Békés Megyei Népújság, 1981. december (36. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-17 / 295. szám

1981. december 17,, csütörtök Rendelet a népművészeti vásárokról Legyen a zene mindenkié! Rendelet jelent meg a népművészeti vásárokról, a folklór ugyanis divat, nem véletlen tehát, hogy az utób­bi időben több helyen és számos alkalommal rendez­tek ilyen vásárokat. Ezek egy részében azonban keve­redett a valódi érték a ha­missal, az igazi népművé­szet a giccselí A művelődési miniszter és a belkereskedelmi miniszter újabban kiadott, MM 16/1981. számú együttes rendele­té egyebek között azt is meghatározza, hogy a nép- művészeti vásárokon milyen alkotások hozhatók forga­lomba. Ezek szerint az ilyen rendezvényeken a népművé­szet mesterei, a népi ipar­művészek, a népi iparművé­szeti tevékenységet folytató iparművészek, a népművé­szet ifjú mesterei, valamint a népi iparművészeti tárgyak A Szakszervezetek Országos Ta­nácsa kulturális, agitációs és propagandaosztálya mellett mű­ködő közoktatási munkabizottság soron következő ülését 1981. de­cember 17—18-án tartja Oroshá­zán, az üveggyárban. Az Orosházi Üveggyár szb-tit- kára, a szarvasi Szirén Ruházati előállításával, és forgalomba1 hozatalával foglalkozó szer­vezetek vehetnek részt. A névjegyzéket a népi ipar- művészeti tanács az engedé­lyező hatóság rendelkezésé­re bocsátja. Vásár ugyanis csak engedély alapján ren­dezhető, és ennek kiadásánál előnyben kell részesíteni azokat a szervezeteket, in­tézményeket, amelyeknek fő tevékenységük a művelődési, vagy a népi iparművészettel összefüggő feladatok ellátá­sa. Ilyen vásárt általában művelődési intézményekben, vagy — a helyi szervek en­gedélye alapján — az erre alkalmas közterületeken le­het rendezni. A vásárt ke­reskedelmi szempontból a fővárosi, megyei tanács vég­rehajtó bizottságának műve­lődési feladatokkal foglalko­zó szervei ellenőrzik. Szövetkezet szb-elnöke és a Bé­késcsabai Konzervgyár szb agi­tációs, propagandafelelősének tá­jékoztatása alapjárr vitatja meg a munkabizottság az üzemi szak- szervezeti bizottságok felnőttok­tatást segítő tevékenységének le­hetőségeit és módjait, a meggyő­ző, felvilágosító munka eredmé­nyességét. A békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola és Zeneművészeti Szakközépiskola tantestülete a közelmúltban tartott neve­lési értekezletet. Ezen az ál­talános iskolák és a zeneis­kola kapcsolatainak helyze­téről és az együttműködés to­vábbi feladatairól volt szó. A téma "fontossága és az elhang­zott vita tartalma indokolja, hogy összefogó képet adjunk minden érdeklődőnek, az ál­talános iskolák tanárainak, igazgatóinak, úttörővezetői­nek, s nem utolsósorban a szülőknek a nevelési‘értekez­let fontosabb következtetései­ről. A zeneiskolában — más iskolákhoz hasonlóan ,— ok­tató- és nevelőmunka egy­aránt folyik, természetesen mindkettő számos sajátosság­gal rendelkezik. Az első és a második osztályos általános iskolai tanulókat a zeneisko­lai tanárok a tanév elején meghallgatják, s figyelembe- véve zenei hallásukat, rit­musérzéküket javasolják a szülőknek az előképzőbe va­ló beiratást. Részben a zene­iskola zsúfoltsága miatt, részben azért, hogy az álta­lános iskolák sokoldalú köz- művelődési tevékenységéhez hozzájáruljanak, évente indí­tanak kihelyezett — az álta­lános iskolákban működő — előképző tagozatokat is. Az előképző elvégzése után a gyerekek az általuk válasz­tott hangszeren kezdenek ta­nulni, egyidejűleg szolfézs­oktatásra is kell járniuk, ho"-- a kottaolvasást és -írást, a hangszer megszólaltatásá­hoz szükséges elméleti alap­ismereteket elsajátítsák. Azok a zeneiskolai növendékek, akik ún. amatőr szinten ké­pesek a hangszeren játszani, az „A” tagozatra s járnak — belőlük lesz a zeneszerető és -értő közönség. Azok, akik alkalmasak a ze'nei irányú to­vábbtanulásra, a „B” tago­zatra járnak, s ha tehetségük szorgalommal párosul, szak­emberekké, művészekké vál­hatnak. A hangszeres tanítás egyénenként folyik. Az Oktatási Minisztérium, a TIT és a Pedagógusok Szakszervezete közös állás- foglalása alapján kibontako­zott megyei tevékenység ér­tékelése szerepelt első napi­rendi pontként tegnap, a dr. Mizzó Mihály elnökletével megtartott Pedagógusok Szakszervezete megyebizott­sági ülésén. A napirendi pont megtárgyalásán jelen volt dr. Krupa András, a TIT Békés megyei szervezetének titkára is. Az írásos beszámolóból, ^trnely álapján értékelték a pedagógusok TIT-ben folyta­tott tevékenységét, kiderül, hogy megyénk 2 ezer 257 TIT-tagja közül 890 pedagó­gus, és ebből is. 700 általános iskolában tanít, Már ez is jelzi azt a régi gondot, hogy Ma már senki sem vitatja, hogy a zenetanulásnak mi­lyen komoly szerepe van a gyermeki személyiség formá­lásában, az esztétikai érzék kialakításában. Tapasztalat, hogy a zenét értő gyerekek fogékonyabbak, érzékenyeb­bek „a külvilág jelenségei iránt, s érzelmileg is gazda­gabbak. A közösségi érzés kialakítását jól szolgálják az énekkar, a. zenekar és a ka­marazenélés. Mindez vitaindítóként, tá­jékoztatóként hangzott el a zeneiskola igazgatójától, Ráz- ga Józseftől. A nevelési érte­kezleten részt vevő zeneis­kolai tanárok és a meghívott általános iskolai igazgatók hozzászólásai nyomán az­után kialakult a jelenlegi helyzet képe, s megfogalma­zódtak a kapcsolatok to­vábbfejlesztésének közös fel-, adatai is. Nagyon fontos, hogy az ál­talános iskolákban kihelye­zett tagozatként működő elő­képző, szolfézs és hangszeres oktatás feltételei — a zene­iskolaihoz hasonlóan —biz­tosítsák az oktató-nevelő munka színvonalas végzését. Nagy szerepe van a környe­zetnek abban, hogy a gyere­kek mennyire elmélyülteti és érzelmileg mennyire azono­sulva vesznek részt ezeken a foglalkozásokon. Az utóbbi iaóben, az általános iskolák fejlesztésével párhuzamosan, a .tárgyi feltételek javultak, de .sok esetben még nem egyeznek meg a zeneiskoláé­val. Gondot okoz, hogy a ze­netanítást a késő délutáni órákra kell tenni, mert a gyerekek sokirányú iskolai és iskolán kívüli elfoglaltsága nem teszi lehetővé a koráb­bi kezdést. Ez bizony a szín­vonal rovására mehet, mert a növendékek ilyenkor már fáradtabbak, másrészt a szü­lőknek is gondot okoz gyer­mekeik elkísérése. Egy jó pél­da is elhangzott: a 9. sz. Ál­talános Iskolából az előkép­a TIT nem tudja kielégíteni a nyugati nyelvtanulás iránt jelentkező «igényt megfelelő számú szakos tanár hiányá­ban. A tanácskozáson örömmel állapították meg, hogy a mű­velődésügyi szervek és az is­kolavezetés lehetőséget biz­tosít a pedagógusoknak a TIT-munka végzésére. Ugyanakkor az intézményve­zetők minősítéskor^ jutalma­záskor még nem veszik fi­gyelembe az e területen vég­zett tevékenységet. Ebben — foglalt állást a bizottság — a jövőben előbbre kell lépni. A TIT is segíthet a peda­gógusokon azzal, hogy ma­gas szintű szakmai előadáso­kat rendez, mintegy tovább­képzési lehetőséget biztosít­zős gyerekeket csoportosan, egy felsőbb osztályos tanuló kíséretében küldik a zeneis­kolába. 'A kapcsolódó óra csak a közel eső 2. sz. ének­zene tagozatos iskolával old­ható meg, a napközis taná­rok maximális segítsége ré­vén. A résztvevők egyetértettek abban, hogy szükséges lenne az úttörőmunkánál megfele­lően értékelni a zenetanulást, illetve az énekkari, zenekari tevékenységet, az egyes zenei versenyeken elért helyezése­ket. Nagyobb odafigyeléssel olyan gyakorlat alakítható ki, hogy a gyerekek érezzék ne­velőik és társaik megbecsü­lését a zenében elért eredmé­nyek iránt is. Az általános is­kolák igazgatói helyeslőén és támogatóan fogadták azt a javaslatot, hogy az iskolák­ban rendszeresen rendezze­nek komoly zenei hangverse­nyeket. Megállapodás szüle­tett arról, hogy a tehetséges gyermekek fejlődését közö­sen kísérik figyelemmel. A zeneiskola tanárai segítik az ének-zene tagozatos osztály beiskolázását azzal, hogy a zeneóvodából oda .irányítják a gyerekeket. Az általános is­kolák ugyanakkor többet tesz­nek majd a szülők meggyő­zésében annak érdekében, hogy minél több arra alkal­mas gyerek tanulhasson ze­nét. Mindaz, ami a nevelési ér­tekezleten elhangzott, hozzá­járulhat ahhoz, hogy a me­gye és Békéscsaba város ze­nei hagyományaihoz híven més színvonalasabb zeneok­tatás folyjék a zeneiskolában, s minél több tehetséges gyer­mek folytathassa tanulmá­nyait az idén beindult zene- művészeti szakközépiskolá­ban. Az általános iskolák és a zeneiskola pedagógusai egy­más munkáját jobban meg­ismerve és segítve szolgálhat­ják a közös cél elérését, a sok­oldalúan képzett embertípus kialakítását. Kibédi-Vargáné Hrabovszky Éva va ezzel. A TIT megyei szer­vezete hathatós támogatást nyújt az oktató-nevelő mun­kához azzal is, hogy meg­szervezte a nyelvtanfolya­mokat és a baráti köröket, s gyakran technikai segédesz­közöket is biztosít a pedagó­gusoknak. A megyei tanács művelő­désügyi osztálya, a Pedagó­gusok Szakszervezete Békés megyei bizottsága és a TIT megyei szervezete által 1980 novemberében kötött megál­lapodás — állapították meg — már érezhető eredménye­ket hozott. A második napirendi pont­ban a bizottság az 1981. évi saját szervezésű üdültetés tapasztalatait tárgyalta meg. B. S. E. HANGSZÓRÓ A „jobb” csalód Valahogy a múlt századi polgári szalonok légkörét idézi számomra ez a foga­lom: jobb család. Pedig a kifejezés meglepően nem avult el ma, az űrhajók és mesterséges holdak világá­ban sem. Alattomosan áthú­zódott a társadalomépítés izgalmas korán keresztül modernnek kikiáltott korunk­ba, hogy örökös emberi gyengeségként ismét felvi­rágozzék. Több ez, mint egyszerű sznobság, külsőség. Sajnos, eléri a rossz érték­ítélet szintjét, és ami a leg­szomorúbb, a szülők nyomán újratermelődik nagyon sok fiatalban. Lehet, hogy túlzók, de szerintem félelmetes jelen­ségre hívta fel a figyelmet Szél Júlia vasárnap délutá­ni riportja. S, hogy a véle­mények, amiket hallottunk, nem szélsőségesek, arra több jelenség is bizonyíték. Ügy emlékszem, serdülő korom­ban nemigen adtunk arra, kinek, mik a szülei, több­nyire nem is kérdeztük egy­mástól. A rangsorban min­denki ott foglalt helyet, ahová maga küzdötte fel magát. Nem voltak „születé­si előjogok”, csak szerzettek. Ugyanígy ítéltük meg nagy­jából az anyagiakat is: aki­nek telt jobb ruhára, annak telt, akinek nem, azt sem néztük le miatta. Ma már más a helyzet... Ismerősöm mesélte: közép- iskolás lányát nem győzi öltöztetni, mondván, né le­gyen kisebbségi érzése a többiekkel szemben. Mert csak a butikruha, a külföldi nadrág, az ezer forintos cipő, ' a módi. Akinek nincs, az nem is számít. * Ezért a meg­különböztetésért nem a gye­reket, hanem elsősorban a szülőket kell hibáztatni. Nem mondom, hogy térjünk vissza a matrózblúz utált korszakára, de legyen be­csülete ismét a saját ötlet­nek is, ne csak az árnak. A ruha ugyanis rengeteget számít. Aki így ítéli Meg diáktársait, az később sem az értékes emberi tulajdon­ságokra lesz majd tekintet­tel, hanem elsősorban a kül­sőségekre. Amellett egész­ségtelen társadalmi rangsort állít fel. Szél Júlia riportalanyai fiatalok voltak, de máris igen sokféle gondolkodásúak. Szerencsére akadtak józa­nabbak, akik nem a „jobb család” adta társadalmi és főként anyagi előnyöket, ha­nem az emberi értékeket helyezték előtérbe. Barátok választásáról, párválasztás­ról volt szó, egyszóval az élet fontos állomásairól. Ba­rátokat, partnert választani lehet, szülőket azonban nem. Pedig — sajnos — jócskán vannak olyan fel­nőttek, akik gyermekeik anyagi, és nem érzelmi bol­dogulását tartják szem előtt, így még csak remény sincs arra, hogy a „jó család” rosszul csengő fogalma ha­mar elavulttá válik. — gubucz — A gyulai Erkel Ferenc Múzeumban októberben nyílt meg az Újabb régészeti leletek Békés megyében című, gazdag gyűj­teményt bemutató kiállítás, melyet február 15-ig tekinthet’ nek meg az érdeklődők. Már eddig is sokan megnézték a ki­állítást. Képünkön az 1-es számú általános iskola hetedikes tanulói történelemóra keretében ismerkednek a múlt tárgyi emlékeivel Fotó; Fazekas László A SZOT közoktatási munkabizottságának ülése Orosházán A pedagógusok és a TIT kapcsolatáról tárgyaltak MÁJ MŰSOR KOSSUTH RÄDIÖ 8.27: Nótacsokor. 9.20: Irodalmi évfordulónaptár. 9.44: Zenevár. 10.05: Diákfélóra. 10.35: Franck: D-dúr vonósné­gyes. . . 11.28: Csapszék a Zöld Arany­hoz. 11.43: Glemba. 12.30: Rádióbörze. 12.35: Filmtükörkép. 12.50: Zenemúzeum. 14.23: Olvasókör. 14.53: Schubert: Katonainduló. 15.10: Vas István: Miért vijjog a saskeselyű. 15.20: Juhász Frigyes—Kövesdy János: A másik Amerika — song. 15.30: Operettdalok. 16.05: Rádiónapló. 18.00: Népdalkórusok. 18.15: Hol volt, hol nem volt. . . 18.30: Esti magazin. 19.30: Rádiószínház. Fóka úr. 19.57: Lemezmúzeum. 20.45: Dzsesszfelvételeinkből. 21.00: Népdalok. 21.40: Az értelmiség közérzete. 21.40: A gyorsuló idő nyomá­ban ... a 2000. évig. 22.20: TU perc külpolitika. 22.30: Baritonáriák. 22.51: Szakértelem. 23.01: Vladimir Horowitz zongo­rázik. 0.10: Gábor S. Pál táncdalaiból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Tánczene Bulgáriából. 8.20: Tíz perc külpolitika, (ism.) 8.33: Napközben. 10.00: Zenedélelőtt. 11.33: Csak fiataloknak! 12.33: A Népművészet Mesterei­nek felvételeiből. 12.55: Kapcsoljuk a miskolci kör­zeti stúdiót. 13.25: Látószög. 13.30: Muzsikáló teremészet. 13.35: Kókai Rezső: Két magyar tánc. 14.00: Operettegyüttesek. 14.35: Verbunkosok, nóták. 15.10: Földön, vízen, levegőben. 16.00: Mindenki iskolája. 16.35: Idősebbek hullámhosszán. 17.30: Mozaik. 18.33: Hétvégi Panoráma. 19.55: Slágerlista. 20.33: Rébusszal Kvíz-landba. 22.00 : Zenés játékokból. 23.20 : Dzsesszfelvételekből. III. MŰSOR 9.00: Iskolarádió. 10.35: Operaegyüttesek'. 11.30: Nagy mesterek kamara­zenéjéből. 13.07: A progresszív beat híres előadói. 13.52: Jenufa. 14.40: Bruno Walter vezényli a Columbia szimfonikus ze­nekart. 16.00: Zenei Lexikon. „Triószo­náta”. 18.00: A Juilliard vonósnégyes felvételeiből. 19.05: Nem tudom a leckét! 19.35: Angelo Ephrikian együtte­se Gesualdo-madrigálokat énekel. 19.45: Kilátó. 20.30: Geszty Szilvia operaáriá­kat énekel. 21.03: Szimfonikus zene. SZOLNOKI STÜDIÖ 17.00: Hírek. 17.05: Hétközben. Szerkesztő: Kardos Ernő. (A szolgál­tatások elérhetőségéről és minőségéről.) 18.00: Alföldi krónika. 18.15: Tánczene a szerzők elő­adásában. 18.26—18.30: Hírösszefoglaló. Lap_ és műsorelőzetes. TV, BUDAPEST, I. MŰSOR 8.30: Tévétorna, (ism.) 8.35: Iskolatévé. Angol nyelv (középisk. IV. oszt.) 9.05: Környezetismeret (ált. isk. 1. oszt.). 9.35: Rajz (ált. isk. alsó tago­zat). 10,05: Osztályfőnöki óra (ált. isk. 5.—8. oszt.). 10.45: Magyar nyelv (ált. isk. 2. oszt.). 11.05: Fizika (ált. isk. 6. oszt.), (f.-f.) 11.35: Kamera, (f.-f.) 13.45: Iskolatévé. Rajz. (ism.) 14.00: Magvar nyelv, (ism.) 14.10: Környezetismeret (ism.) 14.40: Osztályfőnöki (ism.) 14.55: Fizika (6. oszt.) (ism.) (f.-f.) 15.35: Hírek, (f.-f.) 15.40: Itália múzeumaiban. 16.05: Buratino a melegházban, (f.-f.) 16.35: Tévébörze, (f.-f.) 16.45: A nvelv világa. 17.30: Reklám (f.-f.) 17 4n : Telesnort. (f.-f.) 18.05: Az országházból jelentjük. 18 55: Reklám, (f.-f.) 19 05: Tévétorna. 19.10: Esti mese. 19.30: Tv-híradó. 20.00: Magvar népmesék. 20.10: A siketfajd fészke, 21.50: A hét különkiadása, (f.-f.) 22.50: Tv-híradó. 3. II. MŰSOR 17.40: Angol nyelv. 17.55: Oroszul beszélünk — ven­déglőben. 18.10: Világnézeti alapfogalmak, (f.-f.) 18.50: Sorstársak, (ism.) (f.-f.) 19.05: Unser Bildschirm — a mi képernyőnk (f.-f.) 19.30: Tv-híradó. 20.00: Falusi esték. — Somogy­bán (f.-f.) 21.00: Tv-híradó 2. 21.20: Reklám, (f.-f.) 21.25: Tudósklub. (f.-f.) BUKAREST 16.05: Iskola-tv. 17.05: Kulturális híradó. 18.00: Tv-riport. 18.35: Rajzfilmek. 19.00: Tv-híradó. 19.30: Fiatalok órája. 20.15: Az ember származása. Tu­dományos sorozat. 21.05: Vetélkedőműsor. 22.15: Tv-híradó. BELGRAD, I. MŰSOR 17.10: Tv-napló. 17.40: Hírek. 17.45: Mulatságos egy család va­gyunk mi. 18.15: Tv-naptár. 13.45: Szórakoztató zenei adás. 19.15: Rajzfilm. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Párhuzamosok. 20.50: Vetélkedő. 21.45: Tv-napló. 22.00: Balett. II. MŰSOR 18.30: Csütörtöki zágrábi körkép. 19.15,; Idő és pihenés. 19.27: Ma este. 19.30: Tv-napló. 20.00: Teleszkópia. 21.00: Ez az én választásom. 23.00: Huszonnégy óra. SZÍNHÁZ 1981. december 17-én, csütörtö­kön, 19 órakor, Békéscsabán: BARANGHOK Szakmai bemutató. 18-án, pénteken, 19 órakor, Bé­késcsabán : BARANGHOK Jókai-bérlet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom