Békés Megyei Népújság, 1983. december (38. évfolyam, 283-307. szám)

1983-12-28 / 304. szám

1983. dcember 28.. szerda Fenyöfaünnepség a Parlamentben Az előző naphoz hasonló­an hétfőn is gyermekekkel népesült be a Parlament ku­polaterme: délelőtt a kisdo­bosok, délután az úttörők ér­keztek a fenyőfaünnepélyre. A vendégeket most is válto­zatos műsor fogadta. A több mint egyórás előadásban fel­lépett ©álvölgyi János, Ha­lász Judit, Rodolfó, Mikó Ist­ván. A fő programon kívül sok érdekes látnivaló szórakoz­tatta a gyerekeket: az egyik teremben népszerű rajzfilme­ket vetítettek, előadást tar­tott a Karsai Pantomin RT. és a Kaláka együttes, s nagy sikere volt a KRESZ- vetélkedőnek is, ahol a leg­jobbak játékokat, könyveket és más ajándéktárgyakat nyerhettek. A rendezvény ideje alatt az Országházban alkalmi postahivatal műkö­dött. Az úttörővasút posta­szolgálatos úttörői különle­ges bélyegzővel látták el az ott feladott leveleket! A Tri- ál Vállalat pavilonjában já­tékvásárt tartottak. A két nap alatt mintegy háromezer gyermek élvezte a parlamenti fenyőfaünnepség műsorát. Nemcsak a buda­pesti gyermekeket látták vendégül, valamennyi me­gyéből és a gyermekvárosok­ból is érkeztek kék és piros nyakkendősök, akik a tanu­lásban éppúgy élen járnák, mint a mozgalmi munkában. A szlovák nyelvű általános iskola felső tagozata és kollé­giuma Békéscsabán megtartotta a hagyományos karácsonyi ünnepségét. Deákné Kozsuch Mária szervezésében kedves műsort adtak, s utána a Balassi társastánc klubja tartott kedvcsináló bemutatót. Az úttörők által készített játékok karácsonyi vására nagy sikert aratott Fotó: Demény Gyula II szeretet ünnepén A békéscsabai kisegítő is­kolában december 20-án szü­lők, pedagógusok, gyerme­kek együtt ünnepelték a ka­rácsonyt. Örömükben osz­toztak az iskolát patronáló vállalatok, szervek képvise­lői is, és a jó hangulatról gondoskodó vendégek. A dr. Sárhelyi Jenőné ve­zette pedagógus női kar ka­rácsonyi és gyermekdalok­ból összeállított műsorral kedveskedett az ünnepség részvevőinek, akik ezért a szép ajándékért igen hálá­sak voltak. A meleg hangu­latot jól érzékeltette az, hogy a gyerekek végül az is­merős dalokat együtt éne­kelték a kórussal. Ezután középiskolás diák­lányok adtak rövid műsort a gyerekeknek, majd jó han­gulatban együtt játszottak. Az ünnepség fénypontja mégis az ajándékok kiosztá­sa volt. Az iskola úttörői sa­ját készítésű meglepetések­kel kedveskedtek nevelőik­nek, és a szereplőknek. A családias hangulatú ünepség sokáig emlékezetes marad minden részvevőnek. I Országos békedal—pályázat A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Hajdú-Bihar­■ megyei bizottságának kezdeményezésére a KISZ Közpon-S ti Bizottsága és az Országos Béketanács ifjúsági és diák-: bizottsága pályázatot hirdet békedalok, zeneművek meg-* írására. Pályázati feltételek: csak nyomtatásban eddig meg nem jelent pályaművel lehet jelentkezni. A pályamű szer­kesztésében lehet egy vagy többszólamú szóló énekhang­ra, vagy együttesre. Kísérő hangszernek (hangszereknek) olyat válasszanak á pályázók, amelyek segítik a dal elő­adását akár spontán énekléskor, akár szervezett alka- : lommal kerül sor annak bemutatására. A kíséret lehet 1 hangszerelt, vagy az ismert harmóniai jelzésekkel ellá- I tott. Szövege igényes tartalommal szóljon a békéről, a • szabadságról a békéért, a szabadságért harcoló emberek küzdelmeiről, hazánk építésében elért eredményeink, if­[ júságunk életérzéséről. , A pályázat jeligés, a megszületett mű kottáját, vagy a kazettát három példányban kell beküldeni a KISZ j Hajdú-Bihar megyei Bizottságának címére: Debrecen, Si- : monyi u. 14. szám 4028. A borítékra írják rá „Békedal • pályázat”, külön zárt borítékban a pályázók nevét, mun­■ kahelyének, vagy lakásának pontos címét. A pályamű­• vek beküldési határideje: 1984. március 15. A beérkezett békedalokat országos szakzsüri értékeli, az eredmény­: hirdetésre pedig nyilvános bemutató keretében május 9­■ én kerül sor. Az első dij 20 ezer forint, a két második • díj 12—12 ezer forint, a 3 harmadik díj egyenként 6 : ezer forint a nyertes békedalíróknak. Tanácsülésekről jelentjük DOBOZ December 22-én, csütörtö­kön délután ülést tartott Do­boz nagyközség Tanácsa Szatmári János tanácselnök vezetésével. Első napirendi pontként Kiss László, a vég­rehajtó bizottság titkára ter­jesztette elő a jövő évi költ­ségvetési és fejlesztési ter­vet. Elmondotta, hogy a jö­vő évre alig valamivel több mint kétmillió forintot fordí­tanak fejlesztésre, s ehhez lehet számolni még a terve­zett mintegy másfél millió forintos társadalmi munkát. Ebből az összegből legtöbbet — egymillió forintot — ter­veznek az egészségügyi köz­pont építésére. Félmillió fo­rint jut a napközis konyha építésére, az út- és járdaépí­tésre körülbelül 400 ezer fo­rintot fordítanak. A beszá­moló után a tanácsülés elfo­gadta a határozati javasla­tot, ami a jövő évi költség- vetés tervéről szól, 13 millió 600 ezer forint bevétellel és ugyanennyi kiadással. A fej­lesztési alapot ugyancsak el­fogadták, 2 millió 170 ezer forint bevétellel és kiadás­sal. A testület meghallgatta, megvitatta, majd elfogadta dr. Püspöki Károly jelenté­sét a település közegészség- ügyi helyzetéről, majd Tor~ ma Gyöngyi tervező, a Bé­kés megyei Tanácsi Tervező Vállalat képviseletében meg­vitatásra előterjesztette Do­boz nagyközség összevont rendezési tervprogramját. A tanácsülés bejelentések­kel fejeződött be. B. O. BÉKÉSSZENTANDRÁS Békésszentandráson a de­cember 22-i tanácsülésen fő hangsúlyt kapott a közérde­kű bejelentések, javaslatok és panaszok intézésének ta­pasztalatairól szóló beszá­moló, amelyet Szalai Antalné vb-titkár terjesztett elő. Ilyen témával egyébként 1982 szeptemberében is fog­lalkozott a testület, de ak­kor az előző évi tanácstagi beszámolókon elhangzott ész­revételek voltak napirenden. A lakosság javaslatait figye­lembe véve újította fel a tanács a Szt. Erzsébet ut­cai ivókutat, illetve korsze­rűsítette a közvilágítást, va­lamint az egyes út- és jár­daszakaszokat. Mindemellett felépült a Temetkezési Vál­lalat helyi kirendeltsége, s elkészült a szennyvízrende­zés I. ütemének terve. Ami az 1984, évi teendő­ket illeti, hátra van még töb­bek között az utóbbi prog­ram befejezése, továbbá a kerékpárút megépítése. Ugyancsak a lakosság kéré­sének eleget téve a tanács célul tűzte több utca belvíz- csatornáinak felújítását, az átereszek lerakását és a gya­logjárók javítását az előre jelzett utcákban. A vb-titkár befejezésül utalt arra, hogy a „pénzigényes” közérdekű bejelentések között akadnak olyanok, amelyek a VI., il­letve VII. ötéves tervidő­szakban megoldandó felada­tok közé tartoznak. A végrehajtó bizottság ez évi munkáját Pálus András tanácselnök ismertette a tes­tülettel. —y—n CSANADAPÁCA Csanádapáca község Taná­csa december 21-én, szerdán délután tartott ülést Mórocz László tanácselnök vezetésé­vel. A testület a napirend előtt meghallgatta dr. Bod- rozsán Lászlónak, az ügy­rendi bizottság elnökének je­lentését a mandátumvizsgá­latról, a 17. tanácsi választó­kerületben lebonyolított idő­közi választás tapasztalatai­ról. Ezután, szintén a napi­rend előtt arról tájékoztat- a tanácselnök a községi ta­nács tagjait, hogy elkészül­tek a gázbevezetés első üte­me egy részének kiviteli ter­vei, s a szükséges engedé­lyek beszerzése után a kora tavasszal hozzáfognak a ve­zeték építéséhez. Ugyanak­kor már az idén megkezdő­dik, a tanácstagok közremű­ködésével a lakossági igé­nyek felmérése az érintettek körében. Ezután a testület köszönetét és elismerését fe­jezte ki a hulladékgyűjtés­ben részt vevő Széchenyi Tsz-nek, az Orosháza és Vi­déke ÁFÉSZ helyi szervé­nek, az általános iskolának, az úttörőcsapatnak, az isko­la tantestületének, a Haza­fias Népfront községi bi­zottságának és a lakosság­nak — a megyei hulladék- gyűjtési versenyt ugyanis Csanádapáca nyerte. Ezután első napirendként a vb. működéséről és a ta­nács hatásköréből a vb.-re átruházott hatáskörökről tá­jékoztatta Mórocz László a testületet, melynek tagjai tudomásul vették azt. A jövő évi költségvetés és a fejlesz­tési alap előirányzatait An­nus Joachimné terjesztette elő. Az 1984. évi költségve­tést 11 millió 222 ezer forint bevételi és ugyanannyi ki­adási tervvel, a fejlesztési alap jövő évi tervét pedig 3 millió 335 ezer forint bevé­tellel és ugyanennyi kiadás­sal fogadta el a tanácsülés, a tervezett társadalmi mun­ka értéke pedig egymillió forint. T. I. MEZÖBERÉNY A mezőberényi Nagyköz­ségi Közös Tanács csü­törtök délutáni ülésén elő­ször beszámoló hangzott el a lejárt határidejű tanács­határozatok végrehajtásáról, a végrehajtó bizottság két tanácsülés közötti munká­járól, és a fontosabb intéz­kedésekről. A második napi­rendi pont keretében a tes­tület dr. Baukó Márton szakigazgatási szerv vezető­jének előterjesztésében a jö­vő évi költségvetést és a fej­lesztési alap felhasználását vitatta meg. 1984-ben az idei működési bevétellel szem­ben a tervben 4,2 százalékos növekedés szerepel. A jövő évi fejlesztési ter­vekben meghatározott fel­adatok a VI. ötéves tervi célkitűzések között szere­pelnek, azonban nem telje­sen igazodnak az előirány­zott ütemhez. A jövő évben is elsősorban a három tár­sadalmi-gazdasági program végrehajtását támogatja a tanács. Így az összlakásépí- tési célok minél teljesebb megvalósítását, különös te­kintettel a magánerős la­kásépítést szorgalmazzák. Célul tűzték az egészség- ügyi alapellátás további ja­vítását, és az általános is­kolai osztályterem-ellátott­ság bővítését. A fejlesztési feladatok megvalósítására 1984-ben több mint 90 mil­lió forint áll rendelkezésre, melyből a beruházások meg­valósítására 60 millió fo­rintot fordítanak. A folya­matban levő beruházások közül a jelentősebbek: a DÉMÁSZ szolgáltatóháza. az egészségügyi központ és a gázvezeték építése. Jövőre újonnan induló beruházás lesz a 8 tantermes általános iskola bővítése 4 tanterem­mel, valamint több utcában járdaépítés szerepel. A köz­ség fejlesztésében a tanács továbbra is számít a lakos­ság önzetlen társadalmi munkájára, melyre 12 millió forintot terveztek. Ezt követően beszámoló hangzott el Mezőberény és Csárdaszállás közrendjének és közbiztonságának helyze­téről, a társadalmi tulajdon védelméről. A bejelentések sorában elhangzott, hogy a község­ben társadalmi összefogás­sal bővítik a gázhálózatot, s célul tűzték a szennyvíz- társulat megalakítását. — sz — A megye közművelődése O két jelentés tükrében 1983-ban a megye köz- művelődését irányító szer­vek áttekintették az 1975 óta eltelt időszak — az ak-* kor elkészült 15 éves távlati terv félidős végrehajtásának — eredményeit, valamint számot adtak az Országos Közművelődési Tanács előtt az itt folytatott kísérletek és kezdeményezések tapaszta­latairól. E két értékelés elő­munkálatai kapcsán az in­tézmények és az irányító szervek elemezték, értékel­ték munkájukat, feltárták a közművelődés különböző te­rületein érvényesülő ten­denciákat, és törekedtek a további feladatok megfo­galmazására. Olyan, a me­gye össztársadalmi fejlődé­sével összefüggő kérdéskörök is megragadhatók e vizsgá­latokból, melyek túlmutat­nak a szűkén vett kulturális szférán, és jelzik a gazdaság, és a kultúra, az életmód és kultúra viszonylatainak fon­tosságát. A hetvenes évek első felétől a művelődésügy szükségszerűen a társadalmi érdeklődés, a politikai és ál­lami irányítás figyelmének középpontjába került. Az alapjaiban kiépült intéz­ményrendszer és ellátás ha­tékonyabb és eredményesebb tevékenységre vállalkozha­tott. Ehhez azonban a kor követelményei szintjeinek megfelelően feladataikat új­ra kellett fogalmazni, pon­tosítani a művelődéspoliti­kai célkitűzésekből eredő teendőket, az egyes szervek, szervezetek feladatait, vala­mint a rendelkezésre álló anyagi és szellemi bázis számbavételét. Ezt a felada­tot végezte el az MSZMP KB közművelődéspolitikai hatá­rozata 1974-ben, majd az 1976-os közművelődési tör­vény. Hatásukra elsősorban és közvetlenül az irányítás szférájában ment végbe je­lentős változás. Törekedtek a sajátos feladatok megfogal­mazására, a lehetőségek fel­tárására és mozgósítására. A jó politikai légkör, a megfe­lelő gazdasági háttér és perspektíva biztonságot adott e feladatok elvégzéséhez, mely együttjárt a közműve­lődési szemlélet általános megújulásával. A KÖZMŰVELŐDÉSI TERVEZÉS korábbi gyengéit, a szétta­goltságot, a sok párhuza­mosságot volt hivatott kikü­szöbölni az éves egységes terv településenkénti elké­szítése. E tervezési módszer előnyei közé tartozik, hogy nemcsak a közművelődési in­tézményeket, hanem az isko­lákat, társadalmi, gazdasági szervezeteket is bevonja, nö­veli a helyi tanácsok köz­vetlen felelősségét, módot ad a valós eredmények és a hiányosságok számbavételé­re. Ezekre a tervekre alapozó­dott az 1975-ben elkészített megyei 15 éves távlati köz­művelődés-fejlesztési terv is. E terv — melyet országosan elismert szakemberek közre­működésével készítettünk el — alaposan elemezte a me­gye politikai, társadalmi, gazdasági és művelődési helyzetét, és metodikailag is újszerűén hátározta meg a jövő feladatait. A valóságra, a meglevő feltételekre és fo­lyamatokra építettség eleve biztosította a terv alsóbb szintű elfogadását, és adap­tálhatóságát, így mozgásba hozta a területet. A terv (és a hatására születő helyi ter­vek) újszerűségét a művelő­dési rétegekben való gon­dolkodás, a munka, az élet­mód, a mindennapok hatásá­nak érvényesítése, a kultú­ra demokratizálásának igé­nye jelentette. Nőtt a helyi kezdeményezések szerepe, az igényekhez jobban al­kalmazkodóvá vált a közmű­velődés. Megfelelően ösz­tönzött új módszerek, for­mák bevezetésére. Helyesen határozta meg például az iskolaügy prioritását, és egyben olyan művelődési szerkezet kialakítására ösz­tönzött. melynek alapját tar­talmi és szervezeti értelem­ben egyaránt az iskola je­lenti. A tárgyi feltételek meg­teremtésének, továbbfejlesz­tésének rangsorában előtér­be került a felújítás, kor­szerűsítés. Ez leginkább a könyvtári hálózat rekon­strukciójában figyelhető meg. A KÖNYVTÁRAK tevékenységét a folyamatos megújulás jellemezte. de ehhez a 70-es években szük­ség volt az alapterület nö­velésére, új technikai esz­közök beszerzésére, a köny­vek és folyóiratok mennyi­ségi növelésére, összetételé­nek és elhelyezésének javítá­sára. 1976—82 közötti idő­szakban 14 millió forint or­szágos és megyei támogatás­sal több mint 23 milliónyi helyi pénzforrást aktivizál­tunk, és ezzel 48 könyvtárat korszerűsítettünk. összesen 6 új könyvtár épült. Az alap­terület legtöbb esetben ad­dig nem, vagy alig használt helyiségekkel bővült, illetve a könyvtár addig más célra használt épületbe költözött. Ezt az akció egyik jelentős értékének tartjuk. Ebben a folyamatban pótolhatatlan szerepet tölt be a megyei könyvtárkorszerűsítési alap évi 900 ezer forintnyi fel­osztható összege. A hagyo­mányosan könyvkölcsönző- olvasó helyét a könyvtárban dolgozó * TANULÓ-OLVASÖ veszi át, aki tevékenységé­hez háttérként használja a könyvtárat. örvendetesen nő a fiatalok száma, mely jelzi az iskola és a könyv­tár aktív együttműködését, az egyre általánosabbá váló könyvtárhasználati órák és az egyéb más, könyvtárban tartott iskolai foglalkozások hatását. A beiratkozott ol­vasók 47 százaléka 14 éven aluli, de száz látogató, könyvtárhasználó közül 60— 65 százalék tartozik e kor­osztályhoz. A művelődési hátránnyal induló fiataloknak, illetve a speciális érdeklődésűeknek különböző klubokat, köröket, nyári olvasótáborokat szer­veznek. Rohamosan nőtt a zenei részlegek szolgáltatá­sait igénybevevők száma (1975: 18 ezer fő, 1982: 107 ezer fő), négy településen sikerrel indult el a hangle­mezkölcsönzés, melyet - anya­gi lehetőségeinktől függően szélesíteni kívánunk. Ter­vezzük, elsősorban az új megyei könyvtárhoz kötő­dően a reprográfiai szolgál­tatás bevezetését, képzőmű­vészeti másolatok és eredeti grafikai művek (ez utóbbia­kat kölcsönzés céljából), a partitúrák gyűjtését, vala­mint nyelvi és egyéb köz­hasznú tanfolyamok beindí­tását. Az új könyvtár átadár sára 1985-ben kerülhet sor. A könyvtárak korszerűsíté­sében szerzett tapasztalato­kat a VI. ötéves tervtől kez­dődően, folyamatosan szeret­nénk

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom