Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)

1982-12-09 / 289. szám

NÉPÚJSÁG 1982. december 9., csütörtök Nyugdíjastalálkozón Harminckét éves múltra tekint vissza a Gyulai Fa- és Fémbútoripari Szövetke­zet. Ez idő alatt már több mint 100 dolgozójuk ment nyugdíjba. Az idős emberek még mindig nagy becsben állnak, jól bizonyítja ezt az évenként sorra kerülő nyug- iíjastalálkozó. Sokan vettek részt az elmúlt hét végén rendezet baráti összejövete­len, és nemcsak a gyulaiak, a környékbeliek, hanem még az ország más részéből is visszatértek érre a néhány órára. Az elnök, Bőd Antal, a főkönyvelő, Pittner János, és a szövetkezet párttitkára, Szatmári Pál, valamint a vezetőség többi tagja is ott serénykedett a vendégek kö­zött. Nemcsak tájékoztatták őket arról, hogyan állnak a tervekkel, hanem végigjárták az üzemet is, ahol találkoz­tak és beszélgettek a volt munkatársakkal. A közös ebéden a közelmúltban nyu­galomba vonult elnök, Nagy Kálmán köszönte meg a nyugdíjasok nevében az iga­zán szívélyes vendéglátást. Fotó: Béla Ottó Átadják az újkígyósi telefonközpontot A posta Békés megyei há­lózatfejlesztési programjának keretében december 10-én, pénteken üzembe helyezik az újkígyósi automata tele­fonközpontot. Ezzel az idei évre teljesítette fejlesztési tervét a Szegedi Postaigaz­gatóság. A jövő évre már csak Gyomaendrőd és Mező- berépy új telefonközpontjai­nak üzembe helyezése marad hátra. Az újkígyósi telefon­központba kapcsolják be a csabaszabadi telefonelőfize­tőket is. Ezek az előfizetők nem szerepelnek az új bé­késcsabai telefonkönyvben. A Szabadság Tsz az 56-171, az óvoda az 56-124 és az ÁFÉSZ üzemegysége az 56-162 telefonszámon hívha­tó. Valamennyi újkígyósi elő­fizetőt a távhívásba is be­kapcsolnak, Üjkígyós körzet­száma megegyezik a békés­csabaival: 66. Szakmai vetélkedő Mezőkovácsházán Három ÁFÉSZ cukrászai, fel­szolgálói mérik össze tudásukat december 10-én, pénteken Me­zőkovácsházán, az Aranykacsa étteremben. A szakmai vetélke­dőn a battonyai, a medgyesegy- házi és a mezőkovácsházi ÁFÉSZ cukrászai és felszolgálói vesznek részt. A rendezvény há­zigazdája a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ kereskedelmi fő­osztályának ,,Váci Mihály” mun­kabrigádja lesz. A délelőtti verseny eredmény- hirdetésére 18. órakor kerül sor. Ezt követően műsoros est kere­tében sorsolják ki a versenyzők által készített cukrászati termé­keket. — Balkus — Szovjet barátsági napok Orosházán A Szovjetunió megalakulá­sának 60. évfordulója tiszte­letére barátsági napokat ren­deznek Orosházán. Az ese­ménysorozat pénteken, de­cember 10-én kezdődik azzal az ünnepséggel, amelyen Vá­rai Mihályné, az MSZMP Bé­kés megyei bizottságának osztályvezetője mond ünnepi beszédet, a Petőfi Művelődé­si Központban. December 10. és 30. között A Kaukázus köztársaságai: Örményország és Azerbajd­zsán címmel fotókiállítás, va­lamint örmény népművésze­ti kiállítás látható a Petőfi Művelődési Központban. December 13-án, hétfőn sajtótájékoztató lesz a Petőfi Művelődési Központ emeleti klubszobájában; az Ország­Világ című hetilap szerkesz­tőségének tagjai várják az olvasókat baráti beszélgetés­re. December 20-án az üveg­gyár művelődési központjá­ban a Moszkvai Rádió Bará­ti Klub tart ünnepi foglalko­zást; előadást tart dr. Tóth József, a Külügyminisztéri­um osztályvezetője. A szovjet barátsági napok ideje alatt szovjet vendég- művészek is fellépnek Oros­házán; az ÁFÉSZ könyves­boltjában könyv- és hangle­mezbemutatót tartanak, az Alföld Szállóban orosz étel­különlegességekkel várják az érdeklődőket. A Béke film­színházban december 16—18. között a Fekete tyúk és a földalattiak című ifjúsági filmet vetítik. m. sz. zs. Beszélgetés művelődéspolitikánk gondjairól A Megyei Művelődési Köz­pont és a békéscsabai Városi Tanács művelődésügyi osz­tálya a megyeszékhelyen dol­gozó közművelődési szakem­berek — népművelők, isko­la; felelősök, tömegszerveze­ti munkatársak — részére rendszeresen továbbképzés jelleggel beszélgetéseket szer­vez, amelyeken havonta egy- egy alkalommal egy adott témakör avatott szakértője tart konzultációt. \ A legutóbbi, évzáró alka­lom tegnap, szerdán délelőtt volt a 2-es számú általános iskola klubjában, amelyen először Marczisovszky János, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem népműve­lési tanszékének adjunktusa Művelődéspolitikánk aktuális kérdései címmel tartott vita­indító előadást. Az egyetemi tanár először részletesen ele­mezte az 1949. utáni művelő­déstörténet azon szakaszait, amelyek közvetlen vagy köz­vetett módon meghatározták a jelen fejlődésének és fej­lesztésének útját. A szocia­lista társadalom építésének és kiteljesedésének történe­téhez szervesen kapcsolódik az oktatás, a tájékoztatás, a művészet, a tudomány és az Úgynevezett infrastrukturális ágazatbk kiteljesedésének és változásainak története is hazánk valóságában. Az adjunktus a történeti elemzésből levont következ­tetések alapján szólt napja­ink általános, szak- és köz- művelődésének mindazon problémáiról, buktatóiról, amelynek ismerete és feltér­képezése nélkül aligha lenne elképzelhető a népgazdasá­got, a tudati fejlődést, a tár­sadalmat támogató művelt­ség elsajátítása. A kora dél­utáni órákig elhúzódott ta­lálkozó nagyobbik hányadát betöltő beszélgetésen a rész­vevők tapasztalataikat, a Bé­kés megye; közművelődés példáit ütköztették a hal­lottakkal, illetve erősítették meg az előadót. A sorozat 1983-ban folyta­tódik: a januári találkozás témája művészetpolitikánk időszerű kérdései lesznek. (N. L.) Építészeti szabadegyetem Javult a szövetkezeti vendéglátás színvonala A Hazafias Népfront me­gyei nő- és rétegpolitikai, valamint gazdaságpolitikai munkabizottsága december 8-án, tegnap ülést tartott Békéscsabán. A TIT .megyei szervezetének klubjában ren­dezett tanácskozáson Kal­már Gyula, a MÉSZÖV cso­portvezetője a szövetkezeti vendéglátóegységek tevé­kenységéről tájékoztatta a megjelenteket. A kritikát sem nélkülöző, s nagy körültekintéssel ké­szült részletes 'írásos előter­jesztését szóban egészítette ki. Egyebek között megem­lítette, hogy továbbra is a társadalmi igények kulturált kielégítésére törekednek a szövetkezeti vendéglátóhe­lyeken megyénkben. A szer­ződéses üzemeltetési forma bevezetése szintén azt a célt szolgálja, hogy magasabb szakmai színvonal elérésére és jobb gazdálkodásra ösztö­nözzék az érdekelteket. Ezután több hozzászólás hangzott el az árváltozások­kal, egyes ételekkel, ezen belül a fagylalt minőségével, továbbá a korszerűsített vendéglátóegységek beren­dezéseinek és tisztaságának megőrzésével, valamint az ételforgalom várható alaku­lásával kapcsolatban. A kérdésekre részben az előadó, részben Pataki Ti­bor, a MÉSZÖV főmunka­társa válaszolt. Befejezésül Molnár Lajos, a HNF me­gyei alelnöke köszönetét mondott a beszámoló elké­szítéséért, majd összefoglalta a népfrontra vonatkozó ajánlásokat. —y—n A TIT Békés megyei Szer­vezete művészeti és műsza­ki szakosztálya ezúttal hato­dik alkalommal szervezi meg a Haán Lajos szabadegyetem építészeti tagozatát Békés­csabán, a TIT értelmiségi klubjában. A sorozat célja: bemutatni a szakembereknek a mai modern építészeti el­járásokat. Az első előadásra 1983. ja­nuár 25-én 18.30-kor kerül sor „Vésztő-mágorhalmi em­lékhely” címmel. Az előadó: dr. Istvánfi Gyula, a Buda­pesti Műszaki Egyetem ad­junktusa. A következő fog­lalkozást február 8-án, 18.30- kor tartják, ezen Kaszás Ká­roly, a BME munkatársa „Az épített környezet szép pél­dái” címmel tart előadást. Február 22-én, 18.30-kor „Korunk építészeti problé­mái” címmel dr. Vámossy Ferenc, a BME tudományos főmunkatársa előadását hall­gathatják meg az érdeklő­dők. Irán építészetéről beszél március 8_án, 18.30-kor Nem mindennapi vadászka­land foglalkoztatja napok óta a Heves megyei vadászokat: Kor­mos Dénes, a Szilvásvárad és Vidéke Vadásztársaság tagja a Bükk-hegység Hosszúbérc elne­vezésű szálerdejében a minap farkast ejtett el. A vadászok óvatosságból nem verték nagy dobra a hírt, amíg a szakemberek vizsgálatai két­ségtelenül nem igazolták, hogy a zsákmány valóban egy film Szentirmai József, a Buda­pesti Építéstudományi Inté­zet munkatársa. Március 29- én, „Városépítészeti ideológi­ák (A reneszánsztól a XX. századig)” címmel Ekler De­zső budapesti építész elő­adása hangzik el. „Az ipari forradalom hatá­sa az építészetre” címmel áp­rilis 12-én, 18.30-kor dr. Szir­mai János (BME) tart elő­adást. Április 26-án, 18.30- kor „Hová tart a mai ma­gyar építészet?” címmel Vi­rág Csaba, a Lakóterv munkatársa előadására kerül sor. A sorozat záró rendez­vényét május 3-án, 17.30-kor rendezik meg. Ekkor Szent­irmai József, a Budapesti Építéstudományi Intézet munkatársa az USA építé­szetéről beszél. A szabadegyetem rendez­vényeire a TIT megyei tit­kárságán (Békéscsaba, Ist­ván király tér 8.) január 15- ig lehet jelentkezni. (v. I.) farkas, nem pedig elbitangolt kutya. Az állat csontozata, a sárga mandulaszemek, az ötö­dik köröm elhelyezkedése, a kutyáénál jóval erősebb foga­zat, s az állat súlyához képest feltűnően nagy koponya egy­aránt erre utal. Feljegyzésekből tudják, hogy a Blikknek ezen a részén több mint hatvan évvel ezelőtt, pon­tosan 1920. február 2-án lőttek utoljára farkast. Kondoros határában készült felvételünk, amely egy hid- roglóbus összeszerelés előtti pillanatát örökítette meg Fotó: Fazekas László Farkast lőnek a Bükkben A fordulópont ■lom azért jutott SB 9 eszembe a forduló­HÉfl pontról írni, mert nemrég olvastam egy ameri­kai tudós, Fritjof Capra Teh Turning Point című művét, aki úgy véli, hogy azért ke­rül sor a történelemben for­dulópontra, mert a köznapi gondolkodás még mindig a newtoni fizikát követi, ho­lott amit követnie kellene, az az einsteini fizika logi­kája. Nem is azért gondol­tam rá, mert Szalay Sándor, a most hetvenéves szocioló­gus akadémikus, egy előadá­sában kimutatta: amikor a génsebészet révén lehetővé válik a születendő utódok egyes tulajdonságainak meg­határozása, döntő problémák előtt áll az egész emberiség. Technikailag ugyanis sok 'minden lehetséges már, ami kérdőjeleket vet fel, és kér­dés, hogy az objektív társa­dalmi kérdőjelek megoldha- tók-e a mai technika segít­ségével. Egyszóval világjelszó lett a fordulópont. S miközben jelszó lett, kevesen vették észre, hogy a fordulópont immár nem pont, hanem fo­lyamat, nem egyetlen dön­téstől függ, hanem döntés- sorozatoktól és 'teljesítmé­nyektől, hogy mögötte gon­dolati munkák és valóságos tevékenységek egész sorozata húzódik meg. Még keveseb­ben látták és látják azt, hogy a fordulópont bizonyos értelemben történelmileg is determinált, s vannak né­pek, amelyeknél a forduló­pont egészen másként fogal­mazódik meg, mint a ná­luk alacsonyabb vagy náluk magasabb fejlettségi fokon állóknál. A mindennapi életben is érzékelhető, hogy a világ fordulópontra került: az élet normális folyamata ma­gával hozta, hogy folytono­san krízisről beszéljünk. S ez a krízis az eddigi leghosz- szabb ideig tartó válságpe­riódus a kapitalizmus törté­netében. Nem akarom ennek a válságnak a sajátságait elemezni, s a történelmi ese­mények ismeretében költői kérdésnek tartanám azt: va­jon a válság csupán „be­gyűrűzik-e” a szocializmus­ba, vagy pedig a szocializ­must, mint a krízisfolyama­ton áteső világgazdaság ré­szét kell tekinteni. Biaonyós, hogy a szocialista gazdaság, így a mi gazdaságunk is fordulóponthoz érkezett. Nem látványos, nem jelszavakkal teli, nem külsődlegesen meg­hirdetett, de valóságos for­dulópont a gazdasági életben, a társadalomban, az úgyne­vezett infrastruktúra fej­lesztésében, melyhez oly sok minden tartozik. Nem azért, hogy ismétel­jek, hanem azért, hogy nyo- matékot adjak annak a gon­dolatnak — mely szerint ma nem egy döntéstől, pillanat­nyi változástól, robbanástól stb. függ a fordulópont —, térek vissza a gazdasági, társadalmi változások folya­matszerűségének szükséges­ségére. A múltban a forra­dalmi fordulattól mindazok­nak a feltételeknek a megte­remtését várni lehetett, me­lyek szükségesek voltak ah­hoz, hogy egy viszonylag el­maradott ország fölzárkóz­zék a középmezőnyhöz. Ma azonban a szocialista társa­dalmi rend keretében csakis az állandó önkiigazítás, a szituáció állandó analízise jelenthet igazi váltást. Az analízisen, a gyors analízisen alapulhat csak minden változás. A kapko­dó, az improvizáló változta­tásokra a történelem nem hogy időt. Mindenkinek lát­ni kell végre a magyar tár­sadalomban is, hogy azok a megrázkódtatások, melyek világméretekben létrejöttek, feltétlenül a legmodernebb technikát részesítik előny­ben, és a világpiac szinte pillanatonként tud rátapin­tani minden technikai elma­radottságunkra. Azok a módszerek, melyek hosszú ideig jónak bizonyultak, mert érvényesítették a ma­gyar termelés bizonyos eré­nyeit a világpiacon, szinte egycsapásra gyenge, sebez­hető pontokként jelennek meg. Büszkék vagyunk és voltunk — joggal — a ma­gyar mezőgazdaság fejlődé­sére, melynek azonban Achilles-sarka az, hogy kü­lönböző okokból, például az infrastruktúra hiányosságai miatt, nagy befektetéssel termel még akkor is, hogy­ha vevőre talál a piacon. És számtalan apró eset mutatja, hogy a piac miként fedezi fel az eddig elrejtett, sőt ta­kargatott, be nem vallott, önmagunk előtt is tagadott hátrányokat, és a világpiac ítélete jó vagy rossz, de megfellebbezhetetlen. S ezért ha elismerjük, hogy a fordulópont folya­mat, akkor többek között azért is kell küzdenünk, hogy végre legyűrjük önmagunk­ban a jogászi szellemet. A jogászi szellem úgy gondol­kodik, hogy minden döntés megfellebbezhető, hogy be­bizonyíthatjuk, valójában igen sok munkával, igen ala­pos szervezéssel stb., sőt, a rossz feltételeket helyenként leküzdve — termelünk. A jogász úgy gondolja, hogy esetleg perújrafelvételt le­het kérni, és a jogásznak a jogi esetek szempontjából teljesen igaza van. De ha a közgondolkodás jogászként viszonyul igen kemény gaz­dasági kérdésekhez, a vi­lágpiac ítéletéhez — mely nemcsak hogy megfellebbez­hetetlen, hanem napról nap­ra, óráról órára jutalmazza a technikai felkészültséget, és szorítja vissza a felkészü­letlenséget —, akkor komoly hibát követ el. Nem szabad jogászként gondolkodnunk, mert igaz ugyan, hogy a fordulópont folyamat, de ez azt is jelenti: versenyfutás az idő vei. S itt érvényesül talán leg­erősebben Marxnak az a gondolata, hogy az idő prob­lémájában, az idővel "való takarékosságban oldódik fel az egész gazdaság. Az idővel való versenyfutás az, amit Magyarország megkezdett akkor, midőn társadalmunk szocialista társadalommá változott. És nagyon sokat behoztunk a régi lemaradás­ból. Mindenképpen ered­mény. Aki azonban beleka­paszkodik abba, hogy ez eredmény volt (de ez az eredmény eltűnhet, ha most nem sikerül a yilágfejlődést követni) — jószándékú le­het. de jószándékával a le­süllyedéshez való utat kö­vezi ki. Ezért gondolom úgy, hogy habár a fordulópont napjainkban nem egy óra vagy egy perc kérdése, a fentieknek megfelelően min­den óra és minden perc kér­dése. O agyis minden időben naprakészeknek kell lennünk. S ez a naprakészség, melyet az an­gol az up to date-kifejezés­sel jelöl, csakis akkor lehet­séges, ha állandóan analizál­juk a pillanatnyi szituációt, mert analízis nélkül, elem­zés híján a naprakészség csak kapkodás lehet, és csak a kockázatok növelése. Hermann István Itt az ideje Ha valaki netán az őszi karbantartásnál, a téli fel­készülésnél elfelejtette volna: feltétlenül cserélje ki autó­jában a levegőszűrőt. Az el­piszkolódott, eltömődött le­vegőszűrő nem csák teljesít­ménycsökkenést, hanem je­lentős többletfogyasztást is okoz. Manapság már szinte minden autónál papírból ké­szült a levegőszűrő, és ez az­zal a kellemetlenséggel jár, hogy a szűrőbetét magába szívja a nedvességet. Emiatt a mostani párás időszakban a szűrők nem is annyira az elpiszkolódás, hanem a ned­vesség miatt szorulnak cse­rére — sajnos gyakoribb cse­rére is.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom