Békés Megyei Népújság, 1984. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1984-03-14 / 62. szám
izniWkfito o 1984. március 11-, szerda Vésztői Körösmenti Tsz A buszállomás épülete Amit elkészítenek, unokáik is látni fogják Szarvason a városi tanács költségvetési üzeme hat részlegből áll, ezek: az építési, a házkezelőségi, a köz- tisztasági és szállítási, a kertészeti, a fürdőrészleg és a gondnokság. Tavaly az üzem éves termelése értékben 37 millió forint volt, amiből az építési részlegre több, mint 22 millió forint jutott. Várhatóan ilyen lesz az arány az idén is. Az építési részleget sok évvel ezelőtt azért hozta létre a tanács, hogy a kezelésében levő, a lakosság szempontjából nélkülözhetetlenül fontos létesítményeket karbantartsa, felújítsa, néha pedig egy-egy kisebb építkezést meg is valósítson. Az üzem és ezen belül a részleg olyan szervezet tehát, amelynek a tennivalóit a tanács — a rendelkezésre álló pénzeszközök erejéig — meghatározza. A kapacitás fennmaradó részét — mivel a tanács viszonylag kevesebb pénzzel rendelkezik, mint amennyivel rendelkezett az előző években —, húsz százalékát szabadon, de közvetlenül vagy közvetve ugyancsak lakossági célok megvalósítására használja fel. — Az évek során az építési részleg néhány maradandó munkával különösen kiérdemelte az elismerést. Felújította a város két nevezetes műemlékét, a szárazmalmot és a szlovák táj házat, továbbá a Tessedik Múzeum épületét. Megépítette az úttörőházat, a mentőállomást, a buszállomást és a bölcsődét (amit most bővítenék) — mondja Juhász Sándor tanácselnök-helyettes. * * * Az idei feladatokról Regős Mátyás üzemvezető és Babák Mihály részlegvezető tájékoztat. — Bővítjük a bölcsődét, gyepmesteri telepet létesítünk, a külterületen 600 méterrel meghosszabbítjuk a vízvezetéket, a belterületen 1500 méteres szakaszon rendbe hozzuk a vízelvezető árkokat, közművesítjük a Béke közi lakótelepet, és négy lakást felújítunk. Saját részünkre szociális épület készül. Három éve a kapacitásnak még a 80 százalékát használták fel új létesítmények építésére, és 20 százalékát felújításra, karbantartásra. Ilyen volt a tanács igénye. Manapság fordított a helyzet. A legnagyobb tételt az oktatási, az egészségügyi, a szociális és a művelődési intézmények, valamint a járdák, utak, csatornák, árkok felújítása képezi. Az a bizonyos 20 százalék szabad kapacitás, amelyet magánszemélyek és közületek vehetnek igénybe, szolgáltatás jellegű, mint például a tető- szigetelés, az üvegezés, a gépi csőtisztítás, a bádogozás. — Mindezek a munkák 95 dolgozóra hárulnak, akik javarészt jó szakemberek, törzsgárdatagok és lokálpatrióták is. Szeretik a városukat. A rájuk bízott feladatokat igyekeznek a legjobb tudásuk szerint, végrehajtani, és ha szükséges, készséggel vállalnak többletmunkát is — mondja Babák Mihály. — A munkához nagyrészt megvannak a szükséges gépek, eszközök, berendezések is — állapítja meg Regős Mátyás, és hozzáfűzi: — Kellene még szalagfűrész, a bádogosoknak élhajlító, továbbá gördülő állvány, hogy ugyanennyi emberrel nagyobb teljesítményt tudjunk elérni. * * * Az üzem a Békés megyei Kommunális és Szolgáltató Szervezetek Társaságának a tagja, ami számos előnnyel jár. Egyebek közt azzal, hogy a nagy tömegű építési anyagot közösen szerezhetik be, lehetőség van gépkölcsönzésre, tapasztalatcserére, és közösen szervezett továbbképzésre. Az építőrészleg kilenc brigádja vesz részt a munkaversenyben, s ezek közül Rohoska Béla kubikos-, Bankó György kubikos-, Ke- penyes János lakatos- és Nyemcsok András asztalosbrigádja érdemelte ki az aranykoszorús jelvényt. Bankó György a brigád munkájáról így beszél: — Mi helybeliek vagyunk. Ideköt bennünket az élet. Amit csinálunk, az túlél minket. Tehát nemcsak mi, hanem a gyermekeink, sőt, az unokáink is „látni fogják”. — Eddig például mennyi járdát építettek? — Legalább 20 kilométert. — És ivóvívezetéket? — Ugyancsak 20 kilométert. A járdaépítésnél olykor a betonba be is vésik a brigádvezető és az öt brigádtag nevét. * * * Szarvason 12 tantermes iskola épül. Részben társadalmi hozzájárulással. Ezzel kapcsolatban mondja el Babák Mihály a következő kis történetet: — Még tavaly novemberben megérkezett a vasútállomásra húsz vagon sóder, ami a nagy hidegben úgy megfagyott, hogy csak légkalapáccsal lehetett meglazítani. A Rohoska és a Bankó brigád vállalta ezt a feladatot is. Vagonról, vagonra haladtak, utánuk pedik a markológéppel már nagyrészt ki lehetett rakni a sódert. Ezzel az üzem jelentős összegű fekbértől mentesült. Ami pedig különösen elismerésre méltó volt: a munkáért járó bért mindkét brigád felajánlotta az iskolaépítésre. Pásztor Béla Zárszámadás után Az elmúlt hetekben a termelőszövetkezetekben megtartották a zárszámadó-terv- tárgyaló közgyűléseket. Ezek hangulatából is tükröződött, hogy nehéz esztendőt zárt a termelőszövetkezeti mozgalom. A tagság a legtöbb helyen már a munkahelyi tanácskozásokon és a küldött- gyűléseken is a korábbinál nagyobb felelősséggel értékelte a tavalyi gazdálkodási tapasztalatokat, és a közgyűléseken is kifejeződött az az óhaj: az idei esztendőben mindenképpen meg kell találni a pénzügyi egyensúly és termelés összhangját. Nem voltak „simák” a közgyűlések azért sem, mert számos gazdaságban nyilvánvalóvá vált, hogy az elmúlt évi aszály nehézségeit egyetlen év jó munkájával sem lehet ellensúlyozni, az 1983- as kedvezőtlen pénzügyi helyzet várhatóan 1985—86-ban is érezteti majd hatását. Különösen az alföldi megyékben mérlegelte így a helyzetet számos termelőszövetkezet kollektívája, de ugyanúgy a józanság és a lehetőségek reális mérlegelése jellemezte másutt is a tsz-ek legfőbb fórumának, a közgyűlésnek a munkáját. Az idei tervek megtárgyalásával kapcsolatban általános volt a vélemény: az 1982. évi kiemelkedően jó mezőgazdasági év teljesítményeit meg lehet ismételni 1984-ben is. A feladatokhoz szükséges állóeszközök, technikai feltételek többségükben adottak, sokat segített, hogy már az elmúlt év végén megkapták a szükséges hiteleket azok a gazdaságok, amelyek enélkül nem indíthatták volna az 1984. évet. Kifejeződött viszont a tanácskozásokon az is, hogy továbbra is gondok vannak a műtrágyaellátással és a kereskedelem gépkínálata sem mindig van összhangban a kereslettel. Különösen sok üzemben kifogásolják, hogy bár az intenzív gabonaprogramban nem vehetnek részt, miután az maguktól az üzemektől is nagy áldozatokat kíván, és ennek egyelőre nem tudnak megfelelni, ám szívesen fokoznák önerőből is a termelést. Csakhogy ehhez hiányoznak a legkorszerűbb gépek, beszerzésükre nincsen lehetőség. Örökzöld téma volt ezúttal is az alkatrészellátás, amely a tsz-ek értékelése szerint ugyan egy év alatt is tovább javult, de esetenként még mindig megoldhatatlan helyzet elé állítja az üzemeket. A közgyűléseken az értékesítési' gondok is szóba kerültek. A tagság a legtöbb helyen azt kérte a vezetőségtől, hogy bátrabban váltson termelési szerkezetet akkor, ha folyamatosan nehézséget jelent a megtermelt javak eladása. Ugyanúgy több tsz-ben a kisegítő tevékenység indításában látta a közgyűlés is a pénzügyi gondok enyhítésének lehetőségét. ü szabályzat életbe lép — a tagság meglepődik Mondjuk ki nyíltan: megyénk mezőgazdaságában a vésztői Körösmenti Tsz évek óta csak tehertételnek számított. A közös gazdaság csak nyelte az állami támogatásokat és cserébe veszteséget „termelt?. Épp ezért, méltán keltett meglepetést, hogy a múlt év karácsonya előtt prémiumot osztottak a tsz-ben. Mégpedig nem is akárhogyan! Nyilas Károly, a szövetkezet elnöke elmosolyodik, amikor a nevezetes eseményről faggatom. — Premizálási szabályzat mindig is létezett a tsz-ben. Csak nem alkalmazhattuk, mert nem volt miből és miért fizetni. Tavaly végre úgy láttuk, itt az ideje, a közös nyereséges lesz. Részesedési alap képzésére ugyan nem jut, de kétmilliót kifizethetünk prémiumként. Ügy gondoltuk vezetőtársaimmal, hogy karácsonykor jól jön a pénz, legyen egy kis közös ünnepünk. A vezetőség összedugta a fejét és határozott. A 704 aktív tag mindegyikének írtak egy levelet. No, nem éppen személyre szólót — az csak 17 készült. A nagy többségnek ugyanis egyszerűen megköszönték a múlt évi munkáját és értesítették, hogy milyen összeget kap. Volt akinek 6-7 ezer forint jutott, másoknak 1-2 ezer. A már említett 17 tag pénzt nem kapott, csak indoklást, hogy miért esett el a prémiumtól. Mégpedig konkrétan megírva: ekkor és ekkor meghamisította a menetlevelet stb., ezért... — A borítékosztásnál érdekes dolgot figyelhettünk meg — mondja az elnök —, azt, hogy ki hogyan reagál a boríték tartalmára. Volt, aki hirtelen haragjában felmondott, majd visszavonta, akadt, aki szégyenlősen a zsebébe dugta a papírt... Egy biztos, mindenki ráébredt, hogy az ő szövetkezetének is van prémiumszabályzata és arra is, hogy érdemes komolyan venni az abban foglaltakat. A jó sztori persze nem eshetett volna meg gazdasági háttér nélkül, egyszerűbben: ha nincs mit kiosztani. A továbbiakban erről kérdezem Nyilas Károlyt. — Két éve, 1982 tavaszán jöttem ide az eleki tsz-ből. Jól éreztem ott magam, de ide hívtak, mert nehéz helyzetben volt a Körösmenti Tsz. Két hétig gondolkodtam az ajánlaton, mert tudtam, nem lesz könnyű dolgom és minimum három éven belül bizonyítanom kell; ha nem sikerül, bukott ember leszek ... Táblázatot vesz elő. amely a szövetkezet legfontosabb gazdasági mutatóit tartal- mazza.A vésztői tsz 1975-ben négy kisebb üzemből alakult ki. A nagyüzem egy év múlva nyereséggel zárt, de 1977. elején már veszteségről számolhatott be a vezetés. És ez így ment hosszú éveken át. Közben jött a tsz-hez a hitel, a támogatás, úgy tűnt: minden hiába, képtelenek kilábalni a mélypontról. És jött az új tsz-elnök, aki most röviden összefoglalja kezdeti célkitűzéseit: — Rögtön láttam, hogy a gazdasági általános költségek csökkentésével és a veszteséges ágazatok megszüntetésével, valamint a hozamok növelésével érhetünk el eredményt. Gondoljon csak bele! Az éves munkabér volt 30 millió forint és az általános költségekbe számító bankkamatok összege majdnem húszmilliót tett ki! Az utóbbi évek alatt hatalmas adósságaink gyűltek össze. Hogy megszüntessük a kamatterheket és fizetőképesek maradjunk, tavaly már jelentős összeget visszafizettünk a banknak. Ügy teszünk, mint a népgazdaság: szabadulunk az adósságtól, hogy mire jön egy kis fellendülés, tiszta lappal kezdhessünk és hitelképesek maradjunk. Idáig minden egyszerű; a siker akár pénzügyi műveletnek is felfogható. Csakhogy: meg is kellett termelni azt az értéket, amiből leheNyilas Károly tővé vált a pénzügyi terhek csökkentése. Kérem Nyilas Károlyt, beszéljen a termelésről, hogyan változtatták meg? — A kilencezer hektár szántón korábban 18 növény termett. Érthető, hogy eny- nyit még egy hatalmas szakembergárda sem tud igazán kézben tartani, ezért egyszerűsítettünk. Növeltük az őszi kalászosok területét, tavaly ősszel már ötezer hektárra vetettünk búzát és árpát. Sokan bukást jósoltak nekem, amikor a szója mellett döntöttem — az 1100 hektár az aszály ellenére szépen hozott, az idén is megtartjuk. Ugyanekkora a kukorica területe, amely tavaly 62 mázsát termett. Az idén a vetésváltás korszerűsítése a legfőbb törekvésünk. Átalakították a termesztési technológiákat is: az amúgy is tömött talajokra könnyebb gépekkel mentek, a terület egynegyedét mély- lazítóval megjáratták. Kiselejteztek régi gépeket, helyükbe újakat vettek. Jelenleg húsz üzemképes kombájnjuk van, tíz nap alatt akarnak learatni. — Az állattenyésztésben a legjelentősebb, hogy eladtuk a veszteséget hozó lovakat és felszámoltuk a tehenészetet. A juhászaiban megszüntettük a teljes bárányhizlalást; a pecsenyebárány többet fizet. A sertéstenyésztésben azonos kocalétszámmal jóval több húst termeltek az ott dolgozók. A szövetkezet továbbra is bútorokat gyártott a mező- berényi szövetkezetnek, a Békéscsabai Konzervgyárnak pedig üvegeket mostak a tagok. Mindez jó pénzt hozott, azzal a belső intézkedéssel együtt, hogy a múlt év elején bevezették az ágazati önelszámolást. Sokáig lehetne még taglalni azokat az apró mozzanatokat, amelyek együtt hozták a szép sikert, a nyereséges évzárást. Az év azonban elmúlt és jön a többi, még nehezebb. 1984 az utolsó esztendő, amikor a tsz ártámogatást kap termékei után. Jövőre kikerül az egyedileg rendezett üzemek sorából, meg kell álljon a saját lábán. Nyilas Károly, aki annak idején két hétig töprengett, hogy vállalja-e az elnökséget, most biztos a jövőben. Jól halad az üzemben a melioráció, javulnak a földjeik, a tagság érzi, hogy bízhat a vezetésben. Még a nehezebb külső körülmények között is megállják a helyüket — állítja a szövetkezet elnöke és megjegyzi: — Nagyon sokat segített munkánkban a megyei párt- és szakmai vezetés, de a helyi pártszerv is. Kérem, írja meg, hogy nélkülük semmire sem mentem volna! M. Szabó Zsuzsa Az üvegmosó tízmilliós árbevételt hozott , . Fotó: Fazekas László
