Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)
1983-12-28 / 304. szám
NÉPÚJSÁG fl magyar népgazdaság 1984. évi terve 1983. december 28., szerda (Folytatás az 1. oldalról) mérleg passzívuma csökken. A konvertibilis valutákban elszámolt forgalomban a kivitel mennyisége felülmúlja, a behozatalé nem éri el a tavalyit, a külkereskedelmi mérleg aktívuma a múlt évinél nagyobb. Hz 1984. évi népgazdasági terv fő céljai és előirányzatai A gazdasági munka fő célja 1984-ben is a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása, a nemzetközi fizetőképesség megőrzése, elért vívmányaink védelfne és gyarapítása. A fő célok elérését az eddigieknél tar- tósabb gazdaságpolitikai intézkedések támasztják alá. Az egyensúlyi helyzet javítását az 1984. évi népgazdasági terv a termelés hatékonyságának, szerkezetének és exportképességének javítására, a ráfordítások csökkentésére alapozza. Előirányozza, hogy a termelésben a kivitel részaránya növekedjék, a fajlagos energia- és anyag-, különösen az importanyag-felhasználás csökkenjen, a munka termelékenysége a termelésnél gyorsabban emelkedjék. Ennek útja egyfelől az exportcélú, valamint a drága behozatalt megtakarító termelés dinamikus fejlesztése, másfelől az energia- és anyagmegtakarítást, a hulladékok és másodlagos nyersanyagok nagyobb arányú hasznosítását szolgáló programok és akciók következetes végrehajtása. E célok és követelmények megvalósítására átfogó, céltudatos és konkrét irányítási — szabályozási és gazdaságszervező — intézkedések történnek. Segíti az egyensúlyi helyzet javítását a belföldi felhasználás mérséklése is. Az 1984. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai 1983 100",, Nemzeti jövedelem Belföldi felhasználás Ipari termelés Országos építés-szerelés Mezőgazdasági termékek termelése (az 1982. évihez viszonyítva) Lakossági fogyasztás Egy lakosra jutó reáljövedelem A szocialista szektor beruházásaira folyó áron 180—183 milliárd forint fordítható. fl termelő ágazatok fejlődése Az ipari termelésnek 1984-ben az eddiginél is nagyobb mértékben kell hozzájárulnia a. külgazdasági egyensúlyi helyzet javításához. A terv azzal számol, hogy az ipari termékeknek mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutában elszámolt kivitele erőteljesen nő, és számottevően emelkedik a behozatalt gazdaságosan helyettesítő termékek termelése is. Csökken és összetételében változik az ipari termékek iránti belföldi kereslet, amit az ez évinél jobb színvonalon kell kielégíteni. Mindehhez meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének átalakítását, a termékek korszerűségét ég minőségét javító műszaki fejlesztést, növelni a versenyképes termékek termelését. Az eddiginél eredményesebben kell e célokra felhasználni a meglevő kapacitásokat és a kisvállalkozások lehetőségeit is. Folytatódik az energia- és anyagmegtakarítást szolgáló programok és akciók végrehajtása. Az energiagazdálkodási program eredményeként további igen jelentős energiahordozó-megtakarítás érhető el. A program keretében folytatódik a nagyfogyasztók fűtőolaj-felhasználásának földgázzal, villamos energiával vagy szénnel történő helyettesítése. A lakosság megfelelő szénellátását a szénnemesítő eljárások kiterjesztése is szolgálja. A gazdaságos anyagfelhasználás és a technológiák korszerűsítése programjának keretében különösen a kohászati termékek, a műanyagok és a cement fajlagos felhasználásának mérséklésében várható előrelépés. A program végrehajtása révén az ipar anyagfelhasználásának 0,5—1 százaléka takarítható meg. A mellék- termék- és hulladékhasznosítási program feladatai . alapvetően a keletkező hulladékok minél teljesebb körű, új területekre is kiterjedő begyűjtésére, valamint a hulladékok hasznosításának növelésére irányulnak. A népgazdaság energiafelhasználásának növekvő hányadát hazai forrásokból kell fedezni. A széntermelés több mint 25 millió tonna, a kőolajtermelés 2 millió tonna, a földgáztermelés 7 milliárd köbméter lesz. Az energiahordozók behozatala a villamos energia kivételével nem növekszik. A kohászatban a belföldi_ értékesítés mérsékelt csökkenése mellett a kivitel számottevően emelkedik, főleg a magasabb feldolgozottsági fokú termékek értékesítése nő. A gépipar termelése a kivitel igen dinamikus növekedésével összefüggésben az ipari átlagot meghaladóan emelkedhet. A belföldi értékesítés csak a gazdaságos importhelyettesítés erőteljes fokozása révén közelítheti meg az ez évit. A fejlett tőkés országokba irányuló gépipari kivitel elsősorban járműipari termékekből, szerszámgépekből és tartós fogyasztási cikkekből, valamint bérmunkák révén növelhető. A fejlődő országokba a beruházási gépek, ezen belül a komplex rendszerek kivitelének fokozására van lehetőség. A szocialista országokba elsősorban a híradás- és számítás- technikai termékek, a szerszámgépek, a vákuumtechnikai gépek, egyes járműipari termékek, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer-ipari gépek, az elektronikai berendezések és az orvosi műszerek kivitele emelkedhet. Az építőanyag-ipar termelése kismértékben nő. A nagyberuházásokhoz szükséges építőanyagok (cement, kő, kavics, vasbetonszerkezetek) iránti igények csökkennek, nő viszont a kereslet a szigetelőanyagok, az üveg- és finomkerámia-ipari termékek iránt. Az építőanyag-ipar fontos feladata, hogy jobban alkalmazkodjon a lakosság, a magánlakás-építés igényeihez. A vegyipar termelése — a kivitel emelkedése, a mezőgazdaság növekvő igényeinek kielégítése végett — az ipari átlagot meghaladóan bővül. A jövő évben már termel az új katalitikus krakk üzem, ami számottevően növeli az értékesebb kőolajipari termékek arányát. Sor kerül a pvc-por gyártó kapacitások jobb kihasználására, és az új polipropilén-üzem belépésére. A termelésben nő a magasabb feldolgozottságú termékek részaránya. Jelentősen emelkedik a polipropilén, a nitrogénműtrágya, a gvógyszerek, a növényvédő szerek és a gumiipari termékek exportja. Kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekből a lakossági igények minél teljesebb kielégítésére kell törekedni. A könnyűiparban is a legfontosabb feladat a kivitel gyors növelése. Emellett javuló színvonalon kell kielégíteni a várhatóan változó belföldi igényeket is. A kereslethez való gyorsabb' alkalmazkodást segíti az új szervezeti formák elterjedése, a bedolgozó tevékenység kiterjesztése. Az élelmiszeripar termelése — mivel néhány nyersanyagból az aszály miatt kevesebb termett, és több terméket nehéz értékesíteni — kismértékben nő. Az átlagosnál gyorsabb lehet a fejlődés a hús-, a tej-, a tartósító-, a cukor-, a szesz- és bőriparban. Növelni célszerű az exporttermékek feldolgozási fokát. Az építési feladatok mérséklődnek, az építési-szerelési tevékenység csökken. Folytatódik a termelés összetételének változása: nagymértékben csökkennek a beruházási, emelkednek a fenntartási és felújítási, valamint a lakosság részére végzett munkák. A mérsékelt kereslet és a szabályozás változásai elősegítik a vállalkozási készség kibontakozását. Hozzájárulnak ehhez a további szervezeti változások is. Szükséges, hogy az építőipari vállalatok saját kezdeményezésükből, részlegeik önállósítása révén is korszerűsítsék belső szervezeti, érdekeltségi és elszámolási rendszerüket. Az építőiparnak 37—38 ezer, korszerű technológiával kivitelezett lakás felépítésére kell felkészülnie, ehhez a szükséges kapacitás rendelkezésre áll. A mezőgazdasági termékek termelése az ez évinél jelentősen nagyobb lehet, és kismértékben meghaladhatja az 1982. évi színvonalat. Ezen belül a növénytermesztés eléri, az állattenyésztés felülmúlja azt. A nagyüzemek kisegítő tevékenysége várhatóan tovább nő. A terv gabonafélékből legalább 15 millió tonna betakarításával számol. Ez a hazai ellátás mellett módot ad számottevő kivitelre is. Az olajosnövények vetésterülete és termésátlaga kis mértékben emelkedik, a többlet főleg a kivitelt növeli. A cukorrépa ez évit megközelítő vetésterülete megalapozza a megfelelő belföldi ellátást. Zöldségfélékből a termés növekedését az átlagtermés számottevő növelésével kell elérni. A gyümölcstermés is jelentősen felülmúlhatja az ideit. Az állattenyésztésben a meglevő állatállomány fenntartása a cél. A szarvasmarhatenyésztésben a feladat továbbra is a húshasznosítású állomány gyors fejlesztése, emellett a tejelő tehénállomány megőrzése, és a fajlagos tejhozam javítása. A sertés- tenyésztésben el kell terjeszteni az olcsóbb tartási és takarmányozási módszereket. Tovább szükséges folytatni a fajlagos energia- és anyagráfordítások mérséklését. A kielégítő belföldi ellátás mellett mód nyílik a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitelének növelésére is. Ehhez javítani kell a külkereskedelmi munkát, újabb értékesítési lehetőségeket kell feltárni. A vízgazdálkodásban bővülnek a közműves vízellátás, a szennyvízelvezetés és -tisztítás kapacitásai. Javul az árvízvédelem biztonsága, folytatódnak a Balaton vízminőségét védő munkák. Az áruszállítási teljesítmények az igényeknek megfeleően, kismértékben emelkednek! A belföldi szállítások az ez évi körül alakulnak, a külkereskedelmi szállítás erőteljesen bővül. A szállítások torlódását előrelátó felkészüléssel, a külföldi vasutakkal való eredményesebb együttműködéssel, a kapacitások jabb kihasználásával, a hétvégi rakodások arányának növelésével kell megakadályozni. A személyszállításban a helyi tömegközlekedés teljesítménye a fővárosban az ez évihez hasonló, a vidéki településeken na101.5— 102,0 98.0— 99,0 101.5— 102,0 97.0— 98,0 100,0—101,0 100,0—100,5 100,0 gyobb lesz. Az egyéni személygépkocsi-közlekedés növekedési üteme kissé mérséklődik. A közlekedésben a fajlagos energiafelhasználás csökken. A jövő évben üzembe helyezik az észak— déli metróvonal Élmunkás tér—Árpád-híd közötti szakaszát, a kiszélesített Arpád-hi- dat, és a Róbert Károly körút, Váci út— Lehel út közötti részét. Befejeződik az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszának építése, a Kelenföldi pályaudvar vágány hálózatának rekonstrukciója. A villamosított vasútvonalak hossza további 100 km-rel bővül. A postai szolgáltatások közül dinamikusan emelkednek a távközlési teljesítmények. A távbeszélő-főállomások száma emelkedik, ezen belül a lakástelefonoké 22 ezerrel nő. Üj telefonközpont átadására kerül sor Tatán. Jelentős központbővítés lesz Debrecenben, Nyíregyházán, Kecskeméten és Siófokon. Foglalkoztatottság. A lakosság jövedelme, fogyasztása, életkörülményei A munkaképes korú lakosság és a^ aktív dolgozók számának csökkenése folytatódik. A foglalkoztatottak száma az iparban és az építőiparban várhatóan mérséklődik, a kereskedelemben és a nem anyagi szolgáltatások körében kismértékben nő. Egyes- szakmákban és területeken továbbra is jelentkezhet munkaerőhiány, ezt jobb munkaszervezéssel, a munka termelékenységének növekedésével kell feloldani. Az iparban, az építőiparban és a közigazgatásban megkezdődik a 40 -órás munkahétre való áttérés. Ezt a vállalatok és az intézmények saját erejükből valósíthatják meg. Az 1984. évi terv fontos célja, hogy a lakosság fogyasztása a nehéz körülmények között se csökkenjen. Ezért a terv azzal számol, hogy az egy főre jutó reáljövedelem — a körülmények tervezett alakulása esetén — eléri az 1983. évit. A keresetszabályozás rendszere és mértékei csak viszonylag szűk körben változnak. A terv ezen túl a régóta fennálló kereseti aránytalanságok mérséklésére, és egyes kedvezményezett célokra külön bérfejlesztési lehetőséget irányoz elő. Bővül az ez évben bevezetett új típusú bérszabályozás köre, és bevezetésre kerülnek újabb bérezési formák is. Mindezek alapján az átlagos no- minálkeresetek mind a munkások és alkalmazottak, mind a termelőszövetkezetekben dolgozók körében az ez évinél gyorsabban, 4,8—5 százalékkal emelkednek. A jövő évben módosul a bérbesorolási rendszer is, ami jobb lehetőséget ad az egyes dolgozók keresetének nagyobb, a teljesítményektől függő.differenciálására. A pénzbeli társadalmi juttatások a jövő évre tervezett intézkedések hatásával együtt közel 12 százalékkal múlják felül az ez évit. A fogyasztói árszínvonal 7—8 százalékkal emelkedik. Ebből mintegy 4,5 százalék az idei központi árintézkedések és a piaci árváltozások együttes hatására következik be. A jövő évi központi árintézkedések elsősorban a támogatások mérséklését, jobb árarányok kialakulását, az ellátás biztonságának fenntartását, a külgazdasági egyensúly javítását célozzák. Az alapvető fogyasztási cikkek áremelésének részbeni ellentételezésére a havi 2800 forint alatti nyugdíjak, valamint a rendszeres juttatások emelkednek. A kiskereskedelemben gondoskodni kell arról, hogy a lakosság áruellátása megfelelő, a kínálat kielégítő, a lehetőségek szerint javuló legyen. A belkereskedelemben is folytatódik a - szervezeteknek a piaci versenyt, a jobb munkát ösztönző korszerűsítése. A lakosság életkörülményei tovább javulnak. A terv azzal számol, hogy a lakosság saját erejének bevonásával, a hitelek, valamint az állami pénzeszközök felhasználásával 70—74 ezer — ebből 11 ezer állami — lakás épül. Az újraelosztásra felhasználható állami bérlakások számának növekedése segíti a városi lakásigények jobb kielégítését. A személyi tulajdonú lakásépítés mennyisége tovább nő. A terv nagy figyelmet fordít a magánlakás-építés feltételeinek — az építőanyag-ellátásnak, a telek- és közműellátásnak, a hitelfeltételeknek — a javítására. Az egészségügyi ellátásban a kórházi ágyak száma 1300-zal emelkedik, az év végén meghaladja a 100 ezret. Javul a kórházak technikai ellátottsága is. A bölcsődei helyek számának növelésével az ellátottság megközelíti a 20 százalékot. A fejlesztések döntő részben a lakótelepekre koncentrálódnak. Az óvodai férőhelyek száma több mint 5 ezerrel emelkedik, az óvodai ellátottság 92 százalékra nő, a zsúfoltság mérséklődik. Az év folyamán több mint 1100 általános iskolai osztályterem létesül. A váltott nap- szakú oktatás aránya tovább csökken. A középiskolai oktatás körülményeit javítja mintegy 140 osztályterem létesítése, és az intézményhálózat belső tartalékainak további hasznosítása.. A felsőfokú oktatás tárgyi feltételei Pécsett, Miskolcon, Debrecenben, és a Budapesti Műszaki Egyetemen javulnak. Folytatódik az ELTE rekonstrukciója. Befejeződik az Operaház felújítása. Megkezdődik a Nemzeti Színház építésének előkészítése. Kiemelkedő jelentőségű a Széchényi Könyvtárnak a Budavári Palotába való költöztetése. A televízió adásidején belül nő a színes adásidő. A tanácsok fejlesztéseikben elsőbbséget adnak a telepszerű, több szintes lakóház- építésnek, a víz- és csatornahálózat bővítésének, valamint az egészségre ártalmas vizű települések vízellátása javításának. Az észak-pesti szennyvíztisztító biológiai fokozatának üzembe helyezésével javulás várható a Duna vízminőségében is. Folytatódik a településeknek az országos földgázhálózatba történő bekapcsolása. A községekben a lakosság bevonásával javul a belterületi utak, járdák kiépítettsége. Beruházások A terv a beruházások volumenének kb. 10 százalékos csökkentését irányozza elő. A mérséklés az átlagosnál nagyobb az állami, ezen belül is a nem termelő beruházások körében. Elsősorban az új beruházások kezdése mérséklődik, de néhány területen a folyamatban levők is lassabban valósíthatók meg. Állami beruházásokra az ez évinél 7—8 százalékkal kisebb összeg használható fel. Ebből a műszaki lehetőségeknek megfelelően folytathatók az 1985-ig befejezésre tervezett nagyberuházások, lezárul a Szolnoki Papírgyár rekonstrukciója. A többi állami beruházás előirányzatait a terv differenciáltan, a fő célokra összpontosítva határozza meg. Az ez évinél számottevően nagyobb összeg használható fel a szénhidrogéniparban és a telefonhálózat fejlesztésére, kevesebb az út- és vasúthálózat, a rádió-televízió műsorszóró hálózat, a központi lakásépítés, valamint a kórházak és klinikák fejlesztésére. Űj építésigényes fejlesztések lényegében csak az egészségügy, a művelődésügy és a lakásépítés területén kezdőd-- hétnek. Az ez évinél kevesebb beruházást valósíthatnak meg a tanácsok is. A terv a vállalatok és a szövetkezetek beruházást ráfordításának 5—7 százalékos csökkenését veszi számításba. Ennek érdekében a gazdasági szabályozás egyes elemeiben a gazdálkodó szervezetek pénzforrásait szűkítő módosítások-történtek. Csökken az állami támogatások összege. A központi és hitelforrások elsősorban az exportképesség javítását, az energiafelhasználás ész- szerűsítését, az anyagtakarékosságot és a technológiák korszerűsítését, a hulladék és másodlagos nyersanyagok hasznosítását célzó jövedelmező fejlesztések megvalósítását segíthetik. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok A terv elsődleges célja a külkereskedelmi mérleg egyenlegének további számottevő javítása. Ehhez mind a transzferábilis rubelben, mind a konvertibilis valutákkal elszámolt kivitel dinamikus növekedése szükséges. miközben a behozatal nem emelkedhet. Mivel a mezőgazdasági-élelmiszeripari termékek kivitele az ez évi aszály miatt alig nő, az ipari termékek kivitelét az átlagosnál gyorsabban kell növelni. A terv azzal számol, hogy a termelés szerkezetének átalakítása, a termékek minőségének, versenyképességének növelése, az értékesítési lehetőségek felkutatása, a javuló piaci munka megalapozzák a kivitel dinamikus bővülését. A nagyfokú takarékosság, a fajlagos energia- és anyagfelhasználás javulása, a drága importot helyettesítő termelés növekedése pedig lehetővé teszik a behozatal ez évi színvonalon tartását. Ezzel megvalósítható, hogy a transzferábilis rubelben elszámolt külkereskedelmi forgalom passzívuma az ez évinél jóval kisebb, a konvertibilis valutákban elszámolt forgalom aktívuma pedig lényegesen nagyobb legyen. A terv, céljainak megvalósítása érdekében, számol további külföldi hitelek felvételével is, az eddig kialakult banki és nemzetközi intézményi rend keretei között. ♦ A népgazdasági terv céljainak megvalósulását — változatlanul nehéz és több tekintetben romló külgazdasági körülmények között — a gazdasági szabályozórendszer^ az állami költségvetés, a hitelpolitikai irányelvek, az állami gazdaságszervező tevékenység és az évközi irányító munka együttesen alapozza meg. Az e területen hozott döntések meghatározzák a gazdaságirányító szervek feladatait. A Minisztertanács az 1984. évi alapvető gazdaságpolitikai célok megvalósítása érdekében fontosnak tartja a külső és belső tényleges folyamatokhoz, a feltételezettől esetleg eltérő körülményekT hez való rugalmas és folyamatos alkalmazkodást, a szükséges döntések késedelem nélküli meghozatalát. A Minisztertanács felkéri a gazdálkodó szervezetek, a tanácsok és az intézmények vezetőit és dolgozóit, hogy munkájukat a terv céljait és követelményeit szem előtt tartva végezzék, segítsék azok valóraváltá- sát. (MTI)
