Békés Megyei Népújság, 1982. október (37. évfolyam, 230-256. szám)

1982-10-23 / 249. szám

Pult előtt, pult mögött

Variációk nyitva tartásra--------------------IgUillMEd

A

lkoholmentesek

(Hosszú víkend és közhangulat.) ötnapos munkahét és hosszú hétvége. Nagy vívmány. Mennyit álmodoztak róla a kereskedők. Most megvalósult, és mindenki a saját szemszögéből próbálja értékelni az eddigi tapasztalatokat. Ezekből az apróbb, nagyobb örömökből, keserűségekből áll össze egy társadalmi réteg hangulata, amely mindannyiunk közérzetét befolyásolja.

Az iparban, a szolgáltatások egyéb ágaiban szinte zökkenőmentes volt az átállás. A kereskedelemben még mindig kavarog a vihar. A szele bennünket, vevőket is meglegyint olykor, ha a kedvenc boltunk ajtaját zárva találjuk. Két alapelv csatázik egymással. Az ellátás színvonala és a vásárlási körülmények ne romoljanak, ugyanakkor a kereskedők pihenőideje is növekedjék. Megvan-e ennek a gazdasági háttere? Bírja-e szusszal a tempót az ipar, a kereskedelem? Kihasználjuk-e a szervezésben rejlő lehetőségeket?

(Renitens szállítók.) Részlet a Békés megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál készített reprezentatív felmérésből: „Ez év júliusában 6 üzletünk volt zárva szabadság, betegség miatt. A helyettesítést a létszámhiány akadályozza. Eddig hússzor változtattunk az eredeti nyitva tartáson. (...) A szállítók közül legnagyobb a terv- szerűtlenség a FÜSZÉRT-nél. A békéscsabai fiók március 1. és április 10-e között 85— 90 százalékban nem a túratervben meghatározott időben hozta az árut, általában egy-öt nappal később. Erről nem értesítették az üzletvezetőket. A PIÉRT ugyancsak nem tartotta meg a határidőt, a hűtőház hétfőn, a likőripar szombaton szállít, amikor a legtöbb bolt zárva van.”

Tegyük hozzá, a rendszertelen áruszállítás veszélyezteti az ötnapos munkahét sikerét. Gyulán, a szupermarket boltigazgatója, Kranczler Erzsébet helyesel: — Valóban, sok bajunk van a FU- SZÉRT-tel. Havonta 5,3 millió forint a bevételünk. A csúcsforgalom szombat helyett csütörtökön, pénteken délután van. Nagyon fontos a tervszerű áruutánpótlás. Üjabb rendelést a túrakocsi megérkezése után adunk fel. Képzelje el, mi van akkor, ha ez 4-5 nappal később jelenik meg.

Orosházán, a FÉKON Ruházati Vállalat telepén munkásnőkkel beszélgetek: —

Kétféle kenyér közül válogathatunk — mondja Besics

Zoltánná. — Ráadásul az egykilós vekni olyan, hogy már másnap ehetetlen. A kétkilós jobb, de hol van a régi orosházi kenyértől?

Tudjuk, nagyon nehéz a vásárlási szokásokat megváltoztatni. Befolyásolják ezt - a helyi sajátosságok, körülmények. Az sem mindegy, hol van az üzlet. Más a forgalom a városközponti, a lakótelepi, az üzemek környékén levő boltokban. Kiss György- né, a Csillag Áruház élelmiszerosztályának helyettes vezetője nem kertel: — Nagyon sokat dolgozunk, de jobban is keresünk. Nálunk semmi nem változott. Szombaton 2 óráig nincs megállás, utána alig van vevő. Szerintem felesleges 5 óráig itt téblábolni.

Arról viszont nem beszél, hogv egyöntetűen azt javasolták: szombaton zárják be az üzletet. Vajon egyetért-e ezzel Molnár Gyuláné, a ruhagyár szakszervezeti bizottságának titkára? — Semmiképp — fogalmazza meg többek véleményét. — Két műszakban dolgozunk, így az asszonyoknak van idejük bevásárolni. A kritikus időpont a hétvége. Az emberek friss élelmiszerre vágynak. Mégiscsak furcsa lenne, ha a csütörtökön megsütött kenyeret kellene enni még vasárnap és hétfőn reggel is.

(Fáradt kereskedők.) A

konfliktus tehát törvényszerű. Mert hiába van két pihenőnapja a kereskedőnek, a második bizony nem biztos, hogy szombatra esik. így a család aligha töltheti együtt a hétvégét. Kétségtelen. ez a vásárlókat nem zavarja. Mezőkovácsházán, a Patyolat Vállalat szalonjában Hlavati Andrásáé elégedett: — Jónak tartom a jelenlegi nyitva tartást. Talán az iparcikküzleteknél lehetne módosítani. Ezeket inkább szombaton kellene bezárni, nem hétfőn, vagy más napokon. Az élelmiszereket már pénteken beszerzem, szombaton mindannyian otthon vagyunk. Ritkán veszek húst, családi házban lakunk, baromfit tartunk. Az áruellátásra sem panaszkodom.

Nem így a kereskedők. Vitatkoznak a szállítókkal, magyarázkodnak a vevőknek, és fáradtak. Marunák László, a Mozaik Áruház igazgatója felsóhajt: — Nagyon féltem az ötnapos munkahéttől. Nem hiába. Szerencse, hogy közben öt tanuló felszabadult és mindannyian itt maradtak. Mégsem tudom a szabadnapokat mind szombaton és hétfőn kiadni. Általában keddtől csütörtökig maradnak otthon a dolgozók. Az

óvoda 7-töl 17 óráig van nyitva, az ■ autóbusz-menetrend sem igazodik munkarendünkhöz. A magyar- bánhegyesieknek délután háromnegyed 5-kor el kell menni, mert a következő járat csak 8 órakor indul.

(Kritikus hétfők.) Békéscsabán, a Lencsési szövetkezeti ABC-áruház havi forgalma 5,6 millió forint. Ezt 35-en bonyolítják le. Papíron. Szabó Gergely, az üzlet vezetője kesernyésen mosolyog: — Én már nem mondok semmit a FÜSZÉRT-re, a sütőiparra: Hiába hadakozom, hogy reggel 6 órára itt legyen a friss pékáru. Nagyon nehéz a dolgunk. Ma is 18 helyett heten-nyolcan dolgoznak. Kórházban vannak, beteg a gyerek, és sorolhatnám. A legrosszabb a hétfői nap. Ilyenkor délelőtt 6-tól 9 óráig csak tejet, kenyeret árusítunk, a forgalom mindössze 3 ezer forint. Számoljon. Hat ember munkabére, mennek a hűtőgépek, ég a villany, fűtjük az egész üzletet. Ha 9 órakor nyitnánk, a délutáni csúcs- forgalomra 6 eladóval több jutna. Gyorsabb, kulturáltabb lenne a kiszolgálás. A közeli sütőipari bolt fél 6- kor, a Fényes ABC 6 óraki’ nyit. ott megvehetnék a te jet, a pékárut és egyebeket.

ötletnek nem rossz, a megvalósítása annál bonyolultabb. Mihalecz Györgyné, az említett pavilon vezetője elgondolkozik: — Nézze, a forgalom szempontjából jó lenne. Csakhogy nekünk is hiányzik egy emberünk. Hétfőn egy eladó nem győzné a munkát. Hiába nyitunk fél 6-kor, a kiflit például mindig 7 órakor hozzák.

De mit szól mindehhez a vásárló? Dr. Fórján Mihály- né és Liptákné Horváth Ildikó egyöntetűen állítja: — Nem lenne szerencsés ez a megoldás. Sok ember él a lakótelepen. Reggel sietnek munkába, iskolába, ilyenkor 100 méter is számít. Csak növekedne a sor a bolt előtt.

(Pályaelhagyók) Kár lenne tagadni, a kereskedelem különbözik a postától, a Volántól. az OTP-tőI, a hivataloktól. Mi magyarok hét végén építünk, barkácsolunk, kertészkedünk és vásárolunk Nem ér rá mindenki víken dezni és autója sincs a hétvégi túrázáshoz. A drasztikus megoldás viszont nem vezetne jóra. Húzzuk le a redőnyt, és kész. Ez a ló másik oldala lenne. Annál is inkább mivel egyre inkább keresni kell a vevők kegyét. Az ipar cikkboltok nyitva tartásának szűkítése azonban indokoltnak látszik. Kassay Béla, az Univerzál Kiskereskedelmi

Vállalat igazgatója tényekkel bizonyítja állítását: — Az első félévi felmérések szerint szombaton néhány békéscsabai üzletünkben az egy órára eső forgalom megközelíti a hét többi napjának átlagos eladását. Az összes vidéki bolt elmarad ettől. Pénteken ez a szám 18—19 óra között 3, Csütörtökön 6 százalék. Tehát hiába a meghosszabbított nyitva tartás, ilyenkor alig lézengenek a boltokban. A vas-edény szak- üzletben csütörtökön az utolsó órában 3 ezer, az illatszerboltban 400 forint a bevétel. Ezek a számok, azt hiszem, önmagukért beszélnek. Ha már a gazdaságosságról, az önállóságról beszélünk, miért nem dönthet a vállalat, hogy melyik üzletet. mikor tartsa nyitva. Hat hónap alatt 160 ember ment el tőlünk, 90 százalékuk nem a kereskedelemben helyezkedett el. Az qk egyértelmű: a szabad szombat hiánya, a kedvezőtlen munkaidő-beosztás, a kevés fizetés. Itt nincs lehetőség mellékkeresetre.

Az Univerzál Áruházban a dolgozók 85 százaléka nő. Januártól júniusig 40-en léptek ki. Közöttük törzsgárda- tagok, tapasztalt szakemberek. A tanulók zöme az oklevél megszerzése után nem köt szerződést a vállalattal. Kik jönnek? Szakképzetlen lányok, asszonyok, akik sokszor csak a létszámot gyarapítják. Lukoviczki Zoltánná pénztáros a kötöttáruosztályon első gyerekét várja: — Tudomásul veszem, hogy ennek a szakmának vannak hátrányai, ezt vállalom is. Örülök az ötnapos munkahétnek, nagyon jól jön a szabadnap. Az ingázás viszont nagyon nehéz.

(Igazodni az élethez.)

Amit ma megvehetsz, ne halaszd szombatra. A szlogen kedves, csak nem biztos, hogy komolyan is vesszük. De tartós fogyasztási cikket nem mindennap vásárol az ember. Kiválasztásához időre van szükség. Erre a legalkalmasabb a szombat. És valljuk be: gyerekcipőben jár a kereskedelmi szolgáltatás. Akadozik a minta szerinti értékesítés, a házhoz szállítás, kevés a tartósított élelmiszer, az előre csomagolt áru. Ugyanakkor meg kellene fizetni a kereskedőket. De miből? Hiszen ez nem csupán elhatározás kérdése. Gazdasági alapkérdés lett a körültekintő, átgondolt nyitva tartás és szervezés. Olyan intézkedésekre, szabályokra van szükség, amelyek rugalmasan alkalmazkodnak változó életünkhöz.

Seres Sándor

Főt'*: Vorcsi F.r/si

(Tudósítónktól)

Véletlenül csöppentem a közelmúltban az orosházi művelődési központban az orosházi Alkoholellenes Klub rendezvényébe. A fiatal orvost, dr. Sági Lászlót, a klub vezetőjét kérdeztem:

— Milyen összejövetelt tartanak?

— Klubunk a nagyfai munkaterápiás intézet alkoholellenes klubjának tagjait hívta meg baráti találkozóra, onnan negyvenen jöttek el, közülünk harmincán.

— Mi volt a program?

— Délelőtt meglátogattuk az Orosházi Üveggyárat. Megjegyzem, hogy klubunknak üvéggyári tagjai is vannak. Ök voltak a házigazdák. Az Alföld étteremben ebédeltünk, a délután egy részét Gyopároson töltöttük fürdéssel, csónakázással. Még focimeccsre is sor került, melyet a nagyfaiak nyertek 4:2-re. Ezt követően jöttünk ide, a művelődési központba. A nagyfai klub tarka műsorát, énekét, szavalatát artistaszámok, zenekaruk fellépése követte. Igen jó előadásban magyar nótákat, táncdalokat hallhattunk tőlük. Most fejeződik be a társasjáték-vetélkedő, majd részt veszünk a szolidaritási nagygyűlésen, a közös vacsora után búcsúzunk egymástól azzal, hogy október végén ismét találkozunk Nagyfán.

— Azt hiszem, sok klub megirigyelhet egy ilyen gazdag programot. Mióta működik Orosházán az alkoholellenes klub?

— Társasutazáson vettünk részt Bulgáriában, kirándultunk a Duna-kanyarba. Hetente, minden szerdán este hat órától tartjuk klubestjeinket a Petőfi Művelődési Központ 2-es klubhelyiségében. A legkülönfélébb programokról gondoskodunk, vannak előadások, szórakoztató műsorok, de van, amikor csak baráti lag beszélgetünk. Másfél éve alakult az orosházi alkoholellenes klub. azzal a céllal, hogy a gyógyult alkoholisták részére biztosítson „alkoholmentes” baráti társaságot, kulturált szórakozást. Természetesen a családtagokat, de mindenki mást is szeretettel várunk összejöveteleinkre. Eddigi működésünkkel — merek úgy fogalmazni — elégedettek lehetünk.

— Létezik alkoholmentes klub máshol is Békés megyében?

— Kevesen tudják, hogy az alkoholmentes klubmozgalom Békés megyéből indult el. Legnagyobb múltja, s talán eredménye is a békéscsabai klubnak van. Ma már természetes, hogy egyre több csoport kér helyet a társadalmi szervezetek között. Alkoholmentes, mert alkohol- ellenes, és alkoholellenes, mert alkoholmentes. így Gyulán, Békésen, Gyoma- endrődön és a megye más településein is működnek klubjaink. Kezdetben a Vöröskereszt szervezte, ma a tanácsok működtetik. Jólenne, ha több segítséget kapnánk a munkahelytől, a szakszervezettől is. Társadalmi, társasági kapcsolataink, szokásaink között is egyre nagyobb szerepet kaphatna az alkoholmentesség.

Pribék Sándor

Pillanatkép az összejövetelről

Kul”: (iyi'Vi N.i-y .I.i/srf

Beszélgetések a lakásgazdálkodásról

O

Török Gyulától, az OTP ügyvezető igazgatójától, a lati kásépítési és hitelezési igaz- | gatóság vezetőjétől elsőként a/.t kérdezzük, hogy melyek a lakásépítés, illetve lakás- vásárlás új hitelfeltételei.

— Lényeges változás — mondotta —, hogy ezentúl a lakásépítés pénzügyi feltételeiben nem kell a különböző településpolitikai célokat, építési formákat kiemelten figyelembe vennünk a hitelezésnél. Ugyancsak megszűnik a foglalkozástól függő kiemelt hitelnyújtás és állami támogatás gyakorlata is. Nem teszünk különbségeket a telepszerű, egyedi és csoportos korszerű lakásépítés között, s nem lesz különbség íz. állami vállalati munkásnak adható állami támoga- •ás. valamint az egyéb ked- ezményes akciók államigaz. daságok dolgozói, pedagógusok stb. részére szóló kedvezmény — között. A javuló pénzügyi feltételekkel (szociálpolitikai kedvezmény kitor jesztése a családiház-épí- •ókre, magasabb hitel) ugyanis értelmetlen lett volna ezeket fenntartani, mivel az új feltételek őket is kedvezőbb

helyzetbe hozzák. Az állami vállalatok munkásainak dotációját viszont a vállalatok válthatják ki kamatmentes kölcsönnel, vagy vissza nem térítendő támogatással. Csökken a családiház-építés és több szintes lakásépítési formákban nyújtott hitelösszegek közötti különbség, egységessé válik a kamatláb és a hitelek visszafizetési ideje. Ez növeli a lakáshoz jutás társadalmi esélyegyenlőségét, s egyben régi társadalmi probléma oldódik meg. Üj dolog az is, hogy az adható hitel összege aszerint változik, hogy mekkora a család, ami a jelenlegi rendszernél lényegesen igazságosabb.

— A meglevő ellentmondásokat feloldják-e az új intézkedések?

— Igen, azzal, hogy a kis és nagy lakásokhoz ezután nem azonos összegű a hitel felső határa. Jelenleg például több szintes építésnél 320 ezer forint. Ez egy kisméretű lakás értékének a jogszabályban lehetővé tett 75 százalékos hitelezési aránya. Ugyanakkor már egy-két szobás lakás esetén mintegy 50 százalékos, ha ennél nagyobb lakást építenek vagy vásárolnak. az arány fokozatosan csökken. Most ezt a problémát az új hitelezési gyakorlat megoldja.

Az alaphitel és az adható nagyobb kamatú kiegészítő bankkölcsön az eddigi hitelezési rendszerhez képest ugyancsak új lehetőségeket, nyújt. Azok számára, akik családnagyságukhoz mérten átlagos minőségű lakást építenek vagy vásárolnak, az alaphitel lehetővé teszi, hogy a jogszabályban előírt kötelező saját részből (általános esetekben több szintes építésnél 30 százalék, családiház- ép lésnél 40 százalék), valamint az adható állami támogatásból (szociálpolitikai kedvezmény) megvalósíthassák terveiket. Akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb lakást akarnak, kiegészítésként bankhitelt vehetnek fel, természetesen nagyobb kamattal és rövidebb visszafizetési határidővel.

Fontos változás, hogy az alapkölcsönt és a kiegészítő bankkölcsönkérelmet az OTP egyénenként bírálja el. figyelembe véve a hitelt igénylő jövedelmét és vagyoni helyzetét. A fizetőképesség vizsgálata tehát az eddiginél nagyobb szerepet kap.

— Mi teszi ezt szükségessé?