Békés Megyei Népújság, 1981. november (36. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

1981. november 25,, szerda Szomszédolás OÉLMAGYARORSZÁG Névkavalkád. Istvánka óvodába, majd általános is­kolába került. Itt keződött a baj. Az osztályban hasonló nevű gyermek nem volt. Egy bizonyos idő után a szülők azt tapasztalták, hogy a gyer­mek sokat szomorkodik, mi­vel osztálytársai csúfolják „hétköznapi” neve miatt. Vajon mit mondanak az embereknek a Szabina. Ni­kolett, Teodóra, Diána, Pet­ra, Bernadett és a Roland nevek? És mit az Attila, Árpád, Endre, Gábor, Er­zsébet, Zsuzsanna, Gizella, Margit nevek, amelyek már alig találhatók a Dél-Ma- gyarország Családi esemé­nyek rovatában. De ma­radjunk tárgyilagosak: hellyel-közzel egyre több magyaros név kerül a Szüle­tési rovatba. A házasság címszó alatt még ismert, a halálozásiban pedig kizáró­lag régi. magyaros nevek ta­lálhatók. DÉLÉP-építkezések Sze­geden. A Szegeden épült la­kások 74,9 százaléka a DÉLÉP Vállalattól ered. Ez évi programjában összesen 1820 lakás építése szerepel, ebből november végéig 1365-öt adnak át. A lakások­hoz kapcsolódó közművek lényegében az igényeknek megfelelően készülnek: Fel­sővároson nemrég átadták a 16 tantermes iskola torna­termét, Rókuson űj iskola kivitelezése kezdődött el. Ugyanitt még az idén óvo­daépítéshez is hozzáfognak. A rókusi bölcsőde alapozá­sát 1982-bert tervezik el­kezdeni és befejezni. Panasz... Az autóbuszon az egyik kényelmesen ülő utas így szól a szomszédjá­hoz: — A mai fiatalok teljesen neveletlenek. — Hogy mondhat ilyes­mit?! — így a szomszéd. — Hiszen éppen az imént egy fiatalember átadta önnek az ülőhelyét. — Igen, de nézze csak, a feleségem még mindig kény­telen állni, bár pokolian fáj­nak a lábai. Tisza-parti recessziógon- dok. Szalay László, a Tisza Cipőgyár kereskedelmi igaz­gatója mondja: — Sok szó esik mostaná­ban recesszióról, dekon- juktúráról, én azt monda­nám, hogy a Tisza Cipőgyár­nak mit jelentenek ezek az „ijesztő” fogalmak. Az inflá­cióra. a termelési költségek növekedésére hivatkozva a legtöbb szakmában a válla­latoknak viszonylag könnyű áremelést kiharcolniuk. Az európai cipőgyárak esetében viszont egészen más a hely­zet: túl nagv kaDacitások alakultak ki a konkurrensnél, és az értékesítés érdekében neves vállalatok kényszerül­nek arra, hogy lemondjanak az áremelésről. Igen erős az olcsón dolgozó, távol-keleti üzemek konkurrenciája is. Aggodalmak a fűrésztele­pen. A munkások nemcsak a ma kézhez kapott forin­tokról gondolkodnak. — Érthetetlennek tűnhet — magyarázza Tarján Fe­renc, a Fűrész-, Lemez- és Hordóipari Vállalat szolnoki munkása —, hogy műszak-, kezdéskor első pillantásunk a rönkhántoló térre esik. Hi­szen tudjuk, nem károso­dunk, ha napokig nem lesz munkánk, akkor is megkap­juk az átlagkeresetünket. Ezeken a dolgokon kívül azonban az is eszünkbe jut, hogy hiába nem változik a pillanatnyi keresetünk, ha a telep termelése és nyere­sége csökken. A noteszlap fonákján. Több helyen üresek marad­tak a lelátók a labdarúgó­bajnokság őszi idényének utolsó mérkőzésén. Pedig az idő jó volt, csak hát a hazai kedvencek (Szolnoki MÁV MTE) nem ígértek élményt a közönségnek. Ha így megy tovább, tavasszal a műsor­közlő a hangosbeszélőn ke­resztül a vendég- és hazai csapat játékosai, vezetői után a nézőtéren helyet foglaló fi­zető nézőket is név szerint köszöntheti. wUc noiirix/ti icrnoijcrm i HAJDÚ­BIHARI NAPLÓ A régi magyar konyha. Aki a trágya, trágyáz, meg­trágyáz szavaknak csak a mai értelmét ismeri, annak étvágyát a trágyázott malac, lúd, vagy ruca aligha ger­jeszti. még ha mazsola és mandula is az a trágya. Mindjárt megértjük azon­ban, hogy is voltak eleink a trágyákkal, ha a régi sza­kácskönyveket lapozgatjuk, mert ilyen recepteket ol­vashatunk bennük: „Az ris- kását, mikor fel akarod adni, nádmézzel trágyázd meg!”, „Kecsege sülve: eh­hez jó bort kell trágyával forralni”, „Közönséges trá­gyázások sállya, bor, só, csi­nálnak jobb éteket.” Munkásmozgalom-történeti hét Debrecenben. Hajdú-Bi- har megyében az immár ha­gyományos megyei mun­kásmozgalom-történeti hét keretében az idén a debre­ceni munkásmozgalom tör­ténetével kapcsolatos tudo­mányos felolvasó ülést ren­deztek. Ezen Debrecen mun­kásmozgalma a dualizmus korában címmel Irinyi Ká­roly, a KLTE egyetemi ta­nára, A húszas évek debre­ceni munkásszervezetéről és megmozdulásairól Veres Gé­za. a KLTE docense, Az 1930-as évek debreceni mun­kásmozgalmának néhány kérdéséről Tót Gábor, a KLTE docense tartott elő­adást. Téli ellátás. A Hajdú-Bihar megyei Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat boltjai az idén kiegyensúlyozott, jó el­látást biztosítanak, ami an­nak is köszönhető, hogy a vállalat a forgalomba ho­zott áruk jelentős részét maga termelteti. A mostaná­ban országos gondként je­lentkező nőiszövetkabát-hi- ány náluk nem gond, mert. a kereskedelmi vállalat soron kívül készíttetett háromezer női és bakfiskabátot egy ta­nácsi termelő vállalattal. csohgrád íj v n v “m?n » JrtIKLAr A 700 éves Makó. A hagy­ma fővárosaként ismeri Ma­kót a világ. Erdei Ferenc sze­rint ősi ellenzéki fészek. Fé- ja ®éza, a „szabadság váro­sát” látta benne. Ady hősi bajnokként emlegette, és a második világháborúban az első szabad magyar város volt. Régen P. Makónak is mondták, melyen a helybeli­ek mindig privilégiumot ér­tettek, a földesúr pedig ..püspök” Makót. A fiatal Tömörkényinek pompázó ka- ravánszeráj. Juhász Gyulá­nak az örök ’48 jelképe lett, s volt ez a város. József At­tilának pedig Maros-parti Konstantinápoly. Makó 700 éves! Tejhűtés — gazdaságosab­ban. A gazdaságossági szá­mítások szerint egy kilo­gramm tej lehűtésekor 33 kilokalória hőmennyiség szabadul fel. amelyet ma még a mezőgazdasági nagy­üzemek, zömében a hűtőgép léghűtéses kondenzátora, a környezeti levegőnek ad át. A dán Packdensor-cég szak­emberei kiagyaltak egy okos készüléket, mégpedig a hő­cserélőt. Ez év májusában Csongrád megye, illetve an­nak képviseletében a fel- győi Alföldi Róna Termelő- szövetkezet kollektívája is megismerkedhetett a hő&i- cserélővel. A berendezés lé­nyege. hogy a hűtéskor ke­letkező hőt víz melegítésére teszi alkalmassá, s így ener­giát takarít meg. összeállította: Szatmári Ilona Csipetnyi fűszer Ifjúsági parlament a FÜSZÉRT-nél A szünetben az egyik lány odahajol a szemben ülő két fiúhoz: — Egyszerűen önzők vagy­tok. Beszéltek a fizetésről, a nehéz munkáról, de nem se­gítetek az újonnan belépő kocsikísérőknek. Ha megint csak ti kaptok béremelést... — Tudod miről van szó? Arról, hogy nincs időm ve­lük foglalkozni, mert akkor legalább ezer forinttal keve­sebb kerül a borítékomba — vág vissza a szakállas fiatal­ember. A szomszédja rátromfol: — Hiába tanítom, ha egy­két hét múlva fogja a ka­lapját és odébbáll. Miért úgy hirdetik az újságban, hogy kocsikísérőket felvesznek? Sokan azt hiszik: elég, ha csak ülnek az autóban, hol­ott elsősorban rakodni kell. Nem véletlenül mondotta tehát néhány perccel ezelőtt Moravszki Pálné, a FŰ­SZERT békéscsabai fiókjá­nak igazgatója: „A több éve közöttünk dolgozó túrázó fia­talok mindegyike szorgalma­san, fegyelmezetten dolgo­zik, 'az ő segítségüket is igé­nyeljük a fiatalabb munka­társak betanításában.” Előttünk szendvics, tea, gyümölcsök. Az ízlésesen be­rendezett mintaterem dobo­zaival, reklámplakátjaival is kifejezi: élelmiszereket és vegyi árukat forgalmazó nagykereskedelmi vállalat if­júsági parlamentjén vagyok. Visszapörgetem az esemé­nyeket. Meglepődtem, hogy egymás után lendültek a kezek. Igaz, először az elnök kért, biztatott: „Nyugodtan mondjátok el, ami a szíve­teket nyomja ...” A fiatalok nem is késlekedtek. Munka­körülmények, lakásvásárlás, szabadság elszámolása, ju­talom, prémium.” „A cso­magoló, ahol dolgozunk, na­gyon kicsi, alig fér az áru. Nincs megoldva a fűtés sem, a gyűjtőkartonok 50—60 ki­lósak, ezeket emelgetik a lányok, asszonyok.” Figyeltem a vezetők arcát, hiszen itt van Szolnokról a vállalat igazgatója, a párttit- *kár, a szakszervezet, a KISZ képviselője. Hogyan reagál­nak a néha kényelmetlen kérdésekre, felvetésekre? Egyes felnőttek gyerekként kezelik a fiatalokat, nem úgy bánnak velük, ahogy az joggal elvárható. A beszá­molóban nem volt szó a fiatalok párttaggá nevelésé­ről. A kártyatermi kollektí­va azt sérelmezte, hogy ju­talék helyett prémiumot kap­nak, ami bizony érződik a fizetési borítékon is. Jó len­ne, ha központilag rendez­nék a raktárakban dolgozók bérét. Dr. Csikós Sándor igazgató meg sem várta a felszólalások végét, szólásra jelentkezett. Büszkén beszélt arról, hogy az ország leg­szebb, legkorszerűbb FÜ- SZÉRT-raktárháza épült fel Békéscsabán, amely 84 mil­lió forintba került. Ezt saját erőből, állami . támogatás nélkül hozták létre. A leg­utóbbi ifjúsági parlament minden pontját teljesítették. Gépesítettek, megfelelő szo­ciális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére. Gazdálkodási eredményük a legjobb az ország hasonló vállalatai között. Viszont: nem eléggé hatékony az áru­forgalmi munka, baj van a készletezéssel. A jövőben még inkább az egyéni telje­sítmény lesz a döntő a jutta­tások, a bérek megállapítá­sánál. A következő eszten­dőben az idei eredmény megismétlése kudarcnak számít. Azt hittem: ezzel vége a vitának. De nem. „Drága a vállalati üdülő.” Vagy: „Most jöttem vissza gyesről, közben nem kaptam fizetés- emelést.” Egy szőke lány a továbbtanulást firtatta: — Ketten jelentkeztünk szakmunkásképzőbe. Azt vá­laszolták, hogy nem indul az iskola, mégis indult. Mi pe­dig hoppon maradtunk. A KISZ-titkár sem tétlen­kedett. Azt fejtegette: kevés fiatal vesz részt a szocialis­ta brigádmozgalomban, ez az arány 3 évvel ezelőtt sokkal „ jobb volt. Ugyanakkor kevés az ifjúsági alapra befizetett összeg. Figyelemre méltó volt a városi pártbizottság munka­társának, Nagy Bélánénak a véleménye, aki a fiatalok párttaggá nevelésének lehe­tőségeként a KISZ-szervezet megerősítését szorgalmazta. És most kezdődik a máso­dik szakasz. Moravszki Pál­né minden kérdésre megpró­bál válaszolni. Talán kettő kivételével sikerült is. Néhá- nyan ingatják a fejüket, hümmögnek, de a többség elégedett. Hangsúlyozza az igazgatónő: nem nagy, in­kább apró gondok ezek, ame­lyek megoldása aligha tűr halasztást. Megszólal a zene, az asz­talra egy kis „rneglepetés” kerül, lehet koccintani. Va­laki megjegyzi: — Nem volt túl paprikás a hangulat. A fűszerekből csak csipetnyi került a kép­zeletbeli ételbe. Bizonyára ez adta meg az ízét, zamatát a fiatalok par­lamentjének. Seres Sándor Több a fiatal kisiparos A lakosság szolgáltatási igényeinek ma már mintegy 50 százalékát kisiparosok elégítik ki. Létszámuk — a korábbi esztendőkben tapasz­talt csökkenés után — ismét emelkedik, jelenleg megha­ladja a 102 ezret. Az elmúlt öt esztendőben bekövetkezett 21 százalékos létszámnöve­kedést nagy mértékben elő­segítették a kisipari, tevé­kenység jogi és gazdasági szabályozásának kedvező változásai, egyebek közt az iparjogosítványok kiadásá­nak egyszerűsítése, a mes­tervizsgákhoz kötött szak­mák számának csökkenése, a bér- és jövedelemszabályo­zás új rendszere. A kisiparosok száma a fő­városban kisebb mértékben, vidéken viszont erőteljeseb­ben nőtt. Ennpk köszönhető­en csökkentek a megyékben a kisebb települések szolgál­tatási fehér foltjai, de javult a városi új lakótelepek ellá­tása is. Az elmúlt öt évben 72-ezren váltottak iparjogo­sítványt, s. 54-ezren szüntet­ték meg tevékenységüket. Jelentős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisipa­rosságukat nyugdíj melletti­re cserélték fel. Ezzel együtt is csökkent azonban a kis­iparosok átlagéletkora, külö­nösen az elmúlt két-három esztendőben váltotta ki egy­re több fiatal az ipart. Tíz esztendővel ezelőtt a 40 év alatti korosztály a kisiparo­sok táborának csupán 22 szá­zalékát tette ki, ma már ez több, mint 40 százalék. Míg korábban az utánpótlás fő­ként a kisiparosok gyerme­keiből tevődött össze, ma már a fiatalok 16 százaléka származik csak kisiparos csa­ládból. A fiatalodás együtt járt a szolgáltatások, a kis­ipari tevékenység színvona­lának emelkedésével is, mi­vel a 40 év alatti iparosok­nak jelentős része az általá­nos iskolán kívül középfokú végzettséggel is rendelkezik. Utazási kedvezmények Rendkívüli kedvezmények be­vezetését tervezi az Expressz If­júsági és Diák Utazási Iroda ál­talános-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények nappali ta­gozatos tanulói és hallgatói ré­szére. 1982-től a Szovjetunióba, az NDK-ba, Csehszlovákiába. Lengyelországba és Romániába induló társas utakon — a ten­gerpartiak kivételével — 2500 fo­rintos részvételi díj esetén sze­mélyenként 100, 2501 és 5000 fo­rint közötti részvételi díj esetén személyenként 200, 5000 forintos részvételi díjon felül pedig sze­mélyenként 350 forint enged­ményt adnak. Ugyanezekbe az országokba, továbbá Bulgáriába csoportosan utazó dolgozó fiataloknak is meghatározott útvonalra — a tengerpart ebben is kivétel —■ ugyancsak csökkentik a részvé­teli költséget. 2500 forintos rész­vételi díjig 150, 2501 és 5000 fo­rint között, 250, 5001 felett pedig 400 forint az utasonként! enged­mény mértéke. November elején érkezett meg Gyulára a BHG által gyártott ezer állomásos konténer-tele­fonközpont. Aránylag rövid idő alatt helyére emelték a 200 mázsás berendezést, amelynek párja hamarosan Gyulára érkezik Kedvezmény illeti azokat a résztvevőket is, akik 1982. első negyedévében fizetik be a Szov­jetunióba, az NDK-ba, Csehszlo­vákiába, Lengyelországba, Romá­niába, Bulgáriába szervezett tár­sas utazások, valamint a Bulgá­riába szervezett egyéni utazások költségeit. Az 1982. ni. 31-ig be­fizetők 2500 forintos részvételi díjig 100, a 250i és 5000 közöt­tinél 200, az 5001 forint felettinél pedig 350 forintos engedményt kapnak. / Rendszeres utasainak is ked­vezményeket vezet be az ifjúsá­gi utazásul iroda. Jövő évtől min­den expressz-utasnak igazolványt adnak át, amelyen az utazási részvételt és a befizetett díjat igazolják. E7 alapján az 1982- ben befizetett utak — zsebpénz nélküli — ára után 5 százalékot visszatérítenek 1983-ban. Ponto­sabban: a „törzsvendégnek” annyival kell kevesebbet fizetnie egy alkalommal, ha ismét tár­sas, vagy szervezett egyéni tú­rán vesz részt. A kedvezmény évenként emelkedő mértékű: nagyságát a7 esztendőnként megjelenő programfüzetben te­szik majd közzé. A kedvezmény­re vagy kedvezményekre jogo­sult utasok csak egyféle címen — a számukra legkedvezőbb összegben — vehetik igénybe a támogatást. A konténerközpontban már folynak a bekötési munkák, s várhatóan december közepére készülnek ei vele. Ezzel párhuzamosan a nyomdában már készül az új telefon-előfizetői névsor, mert a számok itt is öt jegyűek lesznek. Ezt az előfizetők időben kézhez kapják Fotó: Béla Ottó

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom