Békés Megyei Népújság, 1982. május (37. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
1982. május 15., szombat Versenyben a Centrum Áruház Az áruház csinosítására az idén 2 millió forintot költöttek Fotó: Fazekas László Hitelügy és közélet A Centrum Áruházak 35 üzletéből 19 vidéki városban van. A belkereskedelem egyik legnagyobb vállalata tavalyi eredménye alapján az idén elnyerte a Kiváló címet. Az elképzelések szerint 1982-ben 17 milliárd 540 millió forint bevételre tesznek szert, amelyből 12 és fél milliárd a kiskereskedelmi forgalom. A terv csak akkor teljesíthető, ha rugalmasan alkalmazkodnak a piachoz, a beszerzést és az értékesítést a kezdeményezés, a lehetőségek minél jobb kihasználása, a versenyké- nesség fokozása jellemzi. A békéscsabai áruház kollektívája a közelmúltban vezérigazgatói dicsérő oklevelet kanott. Megkértük Szlávik Lajos igazgatót, hogy beszéljen üzletpolitikájukról, a vásárlási körülmények javításáról. — Elöljáróban annyit: 1981-ben is körültekintően, a nagyvállalati irányelveknek megfelelően dolgoztuk ki programunkat. Az első negyedév jól alakult, aztán visszaesett a forgalom. így az éves árueladási tervünket 99.5 százalékra teljesítettük. — Ezt kudarcnak tartja? — A 106 dolgozó, a 12 nyugdíjas és részmunkaidős tanúsíthatja: szó serrr volt kényelemről, elbizakodottságról. Végül is, 160 millió forint értékű árut értékesítettünk, amely csaknem 6 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Igaz, fél százalékkal elmaradtunk a tervtől, mégsem kesergünk. Ugyanis mindent megtettünk, hogy az elképzeléseinket valóra váltsuk. .Sajnos, az év utolsó három hónapjában, különösen októberben kevesen vásároltak kész ruhát, a vegyesíparcikkek közül alig volt importból származó műszaki és kozmetikai cikk. Pedig kivittük a portékát az üzemekbe, a város környéki településekre, számos engedményes vásárt rendeztünk. Jól gazdálkodtunk a 8,6 millió forint kockázati alappal is, amelynek 17.5 százalékát a Centrumhétfőkön használtunk fel. Ugyanakkor elégedettek lehetünk a méter- és lakástextilt. a cipőt és a vegyes cikkeket árusító osztály forgalmával. A jövőben jobban oda kell figyelni többek között a kötött felsőruházat, a díszműáru, a híradótechnikai készülékek eladására. dik. A legfontosabb, hogy ütemesen, az igényeknek megfelelően érkezzenek a szezonjellegű cikkek, és az előnyös feltételekkel megvett termékekkel javítsuk az ellátást. —■_ A megszerzett árut el is kell adni. Mi határozza meg értékesítési feladataikat? — Mindenekelőtt fontos követelmény az új kereskedelmi megoldások alkalmazása, a kezdeményezőkészség fejlesztése, a szervezésben rejlő lehetőségek kihasználása. Folytatjuk és bővítjük az áruházon kívüli árusításokat a megyeszékhely üzemeiben, a környező településeken. Az- itt elért forgalmat a tavalyihoz képest az idén 50 —60 százalékkal növeljük. Még körültekintőbben szervezzük meg a Centrum Hétfőket, színesebbé tesszük a csütörtöki bevásárlónapokat. Legutóbb, áprilisban „férfinapot” hirdettünk, amikor kozmetikai cikkeket kínáltunk 20 százalékkal olcsóbban. Szeptember második felében Csongrád megye bemutatkozik címmel tájnapok lesznek az áruházunkban. Nem titkolt szándékunk, hogy felvegyük a versenyt az Univerzál Áruházzal. — Ne haragudjon, nem irreális ez? — Itt aligha arról van szó, hogy a lényegesen nagyobb Univerzál-üzletet lepipáljuk. Viszont állandóan hallatunk magunkról, tudatjuk, hogy létezünk, vagyunk. Ezért igyekszünk javítani a kiszolgálás színvonalát. Aztán itt van a „díjmentes”, de teljes értékű szolgáltatás: az udvarias, előzékeny kiszolgálás. Ennek rendeljük alá az ösztönzőrendszerünket, kihasználjuk a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalomban rejlő lehetőségeket, a KISZ-fiatalok tenniakarását. Ezenkívül nagy gondot fordítunk a piackutatásra, a reklámra. Békéscsabán több üzemben van árubemutató vitrinünk, az OTP-lakások átadásakor ajándékcsomagot adunk az új tulajdonosoknak, és még sorolhatnám. — Mit tettek a vásárlási körülmények javításáért? — Az elmúlt évben kicseréltük a padló burkolatát. Ez évben pedig csaknem 2 millió forintot költöttünk a berendezés felújítására. F-mo- dul állványokat helyeztünk el az eladótérben, ki tapétáztuk a falakat, rendbe hoztuk a szociális helyiségeket. Nemsokára új portált helyezünk az épület homlokzatára, tatarozzuk a tűzfalat — mondotta befejezésül Szlávik La- i051- Seres Sándor Miről ír a Lányok, Osszonyok? A Lányok, Asszonyok májusi száma ismét sok érdekes olvasnivalót kínál. A Szovjet—magyar űrrepülés második évfordulója alkalmából Valerij Kubaszov szri nes, hangulatos beszámolóját közli a lap a felkészülés és az űrrepülés érdekes, izgalmas, időnként humoros mozzanatairól. Megismerkedhetnek az olvasók a Moszkva Rádió magyar nyelvű adásainak szerkesztőségével, az ott végzett munkával. Űj sorozat első cikke jelenik meg a májusi számban: az ősi orosz városok történetét, műemlékeit, jelenét és fejlesztési terveit mutatják be ezek az írások. Ezúttal Kijevet mutatja be a sok színes képpel illusztrált cikk. Az iskola ma és holnap című összeállítás egy moszkvai, egy grú- ziai és egy azerbajdzsáni iskola példáján mutatja be az oktató és nevelő munka uj szovjet módszereit. A népi iparművészetet ismerő sorozatban ezúttal az észtországi kézimunkákkal ismerkedhetnek meg. A Gyógyító sugár című írás a lézersugár sebészeti alkalmazásának új távlatokat nyitó lehetőségeiről szól. A Gondolatok Rultkai Éva szerepeiről című írás a kiváló művésznő klasszikus orosz színművekben nyújtett alakításait méltatja. A turizmus és a béke követe — hirdeti az egyik cikk címe. A szovjet utazási iroda, az Intourist kapcsolataiba nyújt bepillantást az írás. Elbeszélés, mese, divatsorozat, orosz nyelvlecke, a mellékletben kézimunka-leírások, ételreceptek és keresztrejtvények teszik gazdagabbá a lapot. Exportfogas, polctartó Egy osztrák—svájci cég megrendelésére kilencféle alumínium profil sajtolását kezdték meg a Balassagyarmati Fémipari Vállalatnál. Ezek olyan falra szerelhető fogasok, polctartók, amelyek alkalmasak a legkülönbözőbb eszközök, szerszámok — falipolcok, létrák, vödrök, locsolótömlők, kerékpárok. kerti szerszámok, gépkocsiköpenyek — garázsban, műhelyben, kamrában való elhelyezésére, felfüggesztésére. A megrendelt csaknem félmillió schilling árutételt az év közepéig kell leszállítani. Az alumínium fogasok, polctartók egyelőre félkészen kerülnek a megrendelő telephelyére, de tárgyalások folynak a termék készít' gyártásáról, csomagolásáról. Néhány hónap híján pontosan 25 éve lesz, hogy Madarász István a bankszakmában elhelyezkedett. Gyermekéveit a Csongrád megyei Ferencszálláson töltötte, majd Makóra került, és az akkori ” SZÖVOSZ-tech- nikumban leérettségizett. A földműves családból származó fiú az egyik tanárának javaslatára a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemre iratkozott be, s tanulmányainak befejezése után — tanszéki hirdetés alapján — 1957-ben szeghalmi állást pályázott meg. A Magyar Nemzeti Bank helyi fiókjában először hitelügyi előadó lett. Azután szinte valamennyi munka- területtel megismerkedett, 1960-ban pedig kinevezték fiókvezetőnek. — Hányán dolgoznak itt? — Huszonket-ten. Az úgynevezett elvi részlegek vezetőinek egyetemi, illetve főiskolai, a forgalmiaknak középiskolai végzettségük van. Jelenleg hárman járnak szakmai tanfolyamra. — Milyennek látja — mint pénzügyi szakember — a várossá fejlesztés lehetőségét? — Abban a szerencsés helyzetben voltam, hogy még a kezdet kezdetén alkalmam nyílt tájékozódni Markos György professzor rajonizálási tervéről. Ennek a magam részéről különösen akkor tulajdonítottam nagy jelentőséget, amikor 1971- ben megjelent a terület- és településhálózat-fejlesztés koncepciójával kapcsolatos kormányrendelet. Szeghalom középfokú központtá való válása reális elképzelésnek bizonyult, amit egyébként a nagyközség földrajzi helyzete is egyértelműen indokolttá tesz. Ügy is mint pénzügyi szakember, úgy is mint tanácstag, illetve vb- tag tisztában voltam a tervciklus célkitűzéseivel, s a várható előnyökre tekintettel egyetértettem velük. Ezért kézenfekvőnek tűnik, hogy bankfiókunk hitelezési tevékenysége főként az önállóan gazdálkodó egységekre összpontosul. — Mi a helyzet a telepíteit iparhoz tartozó üzemekkel, vállalatokkal? — Itt vezetjük rendszeresen a telepi számlákat is, és ezek a vállalatok a pénzt nálunk veszik fel. Különben az egész járásban 20 gazdálkodó szervvel állunk hitelügyi kapcsolatban. — Mióta vesz részt a közéletben? — Szeghalomra kerülésem után az első három esztendő főként a szakma és a terület megismerésével telt el. Miután kineveztek fiókvezetőnek, egyre több társadalmi jellegű feladat megoldását vállaltam. 1963-ban lettem tagja a járási pártbizottságnak, és bekerültem a volt járási tanács végrehajtó bizottságába is. Akkoriban Körösladányt képviseltem. A testület megszűnése után előbb a 20-as választókerületben tevékenykedtem mint tanácstag, és most a 17-es tartozik hozzám. — Mikor került kapcsolatba a népfronttal? — A tanácstagi teendők ellátásakor, amikor is az állampolgárok hol lakásomon, hol itt a munkahelyemen kerestek fel a legkülönbözőbb kérdésekkel, problémákkal. Hadd tegyem még hozzá, bár a Népfrontban nincs funkcióm, mégis a körzet HNF-aktíváival, tisztségviselőivel mindig a jó együttműködésre törekedtem. Közhelynek hangzik, de igaz, hogy csak az irodában ülve nem lehet hatékony közéleti tevékenységet kifejteni. Az elért eredmények elismeréseként éppen a közelmúltban vehettem át a HNF Országos Tanácsának „Kiváló Társadalmi Munkáért” plakettjét. Kép, szöveg: Bukovinszky István — Hogyan igyekszik az áruház kielégíteni a lakosság sokrétű igényét? — Terveink szerint ebben az esztendőben ruházatból 115, vegyesiparcikkekből 53 millió forint értékű árut adunk el. Ez majdhogynem 5 százalékos fejlődést jelent_ Természetes, hogy ehhez iga" zítjuk beszerzéseinket is. Több portékát veszünk az ipari szövetkezetektől, a helyi ipari vállalatoktól, fokozzuk az áruházi cserét. Megfelelő méretű, alapanyagú és színű ruházati termékeket, kényelmes lábbelit kínálunk az idősebb korosztálynak, bővítjük a csecsemő- és gyermekruhák választékát, az úgynevezett monopolcikkek körét. Ilyen szerződést kötött vállalatunk központja a Zalaegerszegi Ruhagyárral, a Sabária Cipőgyárral, a Május 1. Ruhagyárral. — Árukészletük csaknem 40 százaléka a Centrum nagykereskedelmi raktáraiból származik. Elképzelhető, hogy ez a szám a jövőben még nagyobb lesz? — A VI. ötéves tervben beszerzési politikánk egyik sarkalatos pontja a nagykereskedelmi raktárak bővítése, korszerűsítése. Törökbálinton az év első felében átvesszük a 11 ezer négyzetméter alapterületű, modem ma- gasraktárat. Elkészül a 3700 négyzetméteres hajdúnánási lerakat, ahonnan évente 746 millió forint értékű ruhanemű, cipő, műszaki cikk kerül az áruházakba. A békéscsabai üzlet az összes forgalom 10 százalékából részeseBékés megye fontosabb gazdasági jelzőszámai 1982.1. negyedév az előző év azonos időszakának százalékában SZOCIALISTA IPAR A termelés volumene: Szocialista ipar összesen 105,2 Ezen belül: nehézipar 110,2 könnyűipar 95,5 egyéb ipar 110,4 élelmiszeripar 106,2 állami ipar 104,4 szövetkezeti ipar 108,1 A foglalkoztatottak száma 98,8 Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 106,5 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 107,7 KIVITELEZŐ ÉPÍTŐIPAR Az építési-szerelési munkák volumene 101,0 A foglalkoztatottak száma 94,2 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 111,1 MEZŐGAZDASÁG Értékesítés: vágómarha 83,4 vágósertés 86,7 baromfi 145,7 tehéntej 116,1 A foglalkoztatottak száma: állami gazdaságok, kombinátok 100,5 mgtsz-ek közös gazdaságai 102,5 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete: állami gazdaságok, kombinátok 104,3 mgtsz-ek közös gazdaságai 107,8 BELKERESKEDELEM A kiskereskedelmi forgalom (folyó áron) Í09,0 Ezen belül: bolti élelmiszerek, élvezeti cikkek 112,3 vendéglátás 111,9 ruházati cikkek 102,4 vegyes iparcikkek 108,2 A foglalkoztatottak száma 99,6 A foglalkoztatottak havi átlagkeresete 104,6 Az első negyedévben az ipar termelése összességében dinamikusan (5,2%-kal) emelkedett. A termelés a szövetkezeti iparban gyorsabban nőtt, mint az állami iparban. A növekedés mind" két szektorban a termelő- egységek termelési indexének igen nagy szóródása mellett következett be. A termelés a belföldi kereslet hatására bővült. A gépipar termelése 17,2n/n-kal, az építőanyag-iparé 11,%5-kal, az élelmiszeriparé 6,2%-kal emelkedett, míg a könnyűipar termelése 4,5%-kal elmaradt a tavalyi negyedévitől. Az iparban átlagosan 53 930 főt foglalkoztattak, l,2n/n-kal kevesebbet, mint egy évvel azelőtt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés 6,5%-kal emelkedett. A termelékenység-növekedés 20%-a a létszámcsökkenést pótolta, 80%-a pedig a termelés emelkedését eredmé- nyezte. A kivitelező építőipar termelése összességében 1%-kal emelkedett, ezen belül az állami építőiparé 3,2%-kal nőtt, a szövetkezeteké 4,9%- kal csökkent. Az építőipar éves termelési előirányzatában, az előző évihez viszonyítva, nagyobb arányú fenntartási-felújítási munka elvégzése szerepel. A megyei székhelyű építőipar az első negyedévben 80 új lakást adott át a megrendelőknek. ugyanakkor 127 lakás építését kezdte meg. A negyedév végén 1022 lakás építése volt folyamatban ezen szervezeteknél együttesen. A kivitelező építőiparban átlagosan 4170 főt foglalkoztattak, 6%-kal kevesebbet, mint 1981 első negyedévében. A létszám az állami építőiparban jobban csökkent, mint a szövetkezetiben. A megyében a főbb állatfajok (szarvasmarha, sertés, baromfi) állománya, a március 31-i állapot szerint, meghaladta az egy évvel korábbit. A mezőgazdasági nagyüzemek állományának növekedése mellett a kistermelők állománya is nőtt. Vágómarhából és vágósertésből 17, illetve 13%-kal kevesebbet értékesítettek a megyében, mint 1981 első negyedévében, de az év hátralevő időszakában a negyedév végi állatállomány alapján a felvásárlás növekedése várható. Ugyanakkor baromfiból 46, tehéntejből 16%-kal nőtt az eladott mennyiség. Az első negyedévben a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben átlagosan 36 455 főt, az állami gazdaságokban, kombinátokban pedig 9910 főt foglalkoztattak; 2,5, illetve 0,5%-kal többet, mint az előző év azonos időszakában. 1982 első negyedévében a kiskereskedelem eladási forgalma folyó áron 0,9%-kal, összehasonlító árakon számítva 3,7%-kal emelkedett. Az áruellátás elsősorban élelmiszerekből, de iparcikkekből is — eltekintve egyes vasipari és ruházati cikkek mennyiségi és választéki hiányosságaitól — alapvetően kiegyensúlyozott volt. A forgalom mennyisége (volumene) élelmiszerekből és élvezeti cikkekből 5,3, vegyes iparcikkekből 4,5%-kal emelkedett, ruházati cikkekből 2,3%-kal csökkent. A vendéglátás eladási forgalma — változatlan áron számítva — 2,6%-kal nőtt. 1982. január 1-én megyénknek kereken 433 000 lakosa volt, valamivel kevesebb, mint egy évvel azelőtt. A népesség csökkenési folyamata tovább erősödött. 1980—1981-ben — a lakosság kor szerinti összetételéből is adódóan — már nemcsak a megyéből való elvándorlások miatt, hanem a természetes módon való fogyás, azaz a születések számát meghaladó halálozások következtében is csökkent a népesség száma. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Békés megyei Igazgatósága
