Békés Megyei Népújság, 1982. július (37. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

1982. július 8., csütörtök II vezetői képesség próbája / B politikai munka tapasztalatai Szeghalmon A Sárrét iparosítási prog­ramja olyan változást hozott Szeghalomban, amely még az itt élőknek is nehezen kö­vethető. Előbb a Fővárosi Ruhaipari Vállalat, majd a Csepel Autógyár és a Buda­pesti Harisnyagyár üzemei települtek a községbe. A la­kossággal együtt a helyi párt- és állami vezető testü­letek örömmel fogadták a kenyeret biztosító ipart, s a tőlük telhető legnagyobb se­gítséget nyújtották a letele­pedéshez. Feszítő gond meg­oldásához kaptak így segít­séget, mert a mezőgazdaság­ból felszabadult munkaerő, illetve az elhelyezkedni kí­vánók szervezett foglalkoz­tatása lehetővé vált. Ez volt a kezdet, innen in­dult el a község az iparoso­dás és a városiasodás útján. Megkezdődött egyben a még napjainkban is tartó mun­kássá válási folyamat. Mind­ez egy falusias környezet­ben, mely rányomta és rá­nyomja még ma is bélyegét az emberek életmódjára, munkához, munkahelyhez való viszonyukra, politikai, kulturális fejlődésükre. A mezőgazdasági termelés Szeghalom erőssége maradt, ám foglalkoztatási oldalról már a hetvenes évek közepé­től fokozatosan az ipar javá­ra billent a mérleg nyelve; a keresőképes lakosság 40 szá­zaléka az iparban, míg 20 százaléka a mezőgazdaság­ban talál munkalehetőséget, illetve a szerkezetváltozás nyomán a kereskedelemben, szolgáltatásban, közigazgatás­ban, közlekedésben, közok­tatásban stb. dolgozik. Sokrétű fejlődés Ez az a gazdasági környe­zet, melyben a nagyközségi pártbizottság munkáját vég­zi. A társadalmi átrétegződés ma már a párttagság szociá­lis összetételében is tükröző­dik. A 21 ezer 712 hektáros közigazgatási területen a pártbizottság hatáskörében 791 párttag 24 alapszervezet­ben dolgozik. Alapszerveze­teink a társadalmi munka- megosztásban elfoglalt hely szerint az átlagosnál sokszí­nűbb képet mutatnak: közü­lük három területi, öt me­zőgazdasági, két oktatási, két igazgatási, egy egészségügyi, egy kereskedelmi, két közle­kedési, négy KGM-hez tarto­zó ipari, két építőipari, két könnyűipari területhez tar­tozik. A sokszínűség, a sajátos helyzet a hatáskör gyakorlá­sában is megmutatkozik. A pártbizottság hatáskörébe 145 funkció tartozik. Mint járási székhely, ipari, ke­reskedelmi, közigazgatási, egészségügyi, kulturális cent­rumközség pártbizottsága, a tevékenysége az állami, gaz­dasági felügyeletet gyakorló szervekkel való kapcsolat ré­vén sokszor a járás, de több esetben még a megye terüle­tén kívülre is nyúlik. A gazdaság és szövetkezet- politikai munkában bizottsá­gunkra különösen nagy fel­adat hárult. Az elmúlt évti­zedben a nagyközség fejlesz­tési céljai a középfokú ellá­tás feltételeinek megteremté­sét szolgálták. A megyei ta­nács és végrehajtó bizottsá­ga az anyagi eszközök elosz­tásánál településünket beso­rolásának megfelelő megkü­lönböztetésben részesítette. Egy évtized alatt a beruhá­zások összege meghaladta az 1,4 milliárd forintot. A testü­letek napirendjén, ha több­ször nem is, de évente két alkalommal gazdaságpolitikai téma szerepel. Ezen napiren­dek a helyzetelemzés mel­lett mindig megjelölik a to­vábblépéshez szükséges ten­nivalókat. A fejlődés sokszínűsége a pártbizottság munkamódsze­rében is változásokat igé­nyelt. Az ipartelepítés az infrastrukturális fogyaté­kosságokra, illetve a fejlesz­tési igényekre irányította a figyelmet. A lakossági lélek- szám növekedése elsősorban a fiatalok helybenmaradásá- ban, ideköltözésében mutat­kozott meg, és ez a tény a gyermekintézmények, oktatá­si intézmények gyorsabb üte­mű fejlesztését követelte. Ezért élesztgettük a lakossá­gi összefogást bölcsőde, óvo­da építéséhez. A lehetősége­inket hasznosítva segítjük a kibontakozó szakmunkáskép­zést, hogy így is biztosítsuk a munkásutánpótlást. A leg­több gondot nálunk is a la­kásgazdálkodás okozza. Az építendő, illetve épülő la­kásmennyiség egyrészt fize­tőképes keresetet tükröz, másrészt a bel- és árvíz kö­vetkeztében előállott kény­szer következménye. Szeghalom nagyközségben az építésszervezési formát tekintve államilakás-építés, OTP-társasházépítés, vala­mint egyedi családi házas lakásépítkezés folyik. A la­kásállományunk 36 százaléka 1970 óta épült. Az urbanizá- lódás ezen a területen is ki­mutatható, mivel a lakások 78,3 százaléka a vezetékes vízhálózathoz kapcsolódik, il­letve 25 százaléka több szin­tes lakó- vagy társasház. A VI. ötéves tervben a meglevő 3416 lakáshoz további 80 ál­lami, 260 OTP-beruházású és 250 egyedi családi lakóház építését reméljük. Különösen fontos társadalompolitikai célunk a fizikai dolgozók, a fiatal házasok és a több gyermekes családok lakás­gondjainak megoldása. Párt- bizottságunk úgy határozott, hogy szorgalmazza a fiatal házasoknak egy 24 lakásos garzonház építését, mert így is segíteni kell a mihama­rabbi lakáshoz jutásukat. „Szegényebbek lennénk” Településünk lakossága érthetően figyelemmel kísér­te a községben folyó átalaku­lást, változást. Az a tapasz­talatunk, hogy a Szeghalom­ban élő és dolgozó emberek szívesen vállalnak többlet- munkát a községért, a ki­sebb vagy nagyobb közössé­gért. Jó néhány létesítmé­nyünk szegényebb lenne, il­letve néhány nem is biztos, hogy már készen lenne az egyének és közösségek, mun­ka- és szocialista brigádok, ollektívák társadalmi műn- ája nélkül. Sokszor adta jó példáját e község lakossága emberségé- nék, hogy csak a legutóbbi­ak egyikét említsem: 1980. július 26-án a Körösökön levonuló árhullám következ­tében a Sebes-Körös jobb parti töltésén gátszakadás következett be. Futótűzként terjedt a hír, s a hívó szóra mindenki kész volt a mentési munkálatokra. Megfelelő szervezéssel elérhető volt, hogy minden személyt, álla­tot, gyorsan mozdítható in­góságot a mentett oldalra tudtunk szállítani. Az egész település összefogott a bajba jutottak megsegítésére. Szeghalom nemcsak anya­giakban gazdagodott az el­múlt évtizedben, hanem so­kat változott a közgondol­kodás is. Ez az eredmény azért jelentős, mert a mun­kához, politikához, közéleti- séghez, művelődéshez való viszony változásában érzé­kelhető. Elégedettek azonban nem lehetünk, mert még ta­lálkozunk a szocializmustól olyan idegen nézetekkel, ma­gatartási formákkal, mint például az önzés, a kispolgá­ri gondolkodás, a közöny. A lényeg azonban, hogy a mindennapi tudat meghatá­rozó része társadalmunk lét­alapja; a munka. Bizonyíték erre a gazdálkodó egységek, intézmények egyre növekvő törzsgárdája, az igény a tervszerű, mindenre kiterje­dő munkaszervezésre, a mun­kaellátottságra. Tapasztala­taink szerint egyre nagyobb azoknak a száma, akik a fi­zetés mellett a munka sze- retete miatt is járnak dol­gozni, természetes igényük1, hogy munkájukért arányos bérben részesüljenek. Megta­lálható még, de egyre csök­ken azoknak a száma, akik a munkát „szükséges rossz­nak1”, vagy felesleges „idő­töltésnek” — tekintik. Azt hiszem, ebben nem különbö­zünk más településektől. Tisztes eredménnyel A községünk szerepköréből eredően a lakosok egészség- ügyi ellátása jobb az átla­gosnál. A nagyközségben van 100 ágyas kórház, 28 ágyas szülőotthon, 11 munkahelyes szakorvosi rendelőintézet, mentőállomás, ügyeletet tar­tó gyógyszertár, tüdőbeteg­gondozó intézet. Ezek ellátási területe jóval túlnő a köz- igazgatási területünkön, mert a járás 10 községe tartozik ellátási területükhöz. Gyógyító, megelőző tevé­kenységük kielégítőnek te­kinthető, azonban további re­konstrukció, illetve korszerű­sítés lenne szükséges a mind jobb betegellátás érdekében — mi ezt a fejlesztést szor­galmazzuk. Szeghalom nagyközség as. utóbbi évtizedben olyan fej­lesztési célokat valósított meg, amellyel folyamatossá vált a település sok1 irányú j fejlődése. A településfejlesz- \ tési munkánkban megváló- i sultak az egységes községpo­litikai elvek. Erősödött úgy a termelő, mint a nem ter­melő ágazatban a nagyköz­ség további fejlesztésének egységes szemlélete, érvénye- j sült a szektorok közötti ér- [ dekazonosság, a nagyközség j saját lakosságáért és a von- I záskörzetébe tartozó telepü- j lések ellátásáért érzett fele- | lősség, kiteljesedett közép- \ fokú központi szerepköre. | Mindezek eredményeként J Szeghalom nagyközség a tár- I sadalmi, gazdasági fejlettség J olyan szintjére emelkedett, hogy a várossá fejlesztés előírt követelményrendszeré­nek megfelel. Reális tervek További terveink is a va­lóságos helyzetből indulnak ki. Abból a tárgyszerűen és reálisan értékelt és meghir- j detett gazdaságpolitikai helyzetből, amely az ország, a népgazdaság helyzetét jel­lemzi. Pártbizottságunk olyan fejlesztési irányelveket foga­dott el, mely összhangban áll a megyei és országos célki­tűzésekkel, ugyanakkor még jobban számol a helyi erő­források fokozottabb igény- bevételével, a lakosság oda­adó támogatásával, egészsé­ges lokálpatriotizmusával. Nagyközségünk történeté­ben a fejlődés az elmúlt év­tized példátlanul felgyorsult, az anyagi és emberi értékek gyarapodásában nagy ered­ményeket hozott. Politikai és állami szerveink1 képességeit az élet többször próbára tet­te. Köztük pártbizottságunk politikai irányító képességét is vizsgáztatta számtalanszor. Ilyen viszonyok között még a j legbonyolultabb helyzetben is el tudtunk igazodni, úrrá lettünk a gondokon, a lakos­ság javát szolgáló munkánk1 tisztes eredményt hozott. Kerekes Kálmán, 1 községi pb-titkár I Péntek 13 óra: Crossbar központ Békésen fl tárgyalóteremből Halált okozó ittas járművezetés miatt négy év szabadságvesztés Finiséhez érkezett a nagy­szabású Békés megyei posta­beruházás, melynek elké­szülte után gyökeresen meg­javul majd a megyeszékhely és a környező városok tele­fonálási lehetősége. Az ok­tóberre tervezett békéscsabai központátadást megelőzően már átadták a gyulai 2000 vonalas konténerközpontot, és pénteken, június 9-én üzembe helyezik az ezervo­nalas békési konténerköz­pontot is. Vojnár László, a Szegedi Postaigazgatóság távközlési műszaki igazgatóhelyettese elmondta, hogy minden elő­készület megtörtént az át­kapcsolásra. Kidolgoztak egy mindenre kiterjedő forgató- könyvet, mely percnyi pon­tossággal rögzíti a feladato­kat. A békési telefon-előfi­zetők már megkapták a szám változási jegyzéket és az új telefonkönyvet. Az új központra történő átkapcsolás július 9-én, pén­teken 13 órakor kezdődik. A postások természetesen nem babonásak, és nem félnek attól, hogy valami megza­varja a jól előkészített mun­kát. Úgy tervezik, hogy mindössze húsz perc alatt a város valamennyi telefonját átkapcsolják az automata rendszerre. Ezzel együtt természetesen megváltoznak a hívószámok is. Minden állomás ötjegyű hívószámot kap, és kezdet­ben nyilván furcsa lesz meg­szokni, hogy a kagyló fel­emelésekor a központ helyett egy búgó hang lesz hallha­tó. Újdonság az is, hogy a központ automatikusan vé­dekezik a vonalak felesleges lefoglalása ellen. Ha a hí­vott szám nem jelentkezik, egypercnyi csengetés után foglalt hangjelzést ad a ké­szülék, és bontja az össze­köttetést, így az áramkör egy másik hívás lebonyolítá­sára felszabadul. Természetesen a leggondo­sabb előkészület mellett is előfordulhat, hogy az átkap­csolás során egy-egy készü­lék elnémul. Ebben az eset­ben kérik az érdekelteket, hogy a hibát egy másik táv- beszélőállomásról a 03-as te­lefonszámon vagy személye­sen a postahivatalban je­lentsék be. Végezetül még egy fontos tudnivalóra hívta fel a fi­gyelmet Vojnár László. A bé­kési konténerközpont alkal­mas lesz az automatikus táv­hívásra, de csak akkor, ha üzembe helyezik az új bé­késcsabai telefonközpontot is. Addig az interurbán-beszél- getéseket a szokott módon, de a 01-es telefonszámon kell kérni. L. L. A gépkocsi veszélyes üzem. Aligha igényel bővebb ma­gyarázatot az a megállapí­tás, hogy a biztonságos köz­lekedés egyik feltétele a köz­lekedésben résztvevők jó­zansága. Még így is elég sok a veszélytényező az or­szágutakon, hátha még vala­ki ittasan ül a volánhoz. A közlekedés biztonságának a veszélyeztetése és az elfo­gyasztott alkohol mennyisé­ge között nyilvánvaló az összefüggés. Az alkohol kö­vetkeztében csökken a reak­cióidő, tompul az észlelő­képesség. Sőt, a tapasztala­tok szerint agresszívvé, gát­lástalanná teszi a gépjármű- vezetőt, aki ilyen állapotban könnyedén fittyet hány má­sok testi épségére. Góg István, Gyula, Rákóczi út 68. szám alatti lakos is itta­san ült a volánhoz. A 20 éves fiatalember Polski Fiat sze­mélygépkocsival Gyulán, a Vértanúk útján, 90—105 ki­lométeres sebességgel közle­kedett. Szabálytalanul, még­pedig jobbról a vele azonos irányban, a belső forgalmi sávban közlekedő személy­autó előzésébe kezdett, hol­ott a külső forgalmi sávban kerékpárosok haladtak. Eközben, a szabályosan köz­lekedő Karancsi Józsefné, kerékpárost elütötte. Az asz- szony kerékpárja az előtte haladó Gerebenics András kerékpárjának ütközött. Ka­rancsi Józsefné a baleset kö­A kereskedelmi felügyelő­ségek a KERMI közreműkö­désével az ország több me­gyéjében megvizsgálták, hogy a vállalatok, szövetkezetek és a garanciális javítást végző szervizek hogyan tartják be a vas-műszaki cikkek és a bútorok jótállásával, illetve szavatosságával kapcsolatos jogszabályokat. Az ellenőrzés során megállapították, hogy a jótállásra és a szavatosság­ra vonatkozó jogszabályok a vásárlók érdekeit megfelelő­en védik. Hiányosságot a vizsgálat többnyire az ön­ként vállalt jótállási feltéte­lek körében regisztrált. Álta­lános probléma, hogy a jót­állási jegyeket hiányosan vagy helytelenül töltik ki a boltokban. A garanciális szolgáltatá­sokkal kapcsolatban terüle­tenként és szakmánként elté­rőek voltak a vizsgálat ta­pasztalatai. A bútorszakmá­ban a javításokat átlagosan vetkeztében olyan súlyosan megsérült, hogy a helyszí­nen meghalt. Gerebenics András is leesett a kerék­párról és alaposan meg­ütötte magát. Góg István észlelte, hogy balesetet oko­zott, mégsem állt meg. A Béke sugárútra hajtott. Ezt követően jobbra kanyaro­dott a Madách útra, még­pedig olyan sebességgel, hogy átsodródott a menet­irány szerinti bal oldalra, és elütötte a kerékpárján sza­bályosan közlekedő Zofcsin Jánost. Megállás nélkül a Sarkadi útra fordult. Alig csökkentette a sebességét, s lesodródott a menetirány szerinti jobboldalon levő füves részre, s a gépkocsija egy fatuskón akadt fenn. Kö­zepes alkoholos befolyásolt- sági állapotban volt. A vizs­gálat 2,30 ezrelék véralkohol koncetrációt állapított meg. A Gyulai Járásbíróság Góg Istvánt halált okozó ittas járművezetés bűntette, és két rendbeli cserbenha- gyás vétsége miatt 4 év sza­badságvesztésre ítélte. Mel­lékbüntetésként a bíróság el­tiltotta három évre a köz­ügyek gyakorlásától, nyolc évre pedig a járművezetés­től. Az ügyész súlyosbításért, a vádlott és védője enyhíté­sért fellebbezett. A Gyulai Megyei Bíróság helyben­hagyta az első fokú ítéletet. Az ítélet jogerős. S. J. 39 nap alatt végezték el, ezen belül azonban 20 százalékos volt a 60 napon túli javítá­sok aránya. A vas-műszaki szakmában a GELKA és a RAMOVILL vállalatok, il­letve alvállalkozóik garan­ciális szolgáltatásait. A hi­bák döntő többségét 3—4 nap alatt elhárítják, elenyé­sző a 30 napon túli javítások aránya. Az Országos Kereskedelmi Főfelügyelőség a vizsgálat megállapításai alapján fel­hívta a kereskedelmi válla­latok figyelmét arra, hogy rendszeresen ellenőrizzék a jótállási jegyek kitöltését, s az árengedményes termékek eladásakor a jótállási jegyen hívják fel a vásárlók figyel­mét, milyen hiba miatt lett olcsóbb az áru. A kereskede­lem tájékoztassa részletesen a vevőket a garanciális időn túli szavatossági jogaikról is, amelyekkel a bútorok és vas­műszaki cikkek esetében 3 évig élhetnek. Jótállás és szavatosság bútorokra és vas-műszaki termékekre A Bútorkereskedelmi Vállalat megnyitotta az első elemes bútorszakboltját Budapesten, a November 7-e téren. Az üzletben a magyar „Garzon” és a „Réka” típusok mellett NDK és jugoszláv elemes bútorokat is árusítanak. Űjitásképpen bevezették az audiovizuális érté­kesítési formát, színes diafelvételeken mutatják be a vásárlóknak az elemek variálhatósá­gát (MTI-fotó — Varga László felvétele — KS)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom