Békés Megyei Népújság, 1982. december (37. évfolyam, 282-306. szám)
1982-12-09 / 289. szám
1982. december 9., csütörtök JgmWJíTd Panasznap a Munkaügyi Bíróságon ügyet. Jóllehet, a dolgozó nem hat napot, ahogy azt feltételként a jogszabály előírja, hanem csupán három napot töltött távol, és azt is betegség miatt. Ugyanakkor a jogszabálynak van egy másik kitétele is. Mégpedig az, hogy aki utólag igazolja távolmaradását, annak törölni kell a kilépett bejegyzést. Munkaügyi vitában a dolgozó csak a bejegyzés módosítását kérte. A tárgyaláskor derült ki, hogy példásan végezte munkáját 14 éven keresztül. Többször részesült különböző elismerésekben. A munkahelyi vezetője is jó munkaerőnek tartotta. Csak hát az a bizonyos munkahelyi légkör! Nem mindegy, hogy milyenek az embéri kapcsolatok. De az sem, hogy a dolgozó felvetésére a munkahelyi vezető hogyan válaszol. Mindezt mérlegelte a bíróság. Módosította a vezetői döntést. Törölte a kilépett bejegyzést a munkakönyvből. Az eset tanulságul szolgálhat a munkáltatónak. A törvény' tiltja a rendeltetésellenes joggyakorlatot. II lecsúsztatott túlórák A bíróság elnökének több mint két évtizedes tapasztalata szerint a dolgozók jogtudata sokat fejlődött. Ügy tűnik azonban, mintha a jogokat kissé jobban ismernék, mint az elvárásokat és a kö- ' telezettségeket. Munkajogi szempontból az emberi magatartásnak két oldala van. Az egyik oldalon a jogok, a másik oldalon a kötelességek állnak. A két oldalnak egyensúlyban kell lennie. Márpedig ez a két oldal igen érzékeny. Hol ide, hol oda billen, ahogy ez a temetkezési vállalat egyik ki- rendeltségénél történt. Két dolgozónak a túlórája tetemesre duzzadt. Szóltak a ki- rendeltség vezetőjének, hogy fizessék ki. Az pedig annak rendje, módja szerint értesítette a központot. ígéret, meg ee^ebek következtek, aztán semmi. Telt, múlt az idő, s a két dolgozónak tovább szaporodott a túlórája. Ismét szóltak a vezetőjüknek, aki jogos kívánságukat újra továbbította a központnak. Megint nem történt semmi. Végül a két dolgozó felöntött a garatra, nagy hangon felelősségre vonták a kirendeltség vezetőjét. Kijelentették, ha nincs pénz, lecsúsztatják a túlórákat. A kirendeltség vezetője valósággal könyör- gött nekik, ne hagyják pácban. Temérdek a munka. Nincs ember, aki helyettük elvégezné. A két dolgozó viszont csak a magáét hajtogatta. Amilyen .az adjonis- ten, olyan a fogadjisten. A vállalat fütyül a túlórákra, hát most már ők veszik kezükbe az ügyüket. Hoppon hagyták a kétségbeesett kirendeltségvezetőt. Mi mást tehetett, jelentette az esetet a központnak. A két dolgozót munkamegtagadás miatt fegyelmileg elbocsátották. A döntéssel természetesen nem értettek egyet, mondván, ők nem tagadták meg a munkát, csak a túlórákat akarták lecsúsztatni. Felülvizsgálati kérelemmel fordultak a munkaügyi döntőbizottsághoz. Kérték a fegyelmi elbocsátás hatályon kívül helyezését, és a túlórák elszámolását. A döntőbizottság csak részben adott helyt panaszuknak. A túlórák egy töredékének elszámolására kötelezte a vállalatot. Ezt követően került az ügy a ' Munkaügyi Bíróságra. A bíróság igazságügyi szakértőt is meghallgatott. így sikerült megállapítania, hogy a két dolgozó több ezer forint túlóradíjra jogosult. Nyilvánvaló, hogy helytelenül járt el a vállalat, amikor a túlórákat időben nem számolta el. Ám a két dolgozó még súlyosabb jogsértéssel válaszolt azzal, hogy megtagadta a munkát. A bíróság megállapította, hogy jogsértést még súlyosabb jogsértéssel nem lehet korrigálni. Kötelezte a vállalatot, hogy a szakértő által megállapított túlóradíjat fizesse ki, a fegyelmi elbocsátást azonban jóváhagyta. Útjelzők az útvesztőben A szövetkezeti tagsági vitákkal és a társadalombiztosítással kapcsolatos ügyek száma az utóbbi években csak némileg emelkedett. Ám egyre többször indul eljárás fegyelmi intézkedés miatt. A tapasztalat az, hogy a szövetkezetek egyre nagyobb gondot fordítanak a munkafegyelem szilárdítására. A nagy fokú gépesítés, és a korszerű technológia alkalmazása is ezt követeli meg. Sajnos, ezzel párhuzamosan emelkedik a balesetek száma. Panasznapokon gyakran keresik fel a bíróságot nyugdíj előtt álló termelőszövetkezeti tagok. Zömmel asz- szonyok. Megjelent egy rendelet, amely lehetőséget biztosít a tsz-tagoknak, hogy megvásárolják a besegítő családtagi éveket. Ezzel magasabb összegű nyugdíjhoz juthatnak. A szövetkezetek megalakulását követő években zömmel nők dolgoztak besegítő családtagként. A rendelet szerint öt évet lehet megvásárolni. Mégpedig annak a nődolgozónak, aki 1967 előtt évente 80 munkaegységet, 1967 után pedig 100 tízórás munkanapot tud igazolni. Az igazolás egykorú okirat alapján történik. Ebből sok probléma származik. Ez egykori okiratok egy részének nyoma veszett. A szövetkezetekben sok minden történt. Egyesültek, szétváltak, átszervezték őket. Ki gondolt akkoriban arra, hogy az egykori munkateljesítmények kimutatására szükség lesz. Az útvesztőkben azonban útjelzők is akadnak. A panaszok skálája igen széles. A legkülönfélébb munkajogi sérelmek hangzanak el. A bíróság nemcsak felvilágosítást ad, hanem fel is veszi a panaszt, és elküldi az illetékes munkaügyi döntőbizottsághoz. Előfordult azonban olyan eset, amikor éppen a döntőbizottság fektette el az ügyet. Talán hanyagságból, talán más okból. Sőt, ismételt panaszra se mozdult meg. A bíróság értesítette az ügyészséget. Az ügyészség pedig nem ismert tréfát. Serédi János Miről ir a Kertészet és Szőlészet? A hét minden szerdáján tartanak panasznapot a békéscsabai Munkaügyi Bíróságon. A feladatot hivatásos bíró látja el. Más bíróságokon titkár vagy fogalmazó végzi ezeket a teendőket. Ám nem csak szerdán, más napokon is nyitva áll az ajtó a panaszosok előtt. „Senkit sem utasítunk el azon a címen, hogy nem a kijelölt időben keresett fel minket” — tájékoztat dr. Bállá József, a Munkaügyi Bíróság elnöke. Gyakran cseng a telefon is. Az sem ritka, hogy vállalatok képviselői kérnek tanácsot. A tájékoztatás végeredményben a munkaügyi viták megelőzését szolgálja. Régi gyakorlat már. Hasznos és bevált. Jobb egy téves vállalati intézkedést idejében megváltoztatni, semhogy azt később a bíróság módosítsa. Az ilyesmi nem csorbítja a vezető tekintélyét, inkább azt igazolja, hogy tárgyilagos tud lenni — vallja a bíróság elnöke. Bz érem másik oldala — Tessék mondani, érdemes pereskedni ? Gyakran hangzik el ilyen kérdés a panasznapokon. Talán érthető is, hiszen a panaszos előre szeretné tudni a per kimenetelét. Különösen olyankor, amikor saját maga sincs meggyőződve teljes mértékben az igazáról. Meg aztán ott van a jogszabályok sokasága. Ezeken sem könnyű eligazodni. A bíró csak a jogszabályokról tud felvilágosítást adni. Meg arról, hogyan kell a pert elindítani. Megérett-e az ügy, hogy bíróság elé kerüljön, vagy esetleg más szakhatóság megelőző eljárására van még szükség. A dolgok természetéből adódik, hogy a per kimeneteléről nem tud és nem is nyilatkozik. Már azért sem, mert az ellenérdekű fél álláspontját nem ismeri. Mindezen túlmenően a bíró nem egymaga dönt. A munkaügyi vitákban a bíróság tanácsa hozza meg a határozatot. A következő .eset is tanúsítja, hogy a per kimenetelét nem lehet előre megjósolni. Az egyik vállalat felmondott irodai dolgozójának. A munkakönyvbe bejegyezték, hogy önkényesen kilépett. Minden jel arra mutatott, a vállalatnak igaza van. A dolgozójuk — egy asz- szony — ugyanis több napon keresztül nem jött be a munkahelyére. Márpedig a jogszabály kimondja, hogy aki hat napot igazolatlanul távol tölt, kilépettnek kell nyilvánítani. Ugyan mi lenne a munkafegyelemmel ellenkező esetben. Száz szónak is egy a vége, az ilyesmit nem lehet megengedni. Az okfejtés helyes, csakhogy az éremnek van másik oldala is. De ez már a tárgyaláson derült ki. A vállalat eljárását megelőzte az asszony levele. A következőket írta: „Kérem a vezető elvtársat, hogy felmondásomat szíveskedjék elfogadni, az itteni tűrhetetlen légkör miatt.” A munkahelyi vezető üzent, hogy beszélni akar vele. Ahelyett, hogy kivizsgálta volna azt a bizonyos „tűrhetetlen légkört”, önkényes kilépéssel zárta le az Az energia- és fűtőanyagárak emelkedése miatt a hajtatás sok melegigényes zöldségfaj esetében emeli a költségeket. Nem így az uborkánál, amely annak ellenére, hogy melegigényes, hajtatása mégis gazdaságos az új, nagyhozamú fajták révén. Ezt ismerteti Győri Lajosné és Tuza Sándor cikke a Kertészet és Szőlészet 49. számában. A tüskétlen szeder ma még a különleges bogyósok közé tartozik. A házikertek kedvenc növénye, de van az országban állami gazdaságokban, termelőszövetkezetekben is. A megfelelő hozamok érdekében jó termőhelyről, tartós támaszról kell gondoskodni, meddig érdemes az üzemi felület növelése, mire kell ügyelni a termesztés során. Mindez kiderül Valló László Írásából a népszerű hetilap eheti számában. A sportpályák, pihenőkertek, parkok fárasztó füvesítését új, a réginél könnyebb módszer válthatja fel. A FÜTEX egy olyan, viszonylag könnyen korhadó textilia, amelyre fűmaggal, humusszal, műtrágyákkal egyenletesen összekevert anyagot raknak, majd leterítik az egyenletesen elegyengetett talajra. A fütexről Radics Ferenc irt érdekes cikket. A magvetés tudnivalóiról, a madáretetésről ír az idejében szólunk rovat. A családiház-tervezésről, építéséről szól Tamás Enikő interjúja. Közeledik a karácsony, s ennek aktualitást ad az új lucfenyőfajtákról és a birsalmasajt készítéséről szóló írás a Kertészet és Szőlészet legfrissebb számában. > A kondorosi valóság — életképekben A művelődési ház bejáratánál plakátok hívják fel a járókelők figyelmét az eseményekre. Az egyik a november 17. és december 1. között rendezett bútorkiállítást és -vásárt, a másik pedig a december 4-én nyílt hobbikiállítást hirdeti. Ben- csik Mihály fiatal boltvezető arcán megelégedettség tükröződik, amikor a választék és a bevétel iránt érdeklődünk: — Honnan szerzik be az árut? — Az ország különböző bútorgyáraiból hozatjuk ide a garnitúrákat, amelyeket évente egy alkalommal itt a művelődési- központban mutatjuk be az érdeklődőknek. — Milyen a forgalom ilyenkor? — Tavaly egymillió 120 ezer, s most pedig egymillió 700 ezer forint értékű garnitúrát adtunk el. A lakosságnak alkalma van bizonyos bútorokból engedményes áron is vásárolni. Egyébként csak holnap ér véget ez a bemutató, de a készlet csaknem teljesen elfogyott. A ruházati bolt lak- berendezési tárgyaiból szintén jelentős mennyiség kelt el ezen a kiállításon. A nagyközségi tanács épületében pénzügyesek, Palyó Mártonná főelőadó és Valló Györgyné előadó tájékoztatnak a költségvetésről. Ugyanis a vezetők egy része hivatalos teendőit intézi valahol, míg mások szakmai továbbképzésen vesznek részt. ’ — Milyen jelentősebb ősz- szegek felhasználását tervezték erre az évre? — Ez év decemberéig teljesen felhasználjuk a tanyai településfejlesztésre előirányzott összeget, amelyből a közműhálózat korszerűsítését fedezzük ... Áthúzódó felújításnak számít az egyik szolgálati lakás rendbe hozása. A több mint 270 ezer forint értékű munkát a költségvetési üzem és a termelőszövetkezet mellett kisiparos is vállalta. Egyébként ezt a Wesselényi úton levő lakást az a gyermekorvos kapná, aki idejönne dolgozni. Kondoroson nagy szükség lenne rá, mert most a körzeti orvos látja el a szakrendelést. Gonda László magánkertész társadalmi munkában gondozza a közterület fáit — Mi várható a közmű- hálózat fejlesztésével kapcsolatban? — A DÉMÁSZ már korszerűsítette a közvilágítást, és a főút mentén megépült a kerékpárút is. Az utak felújítására 1983-ban kerül sor, és az erre fordítandó ösz- szeg eléri a 3,5 millió forintot... Több mint egymillióba kerül a szennyvízelvezetésre vonatkozó dokumentáció elkészítése. Ugyanakkor várható, hogy időben befejeződik majd a községrendezési terv végrehajtása településünkön ... A Hősök útján Gonda László magánkertész éppen fiatal fák gondozásával foglalatoskodik. Gumilapot, vattát és rafiát tart kezében. — Miért kell az ágakat bekötözni? A kondorosi általános iskola tanulói az egyik óraközi szünetben — Ide, a ruházati bolt elé korábban 10 cseresznyefát ültettek el, de valami miatt csak az alanyt nevelték fel, és ezért vadcseresznye lett. Most téli védelemre készítem fel őket azért, hogy ki ne fagyjanak a szemek. Tavasszal leveszem a „kötést”, és a rügy fölötti gallyrészt visszavágom. Azután nyáron kialakítom a nemes koronát. — Kinek a megbízásából csinálja? — Időnként a tanács szokott felkérni arra, hogy lássam el a liget kialakításával és a növényzet gondozásával kapcsolatos teendőket. Én pedig, mivel szakmába is vág, szívesen vállalom az ilyenfajta megbízatásokat társadalmi munkában. Az iskola oktató-nevelő munkájáról, valamint a pedagógusok közéleti szerepéről dr. Bella Istvánnal, az intézmény igazgatójával beszélgetünk, aki csaknem 25 évvel ezelőtt kezdte meg itt tanári pályafutását. — Mi változott meg az utóbbi 20 évben? — Sok mindent lehetne említeni. Például ez az épületszárny 1965-ben készült el, majd 10- év múlva a tanács — saját erőforrásból — újabb négy tantermet és két szertárat épített. De még így is hat különböző helyen tanítunk, és a testnevelési órákat szükségtornateremben tartjuk. — Mennyi a tanárok és a diákok létszáma? — Tantestületünkhöz 56 nevelő tartozik, és pontosan 757 tanulónk van jelenleg. — Milyen az iskola kapcsolata a helyi párt-, állami, társadalmi szervekkel, valamint a termelő üzemekkel? — Kollégáinkat szinte az élet minden területén meg lehet találrii. Az egyik nevelőnk megyei tanácstag, a másik pedig tagja a helyi tanács végrehajtó bizottságának. Rajtuk kívül többen is részt vesznek a pártmunkával, az államigazgatással, a sporttal összefüggő teendők ellátásában. — Hány pedagógus kapcsolódott be a népfrontmozgalomba? — Mravik Mihályné igaz- - gatóhelyettes mintegy 10 éve a HNF-bizottság elnöke. Az elnökhelyettesi funkciót magam töltöm be, és a békebarátsági munkabizottság tevékenységét irányítom, illetve szervezem. A nőklub szakmai foglalkozásait Dari- da Ferencné tanítónő vezeti... összesen 27 szocialista brigád és KlSZ-alap- szervezet patronálja a tanulócsoportokat, amelyek egyébként úttörőrajokként működnek. Közös kirándulások, iskolai ünnepségek, és egyéb rendezvények egész sora teszi változatossá tanulóink mindennapi életét, beleértve az iskolán kívüli munkát is ... Kép, szöveg: Bukovinszky István
