Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

HHiWKTlW 1982. május 15., szombat o Kitüntetett vállalatok, szövetkezetek, intézmények Brigád a buszon (Folytatás az 1. oldalról) A GYOMAI VIHARSAROK HALÄSZATI TSZ-NEK Szabó Miklós, az MSZMP Békés megyei bizottságának titkára adta át a Kiváló Szö­vetkezet címmel járó ván­dorzászlót és serleget. A gyo­maiak eredményes gazdálko­dásáért eddig kétszer kap­tak kiváló címet és kétszer elismerő oklevelet. A tsz tavaly jelentős sike- rekt ért el a termelőszövet­kezetek IV. kongresszusa tisz­teletére meghirdetett munka­versenyben. A tizenhat ha­lászati termelőszövetkezet versenyében első helyezést ért el, s az ezért járó ok­levelet és pénzjutalmat az elmúlt év októberében ve­hették át. A pénteki ünnepi közgyű­lés jelentőségét növelte az a tény, hogy harminc évvel ezelőtt a mezőtúri, a békési és a gyomai halászati szö­vetkezetek Viharsarok Ha­lászati Termelőszövetkezet néven egyesültek. Azóta a haltermelés több mint húszszorosára nőtt, és ta­valy már ezer tonna halat halászhattak le. Ez a min­den eddigit meghaladó mennyiség kétszáz tonnával több a tavalyinál. Az elmúlt évben készült el a halászati termelőszövet­kezet új halfeldolgozó üze­me. Itt 1981-ben már több mint ezemégyszáz tonna ha­lat dolgoztak fel, és 222 ezer doboz Körösi halászlevet, 1170 fagyasztott busát és 64 tonna Körösi halszeletet ér­tékesítettek. A halászati termelőszövet­kezetek országos értékelése során derült ki, hogy a gyo­maiak szinte valamennyi te­rületen, így a termelékeny­ségben, a hatékonyságban, az egy főre jutó nyereségben is elsők lettek. A tavalyihoz ké­pest 1,5 millió forinttal értek el nagyobb nyereséget, a száz forint munkabérre jutó nyereség húsz forinttal nőtt, AZ AGROBER BÉKÉS MEGYEI KIRENDELTSÉGÉNEK ünnepségén is tegnap dél­után adták át a szocialista munkaversenyben elért ered­ményéért az Élüzem kitün­tető címet. Békéscsabán a tégla- és cserépipari válla­lat művelődési házában- meg­rendezett ünnepségen többek között részt vett Csatári Bé­la, a megyei pártbizottság titkára és Kazareczki Kál­mán vezérigazgató. Kovács György, az AGRO­BER békéscsabai kirendelt­ségének igazgatója ünnepi beszédében áttekintette az elmúlt másfél évtizedet, vá­zolta azokat a mezőgazda- sági és élelmiszeripari beru­házásokat, melyek tervezé­sében, kivitelezésében az AGROBER közreműködött. Az elmúlt év számadatairól szólva elhangzott, hogy a Békés megyei kirendeltség hárommilliárd forintnyi ki­viteli tervet szolgáltatott a megrendelőknek. Tavaly tel­jesítménynövekedésük 16 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az elmúlt esztendőben ki­emelt szerepet kapott a ser­téstelepek rekonstrukciója és az új sertéstelepek létesíté­se, a takarmánytárolók lét­rehozása, az energiaraciona­lizálási program megvalósí­tása és a komplex meliorá­cióban való részvétel. Az igazgató különös hangsúl­lyal szólt azokról a társulá­sokról, amelyek megyénk egy-egy nagyobb területét, vagy meghatározó gazdasági tevékenységét foglalja magá­ba. Az ünnepi beszédet köve­tően Kazareczki Kálmán ve­zérigazgató adta át Kovács György igazgatónak az Él­üzem címet tanúsító okleve­let. Az AGROBER hat dol­gozójának nyújtották át a Kiváló Dolgozó kitüntetést, hat kollektíva érdemelte ki a Vállalat Kiváló Brigádja megtisztelő címet. A SZARVASI HALTENYÉSZTÉSI KUTATÓ INTÉZET 1981. évi munkája alapján elnyerte a Kiváló Intézet cí­met. Az oklevélátadó ün­nepséget tegnap délelőtt tartották, melyen megjelent dr. Pál Lénárd akadémikus, a Magyar Tudományos Aka­démia főtitkára. Az ünnepséget megnyitó szavalat után dr. Oláh Já­nos igazgatóhelyettes üdvö­zölte a megjelenteket, majd dr. Müller Ferenc igazgató az intézet eredményeiről és feladatairól tájékoztatta a vendégeket. Mint mondotta, a kiváló cím elnyerésével egy időben, ebben az évben ün­nepük az intézet fennállásá­nak 25. évfordulóját. 1957- ben hozták létre a kísérleti halastavakat Szarvason, az­zal a céllal, hogy a fossz ta­lajviszonyokkal rendelkező, mezőgazdasági művelésre alig alkalmas terület meg­felelő hasznosításáról gon­doskodjanak. A huszonöt év alatt korszerűen felszerelt üzem, a legmodernebb be­rendezésekkel ellátott, nem­zetközi jelentőségű kutató- központ alakult ki. Jelenleg az intézet témave­zetője a halhústermelés-fej- lesztési, -kutatási program­nak és a kacsakutatási prog­ramnak. Munkájukban folya­matosan figyelemmel kísérik a nemzetközi tudományos eredményeket, részt vesznek a KGST közös halkutatási programjában. Két fejlesz­tési programjukat részlege­sen finanszírozta az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezés- ügyi Szervezete, a FAO. A Kiváló Intézet oklevél át­adása előtt dr. Pál Lénárd akadémikus méltatta az in­tézet munkáját. Elmondta, hogy népgazdaságunk jelen­legi helyzetében fokozottabb szükség van az új eredmé­nyekre, új gondolatokra. A HAKI munkája ezt az új szellemet tükrözi. A kitün­tető oklevél átadása után a MÉM képviseletében Héger József az intézet vezetőinek, dr.. Müller Ferenc igazgató pedig az intézet dolgozóinak adott át jutalmakat. A MEZÖKOVÄCSHÄZI ÜJ ALKOTMÁNY TERMELŐSZÖVETKEZET ünnepi küldöttgyűlésén részt vettek az országos, a megyei, a helyi és a társ szervek képviselői. A nyitószavalat után Agócs István, a szövet­kezet párttitkára mondott köszöntőt. Pacsika József elnökhelyettes beszámolójá­ban elmondta, hogy az 1981-es év több szempontból is jelentős állomás volt a szövetkezet életében. Fenn­állásuk óta a növényter­mesztési főágazat az elmúlt évben érte el legjobb ered­ményét. Jelentősen nőtt a háztáji termelés is. Üzemi termelésük értéke 260 millió, nyeresége 30 millió forint volt 1981-ben. összességében búzából 6,3, kukoricából 10,3 tonnát termeltek hektáran- ként. Rekordnak számít a hektárankénti 547 kilogram­mos hagymamagtermés és a 47 tonnás cukorrépa-átlagho­zam. Az elmúlt évben javították technikai ellátottságukat, az intenzív gabonaprogram ke­retében 16 millió forint ér­tékű korszerű mezőgazdasá­gi gépet szereztek be és állí­tottak üzembe. A szocialis­ta munkaverseny és brigád­mozgalom nagyban hozzá­járult a gazdasági és társa­dalmi feladatok sikeres megoldásához, a teljesített társadalmi munka összege 275 ezer forint volt, 50 szá­zalékkal több, mint egy év­vel korábban. Különösen ki­emelkedő eredményt ért el a 12 tagú Petőfi Sándor Szo­cialista Brigád, amely az Ágazat Kiváló Brigádja cí­met érdemelte ki. A beszámoló elhangzása után dr. Eleki János, a TOT főtitkára adta át a szövetke­zetnek a Miniszteri Elismerő Oklevelet, és méltatta a tag­ság múlt évi munkáját. Győrfi Károly, a Békés me­gyei Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezetek Szövetségé­nek titkára emlékserleget nyújtott át. Ezután öt szo­cialista brigád arany-, 13 ezüst-, öt pedig bronzkoszo­rús kitüntetésben részesült, és 22 tsz-tag Kiváló Dolgozó címet kapott. Ketten Kiváló Munkáért miniszteri kitün­tetést, ketten pedig TOT-ki- tüntetést kaptak a termelő­szövetkezeti mozgalomban végzett munkájukért. A MEZÖBERÉNYI •ARANYKALÁSZ TERMELŐSZÖVETKEZET ünnepi közgyűlésén dr. Fe­kete Ferenc, a Pénzügymi­nisztérium osztályvezetője adta át a Kiváló Termelőszö­vetkezet kitüntető cím elnye­réséről szóló oklevelet Fi- czere Jánosnak, a termelő- szövetkezet elnökének. Ünnepi beszédében dr. Fe­kete Ferenc szólt hazánk gazdasági helyzetéről, majd vázolta a következő évek gazdasági feladatait. Ezután értékelte az ötödik alkalom­mal kiváló termelőszövetke­zet múlt évi gazdálkodását. Mint mondotta, a szövetke­zet a megyében a legtöbb nyereséget érte el, egy tag­ra 102 ezer forint eredmény jut. A kiváló cím elnyeré­séért járó serleget a Békés megyei Mezőgazdasági Ter­melőszövetkezetek Szövetsé­ge nevében Eke Sándor tit­kárhelyettes adta át. Az ün­nepi közgyűlés befejezése­ként négyen miniszteri ki­tüntetésben részesültek, egy dolgozó TOT-kitüntetést ka­pott, a Termelőszövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést heten kapták meg. AZ ÜJKlGYÖSI ARANYKALÁSZ TSZ ünnepi közgyűlésén Bagó Bálint, a MÉM főosztályve­zetője adta át a Kiváló Ter­melőszövetkezet kitüntető címet igazoló oklevelet Ruck Jánosnak, a szövetkezet el­nökének. Ez azt jelenti, hogy a szövetkezet hatodik alka­lommal jutott a kitüntetés birtokába. Mint Ruck János ünnepi beszédében mondta, szorgal­mas tagságuk, becsületes munkájának elismerését je­lenti ez a kitüntetés. A szö­vetkezet a szigorú közgazda- sági feltételek mellett is eredményesen gazdálkodott 1981 “ben. Előállított terméke­ik értéke 236 millió forint volt, a bruttó jövedelem pe­dig meghaladta a 90 millió forintot, ebből 48,6 millió fo­rint a tiszta nyereség. Kiemelkedő termést taka­rítottak be a gabonafélékből, búzából 6, takarmánykukori­cából 10,7 tonna volt a hek­tárankénti hozam. Ez utóbbi eredménnyel kategóriagyőz­tesek lettek a Nádudvari KI­TE ágazati versenyében. Di­namikusan fejlődött a múlt évbén a szövetkezet zöld- ségteremlési és gyepgazdál­kodási ágazata, valamint ser­téstenyésztése. A növényter­melés után a sertés adja a legtöbb jövedelmet a szö­vetkezetnek. A szövetkezet céltudatosan szervezi és tá­mogatja a háztáji termelést. Tavaly többek között 23 ezer hízósertés, 630 hízómarha, valamint sok baromfi, tej és zöldségnövény termeltetése és felvásárlása révén 137 millió forintot forgalmazott a háztáji főágazat. Az ünnepi beszéd után ki­tüntették a munkában élen járó dolgozókat. Miniszteri és TOT-kitüntetést négyen vettek át Bagó Bálinttól, 24 dolgozó a szövetkezet elnö­kétől kapott kitüntetést. Elsőként Szatmári Elekkel sikerül találkoznom a Hidas­háti Állami Gazdaság muro- nyi központjában, őhozzá irányítanak ugyanis, amikor a Lenin brigádot keresem. — Ja, a buszosokat? — kérdez vissza a titkárnő az irodán —, akkor tessék a szállításvezetőhöz fordulni, ö mindent tud róluk. Fejjel magasabb nálam a szikár szállításvezető, pedig én sem vagyok átagon aluli termetű. Napbarnított arcán kivirágzik a derű, amint a parola után azonnal a brigá­dot hozom szóba. — Magam is tagja lennék, gondolom a Szakma Kiváló Brigádja cím miatt keres bennünket — néz rám für­készve, s hogy rábólintok, sietve jegyzi meg: — Azért a másik két bri­gád sem utolsó, higgye el! ♦ Elhiszem. Már csak azért is, mert az adatok nem cá­folják meg a szállításvezető állítását, akinek ítélete mö­gött éppen húsz esztendei ta­pasztalat áll: 1962-ben ru­házták rá ezt a tisztséget még Vizesfáson, az azóta a hidashátiba olvadt állami gazdaságban. A gazdaság személygépko­csijait és autóbuszait veze­tők brigádja mellett keze alatt dolgozik a kétszeresen is a vállalat kiváló brigádja: a tehergépkocsi-vezetőkből és rakodókból verbuválódott Komarov brigád, amelynek élén Kiss Sándor áll, de a másik, a hasonló összetételű Petőfi Szocialista Brigád is elérte az aranykoszorús foko­zatot, Vári István vezetésé­vel. A „Komarov”-ban hu­szonnégyen, a „Petőfi”-ben harminckilencen versenyez­nek együtt az elismerés ma­gasabb fokozataiért. Szatmári Elek tíz busz, húsz személygépkocsi és 50 tehergépkocsi munkáját irá­nyítja, ami ugyancsak körül­tekintő szervezést igényel, ha tudjuk, hogy az elmúlt évben is hatmillió tonnakilométert teljesítettek a teherszállítók. Hogy mit jelent ez? Nem kevesebbet, mintha vala­mennyi teherautójuk körbe­kerülte volna egyszer a föl­det színültig megrakodva, vagy más megközelítésben: mintha az 50 tehergépkocsi mindennap hétszer fordult volna búzát szállítva Murony és a csabai gabonasiló között. A személygépkocsik és au­tóbuszok sofőrjeinek teljesít­ményét is ki lehetne fejezni tonnákban, persze, ennek nem sok értelme lenne, hogy mégis fogalmat alkothassunk egész éves igénybevételükről, elég annyit megjegyeznünk, hogy 1981-ben fejenként 50 ezer kilométert vezettek. Az már egy külön kérdés, hogy milyen feltételek mellett, mint ahogy az is megvála­szolásra vár; miképp lesz egy „nem termelő” brigádból az ágazat, a szakma kiváló­ja? — Lehet, hogy a. közgazda- sági fogalmak szerint nem vagyunk termelő munkások, de kíváncsi lennék, mi tör- ténne^ ha egyszer ellezser- kednenk á feladatunk telje­sítését? — mondja homlokát ráncolva Garzó József, a ti­zenhét tagú Lenin Szocialis­ta Brigád vezetője. Beszélge­tésünk stílusosan — buszve­zetőkről lévén szó — a bu­szon folyik, méghozzá Né­meth Ferenc „gépén”. — Azt hiszem, itt vala­mennyien úgy érezzük, hogy miénk a reánk bízott autó­busz. Sose nézzük, hogy most munkaidő van, vagy nincs, egy a fontos: rendben legyen a gép — mondja Németh Fe­renc, az 1969-ben alakult bri­gád alapítója, és még hozzá­teszi : — Lassan harminc éve dol­gozom itt, ennyi idő után szégyen lenne, ha nem tud­nám magam ráncba szedni a • masinát. ♦ Ugyanez a véleménye Wag­ner Ádámnak is, aki viszont már több mint harminc éve ül a volán mögött itt a gaz­daságban. Ök nagyon jól tudják, mit jelent az, ha 30 —40 emberrel csak tíz per­cet is késnek a munkából, mivel 800 dolgozót kell rend­szeresen reggel, este szállíta­niuk. — Nyáron ez a duplájára nő — veszi vissza a szót a brigádvezető, majd így foly­tatja: — A hibrid kukorica mi­att. A címerezőtábor fiatal­jait visszük ki a kukorica- táblákhoz. Ott mi is beállunk 'címerezni, este meg vissza- kocsizzuk őket a szállásra. Közben előkerül a brigád­napló is. Nézem a névsort: egy kivétellel valamennyien az ötvenes években szegődtek el a gazdasághoz. Tagadha­tatlanul régi „motorosok” hát. A brigád tizenhárom év­vel ezelőtt állt össze. Azóta majd minden fokozatot két­szer nyertek el, az aranyko­szorút háromszor, a Kiváló Brigád címet az 1979-es meg az 1980-as év is meghozta, most pedig a szakma kiválói lettek. Ehhez persze kevés csupán pontosan megjelenni a munkában. „A brigád vállalásait első­sorban balesetmentes, közle­kedéssel, alkatrész- és üzem­anyag-megtakarítással, vala­mint társadalmi munkavég­zéssel teljesítette — olvasom a Pályázat az ágazat Kiváló Brigádja cím elnyerésére cí­mű dokumentumot, ami tar­talmazza azt is, hogy 1978. és 1981. között — négy év alatt — a vállaltak 300 százalékos teljesítésével félmillió forint értékű alkatrészt és üzem­anyagot takarítottak meg. De olvassuk tovább a pályázat szövegét: a brigád 1981-ben tanyahelyek és elhagyott szé- rűskert használatba vételét kezdeményezte, a rendezés közben összegyűjtött 35 ton­na ócskavasat értékesítette, és öt hektár területet adott át megművelésre. Ezzel egy időben négy tonna fáradtola­jat is összegyűjtütt a pakura­üzemelésű lucernaszárítónak, amivel 18 és fél ezer forint értékű fűtőanyagot váltott ki.” És még két statisztikai adatsor: az egyik szerint a 17 brigádtagból tizennégyen tulajdonosai már valamely egyéni kitüntetésnek. Beszél­getőtársaim közül Garzó Jó­zsef hatszor, Wagner Ádám négyszer, Németh Ferenc há­romszor, Szatmári Elek egy­szer kapott Kiváló Dolgozó címet a miniszteri kitüntetés mellé. A másik tény: eddig átlagban 610 ezer kilométert vezettek balesetmentesen, s a brigádból ketten már — Lip- ták Mátyás meg Szilágyi Sándor — milliomosok e te­kintetben, négyen pedig — Garzó József, Szabó András, Németh Ferenc, Wagner Ádám — szorosan ott halad­nak a nyomukban. ♦ — Akkor ez egy nagyon komoly, sőt, túl komoly bri­gád — szalad ki a megjegy­zés a számon, de a nem min­den él nélküli megállapítás kedvező visszhangra lel. — Ha a munkáról van szó, vagy például a nevelőintézeti gyerekek patronálásáról, ak­kor igen, mint ahogy az ár­vízi mentésnél és helyreállí­tásnál se számoltuk, hogy hányszor 24 órát töltünk nyeregben egymást követő napokon — reagál azonnal a brigád vezető, de Németh Fe­renc meg Wagner Ádám se hagyja annyiban, egybehang­zó megállapításuk szerint „nem járnak a padlásra ne­vetni”. Nemcsak a mindig hangu­latos brigádvacsorákról és közös kirándulásokról van itt szó, meg arról, hogy nem hi­ányzik senki, ha valamelyi- kőjüknél segíteni kell példá­ul a költözésnél, ami szintén felér egy-egy emlékezetes összejövetellel. S hogy kik a „hangulatkeltő^” ilyenkor, az sem marad titok: Németh Ferenc meg Wagner Ádám nem jön zavarba akkor sem, ha egy-egy zeneszerszámot kell megszólaltatni a többiek szórakoztatására. De ott van­nak a különböző vetélkedő­kön, versenyeken, a környe­zetszépítő közös munkákban is valamennyien, akik immár harmadik évtizede dolgoznak együtt. S ezt így tartják ter­mészetesnek — mint ahogy az is az valójában. Termé­szetes. Kép. szöveg: Kőváry E. Péter Az összeállítást készítették: M. Szabó Zsuzsa, Kepenyes János, Szekeres András, Medgyesi Lászlóné, Halasi Má­ria, Barna Mihály, Kiss Pál. Wagner Adám, Garzó József, Németh Ferenc Szatmári Elek

Next

/
Oldalképek
Tartalom