Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

1981. december 17-, csütörtök o Klubfoglalkozás az üveggyárban — a barátság jegyében IZHilUKTiM---------------------— A z Orosházi Üveggyár Moszkvai Rádió baráti klubja 1981. december 14-én klubfoglalkozást tartott. A résztvevők elsőként tájékoz" tatót hallgattak meg Békés és Penza megye testvérkap­csolatának gazdag történő­iéről, meghallgatták Frank Ferenc elvtársnak, az MSZMP Békés megyei bi­zottsága első titkárának 1970. február 26-án írt le­velét az SZKP Penza me­gyei bizottságához, majd a Penzából érkezett válaszle­velet, amelyek a testvérkap­csolatok felvételét jelentet­ték. Ezt követően a Penza megyéről összeállított szelle­mi totót töltötték ki a klub- foglalkozás résztvevői. Az értékeléskor kiderült, hogy jól ismerjük testvérmegyén­ket. A tíz legjobb megfejtő jutalmul megkapta az üzemi pb ajándékát a „Barátsá­gunk 10 éve” című díszes kivitelű könyvet, amelyet a testvérkapcsolatok tízéves évfordulójára jelentetett meg az MSZMP Békés me­gyei bizottsága. Meghallgat­ták a klubfoglalkozás részt­vevői Lerisza Janisa versét, melyet Békés megyéről írt. Nagy érdeklődés kísérte Lóczi Istvánná élménybe­számolóját az MSZMP Bé­kés megyei bizottsága de­legációjának Penza megyé­ben tett látogatásáról, ame­lyet Szabó Miklós elvtárs, a megyei pártbizottság titkára vezetett. Kiemelte a sok-sok felejthetetlen élmény közül a fogadtatást, a penzai óra­gyárban tett látogatást, Ler­montov emlékházának meg­tekintését. Kiemelkedő volt az ünnepség, amelyet a NOSZF 64. évfordulója al­kalmából rendeztek, s amelyen Szabó Miklós, a megyei pártbizottság titkára ünnepi beszédében Békés és Penza megye testvérkap­csolatának eddigi eredmé­nyéről, a magyar—szovjet barátság szüntelen erősíté­séről szólt. Átadta az MSZMP Békés megyei bi­zottsága és megyénk dolgo­zóinak elvtársi üdvözletét és jókívánságait. Megyéink to­vábbi együttműködésére két évre szóló intézkedési tervet hagytak jóvá, és fogadtak el. A delegáció elhozta magával az SZKP Penza megyei bi­zottsága, a Penza megyei dolgozók baráti üdvözletét és szívélyes jókívánságait. A klubfoglalkozás során Tóth Imréné számolt be az MSZBT VII. országos érte­kezletéről. Elismeréssel szólt a szervezésről, a beszámőló- ról, a hozzászólásokról és a hozott határozatokról, ame­lyek jónak ítélték a magyar —szovjet barátsági munkán­kat. Elmondta, hogy a be­számoló nagy elismeréssel szólt a Békés és Penza me­gye közötti testvérkapcsolat eddigi eredményeiről és név szerint kiemelte az Orosházi Üveggyár MSZBT- tagcsoport és klub barátsá­gi munkáját. A klubfoglalkozáson Mé­száros József, az. Orosházi Üveggyár MHSZ-klubtit- kára megemlékezett a moszk­vai csata 40. évfordulójáról, s kiemelte, hogy a fasiszta német hadsereg első nagy vereségét ebben a csatában szenvedte el a II. világhábo­rú során. Hitler tervezett díszszemléjére nem kerül­hetett sor a Vörös téren, vi­szont Moszkvában a metró Majakovszkij állomásán ün­nepséget rendeztek a NOSZF 24. évfordulójáról. Meghallgatták Viktor Siro- kov Duboszekovo Csatatér című versét, majd á Moszk­vai Rádió magyar .nyelvű adását, amelyben köszöntöt­ték a klubfoglalkozás min­den résztvevőjét, és Alá Pu- gacsova' táncdalénekes dalát küldték számukra. A vezetőség beszámolt a klubélet eseményeiről, is­mertették a Moszkvai Rádió­tól kapott levelet, meghall­gatták a Moszkvai Rádió ma­gyar nyelvű adásáról készí­tett magnófelvételt, a Fáklya Üvegipar című lapban meg­jelent, Moszkvai Rádió baráti klubbal kapcsolatos írásokat. Végül elfogadták a jövő évi klubfoglalkozás program­tervét. az éghajlati viszonyok a lu­dasak. A rossz időjárás csak felszínre hozta az egyéb­ként már évek óta nehézsé­gekkel küszködő mezőgazda­ság hibáit. Kezdjük ott. hogy a hiva­talos statisztikák szerint -a nemzeti jövedelem egynegye­dét megtermelő mezőgazda­ságra az 1971—75-ös ötéves tervben a beruházások 15 százaléka jutott, az 1980-nal záruló V. tervidőszakban pe­dig mindössze 11 százalék volt a mezőgazdaság beru­házási részesedése. Pénz­ben ez annyit tesz, hogy az ipar fejlesztésére 515 'milli­árd lejt, a mezőgazdaságra 126 milliárd lejt fordítottak. A mezőgazdaság a gépesítés és a kemizálás terén tett ap­rócska lépésektől nem tudott megerősödni. Bár különböző nyilatkoza­tokban mostanában hangoz­tatják, hogy a mezőgazda­ság fontos, alapvető ágazat, de — idézzük újból a ta­nácskozáson elhangzott egyik gondolatot —: „az agrár­forradalom nem valósítható meg szavakkal”. Az érde­keltség hiányában alacso­nyak a termésátlagok, nincs ösztönzés a vetőmagmennyi­ség, a növénysűrűség, az ön­tözés, a szaporítás optimális kihasználására, vagyis a na­gyobb hozamokat produkáló termelésre. Romániában pél­dául most határoztak arról, hogy a hektáronkénti búza­termés ne legyen 30 mázsá­nál kevesebb. Hol marad hát azoknak a nagy feladatoknak a teljesí­tése, amelyeket így fogal­maztak meg: „Nem indulha­tunk ki abból, hogy az en­nivalót biztosítjuk. A mező­gazdaság nem vállalkozhat csupán ennyire. Nyersanya­gokat kell termelnie az ipar számára és exportárut, mert jelenleg majd minden tevé­kenységi szektor számára importálunk nyersanyago­kat. A mezőgazdaságnak leg­alább a saját fogyasztását — fűtőanyagot, gépeket----kel­l ene kifizetnie”. Az idei rossz termés miatt teljességgel lemondtak az élelmiszer exportjáról (ami pedig jelentős mennyiségű kemény valutát eredménye­zett volna), cukorból és bur­gonyából pedig importra is kényszerültek. A lakossági fogyasztás minimálisan ki­elégítőnek látszik, de min­denhol és mindenért sorba kell állni: kenyérért, krump­liért. olajért, tojásért... A szűkös ellátás, netán a hiány még nagyobb keresletet szít, az emberek biztonsági kész­leteket akarnak, s felvásá­rolnak mindent, ami kapha­tó. Ezt kivédendő születtek meg azok az intézkedések, amelyekkel a felvásárlás­nak, a felhalmozásnak igye­keznek gátat vetni. A román lapok leleplezve a harácsoló- kat. üzérkedőket, s példás büntetéseket követelve, az első oldalakon foglalkoznak 'a mezőgazdasággal, az ellá­tással. Az eredményeket, amelye­ket Románia a napraforgó, a kender, a len, a kukorica, a szőlő, a cukorrépa és a burgonya termesztésében az elmúlt évtizedekben elért, napjaink tapasztalatai meg­kérdőjelezik. Jakab Klára (Következik: Példaszerű épít­kezések.) EVM-állásfoglalás a tanácsi bérlakásokról Az érvényes jogszabályok alapján — a bérlő pénzbeli térítés ellenében lemondhat a lakásügyi hatóság javára, de a tanács nem köteles el­fogadni a lempndást, ha az családvédelmi érdekeket sért. Az érdeksértés megítélé­sében azonban még nem ala­kult ki egységes gyakorlat. Ezért az Építésügyi és Város- fejlesztési Minisztérium elvi állásfoglalásban sorolta fel azokat a kirívó eseteket, amelyekben a lemondás el­fogadásával a bérlő és csa­ládja lényegesen rosszabb lakáskörülmények közé ke­rülne, tehát indokolt ennek megakadályozása. Ilyen ki­rívó eset, ha a bérlő a csa­ládtagok számának és szo­ciális helyzetének lényeges megváltozása nélkül kíván kisebb lakásba, zsúfolt kö­rülmények közé költözni. Hasonló, de súlyosabb eset, ha a több gyermekes család a jogos igény alsó határánál is kisebb lakását váltaná fel még szűkebb otthonnal. Az állásfoglalás szerint a lakásügyi hatóság akkor jár el helyesen, ha az alapos és körültekintő döntés érdeké­ben környezettanulmányt ké­szít és a gyermekes családok esetében véleményt kér a tanács gyámügyi- és szociál­politikai szervétől is. Indo­kolt megakadályozni, ha a bérlő azért kívánja állami gondozásba adni gyermekeit, hogy utána — ugyancsak őket károsítva — szerezzen pénzt a lakásról való le­mondással. A lemondás megítélésében más elbírálást kívánnak vi­szont a család szociális hely­zetében bekövetkezett lénye­ges változások. Ha jelentős jövedelemcsökkenés miatt a lakás fenntartásával járó költség — a lakbér — vise­lése ütközik nehézségbe, vagy a bérlő elköltözik va­lamely családagtjának laká­sába, esetleg más település­re. Természetesen el kell fo­gadni a lemondást és ki kell fizetni a pénzbeli térítést ak­kor is, ha a bérlő azért vá­lik meg lakásától a tanács javára, mert saját lakóházat épít, vásárol vagy örökölt. Próbaüzem a gyulai telefonközpontban December 18-án, 13 órától mái tárcsázással hívhatók az új telefonszámok Gyulán. Az utóbbi időben elég zsú­foltak voltak a gyulai tele­fonállomások. Most már ja­vulás várható, hiszen meg­kezdődött a próbaüzem az új konténer telefonközpont­ban és a tájékoztatás szerint az átkapcsolásra december 18-án 13 órakor kerül sor. Az átkapcsolási munkák fél­órát vesznek igénybe és ez-- után is kérik a telefon-elő­fizetőket, hogy ez idő alatt csak a legsürgősebb ügyben telefonáljanak. A posta kü­lön figyelmet , fordít arra, hogy a speciális számok — a mentőké, a tűzoltóké, a rendőrségé — már az átkap­csolással elejétől hívhatók legyenek. Az új telefonközpont in­dulásakor a jelenlegi hívó­számok öt számjegyűekre vál­toznak. Az új telefonköny­vek már megjelentek, ame­lyeket a jövő év január 31- ig vásárolhatók meg a gyu­lai postahivatalokban és a hírlappavilonokban. A he­lyi beszélgetéseket ezután a hívott állomás ötjegyű tele­fonszámának * tárcsázásával kell kezdeményezni. Megváltoznak az előfizeté­si díjak is. Január 1-től a lakások főállomásáé 40, az ikerállomásoké 30 forintra módosulnak. Tudakozódás a 09 szám tárcsázásával tör­ténik. A távbeszélő-állomás működésével kapcsolatos hi­bát a 03 számon kell beje­lenteni. Az átkapcsolást kö­vetően a nyilvános távbeszé­lő-állomásokról tárcsázással, két forintért lehet helyi be­szélgetést folytatni. Külön­ben az előfizetők részletes írásbeli tájékoztatót kaptak az új tárcsázási módozatról. Béla Ottó Luca-napi batyusbál Az elfnúlt évek gyakorlatát megváltoztatva az idén nem farsangkor, hanem Luca-napján tartotta meg batyusbáli rendez­vényét a kevermesi általános is­kola szülői munkaközössége. A jól sikerült rendezvényre nem­csak a résztvevők „batyui”, de egy-két Luca-napi kedves szo­kás is belopakodott. Sült erre az alkalomra Luca-pogácsa, amelybe pénz is került, az érté­kes tombolanyeremények között pedig kisorsolták a Luca-széket, a kis fekete kakast, tyúkkal együtt. A rendezvény bevételét a ta­nulók év végi megjutalmazására a gyermeknapi ajándékok, vala­mint sport és szemléltető eszkö­zök vásárlására kívánja fordíta­ni a közösség. Hammer Ernőné Békéscsabai szobrok Több munka — több szabad idő A z életfeltételeket meg­határozó tényezők között ma egyre na­gyobb jelentősége van a sza­bad időnek. A heti munka utáni aktív pihenés, sporto­lás, kikapcsolódás szükséges a szervezet regenerálódásá­hoz, és a következő időszak feladataira való felkészülés­hez. Az egyre több szabad idő iránti jogos igény hozta magával évekkel ezelőtt a 44 órás munkahét bevezeté­sét, és ezért hozott a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa határozatot ar­ról, hogy a VI. ötéves "terv időszakában a munkaidő jobb kihasználásával, a mun­ka szervezettségének javítá­sával át lehet térni az ötna­pos munkahétre. Ebben az utolsó mondat­ban két nagyon fontos fel­adat szerepel: a munkaidő jobb kihasználása, és a mun­ka szervezettségének javí­tása. Ezekre külön is felhív­ta a figyelmet sajtótájékoz­tatóján dr. Rácz Albert, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal államtitkára. Az ok egyszerű és világos: a jelen­legi gazdasági helyzetben nem engedhetjük meg, hogy a szabad idő növekedésével csökkenjen a termelés, és nyilván az ország lakossága sem venné jó néven, ha romlana a szolgáltatások mi­nősége. Ügy kell tehát meg­szervezni az áttérést, hogy a többlet szabad időt többlet- munkával ellensúlyozzuk, öt nap alatt csináljuk meg azt, amire eddig hat nap jutott. Régen volt .olyan döntés, amelynek ekkora lett volna a visszhangja, mint az ötna­pos munkahét bevezetésének. Rengeteg volt a kritikai hang, az aggódó megjegyzés. És ez tulajdonképpen nem is baj, hiszen egy mindenkit érintő döntés esetleges hibái it jó, ha már a kezdet kez­detén feltárjuk. De az ál­lamtitkár kicsit nekünk, a sajtó munkatársainak a sze­münkre vetette, hogy néha úgy állítottuk be ezt az öt­napos munkahetet, mint va­lamiféle sorscsapást, nemzeti tragédiát. Mert az világos, hogy az áttérés nem lesz könnyű, és azzal is tisztában van mindenki, hogy lesznek még problémák, de azért az általános ötnapos munkahét bevezetése mindenképpen komoly vívmány és jó do­log. Ezt bizonyítják az eddig áttért üzemek tapasztalatai. Napjainkra mintegy 900 ezer dolgozó végzi' munkáját rö­videbb munkahétben, közü­lük 470 ezren az idén tértek át az új munkarendre. Ez az újonnan áttért 330 gazda­sági egység kedvező tapasz­talatokról számolhatott be. Sehonnan nem érkezett még arra panasz, hogy a rövidebb munkaidő miatt akadozna a termelés, nem tudnának .ele­get tenni szállítási kötele­zettségeiknek. Ezek a válla­latok a kieső munkaidőala­pot hozzávetőlegesen és át­lagosan harmincöt százalék­ban, a teljesítménykövetel­mények szigorításával,' 40 százalékban a munkafolya­matok jobb megszervezésé­vel, 10 százalékban a mun­kaerő átcsoportosításával, 15 százalékban pedig a munka- fegyelem javításával pótol­ták. Ezek a számok azt bi­zonyítják, hogy a tartalékok a kapun belül vannak, kö­rültekintő munkával felde­ríthetők és hasznosíthatók. Lényegesek ezek a kedve­ző tapasztalatok, mert a ter­vek szerint 1982. január 1- gyel mintegy hárommillió, a félév folyamán pedig továb­bi 120 ezer dolgozó kezdi meg az ötnapos munkahétre való áttérést. A központi ál­lamigazgatási szervek dolgo­zói — igazodva az általáno­san alkalmazott munkarend­hez — 1982. február 1-én térnek át az ötnapos munka­hétre. A tanácsok és a többi államigazgatási szerve, vala­mint intézményei a felügye­leti szervek irányelvei alap­ján vezetik be a rövidebb munkahetet. y Az új tanítási évben, 1982 szeptemberében térnek át az oktatásban dolgozók az új munkarendre. A mezőgazda­ságban foglalkoztatottaknál is 1982-ben kezdődik meg, és előre láthatóan 1983—84-ben fejeződik be az ötnapos munkahét bevezetése. A számokból kitűnik, hogy a dolgozók túlnyomó többsé­ge, lényegében egy időpont­ban tér át az ötnapos mun­kahétre. Ez a tény különle­ges gondosságot és körülte­kintést igényel az előkészü­leti munkák során. Az át­térni szándékozó szervek je­lentős része szolgáltatási te­vékenységet folytat, számuk­ra az ötnapos munkahét be­vezetése kettős feladatot je­lent: egyrészt továbbra is biztosítaniuk kell a szolgál­tatásokat, másrészt saját dolgozóik rövidebb munka­hétben történő foglalkoztatá­sát is meg kell oldani. Ez a némiképp ellentmon­dásosnak tűnő kettős köve­telmény új módszerek alkal­mazását is megköveteli. A kereskedelemben a reális igényekhez igazítják a bol­tok nyitva tartását, a közle­kedési szervek alkalmazkod­nak a lépcsőzetes munkakez­déshez, és a megnövekvő hétvégi forgalomhoz, folya­matos lesz hétvégeken is az áruszállítás, de a vagonok, teherautók kirakásáról a vállalatoknak is gondoskod­niuk kell. Nem lesz fenn­akadás az egészségügyi ellá­tásban, sőt a kórházi ellátás a munkák jobb megszerve­zésével, még javulni is fog. Általában az az irányelv, hogy a különböző szolgálta­tásokat ellátó vállalatok, in­tézmények a lakosság igé­nyeihez alkalmazkodva szer­vezzék meg munkájukat. Van, ahol ez nem megy létszámnövekedés nélkül. A posta ilyen gondjain például a kormányzat úgy igyekszik segíteni, hogy bért ad a lét­számnöveléshez. Hasonlóan járnak el néhány más eset­ben is, de általában minden­hol saját erőből kell megol­dani az áttérést. Az Állami Bér- és Mun­kaügyi Hivatal, a miniszté­riumok és a tanácsok tisz­tában vannak azzal, hogy 1982 afféle próbaév lesz. Számítanak rá, hogy kisebb- nagyobb zökkenők előfordul­nak majd az ötnapos mun­kahét tömeges bevezetése után. Ezért'az eddig megszü­letett rendeleteket, megálla­podásokat nem tekintik kőbe 'vésett szentírásnak, hanem az igényekhez alkalmazkod­va, rugalmasan módosítják, ha szükséges. Ma még nem mérhető fel teljes egészében, hogy a megnövekedett hét­végi szabad idő miként vál­toztatja meg a sportolási, szórakozási, kirándulási szo­kásokat, ezt csak a gyakor­lat dönti el. Éppen ezért a különböző sporttelepek, ven­déglátó és szórakoztató in­tézmények nyitva tartását év közben akár többször is módosítják 'majd. De hason­lóképpen alkalmazkodik az utazási igényekhez a MÁV és a Volán. N em lesz könnyű év a most következő, de az eredmény megéri majd a nehézségeket. Január 1-től az év 365 naptári nap­jából általában 130 nap lesz szabad, több mint az év egy- harmada. Ennek a tetemes szabad időnek a hasznos el­töltése nem állami feladat, a kormányzat ehhez csak a le­hetőségeket adhatja meg. Ezekkel jól élni, már min­denkinek a maga dolga. L. L. Mladonyiczky Béla: Alföld című szobra az úttörő- és ifjú­sági ház előtt Fotó: Váradi Zoltán

Next

/
Oldalképek
Tartalom