— 100 darabot gyárt a korszerű gépekből, amelyek 55 —76 centiméteres sortávú napraforgó betakarítására használhatók. Ebből a meny- nyiségből jut a szocialista piacra is — a hazai üzemek körében a vállalat most népszerűsíti a gépeket. Elsősorban az ár gyors megtérülése miatt ajánlják még a tőkeszegény tsz-eknek, gazdaságoknak is. m. sz. zs. Mii ér a kötbér? Az Agrokeren csattan az ostor Megyénk mezőgazdasági kereskedelmi vállalata, az Agroker alaphiánnyal zárta a múlt évet — takarékalapjának felhasználásával .sikerült a hiányt megszüntetni. A kínos pénzügyi helyzet azért sújtotta a vállalatot, mert az aszály miatt erősen lecsökkent a szövetkezetek, gazdaságok fizetőképes kereslete. Hogyan állnak most, az aszály második évében? A beszélgetés elején Molnár Lajos igazgató az ablakhoz vezet. Lent, az udvaron hosszú sorban állnak a pótkocsik, nemrég még kurrens cikknek számító trágyázógépek. Némelyiken már mutatkoznak az időjárás viszontagságai. Szomorú látvány ások gazdára váró gép . .. Először az öntözőberendezésekről beszél az igazgató, mert úgy érzi, tipikus példái annak, miért nem kell a gép. 1979-től 1982-ig megvettek egypárat belőlük, de nagy többségük készletté vált, huszonegy gyűlt össze. Tavaly nyáron a MÉM kezdeményezésére harminc százalékkal leárazták a gépeket, el is fogyott mind. Az idei évre senki nem kért öntözőgépet — ki gondolta volna, hogy marad a szárazság? A gazdasági bizottság kedvező öntözést támogató döntése előtt mégis elfogyott tizenhét Turbómat a megyében, várnak a gyártól újabb huszonhármat. Hetvenet megvennének az üzemek, mert olcsó, támogatást kapnak rá, és nagyon kell a földekre a víz. Az öntözőberendezések valóban jól mutatják a valós helyzetet. Az Agroker forgalma tavaly 600—650 millió forinttal csökkent. Sokan mondtak vissza gépet, vegyszert, vagy eleve nem rendeltek. Aki lemondta, az kötbért fizetett az Agrokemek, az Agroker pedig a gyártónak — valamivel többet, mint amit ő kapott. De vajon megoldja-e a kötbér a gondokat? n Tulajdonképpen becsületesnek bizonyultak azok a szövetkezetek, gazdaságok, amelyek visszamondták a megrendeléseket. Nem akartak hazárdírozni, hiszen látták, hogy sem a búzájuk, sem a kukoricájuk nem sok jót ígér. Megfontolták a vezetők ezt a helyzetet és döntöttek; elhalasztják a gépvásárlást, kevesebb műtrágyát szórnak a földekre. Kifizették a kötbért. A helyzet ennyiben megoldódott.. De a gépparkjuk tovább romlott, öregedett, talajaik eleve kevesebb termést ígértek a kapott kevesebb tápanyag miatt. Az Agroker pedig a már ismertetett alaphiányos állapotba került. A helyzetük az idén sem rózsás. Négy hete megkezdődött a műtrágyalemondás, eddig 8 ezer tonna hatóanyagra mondták azt, hogy „köszönjük, nem!” Az Agroker a Mezőgazdasági Minisztériumhoz fordult, segítsenek máshol eladni a mesterséges tápanyagot. Akadtak kívülállók, akiknek ez nem tetszett, de jobb megoldást ők sem tudtak. A fizetőképes kereslet hiánya tükröződik az erőgépek, munkagépek és vegyszerek forgalmán is. Pénzben kifejezve nagyjából a tavalyi mennyiséget rendelték a mezőgazdasági üzemek, tudjuk azonban, hogy az áremelkedések miatt ez kevesebb gépet, növényvédő szert jelent. Valamivel kedvezőbb a helyzej. az alkatrészeknél. Javült a külföldi cikkeket szállító Agrotek szállítóképessége, s a hazai előállítású alkatrészek is kelendők. Az írás elején feltett kérdésre, hogyan áll most az Agroker? — a fentiek alapján — a válasz: nem túl jól. A banki hitelfeltételek szerint a második negyedév végére 602 millió forintra kell csökkenteni a raktárkészletet. Miközben a gyártótól már átvett árut nem nagyon viszik a gazdaságok és a kereskedők, megrendeléseit ütemesen teljesítik a gyárak... A kereskedők helyzete nem irigylésre méltó. Ha egy nagy feldolgozó üzem, például húskombinát nem tud fizetni, a tsz helyzete is nehézzé válik, lemond a fejlesztésről, szól az Agrokernek, az Agroker a gyártónak... A begyűrűzés tipikus példájával állunk szemben. Ahogy mondani szokták: a végén csattan az ostor. És bizony, az Agroker a leírt kör végén található. Mit lehet tenni ilyenkor? Elkeseredni, siránkozni semmi esetre sem. A vállalat vezetői, dolgozói igyekszenek helytállni a nehezebb helyzetben is. Jó kapcsolatban vannak az ország másik 16 Agrokerével — alkalmanként kicserélik az egyes helyeken fölöslegesen felhalmozódott árut. Üj gyártó, gyártmány és piac után kutatnak. Bővítik tevékenységi körüket, növelik a szolgáltatások számát, színvonalát. Ebben segít az önállóvá válásuk óta kapott második alapító határozat, mely a tevékenységi kör bővítését engedélyezi. A felsoroltak akár egy általános helyzetjavító kúra utasításai is lehetnének. Tény azonban, hogy mást egyelőre nem lehet tenni. Konkrétan pedig akkor érdemes beszélni az említett „szolgáltatás”-ok- ról, ha már beindultak az üzletek. Ebben bíznak, reménykednek az „agrokeresek”. M. Szabó Zsuzsa ____________________________L V itaminnal dúsított gviimölcslevek Vitaminokkal dúsított ivóle- vek gyártását kezdte meg a Kecskeméti Konzervgyár. Az e célra bevezetett új eljárással tulajdonképpen a zöldség-gyümölcs alapanyagú üdítő italok gyártás, hőkezelés során lebomlott vitaminjait pótolják vissza. Az orvosok közreműködésével kialakított új kecskeméti gyümölcslevekből 2-3 deciliter fedezi egy felnőtt napi B—2. B—6 és C-vitamin- szükségletét. A választék is bőséges lesz. . Szinte valamennyi kedvelt, természetes alapanyagú, rostos gyümölcslevet dúsítják. Így készítik a meggy-, a sárga- és az őszibarack-, valamint a narancslevet, továbbá a vegyes gyümölcskoktélt, a paradicsom- és a sütőtöklevet. Jelenleg ötliteres üvegekben az egészségügyi és a gyermek- intézmények kapják még csak a vitaminokkal dúsított ivóle- veket, de — félliteres palackokban — rövidesen az üzletekben is megjelenik a Kecskeméti Konzervgyár új terméke. A csárdaszállási Petőfi Termelőszövetkezet lakatosüzemében ATSZK-szekrények vázát hegesztik össze sablonban a Híradótechnikai Vállalatnak bérmunkában Fotó: Fazekas László Pótkocsik — szép sorban Fotó: Fazekas László
