Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)
1982-10-14 / 241. szám
1982. október 14., csütörtök o Hídfestés — állványozás nélkül Péró Csaba geológust, tanársegédet, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem tudományos munkatársát, aki — mint hegymászó — egyúttal a Ferencvárosi Természetbarátok Sportkörének a tagja, négy évvel ezelőtt meghívták egy 40 méter magas gyárkémény lebontásában való közreműködésre. Nem kevés pénzt ígértek érte. Vállalta a munkát. Igaz, a sportkör javára írták a pénzt, de hát nem olcsók a hegymászó-felszerelések és a külföldi túrák. Így járult ahhoz ő is, hogy sporttársaival együtt eljusson Csehszlovákiába, valamint a Szovjetunióba, ahol a Kaukázus szikláit és a Pamir 2100 méternél magasabb csúcsát is megmászta. Egy kicsit szokatlan neki most a békési táj, ahol egyetlen domb sincs, és a legmagasabb pont a környéken a Kettős-Körös mezőbe- rényi hídja víz feletti ívének a közepe. Ezen a hídon dolgozik most a Közúti Gépellátó Vállalat alvállalkozójaként öt társával — Bokros Tibor, Tóth István, Szűcs József, Kormányos Attila 5. éves gépészmérnök-hallgatókkal és Borsos Ferenc autószerelővel —, a Montán elnevezésű gazdasági munka- közösség tagjaival, mint az első az egyenlők között. o Az évszázad elején épült híd három nyílású, alsópályás és a hossza 80 méter. Nem nagy forgalmú, de mégis jelentős, mert a Körösök áradásakor a gátak megerősítéséhez szükséges anyagok szállítását ezen át bonyolítják le. Erről Bartyik Endre, a KPM Békéscsabai Közúti Igazgatóság műszaki ellenőre tájékoztat, és azt is elmondja, hogy ez a kis csoport először rozsdakaparóval letisztította, lakkbenzinnel lemosta a híd vasszerkezetét, ezután kétszer míniummal kente be, most pedig az alap- és zománcfestés van soron. Mindez állványozás nélkül történt, illetve történik. Állvány helyett, mint látom, létrát, hevedert és speciális kötelet használnak. — Mióta csinálja? — kérdezem a magasban szorgoskodó Bokros Tibortól. Nagy jövőt jósolnak Két év óta kísérletezik a MÉM megbízásából a csicsóka nagyüzemi termelésével, nemesítésével és többirányú hasznosításának lehetőségeivel a Bárdibükki Állami Gazdaság. E vadon is élő növényt hazánkban eddig csak az erdészetek irtásterületein, vadmezőin termelték nagyvadak takarmányozására. Pedig ennek az igénytelen, silány, sülevényes, kavicsos és homoktalajon viruló növénynek a szára, levele zölden kiválóan alkalmas takarmányozásra, siló- zásra, földben levő gumóiból pedig értékes anyagokat, — Az idén nyáron kezdtem a többiekkel együtt. — Miért vállalja? — Huszonhárom éves vagyok, jövőre mérnök leszek, kikerülök az életbe, az induláshoz pedig pénz kell. Leereszkedik a vasszerkezetről, a többiek is körém sereglenek egy kis beszélgetésre. Tóth István veszi át a szót: — Azért most is kell a pénz — jegyzi meg. — Milyen költségei vannak egy egyetemi hallgatónak? — érdeklődöm. — Nekem havonta 740 forint a kollégiumi díjam, 600 forintot fizetek az ebédért, vacsoráért, pénzbe kerül az időnkénti hazautazás, fizetni kell a tankönyvekért, a rajzeszközökért és hát a kultúrát sem adják ingyen. — Miből fedezik ezeket a költségeket? — A szüléink a lehetőséghez mérten támogatnak bennünket. Ám, hogy mindenre teljen, öt év alatt voltunk mi egyebek között újságárusok, filmstatiszták, műanyagfeldolgozóban fóliakészítők is, hogy keresethez jussunk. — Ez a munka jobb? — Egészen más, mint filmstatisztának lenni. Itt kézzelfogható az eredmény. Aztán még valami: gyönyörű a Körös vidéke. Július óta nagyon megszerettük ezt a tájat. Péró Csaba tanársegéd Fotó: Fazekas László a csicsókának gyümölcscukrot és etilalkoholt lehet kivonni. Mind a kettő jó áron értékesíthető, keresett cikk a világpiacon. A kísérletek eddigi tapasztalatai szerint a csicsóka alkalmas nagyüzemi termesztésre. A szakemberek nagy jövőt jósolnak neki. Más növények termesztésére alig, vagy egyáltalán nem alkalmas homokos területeken a csicsóka hektáronként 250— 300 mázsa zöld anyagot és 80—100 mázsa gumót termett. A számítások szerint csupán Somogybán mintegy nyolc—tízezer hektárnyi területen lehetne e növényt — Mennyit lehet keresni? — Naponta 600—700 forintot. Teljesítmény szerint. A keresetben benne van a veszélyességi pótlék is. o — Szóval veszélyes munka a hídfestés állványzat nélkül? — fordulok Szűcs Józsefhez. — Másnak talán jobban. Mi, mint hegymászók edzésben vagyunk, úszni pedig tudunk. — Hol edzenek? — Általában Budapesten, a Hármashatár-hegy egyik kőfejtőjében. — Nem hátráltatja a tanulást ez a munka? * — Nem, szombaton és vasárnap dolgozunk, csak ritkán egy-egy hétköznapon. — A hídfestésnek van valami kapcsolata a szakképzettségükkel? A kérdésre Bokros Tibor így válaszol: — Igen. Itt van például a híd rácsos szerkezetének a kialakítása. El kell ismerni, hogy az anyagkihozatal szinte tökéletes. — Mit csinálnának másképpen? — Bizonyos helyeken — a mai technológiával — szegecs helyett hegesztést kellene alkalmazni. Nem egészen jó a korrózióvédelem sem és néhány szerkezeti elemet másképp kellett volna kialakítani. — A hídfestés fizikai munka. Nem fárasztó? — Fiatalok vagyunk, bírjuk. Különben nem árt, ha egy mérnök a fizikai munkát megismeri, hiszen munkásokkal együtt fogunk majd dolgozni egész életünkben. Borsos Ferenc a kivétel. Ö motorszerelő egy tsz-ben. Mint gyakorló hegymászó kérte, hogy vegyék be a gaz- j dasági munkaközösségbe, és nagyon jól érzi magát ebben I a baráti körben. o A hidat a Közúti Gépellá- | tó Vállalat megbízásából — j állványozás nélkül — a hegymászók öltöztetik új I köntösbe. Munkájuk társa- I dalmi hasznossága: több száz- ■ ezer forint megtakarítás. Pásztor Béla nagyüzemi módon termelni. Ez két és fél millió mázsa silózható zöldanyagot és több mint tizenegyezer mázsa gumót jelentene. Az utóbbi gyümölcscukor- (fruktoz-) tartalma átlagosan 13—15 százalék körül mozog, s ennek világpiaci . ára jelenleg tonnánként kétezer dollár fölött van. A Bárdibükki Állami Gazdaság már kidolgozta a csicsóka ültetésének, ápolásának és betakarításának módszerét, sőt a növényvédelmével kapcsolatos kísérletek is biztatóak. ZÖLDÉRT-húsUzem, Békéscsaba Két cím és egy védjegy Mosolygós, duci henteslegény, bal kezében sonka, jobbjában bárd. Az embléma nemcsak a mesterséget, a Békés megyei ZÖLDÉRT csabai húsüzemét is fémjelzi — egy hete. Akkor érkezett meg ugyanis a megyeszékhelyre a találmányi hivatal levele: elfogadják a grafikát. Engedélyezik, hogy minden termék címkéjére rányomhassák, oltalomban részesítik a húsüzem védjegyét. De nemcsak védjegyet kapott az idén a húsüzem: a tavalyi „Kiváló Áruk Fóruma” címhez két másikat is szerzett, és elnyerte a nyári Szegedi Ipari Vásár különdíját. * * * A két új KÁF-jelvény kicsit váratlanul érte a gyár vezetőit. Tulajdonképpen egyet akartak a múlt évi mellé szerezni. A biztonság kedvéért két termékkel — a békési és a csabai vékony kolbásszal — pályáztak az őszi BNV-n a címért. Próba, szerencse, mindkettő nyert. Nem is akármilyen pontszámmal: a békési, parasztosan fűszerezett kolbász a maximális 100-ból 98 pontot érdemelt ki a zsűritől. Ekkora elismerés ezen a fórumon is ritkaságnak számít. Öröm és teher — a három évre kapott KÁF-jelvényt ugyanis meg kell óvni. Folyamatos, jó minőséggel, hiszen adományozói folyamatosan ellenőrzik az árut. Gondoljunk csak arra. hányán megmosolyogják azokat a híreket, amelyek a jelvény megvonásáról számolnak be! Ezt szeretnék elkerülni a csabai üzem dolgozói, és vezetői, ezért igyekszenek mind jobb árut a piacra dobni. De nemcsak jót, újdonságokat is. Ezek egyike a diétás termékcsoport. Egy éve hozták forgalomba a kalóriaszegény virslit, a kenőmájast, a párizsit és a sonkás felvágottat. A sikert — a szegedi vásár különdíja mellett — az is jelzi, hogy a fővárosi húsriagyker folyamatos megrendelővé lépett elő; kelendők a „fogyós” vörösáruk a csabai boltokban is. Tervezték sószegény készítmények gyártását is, ez azonban a hiányzó adalékanyag miatt egyelőre nem sikerült. * * * Még néhányat az újdonságokból. A megyei tanács kérésére lovak levágásába, feldolgozásába kezdtek, ez év februárjában. Nyitottak egy ló- húsboltot, a békéscsabai Ku- lich-lakótelepen. Az üzlet hamar fellendült, népszerű lett a finom és olcsó lóhús, lókolbász, lószalámi. „Saj- 5 nos”, olyannyira, hogy nem tudják a vásárlók igényét kielégíteni. Sokan ezért máris „elszoktak” az új boltból. A gyár vezetői remélik, hogy jövőre több vágólovat kapnak, s akkor mindenki vehet, aki szereti a lóból készült csemegéket. Újdonság a juhpacal is. Korábban hulladékba ment a juh összetett gyomra, pedig — mint kiderült — érdemes feldolgozni, forgalmazni. A gyár főmérnöke, dr. Banda István mondotta: veszik, mint a cukrot. S ami fontos: ezért fél millió forint több" letnyereséget írhat magának jóvá a húsüzem. A vállalkozói szellemet jelzi, hogy a Gyulai Húskombinát kérésére étkezési szalonnát gyártanak — exportra. A hazai ellátást javítja a kocsonya-alapanyag, amelyet a szomszédos hűtőházban fagyasztanak. Jól jövedelmez az üzemnek az a kapcsolat, amelyet a BOV békéscsabai gyárával és a Mezőkovácsháza és Vidéke ÁFÉSZ-szal alakított ki. Júniustól a két vállalat által szállított libahájból és bőrből olvasztják ki a zsírt. Még néhány szót a legfontosabb termékről, a kolbászról. Az újítók, szocialista brigádtagok tovább kutatnak az új ízek után. Többek között a múltban, régi szakácskönyvekben. Mind több eredménnyel, ezt bizonyítja, hogy elkészült a boros kolbász és a rumos ízesítésű — ez utóbbi is rövidesen piacra kerül. * * * A felsorolt újdonságok, eredmények sugallják, hogy jó munkáskollektívája van Uj nagyüzemi módszer — Egy hete ismerték el Fotö: Veress Erzsi a gyárnak. Hiszen a vezetés önmagában nem sokat ér — ez tudott dolog. Éppen ezért, a szakmai irányítók a vezetői értekezletekre meghívják a szocialista brigádok és a szakszervezet képviselőit. Bevonják a döntésekbe őket, és várják a véleményüket. A közeli napokban újítási fórumot is tartanak, ezzel kívánják még közelebbivé tenni beosztottak és vezetők kapcsolatát. A szellemi befektetések mellett jutott az idén pénz a fejlesztésekre is. Az év közepén a húsüzem tízmillió forint hitelhez jutott. A pénzből vákuummal működő töltő- és csomagolóberendezést vásároltak. Ezzel nemcsak a töltés minőségét, hanem a gyárból kikerülő áruk kül- csínét, csomagolását is javítják. Tegyük hozzá: áremelés nélkül, a minőségi végterméket tartva szem előtt. A csigás tepertőpréssel sikerül hatvan százalékkal csökkenteni a tepertő zsírtartalmát — ez a vállalat eredményét javítja, hiszen most már nem adják el tepertőáron az értékesebb zsírt. A dolgozók munkakörülményeit teszik jobbá az új előkeverő, keverőgépek, valamint a ládamosó gép. Ilyenkor, közeledve az év végéhez, mind többen teszik fel a kérdést: mi lesz az éves tervvel? A ZÖLDÉRT-hús- üzem — az alapanyag-ellátási gondok ellenére — nyugodtan nézhet az évzárás elé. Tervüket hozni tudják, nem lesz baj a nyereséggel sem. Hasonlóan bizakodhatnak a gyár dolgozói a távolabbi jövőben. Termékszerkezetük a szárazárugyártás felé tolódik, a nagyobb feldolgo- zottságú áruért pedig a bevétel is nagyobb. Hogy ezt elérjék, abban sokat segíthet a három KÁF-jelvény és a saját embléma, amely önmagában is a jó munka bizonyítéka. Egyben alap a további fejlesztéshez. M. Szabó Zsuzsa-----------------------------------T------------á tütő siker A mezőgazdasági nagyüzemek nemzetközi mércével mérve is ismét dicséretesen gyorsan honosítottak meg a mindennapos gyakorlatban egy új módszert, amely az állattartás menetének egyik lényeges részét szinte alapjaiban formálja át; a MÉM legújabb országos elemzése szerint mintegy 150 gazdaságban nedves állapotban etetik az állatokkal a kukoricát, és egyre több helyen nem csupán a magot, hanem a növény más értékes, de korábban — megfelelő eljárás híján — alig-alig hasznosított részeit is. Az elmúlt öt év lényeges változást hozott a takarmányozásban. A növekvő költségek rászorították a nagyüzemi termelőket, hogy a termőhelyről lehozott nedves kukorica költséges szárítása helyett más módszerrel próbálkozzanak meg. Az első időszakban szakmai félelmeik voltak; az állattenyésztők, de gyakran még az állatorvosok is attól tartottak, hogy a szárítás nélkül, teljesen légmentes állapotban tárolt terményben esetleg felszaporodnak a fertőző-toxikus anyagok. Három év kellett a szükséges ellenőrző próbákhoz, amelyekkel több ezer tonna takarmányt tartósítottak, és így jutottak el arra az eredményre, hogy a nedves tárolásnak nincsen nem kívánt mellékhatása. 1981. végéig már több mint félmillió tonna kukorica került szárítás nélkül a fóliával és más anyagokkal bélelt-fedett tárolókba, és ezt a mennyiséget a sertésállomány igen jó hatásfokkal értékesítette is. Ám — mint az elemzés is rámutatott — azokban a gazdaságokban, ahol vétettek a technológiai fegyelem ellen, valóban gyakran került veszélybe a takarmány rendeltetésszerű felhasználása. A rosszul gyomtalanított területekről betakarított, szántóföldön fertőződött kukoricából készült nedves- takarmány valóban elromlott; ez azonban csak kevés helyen következett be, mert a termelők igyekeztek mindenütt csökkenteni az eljárás kockázatát. Az adatok általában átütő sikerről tanúskodnak. Az idén várhatóan 700 ezer tonna kukoricát tárolnak a korszerű eljárással. A MÉM és az OMFB közös támogatásával mintegy 20 nagyüzemben bemutató telep épült, ezek időközben az új eljárás takarmányozási és technológiai változatainak jó ismeretető- helyei lettek. Az érdeklődés jelenleg is nagy. A MÉM illetékesei szerint 1985-ig 2— 2,5 millió tonna gabona nedves állapotban való tárolását lehet megoldani, ez a mezőgazdaságban évente kereken 100 ezer tonnányi tüzelőolaj megtakarítását teszi lehetővé. A nedves tárolás néhány szakmai részletkérdését a következő időszakban oldják meg. Miután bebizonyosodott, hogy a gépbeszerzési költségeket 20 százalékkal mérsékelni lehet abban az esetben, ha a gabonát nedvesen tárolják, a gazdaságok igyekeznek hozzájutni a korszerű berendezésekhez. A ME- ZÖGÉP-ipar kínálata kétségtelenül javult, hiszen 6-7- féle takarmánykiosztó, -keverő berendezést lehet már megvásárolni, ám a választék még mindig nem eléggé széles. A készülékeket általában csak kis sorozatban gyártják, szinte csak helyi felhasználásra. A MEZŐGÉP Tröszt vállalatai a következőkben várhatóan meggyorsítják majd a fejlesztést. A mezőgazdasági nagyüzemek több módszerből választhatják ki a számukra legmegfelelőbbet. A hőgyé- szi, a Törökszentmiklósi Állami Gazdaság, a dunavar- sányi és a csávolyi termelő- szövetkezet korszerű technológiáit kínálja a továbbiakban is a mezőgazdasági nagyüzemeknek. Az AGRO- BER is jelentős fejlesztési, kutatási eredményekkel segíti az eljárás további elterjedését.
