Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
1982. október 14., csütörtök NÉPÚJSÁG Ügyintézés a társközségekben Hazánkban 715 közös tanácsú község van, melyhez 2325 település tartozik. A közös tanácsú községeket úgy kell felfogni, mint egyenlő felek társulását — mondotta dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke Békéscsabán, a közelmúltban rendezett értekezleten. Vajon ez az elv az ügyintézésre is vonatkozik? Nem kerül-e hátrányba a társközség a székhelyközséggel szemben? Annál is inkább fel kell vetni ezt a kérdést, hiszen olykor jókora távolságra esnek egymástól. Hogyan sikerül érvényesíteni azt az elvet, hogy az ügyeket ott intézzék, ahol azok felmerülnek? Csabacsüdön döntenek ségház és egy fogorvosi rendelő működik. Január elsejétől Csaba- csüdnek, Kardosnak és ör- ménykútnak közös nagyközségi tanácsa van. A székhely Csabacsüd. Ez a legnagyobb, két és fél ezer lakosa van. A három község távól van egymástól, a közlekedés azonban jó. A közös tanács szervezését alaposan előkészítették. Biztatóak voltak a korábbi tapasztalatok is, hiszen örménykút és Kardos ezt megelőzően már közös tanácsot alkotott. Részben ezzel magyarázható, hogy zökkenőmentes volt az egyesítés. Erről tájékoztatott a közös tanács vb-titkára, Var— Az ügyintézést hogyan oldották meg a két társközségben? — Kardoson és örménykú- ton is működik kirendeltség. Az a célunk, hogy az ügyeket helyben intézzük el. A lakosságnak ne kelljen beutazni a székhelyközségbe. A társközségekben végzik a környezettanulmányokat, ezenkívül hatósági ügyintézéssel is foglalkoznak. Kardoson intézik a szabálysértéseket és az anyakönyvvezetést. A többi hatósági ügyet itt a székhelyközségben intézzük. Szükség esetén azonban a közös tanács dolgozói kimennek a társközségbe. A műszaki ügyintéző az építési jellegű feladatok ellátása végett rendszeresen kijár ör- ménykútra és Kardosra. Az ipari és kereskedelmi hatósági tevékenységet is helyben szeretnénk elvégezni. Ez még csak terv. — Hány üggyel foglalkozik a közös tanács évente? — Mintegy 2 ezerrel. Többségüket az adó-, a gyámügy és a szociális ügy teszi ki. — Hol hozzák az érdemi döntéseket? — Természetesen Csabacsüdön. — Mire alapozzák a döntést olyan esetben, amikor valamelyik társközség lakosáról van szó? ga Mihályné. Varga Mihályné — Hétfő kivételével min- dennap van ügyfélfogadás. Mégis hétfőn kopognak be legtöbben a kirendeltségre. Az emberek így szokták meg. Csabacsüdre senkit sem utasítottunk. — Milyen ügyekkel fordulnak az emberek a kirendeltséghez? — Legtöbb esetben adófizetés miatt. Ezeket az ügyeket itt helyben elintézzük. Novodomszky Jánosné — Akkor is, ha reklamáció történik? — Ez sem ritka. Most három ilyen eset fordult elő. Három kardosi lakos befizette az adót, és a napokban végrehajtási értesítést kaptak. Valószínű, később érkezett a csekk Csabacsüdre. A tanácsnál nem tudták ellenőrizni, hogy befizették-e vagy sem, ezért küldték ki a végrehajtási felszólítást. — Mit tesz ilyenkor a ki- rendeltség? — Miután az ügyfelek bemutatták a csekket, telefonon értesítettem Csabacsü- döt, hogy az adó rendezve van. — Csupán ilyen apróságok fordulnak elő? — Van olyan lakosunk, akinek 7 ezer négyzetméternél több földje van és tsz- tag. Ilyen esetekben magasabb az adókulcs. Felkeresett, hogy nem történt-e tévedés a kivetésnél. Fel kellett világosítanunk a jogszabály előírásáról. Szociális segélyek és gyámügyek esetében környezettanulmányt végzünk. Ennek alapján hozzák meg Csabacsüdön a döntést. Évente 20 ilyen ügy fordul elő. A döntések megfelelőek, reklamáció, mint mondottam, csak adónál fordul elő. Az anyakönyvvezetés és a hagyatéki leltár felvételét is itt helyben végezzük el. Ezenkívül szabály- sértésekkel is foglalkozunk. Eddig 8 ügyben hoztunk határozatot. Tárgyalást nem tartottunk, mert tisztázott volt a tényállás. Csupán egy személy fellebbezett. Nem vagyok egyedül — A kirendeltségek vezetői közeli kapcsolatban vannak a lakossággal. Ök végzik a környezettanulmányokat. Ennek alapján születnek az érdemi döntések. Fellebbezés ebben az évben még nem fordult elő. A társközség lakói ritkán keresik fel a székhelyközség tanácsát. Ügy érezzük, ez az új rendszer bevált. Az ügyintézők kevesebb ügycsoporttal foglalkoznak. Nagyobb a lehetőség a szakosodásra. Későn érkezett a csekk Kardos. Emeletes épület egy tágas téren. Ez volt a tanácsháza. 1968-ban épült. Az önálló tanácsnál hatan dolgoztak. Jelenleg ketten van" nak a kirendeltségen. Novodomszky Jánosné az adminisztrátor. Egy tágas helyiségben fogadja az ügyfeleket. Az épület többi része sem kihasználatlan. Egészörménykút mintegy 10 kilométerre van a székhelyközségtől. A Felszabadulás Termelőszövetkezet egy szűk irodájában működik a ki- rendeltség. A szép, modern épület tanácsházának épült, később a tsz megvásárolta, s újabb épületekkel toldotta meg. örménykúton ugyanis 1952-ben alakult meg az önálló tanács. Kardos is idetartozott. Aztán fordult a kocka. Kardos fejlődése meggyorsult. Közel volt a főközlekedési úthoz, örménykút viszont távol esett attól. 1977-ben egyesült a két község. Kardos lett a közös tanács székhelye. Ízlelgették, tanulták az igazgatás új, korszerű formáját. Ez év január elsején már jelentős tapasztalatok álltak mögöttük, amikor Csabacsüddel egyesültek. Gábor Mihály, a ki- rendeltség vezetője, aki korábban örménykút vb-titkára volt, a következőket mondja: — Kardos és örménykút egyesítése előtt az itteni lakosságnak fenntartásai voltak. Attól tartottak, hogy örménykút háttérbe szorul, s az ügyeket egy távoli községben, Kardoskúton kell elintézniük. Az eltelt idő igazolta, hogy örménykút lakossága sem közigazgatásilag, sem más vonatkozásban nem került háttérbe. A község az egyesülés után tovább fejlődött. Megépült a törpe vízmű, amely biztosítja a vízellátást. A villanyhálózat is bővült. — Milyen az ügyintézés színvonala? — Egyedül végzem a ki- rendeltség teendőit örménykúton. Itt nem áll minden adat a rendelkezésemre. Nem az ügyfelet küldöm a székhelyközségbe, hanem személyesen megyek és intézem el az ügyet. Az anyakönyvvezetést Kardoson intézik. A környezettanulmányokat és hagyatéki leltárokat viszont én végzem. — Naponta hányán keresik fel? — Általában hatan-heten, de néha többen is. Megállítanak az utcán, elmondják a dolgaikat. Ebben nincsen semmi kivetnivaló, jól ismernek, itt nőttem föl. Itt nincs olyasmi, hogy csak délig van fogadóóra. Hozzánk tanyavilág is tartozik. Sokan nagy utat tesznek meg, míg a tanyáról bejönnek a községbe. örménykútnak 850 lakosa van. Gábor Mihály egyedül dolgozik a kirendeltségen. A legkülönfélébb dolgokkal foglalkozik. Okkal vetődik fel a kérdés, kitől kap támogatást, vagy netán teljesen a saját erejére van hagyatkozva. — Valóban, az ügyeket egyedül intézem. De nem vagyok ebben a munkában teljesen magamra hagyatkozva. Sok segítséget kapok a tanácstagi csoporttól, a különböző tö- Gábor Mihály megszerveze- tektől és magától a termelőszövetkezettől. A kirendeltség vezetőjének szükség van a támogatásra. Községünkben is vannak olyan gyerekek, akik veszélyeztetett környezetben élnek. A Hazafias Népfronttól, a nőbizottságtól és más szervektől kaptam jelzéseket. Így került sor állami gondozásba való vételre. De sorolhatnám más esetekkel kapcsolatban is a példákat, összetartó a község. Aktívan tevékenykednek a tömegszervezetek. A tapasztalatok azt igazolják, hogy a három község egyesítése szerencsés volt. Az ügyintézés is példamutatóan oldották meg. J^n- sik Pál, a nagyközségi közös tanács társadalmi elnök- helyettes elmondta, hogy az egyesítéssel jelentősen csökkent a létszám, ugyanakkor egyszerűsödött és gyorsabbá vált az ügyintézés. A két társközségben eredményesen dolgoznak a tanácstagi csoportok. A közös tanács testülteiben hatékonyan képviselik a társközségek érde- keit, a kirendeltségek vezetői pedig közmegelégedéssel végzik munkájukat. A tanácstagok igen aktívan képviselik a lakosságot. Segítik a tanácsi munkát és az igazgatási tevékenységet, s kezdeményezik a helyi gondok megoldását. A korábbi évekhez képest aktívabbakká váltak a tömegszervezetek. Erősödött a társközségekben a társadalmi összefogás is. Ezek olyan kedvező tapasztalatok, melyek egyben igazolják ennek az új formának a hatékonyságát is. Serédi János Veress Erzsi felvételei Szolgálatunkban a szabvány Orosháza fl munkás- mozgalom harcosnői voltak (Tudósítónktól) Orosházán a Hazafias Népfront városi bizottságának nő- és rétegpolitikai munkabizottsága a közelmúltban veterán nők találkozóját rendezte meg a Petőfi Művelődési Központ koncerttermében. Varjú József né, az orosházi járási pártbizottság nőfelelőse történelmi visszatekintésében ismertette a forradalmi mozgalmak kialakulását, fejlődését Orosházán, a századforduló táján. Elmondotta, hogy a párt nagy jelentőséget tulajdonít forradalmi hagyományaink megismerésének. Teszi ezt azzal a meggyőződéssel, hogy a jelen megértése és a jövő tervezése nem képzelhető el múltunk alapos tanulmányozása nélkül. Szükséges, hogy az ifjúság is megismerje a forradalmi elődök küzdelmes útját, mert ez is segítheti a fiatalabb korosztály szocialista tudatának kialakulását, fejlődését. E bevezető után az előadó részletesen ismertette a Viharsarok és Orosháza parasztmozgalmait, a nők bekapcsolódását a mozgalomba. Míg az 1891-es eseményeknél az asszonyok szolidaritását inkább érzelmi tényező motiválta, 1897-ben már a szocialista eszme ösztönözte arra, hogy felszólítsák „az ország mosó- és vasalónőit”, hogy szervezkedjenek a kizsákmányolás ellen. Az 1891-es május 1-e volt az első alkalom, hogy a nők is tömegesen vettek részt a munkások megmozdulásaiban. Ezt a megmozdulást „zászlós forradalom”-nak nevezték. A beszámoló második részében Szappanos Ferencné, a HNF városi bizottsága nő- és rétegpolitikai munkabizottságának elnöke a nők visszaemlékezéseinek feldolgozásáról tartott tájékoztatót. Elmondotta, hogy 1977. június 3-án Orosházán megalakult a munkásmozgalmi hagyományokat ápoló munkabizottság 7 taggal. E bizottság folytatja a visszaemlékezéseket gyűjtő munkát. Nagyon sok értékes anyag, dokumentum gyűlt össze, melynek feldolgozását külön szerkesztő bizottság csinálja. E gyűjtőmunka eredményeként már két kiadvány jelent meg. Hasonló feldolgozásra kerül sor a nőmozgalomról írt visszaemlékezések és egyéb dokumentumok alapján is, melyet az előadó részletesen ismertetett. Kiss Horváth Sándorné 1946. október 14-én alakult meg a Nemzetközi Szabvány- ügyi Szervezet (ISO). A megalakulás évfordulóját 13 évvel ezelőtt szabványosítási világnappá nyilvánították. E napon a világ csaknem minden országában megemlékeznek a szabványosításnak az egyes országok gazdaságában és a világkereskedelemben, a nemzetközi együttműködésben betöltött segítő szerepéről. Az idei szabványosítási világnap alkalmából mind az ISO elnöke, mind a villamosipari szabványosítással foglalkozó társ- szervezet, a Nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság (IEC) elnöke nyilatkozatot adott ki, amelyben felhívták a világ ipari, kereskedelmi szakembereit a fokozott nemzetközi szabványosítási együttműködésre. A szabványosítás eredményei ma már olyan természetesen beépülnek mindennapi életünkbe, hogy nem is gondolunk rá. Természetesnek tekintjük, hogy lakásunk telefonkészülékén a megfelelő számokat tárcsázva, egy távoli ország városában levő telefonközpont, és a közbeeső hazai és külföldi állomással létesítenek automatikus kapcsolatot, és nem gondolunk arra, mennyi műszaki egységesítést igényelt ez az egyszerűnek tűnő művelet az országok postái között. Természetesnek tekintjük, hogy különböző országok vasútjainak vagonjai könnyedén hozzákapcsolhatók egy nemzetközi gyorsvonathoz, és nem gondolunk arra, hogy ehhez a vagonok méreteit, ütközőit, vonószerkezeteit, fékberendezéseit stb. kellett egységesíteni. Fel sem merül bennünk a gyanú, hogy a magyar gyártmányú rádiónkkal összekapcsolt csehszlovák gyártmányú lemezjátszón ne volna lejátszható a világ bármely országában gyártott hanglemez, pedig ennek is igen sok egységesítés a feltétele. Ugyanez a helyzet a fényképezőgépek és a hozzájuk tartozó filmek, a választékbővítés céljából importált villamos készülékek vagy éppen a legegyszerűbb kötőelemek, csavarok felhasználásával. A hazai ipar számára is nélkülözhetetlen segítséget nyújtanak a szabványok. A méretek és műszaki jellemzők egységesítésével, a választék rendezésével lehetővé teszik, hogy az egyes elemekből nagyobb mennyiséget gyártsanak, s ezzel megteremtsék a gépesítés, automatizálás lehetőségét. A rendeltetésszerű alkalmasság műszaki követelményeinek előírásával megkönnyítik a gyártó és a felhasználó között a szerződés műszaki feltételeinek meghatározását. Ezen túlmenően a biztonság, az élet- és egészségvédelem, a környezetvédelem, és a fogyasztók alapvető érdekeinek védelme érdekében, kötelező előírásaival a hozzá nem értő vagy a gazdasági hatalommal nem rendelkező fogyasztó helyett az államhatalom eszközeivel segít ügyelni arra, hogy a fogyasztó az árral arányos minőségű, megfelelő terméket kapjon. Ehhez természetesen a szabványok méltányos előírásai mellett a követelmények betartását ellenőrző szervezetek működése is szükséges. A nemzetközi követelményszinteket tartalmazó hazai szabványok abban is segítik az iparvállalatokat, hogy tájékoztatják arról a műszaki , színvonalról, amelyet gyártmányaiknak teljesíteniük kell ahhoz, hogy reményük le-- hessen gyártmányaik külpiaci értékesítésére. Tehát az exportáló vállalatok alapvető érdeke, hogy gyártmányaik legalább megfeleljenek a szabványok követelményeinek, még akkor is, ha a hazai szabványok exporttermékekre nézve semmiféle kötelezettséget nem írnak elő. A szabványok helyes alkalmazása növeli az ipar versenyképességét, elősegíti a termelés gazdaságosságát, megkönnyíti a ' nemzetközi együttműködést. Elősegíti az anyaggal, energiával, munkaerővel való gazdálkodást, a takarékosságot. A magyar szabványosítás szorosan együttműködik e célok érdekében a KGST megfelelő szerveivel és a nemzetközi szabványosító szervezetekkel. Szabványait a nemzetközi előírásokkal összhangban dolgozza ki, és rendszeresen korszerűsíti. A gazdaságirányítás korszerű módszereinek megfelelően a magyar szabványok mintegy 90 százaléka a vállalati érdekeltség, a gazdasági ösz- tözők és szabályozók hatására, a vállalati vezetők döntése alapján érvényesül, és csak igen szűk területen alkalmazza őket az állam kötelező előírásként, a közérdek, a biztonság, az egészségvédelem biztosítására. A szabványosítási világnap megbecsülése azoknak a szakembereknek, akik e fontos munkát szorgalommal és felelősséggel csinálják. Növekszik a társadalmi munka értéke megyénkben A népfrontbizottságok, valamint a megyei és helyi tanácsi szervek már régóta nagy figyelemmel kísérik: hogyan alakul évről évre a társadalmi munka értéke az egyes településkategóriák szerint? Noha az 1981-ben ’elért legjobb eredményeket már közöltük, talán mégsem árt emlékeztetni a teljesítménynövekedés mértékére, egy nemrég készült HNF-ösz- szesítést alapul véve. Míg 1976-ban csupán 254 forint, tavaly 461 forint volt az egy lakosra jutó megyei átlag. Egyébként Békés meggye állampolgárai és munkahelyi kollektívái csaknem 2Ó0 millió forint értékű társadalmi munkával járultak hozzá tavaly lakóhelyük és az ott levő gyermek-, valamint szociális intézmények, továbbá iskolák, játszóterek, sportpályák stb. fejlesztéséhez; ezenkívül környezetük szebbé, kulturáltabbá és otthonosabbá tételéhez. A korábbinál szervezettebb és nagyobb arányú összefogást lehetett tapasztalni a közművesítéssel kapcsolatos feladatok megoldásában. Szegfű István, a HNF megyei titkárhelyettese a gazdaságpolitikai munkabizottság legutóbbi ülésén arról tájékoztatott, hogy a városokban és a nagyobb községekben a rendezési tervek sajnos kevesebb lehetőséget teremtenek a lakosság önkéntes munkavállalására. Olykor még szélsőséges esetek is előfordultak az elmúlt időszakban. Például a közös összefogással elkészített parkot vagy játszóteret a helyi tanács később átépíttette, mert nem felelt meg az előírásoknak. Ahhoz, hogy az ilyen és az ehhez hasonló esetek ne fordulhassanak elő a jövőben, már jó előre ismertetni kell a dokumentációkat, az elképzeléseket a lakosság körében. A megváltozott gazdasági feltételek ezentúl is indokolják a társadalmi munkák szervezését, tervszerű irányítását, de nem mindenáron! Településeink arculatának formálásakor fel kell tárni a helyi anyagi és szellemi erőforrásokat, csak ezután célszerű az emberek mozgósítása. Jó úton halad ez a fajta tevékenység, hiszen az előzetes felmérések és tapasztalatok arra engednek következtetni, hogy 1982. I. fél évében az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke mintegy 20 százalékkal volt magasabb, mint az előző év hasonló időszakában. —y—n
