Békés Megyei Népújság, 1983. június (38. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-21 / 145. szám

1983. június 21., kedd e Személyi számítógépek Okosak a drágák... A személyi számítógép kifejezés kezd elterjedni az an­gol persona] computer kifejezés magyar megfelelőjeként. A hosszabb, de pontosabb meghatározás úgy szólna, hogy egy személy használatára rendelt számítógép. Bizonyára sokan felfigyelnek egy ilyen meghatározásra, hiszen a számítógép nemrégen még sok millió forintos nagy és bo­nyolult gépet, légkondicionált géptermeket, operátorokat és kiszolgáló mérnököket, három műszakos üzemeltetést, percekre beosztott gépidőt jelentett. Tévedés ne essék, ma is vannak és mindig is lesznek ilyen, úgynevezett kö­zepes és nagy számitógépek is. Az elektronika azonban olyan terület, ahol manapság évente többször is át kell értékelni fogalomrendszerünket. tot rögzíthetünk, s elemez­A legértékesebb személyi használatú műszaki eszköz, amely általánosan elterjedt, a személygépkocsi. A szemé­lyi számítógép ára nagyjá­ból megegyezik egy személy- gépkocsi árával, tehát álta­lában hozzáférhető, emellett teljesítménye, a gép által nyújtott szolgáltatások ösz- szemérhetőek azzal, amit a nagyszámítógépek nyújtanak. A személyi számítógép fo­galom persze egy nagyon széles skálát takar, amely­nek alsó végén a sokak ál­tal kedvelt, általában a té­vékészülékre kapcsolható elektronikus játékok helyez­kednek el, a skála felső vé­ge pedig átmenetet jelent a kisszámítógépek felé. Egy személyi számítógép használatával nagyon sok olyan feladatot lehet megol­dani, ami eddig csak na­gyobb kategóriájú számító­gépek igénybevételével volt lehetséges. Természetesen a feladatok egy része lassab­ban, több apró lépésre bont­va végezhető el, de ezt el­lensúlyozza az, hogy a sze­mélyi számítógép mindig a tulajdonosa rendelkezésére áll, nem neki kell különféle gépidőbeosztásokhoz alkal­mazkodnia, esetleg egy na­pot várnia, míg az eredmé­nyeket visszakapja a nagy­gépről. Nagy jelentőségű az a körülmény is, hogy ezek a gépek nem igényelnek kü­lönleges géptermeket, speciá­lisan képzett kiszolgáló sze­mélyzetet, közvetlenül a mun­kahelyeken egy íróasztal te­tején elhelyezhetőek, az ada­tok keletkezésük pillanatá­ban bekerülhetnek a számí­tógépbe, és az eredmények azonnal és ott jelennek meg. ahol szükségesek. Néhány példa jól illuszt­rálhatja a személyi számító­gépekben rejlő lehetősége­ket. Egy állattenyésztő tele­pen a személyi számítógép használata lehetőséget nyújt például arra. hogy minden állatról naponta 10—IS ada­zük, majd ennek alapjan a lehető legtöbb hasznot hozó módon válasszuk ki a vágás­ra, illetve továbbtenyésztés- re alkalmas állatokat. A gép ára egy évnél rövidebb idő alatt megtérülhet. Egy személyi számítógép, kiegé­szítve megfelelő érzékelő és beavatkozó műszerekkel, el­végezheti egy melegház tel­jes szabályozását, minimális fűtőanyag-felhasználással biztosítva a szükséges hő­mérsékletet. Az építésvezető irodájában elhelyezett sze­mélyi számítógép biztosít­hatja 100—150 munkás tevé­kenységének optimális irá­nyítását, a folyton változó anyag- és építési szituációk­hoz percek alatt történő al­kalmazkodást. A példákat sorolhatnánk még hosszan az ipari, mezőgazdasági szövet­kezetek mindennapi gyakor­latából. Az idei tavaszi ipari vá­sáron 14 különböző hazai fejlesztésű személyi számító­gépet számláltam össze. A teljesség igénye nélkül em­lítem meg a Videoton, az SZKI, a Telefongyár, az Ori­on, a SZÁMALK, a VILATI, a Medicor és a BRG által az idén már sorozatgyártásban készülő személyi számítógé­peket. A gépek legtöbbje, különösen az SZKI (Számí­tástechnikai Koordinációs Intézet) személyi számítógé­pe, rendelkezik olyan kész programokkal is, amelyek a különféle felhasználói fel­adatokat képesek megoldani. Az ilyen számítógép haszná­latba vételéhez tehát a mun­katársaknak nem kell sem­miféle programozói tanfolya­mon részt venniük, amit esetleg idegenkedéssel fo­gadnának, viszont nagyon fontos, hogy a munkafo­lyamatokat kellőképpen meg­szervezzék, kialakítsák a bi­zonylati fegyelmet, mert a számítógép csak pontosan meghatározott, minden pont­ban rögzített munkafolya­matokban alkalmazható eredményesen. Érdekes megfigyelni, hogy hazánkban jelenleg a fejlő­dés nem ismétli meg a nyu­gati fejlődés lépéseit, a ha­zai személyi számítógépek nem a bevezetőben említett széles skálát fedik le, hanem mindegyik a kategória köze­pénél feljebb, a kisszámító­gépek felé eső végen helyez­kedik el. Ezt a kategóriát professzionális személyi szá­mítógépnek nevezik, vagyis rendeltetésük egy vagy né­hány személy részére számí­tástechnikai kapacitás biz­tosítása, de vállalati, intéz­ményi, tehát professzionális keretek között. A fő felhasz­nálók a műszaki és tudomá­nyos fejlesztő intézetek, kis­vállalatok, ipari és mezőgaz­dasági szövetkezetek. A személygépkocsi árkate­góriájába tartozó személyi számítógépekre még úgy lát­szik, várnunk kell. Ennek egyik oka talán az, hogy ná­lunk a márkás (főként tőkés importból származó) elektro­nikai cikkek ára irreálisan magas. Az ilyen jellegű cik­kek először mindig a bizo­mányi áruházakban és egyéb ilyen áruk forgalmazásával foglalkozó üzletekben jelen­nek meg. Egy televízióhoz kapcsolható, inkább diákok használatára szolgáló mikro­számítógépet, amelynek vi­lágpiaci ára egy színes tele­vízió árának harmada-ne- gyede, nálunk másfél-két színes televízió áráért lehet megvásárolni. Furcsa szi­tuáció, amikor a tévé-játék többe kerül, mint a tévé- készülék. Amikor azután a hazai ipar kezd jelentkezni hasonló árucikkel (gondol­junk a zsebszámológépekre), már az ily módon kialakult irreális árszinthez igazodik. Nem érzem magam hivatott­nak, hogy bármit is javasol­jak az elektronikai cikkek, és különösen a személyi szá­mítógépek árképzésével kap­csolatban. A világban zajló elektronikai forradalom azonban egy meghatározó fo­lyamat, és el kell érnünk, hogy ez a folyamat hazánk­ban is akadálytalanul érvé­nyesülhessen. Ennek fel­tétele pedig az, hogy a mik­roszámítógépek és személyi számítógépek ára a világpia­con tapasztalható tendenciá­nak megfelelően, folyama­tosan csökkenjen, és mindin­kább megfizethető legyen a vállalatok és az azt igénylő személyek számára is. Stuka Károly Fűtő- és tüzelőolaj-helyettesítés földgázzal Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt 1985-ig fo­kozatosan növeli a földgáz- kitermelést. Főleg a lakások fűtésére és a kommunális in­tézmények ellátására, továb­bá a mezőgazdaságban és az iparban a fűtő-, illetve tü­zelőolaj helyett használják a gazdaságosabb földgázt. A lehetőségekről Kusztos Fe­renc, az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt gázszolgál­tatási igazgatója tájékoztat­ta az MTI munkatársát. A növekvő termelés feltételei­nek biztosítására a VI. öt­éves terv időszakában a ter­vezettnél mintegy 1.2 milli­árd forinttal többet, össze­sen 15,5 milliárdot fordíta­nak célcsoportos beruházá­sokra — mondotta. Így az 1980. évi hatmilliárd köbmé-. terrel szemben — az előze­tes számítások szerint — a termelés 1985-re eléri a 7.2 milliárd köbmétert. A cél az, hogy elsősorban ott he­lyettesítsék az olajat, ahol a gázellátás gazdaságosan meg­oldható. és jelentősnek ígér­kezik a kőolaj-megtakarítás. 1981—82-ben már évente 100 — 110 ezer tonna olajat he­lyettesítettek földgázzal. A földgáztermelés és -fel- használás 2000-ig terjedő komplex fejlesztési feladata­it összefoglaló tanulmány szerint — amelyet az OMFB készített" — új fogyasztók bekapcsolásának jelenlegi üteme mellett Magyarorszá­gon 15 év alatt 360 ezer la­kásban építhető ki a vezeté­kes gázszolgáltatás, s ezzel a lakások 28—30 százalékában lesz gázellátás. Budapesten — ahol tovább csökken a vá- rosigáz-felhasználás aránya, a teljes átállás a ’90-es évek végére várható. A főváros­ban az elosztóhálózat re- konstrulflciójának tempója szabja meg az új fogyasztók bekapcsolásának ütemét. Az öntöttvas vezetékek hosszú­sága jelenleg meghaladja az 500 kilométert. A rekonst­rukció keretében évente mintegy 60—70 kilométer ve­zetéket cserélnek ki, újíta­nak fel. A VI. ötéves terv időszakában Budapesten mintegy 60 ezer új fogyasz­tó bekapcsolása válik esedé­kessé, ennek eredményeként a fővárosi lakások 65 száza­lékában megoldják a vezeté­kes gázellátást. Ahol ez nem gazdaságos, ott tovább bőví­tik a palackos propán-bu­tán gázellátást. Jelenleg a pb-gázhasználók száma az. országban meghaladja a 2.2 milliót, s a tervek ötéven­ként 300—350 ezres növeke­déssel számolnak. . A műanyag földgázvezeté­kek lehetővé teszik a mező- gazdaságban a földgáz-fel­használás gazdaságos növe­lését. Az iparban két évti­zed alatt a fogyasztás mint­egy 30 százalékos bővülésé­vel számolnak, amivel rész­ben a növekvő termelés energiaszükségletét fedezik, s egyúttal bizonyos mennyi­ségű kőolaj helyettesítését is lehetővé teszik. A távlati elképzelés sze­rint 1995-ig a földgázfelhasz­nálás növelésével mintegy 350—400 ezer tonna fűtő­olaj és 450 ezer tonna tüze­lőolaj takarítható meg. Mindez lehetővé teszi, hogy a kőolajat egyre kisebb arányban használják tüzelés­re, s mind nagyobb hányad­ban feldolgozott termékeket — benzint, gázolajat, vegy­ipari cikkeket stb. — készít­senek belőle. A dombiratosi béke Tíz évig nem volt semmi különösebb baj a dombirato­si Béke Tsz-szel, megyénk legkisebb közös - gazdaságá­val : termelési eredményei­vel, átlaghozamaival, az egy hektár termőterületre, illet­ve a 100 forint termelési költségre számított nyeresé­gével mindig is az élme­zőnyhöz tartozott az akkor még külön tevékenykedő Dél-Békés megyei Tsz-szö- vetség taggazdaságai között. A hetvenes évek derekán azonban egyszerre több fe­lől kezdték mondogatni — miután a Béke Tsz-ben a nyereség fokról fokra csök­kent —, hogy másfél ezer hektáron nem lehet a mai korban már továbblépni, s ezért a dombiratosi szövet­kezetnek a környék valame­lyik jól menő nagyobb kö­zös gazdaságával kellene erőit egyesítenie. Összegezték a tanulságokat Az igazsághoz tartozik, hogy a napirendre tűzött egyesítési törekvéssel a tör­zsökre dombiratosi, a falut és az embereket, a valós le­hetőségeket jól ismerő tsz- elnök nem értett egyet. En­nek, valamint a vezetői módszereit ért — és ebben- abban nem is minden alapot nélkülöző — bírálatok hatá­sára tisztségéről lemondva raktárosi beosztást vállalt a 11 évig általa irányított ter­melő közösségben. öt év telt el a megye előtt is jól ismert sikertelen egye­sülési-egyesítési kísérletek­kel, belső viszálykodással tarkítottam amelyekből a tá­vozni semmiképp nem aka­ró, háttérbe vonult volt el­nök sem vonhatta ki magát. Ezek után egyáltalán nem meglepő, hogy a Béke Tsz tovább hanyatlott, és 1981- ben már csak kínnal, keserv­vel, no meg némi „külön” számviteli megoldással tud­tak alig egymillió forintos nyereséget kimutatni. Ekkor — mint mondani szokták — kiszakadt a zsák: a tagság megvonta a bizal­mat az új elnöktől, és a ré­git követelte vissza a közös­ség élére. Fodor Károlyban. a tsz terményraktárosában addigra már elültek a sok keserűséget hozó vihar hul­lámai, és úgy döntött, ha másért nem. Dombi l atosért meg a dombiratosiakérl megpróbálja maga is újra­kezdeni, amit hat éve abba­hagyott. Az előzmények ismereté­ben a végső döntést hozók nem rejtették véka alá, hogy a tagság választására csak az előállott helyzet kénysze­rítő hatására mondanak igent, tudniillik a termelő- szövetkezet nem maradha­tott első számú vezető nél­kül. Nem hallgattak arról sem. hogy remélik: Fodor Károly is összegezte magá­ban az elmúlt időszak ta­nulságait. és felülemelkedik azokon a vonásokon, ame­lyeket vezetői magatartásá­ban korábban többen is ki­fogásolták. Újra maguk próbálkoznak A megyei szervek termé­szetesen ezután sem hagy­ták magára a Béke Tsz-t, még azzal együtt sem, hogy a tsz-egyesítések kérdése er­re az időszakra lekerült a napirendről, miután a gaz­dasági élet mélyrehatóbb elemzése is azzal a tapasz­talással zárult, hogy a ma­gyar népgazdaságban nem­csak helye, hanem szerepe is lehet az átlagosnál kisebb méretű üzemeknek. A dombiratosi Béke Tsz gazdálkodásával, sorsával a megyei tsz-szövetség elnök­sége tavaly őszi. kihelyezett ülésén foglalkozott, amelyen már azt is megállapíthatta, hogy a közös gazdaság az év eleje — az elnök „visszaté­rése” — óta eltelt rövid idő­szakban is határozott lépése­ket tett a gazdálkodás sta­bilizálásáért. A növénytermesztés hoza­maival eladdig sem volt baj. hiszen a búza, a kukorica ezeken a kiváló földeken mindig is az elvárt magas szinten termett, indokolatla­nul megnőttek viszont a ter­melés költségei, nem feje­ződtek be évről évre időben az őszi talajmunkák, s ezért a közös, kényszerből, olyan növényeket is termesztett, ami jóformán semmi hasznot nem hajtott. Ehhez társult még a terv­be vett tehenészeti telep megépítésének elodázása, és egy koncepció nélküli mar­hahizlaló ágazat kialakítása. Tetézte a bajokat az igény szerinti számviteli munka, és a szükséges szakemberek hiánya. Másfél ezer hektáron Mindebben természetesen nem lehetett, és nem is le­het máról holnapra válto­zást kierőszakolni, de hogy a felemelkedés ezen az alig másfél ezer hektáron sem utópia, azt már mindenki előtt meggyőzően bizonyítot­ta a hét és fél millió forin­tos nyereség is, amit a Bé- • ke Tsz ipari melléküzem in­dítása nélkül ért el 1982- ben. Legkevesebb ennyit szeret­ne elérni az idén is a lassan helyére rázódó közösség, mi­után a szakvezetés kiemelt pontjait sikerült a tsz-szö- velség közreműködésével megfelelő végzettségű veze­tőkkel megerősíteniük, és helyreállították a szövetke­zetben a pénzügyi egyensúlyt is. Ezen felül pedig a mun­kák szervezése, a munkafe­gyelem megtartása ugyan­csak visszanyerte régi be­csületét a tagság körében — a tagok józan többségét te­kintve legalábbis. Dombiratoson tehát — úgy tűnik — megnyugodtak a kedélyek. Ismét az itteniek­re jellemző szorgos munka folyik a közösben és a ház­tájiban. ami azt bizonyítja, hogy Fodor Károlynak végül is sikerült igazodnia a vele szemben támasztott követel­ményekhez, sikerült maga mögé sorakoztatnia a tsz tagságát. nem utolsósorban- éppen azért, mert ehhez — még azoktól is, akikkel ko­rábban nem tudott egy ne­vezőre jutni — megkapta, megkapja a megfelelő támo­gatást. Béke van tehát a Bé­kében. És ez a lényeg ma már! Kőváry E. Péter Programozói terem a szakközépiskolában A ' békéscsabai Sebes György Közgazdasági és Ke­reskedelmi Szakközépiskolá­ban nyolc ülőhelyes progra­mozói termet adtak át az is­kola számítástechnikai okta­tásához. A terminál csoport telefonvonallal kapcsolódik a SZÜV R—35 számítógépéhez, így a tanulóknak a különbö­ző programozási nyelvek el­sajátítása mellett lehetősé­gük nyílik a nagyszámítógé­pes feldolgozási módok meg­ismerésére is. A beruházás megvalósítá­sához a pénzügyi eszközöket a Békés megyei Tanács, a KSH, a SZÜV és az OMFB közösen biztosította. A rend­szer üzemeltetéséhez a bu­dapesti—békéscsabai SZÜV szakmai és módszertani se­gítséget nyújt. (Képünkön: a középiskolai számítástechni­kai képzés területén és a SZÜV-hálózatban is Ma­gyarországon a legkorsze­rűbb rendszernek tekinthe­tő. A tanulók megismerked­hetnek az ESZR számítógép­család adta lehetőségekkel, így várhatóan a végzősök se­gítséget nyújtanak a megye szakember-ellátottságának biztosításához.) Borgula Hona Fotó: Fazekas László e

Next

/
Oldalképek
Tartalom